Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-05-12 / 100. szám

Jlílí M s Békéscsaba, 1929 május 12 Harisnya Kesztyű Nyakkendő | Uri és női fehérnemű I ESCHER-NÉL KALAPUJDOHSAGOK ANORASSY-UT 7 szomszédos leventecsapatok élén Kiss László járási főszolgabíró a községi elöljárósággal és nagy közönséggel vonult a Merán-kastélyhoz és üdvözölte a főherceget, aki a gróf Merán János diszes négyesfogatán vonult fel a község parkozott főterére, ahol a hatalmas diadalkapunál a község főjegyzője, a szomszédos vármegyék kiküldöttei üdvözölték. Az üdvözlések után villásreggelire a Merán-kastélyba tért vissza, majd a róm. kath., s azután a református templomban tartott ünnepi istentiszteleten jelent meg. Az istentiszteletek után a főtéren felállított szoborhoz vonult az ország mtnden részéből Körösladányba sereglett küldöttségekkel, a helyi és szomszédos községek levente- és cserkészszázadaival. A szoborleleplezési ünnepséget 11 órakor a dalárda Himnusza nyitotta meg. Kiss László főszolgabíró felkérésére a főherceg jelt adott a szobor leleplezésére. A háromalakos bronz szobor Kallós Ede művész remeke. Csendet parancsoló hatásával tárult a hatalmas főtér minden zugát betöltő közönség tábora elé. Az áhítatos ünnepi csendben a díszsátor magaslatáról messze elhangzóan csendült fel a főherceg ünnepi beszéde, melyben a körösladányi hősök önfeláldozását mint annak szemmel látó tanuja az atyai sziv meleg átérzésével festette meg, a Kárpátoktól a Piavéig terjedő hadszíntér hős vértől pirosult, dicsőséges nagy temetőin keresztül; s helyezte az első koszorút a hősi emlék talapzatára. Utána a református egyház nevében Tóth József lelkész s a róm. kath. egyház nevében Fehér Lajos plébános áldást kérő beszédei emelték Istenhez az ünneplők seregét. Az izraelita hitközség nevében Briszk Ferenc kerületi rabbi tette le emelkedett hangú szép beszéd kíséretében a hitközség koszorúját. Meg kell említenünk azt is. hogy a hősi szobor parkjának remek munkája, a szobor előterének kiképzése, díszítése Szabó Gyula nyugalmazott uradalmi kertész ízlését dicséri. A Körösladányi Dalegylet Hiszekegye után a szoborlelepzés jubiláris jelentőségéről szólva, megyénk alispánja üdvözölte a főherceget, aki ezalkalommal a századik hősi emlék előtt tett bizonyságot a magyar honvédek csodás önfeláldozásáról s ennek emlékére, mint vármegyénk ajándékát adta át a ládányi emlék miniatűr művészi mását. Majd Kubinyi altábornagy, a szegedi dandárparancsnok a honvédelmi miniszter, vitéz Vida Gyula alezredes a Vitézi Szék, Pintér ezreder a 10. honvédgyalogezred nevében, Kratochwil Károly altábornagy, a székely hadosztály volt parancsnoka és Temesváry Imre országgyűlési képviselő mondottak beszédet és helyeztek koszorút az emlékszoborra. A szobor előtt elhangzott ünnepi beszédek után Sebők Ferenc községi főjegyző vette át a község gondozásába a szobrot s kövendégekre, Tóth József lelkész Kallós Ede művészre, a remek szobor alkotójára mondott felköszöntőt. Kiss László főszolgabíró a körösladányi nőket éltette, akik a gazdag terítékű díszebéd rendezésében ujabb dicsőséget arattak a vendéglátásáról messze nevezetes községnek. A főherceg ugy a szoborleleplezés során, mint a hadiözvegyek, árvák és rokkantak tiszteletére a község által a Polgári Olvasóegyletben adott banketten is alkalmat vett magának, hogy hős katonái hátramaradottjaival, a világháború élő tanúival, rokkant vitézeivel szemben is kimutassa atyai érdeklődését és szeretetét. Az ünnepségről szóló tudósítás csonka volna, ha méltó elismeréssel nem adóznánk az ünnepség nagymérvű és kiválóan sikerült megrendezéséért annak a fáradhatatlan rendező bizottságnak, melynek élén Kiss László főszolgabíróval együtt Pándy István fett meg mindén lehetőt Körösladány község régi jó hírnevéért. Megvalósulás előtt as alföldi miibarátok köre Békéscsaba központtal megalakul a képzőművészetek barátainak társasága — Minden évben ingyen sorsolnak ki műtárgyakat a tagok között — A mozgalom élén több festőművész és közéleti előkelőség áll vetkezett a szomszédos törvényhatóságok, községek és a helyi testülelek koszoruelhelyezése, mely után a dalegylet hazafias énekei közben a virágot szóró iskolás gyermekek vonultak el a szobor előtt. Befejezésül a nagyközönség a Szózatot énekelte el. A leleplezés után a lovasbandérium, volt harctéri katonák, vitézek, leventék, tűzoltók és testületek végeláthatatlan menetének hódoló felvonulása tisztelgett a főherceg és a szobor előtt. A főherceg tiszteletére az ipartestületben adott 250 teritékes diszebéden a kormány képviselője a kormányzóra mondott felköszöntőt. Utána Kovacsics Dezső főispánnak a főherceg életére és annak a magyar nemzet szivével összeforradására visszapillantást vető nagyhatású szónoklatára a főherceg közvetlen meleg szavakkal válaszolt. Mint a szoborleleplezésnél tartott beszédei, ugy itt is szűnni nem akaró ovációt váltott ki a főhercegi válasz. A diszebéden Pándy István jegyző az ünnepély fényét emelő illusztris (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Mübarátok Körének szervezőbizottsága lapunk utján a következő felhívást teszi közhírré : Felhivás a békéscsabai Mübarátok Körébe való belépésre Megértő kultuszminiszterünk kultúrpolitikájának egyik sarkalatos programpontja a kultura és kulturális mozgalmak decentralizációja, vagyis az, hogy a vidék végre önmagából fejlessze ki azt a sok értéket és eszmét, melyeknek csirája már amúgy is régtől fogva a magyar vidék áldott ugarából sarjad. Ez a nagyszerű program természetesen csak ugy vihető keresztül, ha módot nyújtanak ezen értékek és eszmék kifejlődésére és a jelenleg velük szemben tapasztalható közöny és fásultság megtörésére. Ezt a most alakuló Mübarátok Köre egyesület művészi akcióval — mely sem szociális, sem karitatív, hanem tisztára művészi jellegű — véli megoldhatónak és a legszebb, legnemesebb célkitűzéssel bontva zászlót, hívja táborába a szépművészet lelkes barátait. Ez egyesületnek célja, hogy a művészetet a vidéken felkarolja, ápolja, terjessze, a műízlést fejlessze és a művészek nemes törekvéseit minden eszközzel támogassa. E fontos — közművelődési — hivatást is teljesítő egyesületnek szüksége van a megértő közönség támogatására, mert csak igy remélhető, hogy az izlés terjesztésének s a művészet minél nagyobb körben való elterjedésének ügye előbbre vihető legyen. Tagjai azonban nemcsak egy fontos közművelődési ügynek tesznek hasznos szolgálatot, hanem tagsági dijukért ellenszolgáltatásokban is részesülnek. Igy a Mübarátok Köre előadásait és kiállításait ingyen látogathatják s résztvesznek — minden külön dij lefizetése nélkül — a karácsonyi sorsoláson. A kör ugyanis a művészektől megvásárolt, abszolút művészi értékű olajfestmények, szobrok, grafikákat stb. a tagok között karácsony előtt kisorsolja. A sorsolás előtt a kisorsolandó műtárgyak kiállításra kerülnek. Minden tag részesül, sorrend szerint, nyereményben. A tagok tagsági jegyeiket számmal ellátva kapják. A „Mübarátok Köre" szervezőbizottsága ezért bizalommal fordul mindenkihez, ki a művészi tehetség alkotásait szereti és megbecsüli, csatlakozzék körünkhöz és csekély anyagi áldozattal, amelyért értékes ellenértéket is kap, járuljon hozzá az Alföld eme vidékének kulturgócponttá való kiépítéséhez. Énnek jeléül fogadják szívesen és szeretettel a kör taggyüjtő iveit s az abban foglalt belépési nyilatkozatot aláírva, ismerőseik között a Mübarátok Körének híveket szerezve, a tagul belépők aláírását hozzánk visszajuttatni szíveskedjenek. Békéscsaba, 1929. május hó A Mübarátok Köre szervezőbizottsága. A fenti felhivás mögött Békéscsaba város kultúréletének egész sereg kitűnősége áll, akik célul tűzték ki, hogy a közönséget ránevelik a valódi művészet szeretetére és felismerésére, amellett módot akarnak nyújtani arra is, hogy a tagok olcsón elsőrendű műalkotásokat szerezhessenek. Az előkészületek nehéz munkáját Wagner Józsefné végzi határtalan lelkesedéssel és ügyszeretettel, nemcsak helyben, hanem a vidéken is, mig a többi szervezők Korniss Géza dr. kulturtanácsos, Gally Károly dr.. Révész Sándor dr., Gyöngyösi János dr., Kultsár Sándor dr. és mások. Ha ez a hézagpótló és igen fontos egyesülés létrejön, Békéscsaba kulturértékei óriási mértékben fognak megnövekedni, miáltal a városok sorában becsült helyet szerezhetünk magunknak. Már ebből a szempontból is szükséges, hogy mindenki, aki igényt tart a müveit ember elnevezésre, pártolja az egyesületet, amelynek működése a város kulturnivójának jóhirét csak öregbíteni fogja. A mozgalom sikerét nem kis mértékben mozdítaná elő az, hogy a rendőrség segítene megvédeni a helybeli művészek érdekeit. Ezt akként mozdíthatja elő, hogy a silány mázolmányokkal házaló képügynökök és egyéb „festmény"vigécek számára nem ad többé házalási engedélyt, amivel a közönségnek csak hasznára lesz, mert megmenti a jóhiszemüeket és a bizakodókat a biztos becsapástól. A magántisztviselők választási gyűlése (A Közlöny eredeti tudósitása.) Szerdán este tartott meglehetős népes gyűlést a magántisztviselők helyi csoportja, hogy a küszöbön álló társadalombiztosítási választások aktuális problémáit megvitassa. A gyűlés vezérszónoka Kertész Miklós központi főtitkár volt, aki egy órán át tartó hatalmas előadásában megvilágította a társadalombiztosítás összes problémáit. Párhuzamot vont az 1907. évi betegsegélyezési törvény, valamint a Lex Vass I. és Lex Vass II. között és bizonyos rezignációval állapitotta meg, hogy az előbbi törvény szellemében reformjaiban modernebb és szociálpolitikai szempontból előnyösebb is volt. Ismerteti a külföldi hasonló törvényeket. azoknak végrehajtási módozatait és az összeállításból az tűnik ki, hogy Magyarország dolgozó polgársága e törvényben még nem találja meg az öregségi, rokkantsági és balesetbiztosítás múlhatatlan szükségességét. De mégis örömmel kell üdvözölnünk ez első kezdeményező lépést, mert ez a feltartóztathatatlanul következő reformok egyik jelentős etappeja. Az önkormányzat igen kevés jogokat biztosit az állammal szemben, de ezt a kevés jogot a mostani választási alkalommal teljes egészében ki kell használni. Éljen mindenki a szavazati jogával, küzdjön mindenki azért, hogy a hivatalos listát, mely sorsolás ré-