Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szeghalomtól a németellenes partizánharcokig. Fehér Lajos: Így történt (Sipos Levente)

golhatók az őt ért érzelmi és értelmi hatások feltérképezése során. Az első két fejezetben maga is főként azokat a motivációkat fürkészi, amelyek szerepet játszottak gondolkodásmódjának, világnézetének formálódásában. E tényezők közé tartozik: osztályhelyzete, szegényparaszti származása; a tiszántúli kálvinizmussal együttjáró egyfajta szabad gondolkozású, ellenzéki magatartás a családban; apja könyvolvasó ember, a Földmunkás Körjegyzője; a haladó szemléletű pedagógusok hatása; a népdalkultúra megismerése; a néprajzi adatgyűjtés; a szociográfiai adatgyűjtés az agrárszegénység helyzetéről Kovács Imre számára; egy szocializmusról szóló könyvecske áttanulmányozása. Az elemi iskolát és a gimnáziumot végig színjelesen végző, kitüntetéssel érettségiző, de a súlyos anyagi gondok miatt az egyetemre csak nagy nehézségek árán bejutó Fehér Lajos további szellemi fejlődését új színhelyen, Debrecenben mutatja be a III. fejezet. Az egyetemen eltöltött egy-két év után túljutott a népélet néprajzos szemléletének korlátain. Mindinkább a megoldandó nagy társadalmi kérdések felé fordult a figyelme. Kapcsolatba került a szerveződő Márciusi Front tagjaival, megismerkedett Zöld Sándorral, akinek a legtöbbet köszönhette marxista szemléletének kialakulásában. Olvasmányainak ismertetése eszmetörténeti szempontból is figyelemre méltó adalékokat szolgáltat a marxizmus korabeli hazai terjedéséhez. A III. fejezettől kezdve a szerző túllép az önéletírás műfaján. Kiszélesíti az emlékezés látószögét. Emlékiratában képet fest küzdőtársairól, és a kor politikatörténetének egyes eseményeiről, folyamatairól is mind több szó esik. E fejezetben például értékes adatokat közöl a debreceni Márciusi Front történetéről. Véleményét így összegzi róla: „szervezett mozgalom volt, amely mögött a kommunista párt állott, s az közvetett módon irányította a mozgalmat. A Márciusi Front baloldali, antifasiszta meggyőződésű egyetemi fiatalok mozgalma volt, akiknek egy része az önképzésben eljutott a tudományos szocializmus eszméinek elég magas fokú elsajátításához, nagyobb része pedig kisebb-nagyobb mértékben úgyszintén. E fiatalok zöme... kommunista gondolkodású hazafinak tartotta vagy tarthatta magát!" (113. o.) 1941-ben szerzett tanári oklevéllel a zsebében Fehér Lajos elhatározta, hogy „hivatásos forradalmár" lesz és a szabadabb mozgási lehetőséget biztosító s egyébként is vonzónak tűnő újságírói foglalkozást választja. Ezzel függött össze, hogy a fővárosba akart kerülni. A kötet harmadik színhelyén, Budapesten először azt tűzte ki közvetlen céljául, hogy a debreceni Márciusi Frontban szerzett tapasztalatait kamatoztatva megkíséreli egy baloldali mag kialakítását a Bolyai Kollégium jórészt parasztszármazású egyetemistái között. Ez a törekvése sikerrel járt, a baloldali mag tagjai több háborúellenes megmozdulásban részt vettek 1941 őszén. Az erről szóló beszámoló után a szerző a Bolyai Kollégium örökébe lépő Györffy István Kollégium 1942-es megalakulására is kitér. Ami az újságírást illeti, Fehér Lajos igyekezett bekapcsolódni a függetlenségi mozgalom induló s az ország háborúba sodródása után kiszélesedő sajtókampányába. Az Újság, a Magyar Nemzet, a Szabad Szó, a debreceni Tiszántúl közölte cikkeit, később a Kis Újság belső munkatársa lett. Újságírói munkásságának kiemelkedő állomását a földmunkásság és a szegényparasztság lapjánál, a Szabad Szónál eltöltött közel két év jelentette. Saját szavaival: „a Szabad Szónál eltöltött időt, kifejtett munkámat életem egyik legszebb, legjelentősebb szakaszának tartom." (191. o.) 1942. ősz elején a KMP az egyetemista vonalról elvonta és azt a feladatot adta, hogy kizárólag a a Szabad Szó szerkesztőségében dolgozzon, tekintse a lapot az illegális párt legális falusi támaszpontjának, s a benne rejlő nevelő, propagáló, szervező lehetőségeket állítsa a háborúellenes, antifasiszta függetlenségi mozgalom, a párt népfrontpolitikája szolgálatába. Rendkívül izgalmasan, nagy forássértékű fejezetben írja le, hogyan tett eleget ennek a feladatnak, hogyan lett a lap „mindenese", játszotta ki a cenzúrát, s más kommunisták - Donáth Ferenc, Iliás Ferenc, Mód Aladár, Béki Ernő - közreműködésével hogyan érvényesülhetett akadálytalanul a KMP befolyása a Szabad Szónál. Képet kapunk a parasztság művelődését elősegítő akciókról, a parasztegység körüli vitákról, a földmunkás-szakosztály megalakításáról a Magyar Parasztszövetség keretei között, a parasztság mozgósításáról a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer ellen. A legálisan végzett pártmunka mellett a memoár részletes képet ad Fehér Lajos és elvtársai illegális tevékenységéről. Fehér Lajost rövid időre már 1942 nyarán letartóztatták, 1943 szeptemberétől illegalitásba kellett vonulnia. Ő készítette a Békepárt falunak szóló röpiratait, s egyéb, a parasztságnak is 394