Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)

1886-03-21 / 12. szám

Ungvár 1880« vasárnap, március 21 XXIV. ÉVFOLYAM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden | közlomény, mely a lap irodalmi | részét illeti. Levelek csak bér- | mentesen fogadtatnak el. Semmit | sem uözlünk, ha nem tudjuk, kitől I jön. Kéziratok vissza nem adatnak. | Kiadó hivatal; Pollacsek Miksa könyvnyomdája | j.-q vzzm tsassssssaBmEsaamMmmm Főmunkatárs: BÁNUOY FERENC. V EGYEST A RT AL M ü li ETIL A P. íJ is. <>- itt e £»' v €> hi v a t o. los közi ö tt y e. 12. SZÁM. Előfizetési feitéteiek: Egész évre . . . . 4 frt — Félévre .... .2 — • a n Negyed évre — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Dng kiadóhivatalába CJngvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. '«santsuraa sas ssssí zgatanBBaouna Felelős szerkesztő: FINCIOKY MIHÁLY. Sümitalos kö/ileinények, 754. sz. 886. k. i. HIRDETMÉNY. Melylyel köztudomásra juttatik, hogy 1) a fogadó, vendéglő, korcsma, sörház, pá­linka mérés, kávéház, és kávémérés, 2, a foglalkozást közvetítő és cseléd szerzés. 3) a bérkocsizás, 4) a zsibáruskodás, 5) a kéményseprésre vonatkozólag ' Ungvár vá­ros képviselőtestülete által f. óv február hó 5 és 6-áu tartott gyűlésekben alkotott szabályrendeletek mai alólirt naptól kezdve 15 napon át a városháza termében nyilvános betekintésre ki vannak téve, s ez által kihirdetteknek nyilváníttatván, azok a felsőbb jóváhagyás be nem várásával, az 1879-ili évi XL. t. ez. 6-ik §-a alapján íolvó évi márciuí hó 30-átöl kezdve életbe fognak léptettetni. Kelt Ungvári a városi tanácstól 1886. év: március hó 15-én. Lehocky Bé 1 a, Kovács István polgármester. v. főjegyző. 86i. sz. "885. k. I HIRDETMÉNY. Melylyel Ungvárváros összes adózó lakosságá nak köztudomására hozatik, hogy a város folyó 1886-ik évi költség előirányzatának a tanács álta készített tervezete mai alólirt naptól kezdve 15 na­pon át, s igy folyó március hó 31-ig a városház; termében közszemlére ki lett téve, s minden adózónak jogában áll azon költségvetési tervezetet betekin­teni, s az elleni netaláni nehézményeit, illetve észrevételeit a fent kitett határnapig alulirt város: tanácshoz Írásban beadni, melyek is a határidő lejárta után összehívandó képviseleti gyűlésben a költség előirányzattal együttesen lesznek tárgyalan­dók és elintézendők. Kelt Ungvárt, az 1886. március 16-án tartotl városi tanácsülésből. Lehocky Béla, Kovács István polgármester. v. főjegyző. A városi költségvetéshez. Yárosunk ez évi költségelőirányzata immár előttünk fekszik és közkézen forog ; tehát megítél­hetjük belőle, hogy miként áll városunk anyagi ál­lapota. A bevétel rovata csak 19847 frt. 80 kr.-t tüntet ki ugyan, de a mennyiben a pesti hazai el­ső takarékpénztár 150.000 frtos kölcsönónek tör­lesztésére lekötött közjövedelmekből a törlesztés nem­csak kikerül alaktanyai bérjövedelmek cimón, hanem még félretehető 2452 frt. 28 V, kr többletet mu­tat fel, ennélfogva a törlesztési kölcsönre lekötött helypénz jövedék és a „fehér hajó“ boltok s korcs­ma helyiségek haszonbérénél mutatkozó 10.458 frt 98 kr. bevétel is a közkiadásokra fordítható, mely­lyel bevételeink 30.306 frt. 78 krt tüntetnek fel. E bevétel ellenében közkiadásaink összege 54.286 frt. 40 kr, melyből levonva a bevételt, mu­tatkozik hiány 23979 frt. 62 kr. Ez összeget kell nekünk a folyó évben pótadó utján fedezni; és a mennyiben az adókulcs 53937 frt egyenes adót tün­tet fel, a kivetendő pótadó 45 krra fog rúgni. Most hogy a költségelőirányzat egész terjedel­mében közre van bocsátva, olvashatjuk és láthatjuk, hogy mibe kerül egy rendezett tanácsú városnak a fentartása. A tisztviselők összes fizetése 10950 frt. Ez összeget talán polgáraink némely része sokalja, de ha össze hasonlítja az egyes állások fizetését akár la királyi, akár a megyei tisztviselők fizetésével, ész-• re veszi, hogy bizony nagy a különbség a kettő közt. Pedig a munkakör, a munkásság mérve közt; nem nagy a különbség, a felelőség meg egyforma, a qiialifieatió itt is ott is ja törvényben előirt igé­nyeket megkívánja, s mégis a fizetés nincs arány­ban akár melyik állást vesszük. Polgártársaink közt talán ’akadhatnak még mos! is olyanok, kik a régi rendszer igényeihez viszonyítják a mai kor kívánal­mait ; ámde ez most lehetetlenség. A közigazgatá­si rendszer mai keretében a rendezett tanácsú vá­rosok tisztikara ép oly felelőség s oly szakismeret­tel köteles a rája bizot,t hi.vatalkört betölteni, mint akár a megyei, akár a királyi hivatalnokoké. A tisz­ti fizetések tehát, legyenek azok bármily összeggel felvéve, a kiadások közt, mint meg nem változtat­hatók, évről évre szerepelni fognak. Igaz, hogy egy uj rendszeresített pénztári s adótiszt részére 500 frt van felvéve. A városi tanács már a múlt évben is hangsúlyozta, hogy egy adótisztre okvet­lenül szüksége van a városnak, ki szakképzett egyén legyen s első sorban vezesse az adóvégrehajtásokat felelőség terhe alatt ugv, hogy ne legyen panasz, meg-megújuló panasz, hogy a közköltségek pontat­lanul hajtatnak be. Mert az adótisztnek az lesz kö­telessége, hogy a város közigazgatásának fentartá- sára óvenkint kivetett pótadók behajtását vezesse és szigorúan ellenőrizze, mivel az év végén majd mindig azon akadt feun- "T képviselet, hogy mért olyan nagy a pótadó hátralék? A válasz az volt . rá, hogy a behajtás nagyón lazán kezeltetett, mert nem volt arra külön közeg kirendelve. Most e ba­jon lényegesen segítve lesz, ha egy felelős tiszt fogja a pótadó behajtást, természetesen az állami adóbehajtással egyidejűleg és egyöntetűen kezelni. De más okból is szükséges ily adótiszti állás. Az adókataszter nyilvántartására a községek kötelezve vannak, a rendezett tanácsú városoknál, iiol a la­kosság száma, az adásvétel nagyobb, az adókatasz­ter nyilvántartása és a változások bevezetése is ter­hesebb s igy egy adótisztnek elég munkát fog adni. Végül a rendszeresített 500 frtnyi fizetés ja­vára fog esni azon túl kiadás is, melyet a város kénytelen évenkint az adófőkönyv lezárásáért külön fizetni, minthogy e munka is az uj adótiszt hatás­körébe fog tartozni. A közjövedelmek pontos könyv­elése, behajtása teheti lehetővé csak azt, a mire oly rég törekszünk, hogy városi pénztárunk rende­sen fizetés képes legyen; mert mit ér papiroson a vagyon, ha annak folyósítása elhanyagoltatik. Ily okoknál fogva a rendszeresítendő adótiszti állás évi szükséglete csak előnyös lehet a városi pénztárra nézve. A kiadások második enne alatt a tanügyi ki­adások e folyó évben már oly jelentékeny összegre szaporodtak fel, hogy városunk többé nem szógye- nelheti magát. A népiskolákra, s átalában az elemi oktatásra 3024 frt 05 krt vett fel, a mi viszo­nyainkhoz mérten nagyon elégnek mondható. A rendőri személyzet ellátása, a tisztviselők fizetésén kívül, 5420 frt 40 krt tesz ki. Lesznek, I a kik ez összeget sokalják, de meg kell gondolni, hogy a közrendet csakis megfelelő személyzettel I lehet fenntartani, s azt hisszük, hogy mindenkinek jól esik, ha városunk I özrendószetét, a közbátorság 1 és közegészség ügyét kellően ellenőrizve látja. Hogy ezt tehessük, gondoskodnunk kell elegendő rendőr személyzetről is, A negyedik fejezet a szegény ügy és beteg- ' ápolási kiadásokra 5112 frt 60 krt tüntet fel. Or- 1 szagos törvényen alapszik a szegények ellátása és a betegápolási költségek viselése. É kiadást tehát ' leszállítani, vagy mérsékelni nem lehet s igy kény­telenek vagyunk azt viselni. A hatodik cim alatt előirt vegyes folyó kia­dások tételei közt szerepelnek az utca világítás, és utca tisztítás 2o76 frttal. Mindnyájan akarjuk, hogy utcáink ki legyenek világítva és lehetőleg tisztán tartassanak, a felvett összeg tehát nagyon is mér­sékelten vin kiszámítva. A város tulajdonát tevő épületek javítása is szükséges, az erre felvett 1000 Irt tehát csak épen a legnélkülözhetlenebb javítá­sokra van szánva, mivel semmi javítással a külön­ben is ronda „fekete sas“ épület alig lesz lakható. Miőre nem látható vegyes kiadásokra 1500 Irt van előirányozva. A múlt évben a képviselet csak -)00 frtot vélt szükségesnek, az eredmény pe­dig majdnem 1600 frtot tüntet fel. Célszerűbb te­hát a valódi szükséglethez mérten ezt is megálla­pítani, mint utólag pótolni. A katona ügyi kiadások két részre vannak osztva a bevételek szerint, mert az állandó lakta­nyai bérjövedelmek a pesti hazai első takarókpénz- ' tár kölcsön követelésére lóvén lekötve s külön ke­zelendőnek mondatván ki, ezekre nézve egészen kü­lön költségvetés készíttetett, miután még mindig vannak a katonai kiadások közt oly tételek, melyek a város megterhelésével járnak, mint pl. a radván- ci és a kaposi utcai század laktanyák bérházeinak, továbbá az összes irodai, kórodai és nehány tiszti lakás bér összegei, melyeknél rá kell fizetnünk; ezeket el kellett különíteni a végett, hogy a kimu­tatott állandó laktanyai bérjövedelem mennyiben fe­dezi a felvett 150 cJÜBr frtos kölcsön törlesztési összegét. A költségelőirányzat erre nézve teljes meg­nyugtatást nyújt mindnyájunknak, mert a befekte­tett kölcsön tőke, — a miből egy tekintélyes ösz- szeg más célokra is lett befektetve és felhasználva a képviselet felhatalmazása folytán, — jövedelme nem csak hogy fedezi az évi törlesztési összeget, hanem 2452 frt, 281/akr. tiszta és félre tehető jö­vedelmet is ad, a mi viszonyítva az előbbi évek költségvetéséhez, mikor a katona ügyi kiadásokra csaknem ugyan ennyit kellett pótolni a városi pót­adóból jelentékeny előhal adást és előnyt mutat fel. A folyó évi költségelőirányzathoz mellékelt ada­tok egyúttal kimutatják, hogy városunk vagyoni mér­lege hogyan áll. Látjuk ebből, hogy a vagyon 403.987 frt 65 kr. a teher pedig 177.899 írt 65 kr., vagyis a vagyontöbblet 226.087 frt 99 kr. Ha visszagondolunk a múlt időkre s városunk anyagi vagyonára, valóban a mai helyzetet nem is lehet összehasonlítani a múlttal, mert hajdan a vá­rosháza épületén kívül alig volt valami vagyona. Igaz, hogy akkor terhei se voltak, a közigazgatási szükséglet sem volt oly nagy mint mostan, de tud­va azt, hogy jelenleg városunk szerzés utján oly vagyonhoz jutott, melyet nem mindenkor lehet meg­szerezni, ha a költségelőirányzat valamivel több pót­adót is indítványoz, ez csak a lakosság előnyére I történik, mert a pótadó szokatlan nagy volta mel- ; lett is, — a mi egyébként állandó nem lehet, — hova-tovább a város anyagi értéke fokozódik s idő­vel egy teljesen tehermentes olyan értéket fog kép­viselni, a melyre minden polgár büszke lesz. A közigazgatási bizottság március havi üléséből. (Második közlemény). — Bernáth Dezső közgazdasági előadó azon előterjesztést tévé, hogy U n g v á r város tanácsa, a múlt évben itt járt ministeri küldöttség által ki­fogásolt vásártéri hiányok pótlására utasittassék, A gazdasági előadó előterjesztése folytán uta­síthatott a város tanácsa, hogy a megye alispánjá­nak múlt évi 5385. sz. a. kelt rendeletében részle

Next

/
Oldalképek
Tartalom