Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-10-24 / 86. szám

. Békéscsaba, 1920 október 24 Ara 1*50 K Y , •^O ftr-VW' C í Yasárfíiip/v/ ^ / /H^éyfoJ^aHi, 86. sz;am érit — Xílévre — — Wegyedávre — í$y hónapit — 120-— korona 60-— korona 30.— korona 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP 5s«rkes«t£ség és kiadóhivatal : II. kernlet, Ferenc Jóa«ef-tér (Búzapiac) 20. sí Megyei telelőn • 7. rrára. A hirdetési dijak ^helybe: készpénzzel fizelgeSaők. — A Oí rovatban egy dSí közlési dija : Kéziratok nem adatnak vftsz, Uj irányok. A magyar közélet csak nem akar sehogy sem a nyugvóponthoz érni. A régi közjogi pártkeretek lebomlásával politikai életünket egészen uj alapokra fektettük, hogy egy közös célban egyesítsük a nagy tömegek érzés- és gondolatvilágát. Az elvont dogmák meg nem értése hívta életre azt a mozgaiúiáf, mely a mai többséget negteremtette. Hittük, hogy az uj rendszer \ isztában van a munka, az ipar, a keresedelem jelentőségével, hogy az állami és ársadalmi lét alapját a földmüvelésben látja, amelynek megerősödése ad majd igazi alapot iparnak és kereskedelemnek egyaránt. Ebből a szempontból néztük az államélet célját, viszont aggódva állapítottuk meg, hogy a társadalomnak mai politikai szervezkedése nem vezetett a kívánt eredményre. Az ország ügyeinek zavartalan, sima menetét állandóan felkavarja egj-egy felbukkanó esemény, mely aztán öles hullámmá fejlődve indul tovább, hogy áiíandó izgalomban tartsa a kedélyeket, hogy megakadályozza a tisztánlátást és a komoiy rrunkát. A magyarság mai ideje nem alkalmas arra, hogy követ dobjunk a lassan csendesülő vizekre. Özönével áll ellőttünk ugy a beipolit ka, mint a külpolitika kérdése, ezek a komoly idők komoly férfiakat és felfogásokat követelnek, ahol az egyes kérdések közmegnyugvásia intéztetnek el. Ha vannak is esetek, melyek nyilvános elbirárálás alá esnek, nekünk nem lehet és nem szabad e f .'lejteni, hogy még ezer vérző seb vár ránk, amit be kell gyógyítani. Örömmel üdvözölheti tehát a magyar közvélemény azt a hírt, hogy ami elé olyan régen várakozással tekintettünk, Apponyi és Andrdssy Oyula cselekvő részt kiván venni a politikában. Magyarország kulturája, fejlődése sok évtizeden át szoros öszszefüggésben állott az ő politikai működésűkkel, ezekben a nehéz időkben csak örömmel üdvözölhetjük a gondolatot, mikor e vezetésre hivatott férfiak nem hunynak szemet a gyakorlatlan politika hibái fölött. Férfiak kellenek, akiknek tekintélyük éo tudásuk van ahhoz, hogy ne engedjék érvényesülni a káros irányzatokat és megadják ennek a hazának a továbbfejlődés Ehetőségét. Ezzel az aktív szereppel a reénységnek uj színei támadnak előttünk, jgy a magyar társadalomnak értékes eletei nem fognak kimúlni a vezető helyekil, akikre a magyar haladás és kultura empontjából eddig is feltétlen szükség tt volna. Ha lesz, aki komoly irányokat előljön ki számunkra, akkor eljön az igazi alkotó munka ideje, az igazi nemzeti megíjhodás. Uj irányra van szükség, amely rányzat nem ismeri félre a viszonyokat, es nem lesz kerékkö.ője a haladásnak, a kulturának és mindenkor szükségszerű ellensúlyozója lesz a demagógia mai fokozatos fejlődési akarásának. Irányt jelölő férfiak kellenek, nem jelszavak és áíigaz"ságok, melyek a még megmaradt kevés igazság amúgy is gyenge bástyáit döngetik. Újult reménységgel nézünk a holnapra, talán jön idő, mely a mai sivár, meddő társadalmat nemes tartalommal tölti m,g. Távirafok. (Saját tudósítónktól.) Tlpponiji TJtbert feltépése. Budapest, okt 23. A politikai köröket még mindig élénken foglalkoztatja gróf Apponyi A! bertnek ama kijelentése, Tiogy az aktiv politi kában részt kiván venni A nemzetgyűlés tagjai általában Apponyi részvételét örvendetes jelen ségnek tartják. Kü'önösen a kisgazdapárt fogadta lelkes örömmel, mig a keresztényszociálisták tábora tartózkodó álláspontra iielyezkedett ahol különben Apponyi fellépése miatt bizonyos nyűg talanság észlelhető A földbirtokreform javaslatát tárgyaló bizottság befejezte működését, ugy hogy a javaslat már hétrórí a plénum elé lesz terjeszthető A földbirtokreformot a Ház 10 órás ülésekben tárgyalja, hogy a javaslat mielőbb törvényerőre emelkedjék. Utána a községi és vármegyei választásokra vonatkozó javaslat ke rül napirendre. Ezeket a javaslatokat a szakbi zottság most tárgyalja. Bajban vannak a csefjek. Prága, okt 23 A Felvidéken napról napra törnek ki a lázadások, ugy hogy a cseh kor mány a rendet helyreállítani teljesen képtelen Evégből Benes cseh külügyminiszter sürgős segítséget, 200,000 főnyi színes katonaság leküldését kérte Parisból, hogy a kormány meg tarthassa uralmát a felvidéken. A szines csapatok feladata lenne a felvidék pacifikálása. A cseh lapok erről tudni sem akarnak. , TJmerika és Japán. London, okt. 23 Ameiika és japán között a viszony újra igen feszült Oka ennek nemcsak Japán fokozott kereskedelmi tevékenysége, ami ami által mint erős ellenfél jelentkezik Ameri kával szemben, hanem az is. hogy Japán bír tokban akarja tartani a Fülöp-szigeteket. Szemle a Vérmezőn. 4 Budapest, okt 23 Tegítap délelőtt Horthy Miklós kormányzó szemlét tartott a Vérmezőn a csendőrség és az államrendőrség felett A szemlén részt vett a honvédelmi miniszter is több tábornok kíséretében A kormányzó legnagyobb megelégedését fejezte ki a csendőrség és államrendőrség magatartása fölött. Távozá sakor az egybegyűlt több mint százezer főnyi tömeg a kormányzót lelkesen megéljenezte. K ülföldi gyártmány! Rongyból készült átrányfedéllemez kicsiben és nagyban is kapható : GRÜNWALD BÉLA cégnél Békéscsabán, II , Orosházi-utca 3. szám alatt, a Böhm Izidor-féle házban. Emléket a hősi halottaknak, A Hadtörténelmi Muzeum Irtunk már í^nik hasábjain ard&l a kegyeletes akcióról, me^e^aHadtörtéoiílmi Mu zeum kezdeményezett, ho^féüteifrak emléket a hősi halottaknak. Sokkal nemesebb cselekedet ez ma, mint a napi politika kényes árjával úszni s ne feledkezzünk meg azokról akik a mi mostoha életünkért életüket áldozták fel a harcmezőn. Mai leiratában a Hadtörténelmi Mu zeum részletes tájékoztatót nyújt e kegyeletes munka felvételére, melyet kivonatosan az aláb< biakban közlünk. Az emlékezés megörökítése csak azokról szól, akik az 1914—18 világháborúban hősi halált haltak Kötelességünkké teszi a megemlékezést az, hogy, a csaknem négy és féléves világháború súlyos áldozatokat követeit különö sen tőlünk magyaroktól Százezrek távoztak el a harcmezőre és közülök igen sokan nyugszanak messze tőlünk, nagyobbrészt jeltelen, elfe« Iedett sírokban, vagy az itthoni temetőkben. A magyar nemzeti öntudat életreébredésének hajnalakor vissza kell gondolnunk , derék hőseinkre, akik a hazának tett esküjöket nem. csak önfeláldozással és vérük hullásával, hanem életükkel is megpecsételték. Nekünk kell módot keresnünk arra, hogy emléküket megörökítsük. Ezt követeli tőlm.k a nemzet és a magyar Géniusz A hősök emlékének megörökítése annak megállapítása, hogy kiket vesztettünk el a világháborúban. Az adatgyűjtés. A katonai körletparancsnokságok a polgári hatóságokkal, a hátramaradt családtagokkal egyetértőleg derítik fel, hogy kik haltak hősi halált a hatóságok alatt álló területről. Össze kell gyűjteni a személyadatokat és az elesettek fényképeit A hősi halált haltak emlékének megörökítését a Hadtörténelmi Muzeum. a városok, vármegyei székhelyek és a községek végzik, Városokban, vármegyék székhelyén, akik a város szülöttei, vagy ottani illetőségűek voltak, egy maradandó emlékmű volna emelendő Lehetne az kereszt vagy mauzóleum, melynek falában a hősi halált haltak nevei emléktáblába vésve örök időn át olvashatók volnának, ahol egyúttal arcképeik is megőrizhetők lennének. A kegyeletes akciót össze lehetne kapcsolni olyan intézkedésekkel is, amely gazdasági szempontból is figyelemreméltó előnyöket biztositana nemzetünknek Tudatában van az akció vezetősége annak, hogy a mostani bizonytalan és sa nyaru viszonyok miatt a múlttal alig lehet be> hatóan foglalkozni és azt is tudja, hogy olyan akció, mely az államot vagy a személyeket anyagilag megterheli, most még aligha vezetne sikerre, mégis javasolja, hogy amit lehet, már most tegyük meg. Gróf Apponyi Albert legutóbbi képviselőházi beszédében fölvetette már az eszmét, hogy ültessen minden város és község annyi hősi emlékfát, ahányan hősi halált haltak fiai közül, Pékár Gyula államtitkár terve az, hogy a festőművészeket vidékre szándékozik kiküldeni, hogy ott az elesett hősök arcképeinek megfestése által maguknak keresetet teremtsenek. Károlyi József gróf Fehérvármegye gyűlésén szintén foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. Hőseink emlékének megörökítése iránt érzéke van az egész magyarságnak, nem hiányzik egyéb, mint a hatóságoknak ezt az akciót kézbe venni és irányítani. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen. ?