Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)

1886-03-07 / 10. szám

XXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1886. vasárnap, márcins 7, 10, SZÁM, Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem íiözlü. k, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak­Kiadó hivatal Poilacsek Miksa könyvnyomdája Főmunkatárs: BÁNüOY FERENC. VEGYEST ARTALMU HETiLAP, U n « m e g y e hivatalos közlönye. Előfizetési feltételek: Egész évre . . . . 4 frt —• Félévre .........................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába CJngvár, Poilacsek M. könyvnyomdájába küldendők­Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő : FINCICKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. 9689. sz. Földm. ipar és keresk. in inislertől. Valamennyi törvényhatóságnak. Horvát-Szla- vonországban.a száj- és körömfájás meg­szűnvén, az onnan származó sertéseknek megvizsgálás nélkül, illetőleg a határszéli belépő állomások elkerülésével leendő behajthatá- sát ezennel megengedem, egyúttal a vasúti forga­lom céljából f. évi január hó :6-án 9. sz. alatt új­vidéki, eszéki, barcsi, és zákányi belépő állomások bizottságaihoz intézett rendeletemet, melynek ér­telmében a vasúton érkező sertés szállítmányok marhalevelei megvizsgálandók voltak, hatályon kí­vül helyezem. Elrendelem azonban, hogy a Hor- váth-Szlavonországból vasúton érkező sertés szál­lítmányok marhalevelei az ország területén történő lerakodás alkalmával különösen az iránt is meg­vizsgáltassanak, hogy a feladás alkalmával a szem­lélő bizottsági eljárás foganatosittatott-e? A mennyi­ben ezen körülmény a marhalevél hátlapján iga­zolva nem volna, az illető szállítmány a fél költsé­gére io. napi rendőri felügyelet alá helyezendő. Végre megjegyzem, hogy a Horváth-Szlavonország- ból behajtott sertéseknek is szabályszerű marhale­velekkel kell ellátva lenniök, s miután a nevezett országban a sertés járlatok tekintetében ugyana­zon határozatok állanak fönn, mint nálunk, a ser­tés járlatok használata’tekintetében m. évi május hó 15- kelt 15826 sz. rendeletem tartalma tartan­dó szem előtt. Erről a törvényhatóságot tudomás vétel, köz­zététel és különösen a területén működő vasúti szemlélő bizottságok megfelelő utasítása végett ér­tesítem. Budapest 1886 február 2 Széchényi s. k. 1012 SZ —r——— Ungmegye alispánjától. K. 1. A szolgabiráknak, Ungvárváros pol­gármesterének, és az állategészség rendő­ri szemlélő bizottságoknak, közhírré té­tel, illetve ahoz tartás végett kiadatik s az „Ung“ hetilap utján is közzététetik. Ungvári 1886. mártius 4-én az alispán hiv. távollétében BÁNÓCY FERENC, főj- gyző. A pálinkaivás és a közegészségügy. A legszebb korban lévő ifjúság, a nehéz kézi­munkára, kenyérkeresetre hivatott anyag, mely a kö­zel jövőben családot is fog alapítani, most kerül a sorozás elé ; lerovandó az annyira terhes katonaszol­gálati kötelezettséget. A magyar ifjak kitűnő anyagot szolgáltatnak általában, a hadsereg és honvédség részére ; szemé­lyes bátorság, egészség, edzettség jellemzik a ma­gyar katonát; hozzájárul az értelmi erő is. így had­járat esetére a magyar születésű katonában harc- képes anyagot nyer a hadsereg és honvédség. Fájdalom azonban, nein mondhatjuk el ugyan­azt az ország felvidéki megyéiben élő ifjú nemze­dék felől; fóképen pedig a hegyi lakók s az innen kikerült fiatalság látása nyújt megdöbbentő képet. Elsatnyult apáknak satnya gyermekei. így Ungmegye beroznai, szerednyei és szobránci kerületeiben általában a legsat­nyább iijuság kerül szemeink elé, s ez az elszomo­rító kép megérdemli, hogy ennek okaival e helyütt bővebben foglalkozzunk, nemcsak az ifjúságot te­kintve, hanem figyelembe véve az érettebb kom­ákat is. Messze kellene ugyan mennünk, ha teljes rész­leteiben akamók kifejteni, hogy összevéve mik az okai- a hegyek között élő nép elsatnyulásának ? De hogy ennek két komoly oka van, azt tudja minden­ki, s ezek : a mértéktelen pálinkaivás saz egészség elhanyagolása. A szeszivás bizonyos határig a munkás nép­nél nélkülözhetetlen, ez ellen nincs is okunk leckéz­tetni őket. Köztudomású azonban, hogy a hegyi lakók — ha csak hozzájutnak — napokon át mámorosak. A mértéken felüli szeszivás káros hatása köztudomású. De régebben legalább tiszta pálinkát ivott a falusi gazda és a munkásnép. A ki azután elkorhe- lyesedett közülök, legalább józan állapotában bírta magát s tudott úgy, a hogy dolgozni is. Most azon­ban, a mikor a Hatsek féle erjesztő készülék segít­ségével vitriollal erjesztetik s igy állittatik elő a szesz, s most midőn ezen felül még a korcsmáros is vegyit a pálinkába maró szereket, általában ta­pasztalni lehet, hogy még a mértékletes pálinkaivás is a hegyi lakókat bágyadttá, gyengévé teszi; a ki ellenben korhely számba jő, 3—4 év alatt okvet­len elpusztul, nem annyira az alkohol káros hatása miatt, mint inkább azért, hogy minden pohár pá­linkában egyúttal más a gyomrot összeógető mér­ges anyagot vesz be. Ezért állana kötelességében a papnak a falu­ban a jegyzővel meg a tanítóval egyetemben a né­pet elszoktatni a korcsma látogatástól, hogy a nyo­mor egyébb jelenségei mellett legalább eme leggo­noszabb megnyomorító szenvedély mérsókeltessék. Volna a segítségnek módja is; hanem hát pap, jegyző, tanító igen sok helyütt három ellenség; igen sok helyütt olyan barátságban élnek, hogy egy ka­nál vízben megfojtanák egymást; ha a pap kezde­ményez valamit, a tanítóJjzgat ellene ; ha a jegyző tenne égyet-mást, a pap ellenzi; a papot pedig a jegyző üti. Persze mindenik szekerének a rudja más­felé áll. A hegyek között lakó nép elsatnyulásának má­sik okául azt hozzuk fel, hogy egészségi ér­dekeivel semmit se törődik. A közegészség a falukban a 1 egeihagyatottabb állapotban van. Pedig a közegészség javításához hozzájárulni a legszen­tebb bazafiui kötelességek egyike. Hiszen ez nem kevesebbet tesz, mint a magyar nemzet fentartásá- hoz, léte biztosításához járulni. A falusi nép legke­vesebbet törődik gyermekeivel, s hogy fel nő s em­berré lesz, az csak a természet kedvezésének tulaj­donítható. De mig felnő megviseli a himlő, a hó­napokon át húzódó hideglelés, s mikorra 18-20 éves lesz, növésében eltörpül, gyenge, szellemileg hátra­maradott ifjú lesz belőle s nehány óv után meg­öregszik s elvész. A fejlődő gyermek a legroszab- bul van táplálva, ha megbetegszik a jóistenre bíz­zák a sorsát; hogy kívánható tehát, hogy az ilyen nemzedékből munkaképes elem fejlődjék. Itt állana kötelességében a társadalomnak s a hatóságnak közbelépni. Az ungi felvidéken tudtunk- kal nincs körorvos, hát a szegény pór ha akarná is gyógykezeltetni a beteg feleséget, vagy gyerme­két, nem juthat szakértőhöz. Ha áldoztak sok min­denre, miért nem hoznak áldozatot arra, hogy a he­gyek között lakó nép. kényszer utón is, gyógyít­hassa magát ? Mit ér a törvény, ha az nincs végre­hajtva ?! Ha a kijelölt díjazásért nem találnak kör­orvost, fel kell emelni a kilátásba helyezett fizetést, s valószínűleg találnak orvost. Persze mindenre van egylet, gyűjtenek min­denre, hangversenyeznek mindenért és táncolnak : csak a szegény elhagyatott nép érdekeivel alig tö­rődik valaki. Emberek ők is, s megillető helyet töltenek be a társadalomban. De ők szolgáltatják szám sze­rint a társadalomnak 9/10-ed részét, s ha ez a 9/10-ed rósz elsatnyul s nyomorog, mit fog csinál­ni majd az Vio-ed ?! A megyei törvényhatósági bizottság tavaszi rendes közgyűléséből. (Elnök gróf Török Napóleon főispán). (Második közlemény). Az alispáni jelentés 1885-ről a következőket tartalmazza. 1. A közegészségi állapot tekintettej úgy a betegülésre, mint a halálozásra, kevésbé ked­vezőnek mondható. Járványok voltak: hólyagos himlő, vörheny, kanyaró, piros küteg, vérhas sat- Ezen betegségek alkalmával a kellő óv-és gyógy- intézkedések foganatosítva lettek. Gyógykezeltetett a megyei tiszti- és körorvosok által 6416 beteg, ezek közt a kórházilag s a magán gyakorló orvo­sok áltál kezelt betegek száma nem foglaltatik. Az angvári közkórházban ápoltatott 1961 fekvő beteg, melyek közöl felgyógyult 1482; javult 189; gyógyíthatatlan 27; elhalt n6;az évvégével ápo­lásban maradt 147 beteg. A védhimlőoltás az egész megyében sikeresen eszközöltetett; beoltatott össze­sen 6696 gyermek: oltásdij fejében fizettetett 703 ft 8 kr. A hasznos házi állatok között kővetkező betegülések fordultak elő: lépfenében elhullott 66 darab szarvasmarha, 3 db ló és 89 db sertés; s ta­konykór miatt kiirtatott 13 db ló; veszettség miatt kiirtatott 5 db szarvasmarha; végre 8 db rühkó" ros ló és 108 db száj és körömfájós szarvasmarha gyógykezelés alá vétetett. A szabályszerű óvintéz­kedések mind ezen esetekben foganatositva lettek. 2. Pénzügyi tekintetben az adófizetések kö­vetkező eredményét tünteti elő a jelentés. Az 1885 évi adótartozás bele értve az 1884 évi hátrálékot. is, tett ..........................................706814 ft 92 kr. erre befizettetett ..........................398331 ft 65 7S kr. maradt az év végével hátralék 308483 ft 26’/2 kr. A megyei házi pénztár állapota a múlt év­ben a következő volt, bevétel 62324 ft 70% kr. kiadás 59450 ft 29 kr. maradvány....................................... 2874 ft 412/3 kr. A megyei úti alap. bevétele ........................................34587 ft 48% kr. kiadás 29859 ft 757^ kr. maradvány ..........................• 47^7 ft 75 7S kr. A megyei betegápolási alap bevétele .........................................15602 ft 58 kr­kiadás .........................................12706 ft 72 kr. maradvány .....................................2895 ft 86 kr. A megyei mértékhitelesítő hivatal bevétele ................................ 678 ft 21 kr. kiadás ................................ 481 ft 12 kr. maradvány .......................... 197 ft 09 kr. 3. Gazdasági tekintetben ismerteti a jelentés a múlt évi termés eredményét, a mely ál­talában véve középszerű volt, s az őszi vetések állását, melyet szépnek tüntet fel, kivéve a berez- nai járást, hol az őszi vetések hólepel hiánya mi­att veszélyeztetve vannak. 4. A megyei központi fa iskolában eladásra készen áll 7328 db gyümölcs és díszfa cse­mete. Rendes kezelés alatt lévő községi fa-iskola tif községben van. 5. Elemi csapások. Jégeső volt a berez- nii járásban s T-Remete, Rákó, Paszika és Poros- kó községek határaiban jelentékeuy károkat oko­zott *). Tüzeset 99 volt a megyében és 126354 ft kárt okozott, melyből 62647 ftnyi érték biztosítva volt. *) És Ungvárott is nagy kárt tett, különösen a szőlőhegyek így részén. Szerk Lapunk mai sziímához leli v mellé lilét vau csatolva.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom