Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-11 / 6. szám

Melléklet az „UNG“ 1900. évi 6-ik számához.

az egyesilés kimondására és a további eljárásra az es- küdtbiróság illetékes. E szabály nem alkalmazható, ha az összefüggő bűncselekmények közöl az, mely esküdl- biróság elé tartozik, nyomtatvány utján volt elkövetve. Nyomtatvány utján elkövetett több bűncselekmény esetében ezen ügyek egyesítése kimondható.

20. §. Más bűnvádi ügyekkel nem egyesithetők azok, a melyekben az elsőfokú bíróság már Ítélettel vagy megszüntető végzést hozott.

Az egyes törvényszékhez, mint kivételes bírósághoz tartozó ügyek, a nyomtatvány utján elkövetett és az esküdtbiróság elé utalt ügyek, továbbá a jövedéki ki- hágási ügyek az illetékes hatóságtól összefüggés okából (18., 19. §§.) nem vonhatók el.

21. §. a 18. vagy 19. §. alapján eljáró bíróság fontos okból az ügyek egyesítését és együttes elintézését mellőzheti, illetőleg megszüntetheti, s az eljárást egyes ügyekben vagy egyes terheltek ellen elkülönítve folytathatja, esetleg más illetékes hatóságnak engedi át.

Az illetékes hatóság a hozzá áttett ügyet vissza nem utasíthatja.

22. §. Ha az a bíróság, a mely egyébként kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekmény tárgyában az ügyek összefüggése alapján, vagy azért jár el, meri a vádló a cselekményt súlyosabban minősítette, az illetékességét megállapító bűncselekmény Lekintetében az eljárást a tőtárgyalás elrendelése előtt szüntette meg: a kisebb hatáskörű hatóság elé tarlozó bűncselekményre nézve a további eljárást az egyébként illetékes haló- sághak engedi át.

23 §. Kölcsönös becsületsértés, rágalmazás vagy testi sértés esetében az a bíróság, a mely az egyik vád alapján az eljárást megindította, mindaddig, mig az eljárást ítélettel vagy megszüntető végzéssel be nem fejezte, illetékes a másik vád alapján való eljárásra is, a mennyiben hatáskörét az utóbbi vád elbírálása meg nem haladja.

A bíróság ezeket az ügyeket egyesítheti, együttesen tárgyalhatja és egy ítélettel intézheti el.

Nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés (1878: V. t.-cz. 275. §.) miatt emel viszonvád esetében mind- azáltal ezeket az ügyeket együttesen kell tárgyalni és egy ítélettel elintézni.

Az egyik vád elejtése nem gátolja a másik vád alapján indított eljárás folytatását.

24. §. Ha az 1878. évi V. t.-cz. 62. §-a esetében a bűnvádi eljárás senki ellen sem indítható meg : az elkobzásnak és megsemmitésnek bírói kimondására az a törvényszék illetékes, a melynek vizsgálóbírója a nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat, illetőleg a minták vagy lemezek lefoglalásnt legelőbb rendelte el.

25. §. Külföldön elkövetett bűncselekmény tekintetében az eljárásra az a magyar bíróság illetékes, a melynek területén a terhelt lakik vagy tartózkodik.

Lakó- vagy tartózkodóhely hiányában az a bíróság illetékes, melynek területén a terhelt a magyar hatóság hatalmába került.

Ha a bűncselekmény magyar hajón, de külföldön vagy nyilt tengeren volt elkövetve: akkor egyenlően illetékes az a magyar bíróság, melynek területén a kiindulás kikötője (anyakikötő), továbbá az, melynek területén az a magyar kikötő fekszik, hová a hajó először érkezeit, végre az a magyar bíróság, a melynek területén a terhelt kézrekerülf. E bíróságok közt a megelőzés dönt.

A külföldön területenkívüliséget vagy személyes mentességet élvező magyar honosoknak ott elkövetett bűncselekménye tekintetében az a magyar bíróság illetékes, a melynek területén a terhelt legutóbb lakott, s ha ily lakóhely nem állapítható meg, a budapesti bíróság.

26. §. Az i letékességet, a koronaügyész meghal - gatása után, a kir. curia határozza meg, ha külföldi hatóság magyar hatóságot valamely büncselekménynvel terhelt egyénnek kiadásával kínál meg, vagy ha e nélkül is ily egyénnek kiadatását kérni kell, és az illetekesség kétséges.

Ha azonban a tőtárgyalás elrendelése előtt a rendes illetékesség kétségtelenné vált: a curia által kijelölt bíróság tartozik az ügyet a rendes szabályok szerint illetékesnek átengedni.

27. §. Ha külföldi hatóság kér kiadatást, a szükséges eljárásra az a törvényszék illetékes, a melynek területén a kiadatni kért egyén lakik vagy tartózkodik,

ha pedig ez nem volna megállapítható, — az a törvényszék, a melynek területén kézrekerült.

28. §. A hatáskörre vagy illetékességre nézve felmerülő összeütközések fölött végérvényesen határoz : a kir. ügyész meghallgatása után a kir. törvényszék, ha az összeütközés a területén levő kir. járásbíróságok között merült fel; egyéb esetekben a kir. főügyész meghallgatása után a kir. Ítélőtábla, ha az összeütközés a területén levő kir. bíróságok között merült fel, s a koronaügyész meghallgatása után a curia, ha az összeütközés különböző kir. Ítélőtáblák területén levő bíróságok, vagy több kir. ítélőtábla között merült fel.

29. §. A curia, a felek bármelyikének indítványa alapján vagy a bíróság előterjesztésére, a koronaügyész meghallgatása után, az illetékes helyett hasonló hatáskörű más bíróságot küld ki:

1. ha az illetékes bíróság kizárás okából (64—66. §§.) nem járhat el, vagy

2. ha az illetékes bíróságtól, vagy az e mellett közreműködésre hivatott esküdtektől részrehajlatlan eljárás és határozat nem várható.

Más bíróságot küldhet ki a kir. curia a koronaügyész indítványa alapján akkor is, ha azt a közbéke vagy a közbiztonság érdekében szükségesnek látja.

36. §. A jelen törvény a katonai bíróságok hatáskörére vonatkozó szabályokat nem érinti.

31. §. Ha a terheltet a területenkívüliség vagy a személyes mentesség kedvezménye illeti, vagy ha e tekintetben kétség merül föl: az esetről a bűnvádi eljárás megindítása elölt, vagy ez már meg volt indítva,

ennek felfüggesztése mellett az igazságügyi miniszterhez nyomban jelentés teendő.

A területenkívüliség és a személyes mentesség fennállása és terjedelme fölött a nemzetközi szerződések és a gyakotlat alapján az igazságügyi miniszter dönt.

32. §. Az országgyűlés, úgyszintén a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti.

III FEJEZET.

A kir. ügyészség.

33. §. A kir. ügyészségnek kötelessége a tudomására jutott, hivatalból üldözendő bűncselekmények tárgyában a nyomozást teljesittetni és a bűnvádi eljárásban a közvádat képviselni.

Ha a kir. ügyészség képviseli a vádat, ennek lái- gyában meghallgatása nélkül érdemleges határozat nem hozható.

34. §. A kir. ügyészség megtagadhatja a vád képviseletét, ha meggyőződése szerint a feljelentett cselekmény nem büntethető, vagy ha az eljárás sikeréhez szükséges bizonyíték nem szerezhető meg.

A kir. ügyészség azonban köteles a sértettet, a ki feljelentést (89. §) vagy magán-inditványt (90. §.) tett, esetleg a szükséges nyomozást teljesítése után, a vád képviseletének megtagadásáról indokolt, írásbeli határozattal mielőbb értesíteni.

35. §. A kir. ügyészség, habár a vád képviseletét megtagadta vagy a vádat az eljárás folyamán elejtette, az iratokat a magánvád alapján megindított, illetőleg folytatott bűnvádi eljárás alatt is megtekintheti, vagy rövid időre hozzá leendő áttételüket kívánhatja és a közvád képviseletét bármikor átveheti.

36. §. A kir. ügyészség illetékességét ama bíróság illetékessége határozza meg, a mely mellé rendelve van.

Sürgősség esetében azonban a nem illetékes kir. ügyészség is köteles a terű étén felmerülő közvádlói teendőket végezni. Ezeknek teljesítéséről az illetékes kir. ügyészség mielőbb értesítendő.

37. §. Kir. ügyészségek közt az illetékességre nézve lelmerülő összeütközés kérdésében a főügyész dönt.

Ha az összeütközés több ^főügyészség közt, vágy- több főügyész kerületéhez tartozó kir. ügyészségek közt merül fel, az igazságügyi miniszter határoz.

38. §. A kir. ügyészségnek joga van a vádat indokolva megváltoztatni.

Az itélethozás czéljából tartott zárt ülés kezdetéig (321. §.) az esküdlbirósági eljárásban az esküdtekhez intézett kérdések megállapításáig (363. §. első bekezdés), járásbíróság előtti eljárásban a tárgyalás befejezéséig (541. §. ötödik bekezdés), ha pedig büntető parancs kibocsátását indítványozta, ennek kiadásáig (532. §.) a kir. ügyészség a vádat indokolva elejtheti.

A vádnak az eljárás későbbi szakában való elejtése a bíróság határozatát semmi irányban sem korlátozza.

Ha azonban az elsőfokú bíróság a főtárgyalás vagy a tárgyalás alapján nem hoz ítéletet, illetőleg a kibocsátott bünlető parancs kifogás folytán hatályát veszti: a kir. ügyészség visszanyeri jogát a vád elejtésére.

Az eljárás megszüntetésének indítványozása a vád elejtésének tekintendő.

39. §. Az állam, a törvényhatóságok, a rendezett tanácsú városok és a községek rendőri hatóságai és közegei kötelesek a kir. ügyészségnek hivatalos hatáskörében hozzájuk intézett utasításait, illetőleg megkereséseit haladéktalanul és pontosan teljesíteni.

Sürgős szükség esetében a kir. ügyészség e fegyveres erő kirendelése végett közvetlen megkeresést tehet.

40. §. A mentelmi jog felfüggesztése végett a megkeresést az illetékes bíróság a lőügyész utján terjeszti az illető ház vagy bizottság elé.

(Folytatása következik.)

KÜLÖNFÉLÉK.

* Ungvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án azaz kedden tartja ülését.

* A második bál. E farsang évadján a második bál az „Ungvármegyei Nőegylet“ áltál a „Fehér- Kereszt-Egy!et“-tel együttesen a megyeháza nagytermében rendezett s tánczczal egybekötött piknik volt, mely a bálok krónikájában a legfényesebben sikerült tánczmulatságok közé sorozható. Az 1872. évi honvéd zászlószentelési bál óta, mely szintén a vármegyeháza nagytermében tartatott meg, a nőegylet áltál rendezett bál volt az, mely látogatottság tekintetében talán még felülhaladta az előbbit, jövedelemre nézve pedig, tekintettel a belépti-dij csekélységére, valóban fényes eredményt mutat fel. Képviselve volt a társadalom minden osztálya. Már fél 8 órakor, daczára a mostoha időjárásnak, nagy számmal tódult a báli közönség nagyja és apraja, hogy minél előbb biztos, jó helyet s jó tán- czosokat s tánczosnőket foglalhassanak le. A vármegyeház nagyterme, mely hosszú éveken át csak a rideg és egyhangú közgyűlések tárgyalásai- s vitatkozásainak adott visszhangot, mintegy varázsütésre teljesen átváltozott s a finom Ízlésre valló díszítés, berendezés és impozáns kivilágítás kellemesen lepte meg a nagy közönséget. Nyolcz óra volt, midőn Lányi Gyula kitűnő zenészünk nagy lelkesedéssel rázendítette az első lassú magyart: „Ezt a kerek erdőt járom én“. Mintegy villámütésre, százával állottak fel a tánczosok s a kedves, régi magyar dal hangjai mellett, örömsugárzó arczczal lejtették a tanczot. Elragadó volt látni a nyilvános mulatságban először megjelent gyermekpárokat, kik mint apró angyalok gyermeki örömmel és hévvel s nagy lelkesedéssel igyekeztek kifejezést adni boldogságuknak. A szülői szeretet fellángoiásat láttuk megjelenni számos arczon, kik bajos s angyali szépségű gyermeküknek első örömében teljes odaadással elmerültek 3 szempárjuk az örömmel, szeretettel egyesülve, gondosan kisérte a kicsinyek minden mozdulatát. De a nagyok sem maradtak hátra, mert az első lassú magyartól s az azt követő tüzes csárdástól ők sem tudtak megválni. Az első négyest 128 pár tánczolta, három kolonban. A nem tánczoló közönség pedig kivéve a gyönyörködésből a maga részét, a szomszéd termekbe oszlott szét, — társalgással, vig csevegéssel töltvén az időt. A tánczok közben tartott rövid szünet alatt gyönyörű képet nyújtott az óriási báli közönség változatos mozgása, sétája s hullámzása, mintha egy nyitott kohó állott volna szemeink előtt, melyben a felolvasztott érez utat, irányt, helyet keresve, egymással egyesülve, majd külön válva s uj áramlat folytán ismét összekeveredve, — szinpompában ragyogott. — Pont tizenegy órakor szünórát jelzett a zenekar s ekkor vette kezdetét az étkezés, mely daczára a nagy számú közönségnek, a lehetőségig a legnagyobb pontossággal es gyorsasággal lett kiszolgáltatva. Ötszáznegyvenhét adag lett felszolgálva, melynek összeállításáról csak az bírhat fogalommal, aki a kamara titkaiba beavatkozhatott. Kende Péterné, Sztáray Sarolta grófné, mint a nőegylet elnöknoje lelke volt az egész mulatságnak, ki már hetek óta bámulatraméltó kitartással, teljes odaadással a legalsóbb részletekre kiterjedő figyelemmel gondoskodott minden irányban, személyesen eljárt, faradt, hogy a vezetése alatti hu- manistikus czélra alakult egylet anyagi javának előmozdítása mellett a báli közönségnek kényelmet, szórakozást és örömet szerezzen. Buzgó tevékenysé- gébébén teljes odaadással támogatták Dőry Józsefne, Fülöp Árpádne, Dr. Ivántsy Laszlóné, Kecskés Dezsőne Özv. Kovássy Antalné, Lőrinczy Jenőné, Tomcsányi Ödönné úrnők, kik az étkezés rendezésében s az adagok elosztásában lázas tevékenységgel fáradoztak. A bor, gyümölcs és szivar elárusitásnál Novák Endréné, Popovics Mikló;né, Virányi Sándorné és Lukács Janosne úrnők szeretetreméltósággal, felváltva példás rendben igyekeztek az igényeknek megfelelni. A htea kiszolgálásnál Busch Vilmosné, Lám Sándorné és Özv. Lukács Janosné kiváló szívélyességgel működtek közre, mig a pénztárnál Czibur Vilmosné, Lőrinczy Jenőre és Remenyiczky Mihály megyei alügyész teljesítették a nagy feladatot. E fényes mulatság sikeréhez nagyban hozzájárult szel etett főispánunk kegyessége is, ki egész lakosztályát a jótékony czél s a nagyszámú hölgyközönség kényelmére való tekintettel, a legnagyobb előzékenységgel engedte át s módott nyújtott arra, hogy a tánezban kifáradt közönség kedves pihenő helyet találjon. Főispánunk ez alkalommal is bebizonyította általánosan elismert gavallérságát, kivaló előzékenységét s a vármegyei és város közönsége iránti önzetlen szeretetét. Szünóra után nagy lelkesedéssel s hevvel tánczolták a soupé- csárdast, melynek fáradalma erőt vett a kicsinyeken, kiknek egy részé bágyadtan simult az édes mamához, másrésze pedig édes mosolylyal szenderedett el a kedves apa karjai között A nagyok is felhasználván e kedvező alkalmat az apró virágoktól megtisztított tért, — ujult erővel s most már nagyobb bátorsággal láttak a tanezhoz s lelkesedésük majdnem szolgálatképtelenné tette a különben fáradhatlan Lányi Gyula húrjait. Kedélyesség, vidámság, öröm s a jókedv minden legcsekelyebb megzavarás nélkül tartott egynegyed hétig, midőn az első harangszó tudtul adá, hogy vasarnap reggel van, az Urnák, a pihenésnek napja, melyen hálával és örömmel eltelve, sokan fohászkodtak a legjobb Atyához, hogy vármegyénk nőegyletének kiváló szeretet és tiszteletreméltó, az elválalt kötelezettségek teljesítésében hivatasszerüleg, példás odaadással, szeretettel, önzetlenséggel működő elnöknőjét Kende Péterné, Sztaray Sarolta grófnőt s a házigazda szerepét oly rendkívüli előzékenységgel lekötelező udvariassággal es valódi magyar vendégszeretettel teljesítő Gróf Török József főispánt, vármegyénk, városunk és kulturegyleteink támogatásara, boldogitására és szeretetünk biztosítása mellett még soká, igen soká örömben, boldogságban tartsa meg. Fogadják legőszintebb köszönetünket s hálás elismerésünket a valóban fényes és minden tekintetben kedvesen sikerült mulatságért.

* Előléptetés. Kozma Gyula, kir. járásbiró, az ungvári kir. járásbíróság vezetője, a VIII. fizetési osztály. 1-ső fokozatába lépett elő.

* Műkedvelői szini-előadás. A nagyka- posi társaskör kebelében alakult müpártoló-bizottság e hó 4-én jótékonyczelu műkedvelői előadást rendezett a társaskör termeben. Előadattak Murainak Vi- rágíakadás és Szomaházynak Hófúvás czimü egy-egy felvonásos vigjátékai. A zsúfolásig telt terem nemcsak anyagilag jutalmazta a rendezők fáradalmait, de elismerésre több Ízben kifejezést adott s zajosan tapsolta a szereplőket, a kik Ugyancsak derekasan kitettek magukért. Ritkaság számba megy az a praeci- sitas, mit a szereplők kifejtettek, alig láthatni műkedvelőktől oly kitűnő alakítást, mint a minőt élvezni alkalmunk volt. A női szerepeket Mijó Sarolta, Szentimrey Margit, Virág Giziké kisasszonyok s Vargha Sándorné úrnő, — a férfi szerepeket pedig Bernáth Zoltán, Gajdics Illés, Novák Jenő, Rostás Jenő, Szabó Dezső és Szilágyi Sándor alakították.

* Jótékonyság;. Kádár Ambrus dr. szatmári kanonok a csicseri rk. templom orgonájára 300 forintot ajánlott fel.

Halálozás., özv. almássi Almássy Istvánná szül. garamszegi Géczy Mária úrnő, életének 55-ik éveben e ho 5-én Tőke-Terebesen elhunyt. A megboldogultnak varmegyénk területén kiterjedt rokonsága van. Beke hamvaira!

* Az uj városháza. Ungvár város képviselőtestülete e hó 9 én tartott ülésen elhatározta, hogy a városhaza uj helyiségéül a régi gymnasium épületét alakíttatja át, még pedig úgy, hogy a jelenlegi bolthaj tasok megmaradnak, s igy az egész átalakítás