Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Miscellanea Békésiana
Jókai Mór komáromi élményei alapján írta fiatal korában (i 846) a Sonkolyi Gergely c. elbeszélését. 44 Nem tudjuk, hogy a Sonkolyi név hogyan került az általa használt elnevezések közé, de mutatja, hogy a sonkolyosok tevékenysége ekkor országszerte virágzó mesterség volt. A rímfaragó Enyi családról A békési református egyház születési anyakönyve szerint 1827. december 12-én Enyi Máténak és Jó Erzsébetnek Rebeka, majd 1829 aug. 16-án Máté nevű fia született. A keresztszülők mindkét esetben Sipos József prédikátor és felesége, Tanárky Eszter volt. Az Enyi név ezen a vidéken szokatlan, felvidéki község nevéből képzett családnév, s keresztszülőkről arra következtettünk, hogy viselője nem egyszerű jobbágyember, hanem tanító vagy nótárius volt. Desewffy József gróf, Szentmihály (később Büdszentmihály) földesura 1816-ban írja Kazinczy Ferencnek, hogy „éppen most nyújtja be taksásom (jobbágytelket bérlő nemesember) esedező levelét rímekben." 4 5 Desewtfy helyi érdekességként említi a verses kérvényt író földmíves-nemest, aki ismerve a földesúr irodalmi érdeklődését, azzal próbálta meghatni őt, hogy kérését versbe foglaltan adta elő. Feltételezhető, hogy a taksás nemesember némi iskolázottsággal is rendelkezett. Erről győződhetünk meg, ha tovább is böngésszük a család történetét. A tiszavasvári (előbb Büdszentmihály) református eklézsia anyakönyve szerint Enyi Benjáminnak és Imre Erzsébetnek 1775-ben Zsuzsanna, 1776-ban István, 1777-ben Benjámin, 1781-ben Ferenc, 1784-ben István, 1788 ban Bálint nevű gyermeke született. Ényi Istvánnak és Kencz Sárának 1778-ban István, 1781-ben Sára, 1784-ben Zsuzsánna és 1787-ben Klára nevű gyermeke született. Ényi Istvánnak 1778-ban Kabai István prédikátor volt a keresztapja. A család társadalmi helyzetéről ezekből az adatokból nem következtethetünk, azonban némi nyomokat találtunk arra, hogy a család a környéken elterebélyesedett. A házassági anyakönyv szerint Kencz János hajadon leányának, Sárának a helységben lakó Ényi Józseffel - a keresztnév elírásáról lehet szó! - 1775-ben volt az esküvője, míg a helységben lakó ifjú Ényi Benjámin 1772-ben vette feleségül Dadáról az Egyeken lakó Imre János hajadon leányát, Erzsébetet. Ényi Bálint földmívelő Benjámin nevű fia 23 éves korában 1854-ben fiatalon elhalálozott. (Lakott Szentmihályon 675. házsz. alatt.) Ényi Erzsébet, Geszti András földművelő özvegye 51 éves korában (lakott Szentmihály 582 házsz.) halt meg. Mindketten unokái lehettek az adalékaink elején szereplő személyeknek. Ényi Zsuzsannának és Oláh Gergelynek 1825-ben Károly nevű fia született; keresztapja volt a Nánáson lakó Csengeri József. Ényi Zsuzsanna és unokája lehetett valamelyik századforduló előtti ősnek. A hiányos adalékok is mutatják, hogy az Ényi család tagjai Büdszentmihályról nagyobbrészt elszármaztak: így kerülhettek el Békésre is. A Szabolcs megyei Szentmihály községben 1757-1767 között Ényi Benjámin nótárius volt. Népszerű rigmusokat faragott: 1761-ben verset írt a templom felszentelésére. 4 6 A versfaragást szélesebb körben elterjesztette. Utódai egyszerű földmívesek lettek, de a rigmusfaragásról nem feledkeztek meg, Békésen is írhattak temetői rigmusokat, nemcsak a pap, vagy a kántor. Az Ényi család különben a Felvidékről került ide. A Bars megyei református esperesség történetében találjuk 1689-ben Enyi Péter nevét, aki valóban Ény községben lakott és a szomszédos Garamvezekény prédikátora volt. 4 71719-ben Üllő (Pest megye) prédikátora volt Ényi Mátyás, fia lehetett a szadai egyház Ényi Máté nevű lelkésze. A dunaszentgyörgyi (Tolna megye) református egyház anyakönyve szerint 1733-ban Ényi Istvánnak Zsuzsanna, Ényi Ferencnek Erzsébet nevű leánya született. Mindkettő fiatalon halt el. 1740-ben az év utolsó halottja volt a 40 éves Ényi Sámuel. A név Dunaszentgyörgyről ekkor eltűnik, bár a család a Felvidéken sem halt ki egészen: 1883-ban Ényi László, mint a trencséni felső leányiskola mértan és szabadkézi rajz tanára tűnik fel. 4 8 Adalékaink utalnak arra a tényre, hogy igen sok értelmiségi sorban élő kisnemes vállalta a jobbágyi terheket is élete fenntartása érdekében. Műveltségük, kultúrájuk így termékenyítette meg a nehéz szegényparaszti lét keserveit versbe foglaló diákköltészetet. 4 9 117
