Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Miscellanea Békésiana

A békési Betyár családnévről A betyár közszó első előfordulásai az 1700-as évek közepén főként családnévként észlelhetők, a használat során nem volt sem dicsérő, sem pejoratív jellege a szónak. Jelentése kezdetben nem volt sem „haramia", sem „szabadságharcos", hanem munkanélküli fiatalember, alkalmi napszá­mos. A békési református egyház anyakönyvében 1789-ben szerepel először Betyár Balog János. Foglalkozásáról, alkalmi munkavállalásáról, hosszabb időre el nem szegődéséről volt nevezetes ember Békésen ez a Balog János, nem tolvajkodásáról, vagy haramiáskodásáról. 1793-ban Betyár Balog Katalin, majd 1807-ben Betyár Balog Ilona neve mutatja, hogy a családfő után nemcsak a férfi, hanem a női családtagokat is a Betyár melléknévvel jelölték. 1813-ban már csak Betyár Erzsé­bet, 1815-ben Betyár Mária, 1816-ban Betyár Zsuzsanna, 1818-ban Betyár Rebeka neve mutatja, hogy a Balog családnév teljesen elmaradt és az eredetileg mellék (vulgó) névként használt szóból önálló családnév lett. Ezeket a nőszemélyeket nem hetyke viselkedésük és bizonytalan foglalkozásuk alapján nevezték Betyárnak, hanem azért, mert egy, régebben Betyár melléknévvel jelölt Balog családból származtak. A valódi családnév, a Balog név ekkor már teljesen elmaradt és a Betyár melléknév maradt meg csupán, mint családnév. A Betyár Balog kettősnevű személyek tömegében 1832-ben egyedül szerepel Betyár Zsuzsanna, és 1852-ben Kis Bálint Sándor felesége, Betyár Zsófia. 1856 október 26-án a hat esztendős Betyár Julianna egy tűzvész alkalmával megégett. Apja a tisztes foglalkozású Betyár Mihály csizmadia volt. A Betyár családnév használatának kezdetei azt mutatják, hogy a szóval jelölt család a bizonytalan egzisztenciájú szegényemberek közé tartozott, nem pedig a ma rablónak, vagy szabadságharcosnak tekintett legendás jómadarak fele­kezetébe. Ezek a szegényemberek a feudális társadalmi lét perifériáján éltek, de nem gazemberek voltak, hanem a rothadó feudális társadalmi rend áldozatai. 5 0 JEGYZETEK 1. Bán Imre - Julow Viktor: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában. Bp. 1964. 14. és 18. 2. Nagy Gusztáv: A csökmői sárkány története a kora­beli okiratok tükrében. Ethnographia LXVIII (1957) 293-295­3. A költemény egyik változatának szövegét 1. Bán­Julow: i. m. 106-110. 4. A kiválóan összeállított bibliográfiát 1. Bán-Julow: i, ni. 248-250. 5. Szűcs Sándor: Békési históriák. Gyula, 1959. 22-25. 6. Dtirkó Antal: Békés nagyközség története. Békés, 1939- 245- , 7. Dömötör Ákos gyűjtése 1975. júl. - Óré Rozália közlése. 8. Békés megyei Levéltár. Közgy. iratok 647. sz. Érk. 1795. jún. 15. Felolvastatott Gyulán 1795. aug. 26-án tartott különös ülésen. (Az iratra Szabó Ferenc le­véltári igazgató hívta fel figyelmem.) 9. Dömötör Sándor: A csökmői sárkányhúzás. Sárréti írások. Szerk. Miklya Jenő. Szeghalom, 1965. 43. 10. Timár Máté: Hajnal hasad, fényes csillag ragyog. Majoros Ádám krónikája. II. Bp. i960. 251. 11. H. Kiss Géza: Kék hegyek közt c. kötetben. Bp. 1940.189-192. Trócsányi Zoltán: A magyar falu szép­írói. Bp. 1929. (különnyomat az Új Barázda c. újság­ból.) A 3. lapon megemlékezik ifj. Kovács József: A kincs szelleme c. elbeszélésről, amely a kincske­resőket figurázza ki. A „szellem" Tóth Jancsi híres tréfacsináló legény, aki fehér lepedőben „egy veder fenekén dobolva" jelenik meg a babonás emberek előtt. 12.-14. Dömötör Ákos gyűjtése 1970. júliusában. 15. Sárréti írások, 46. Mikszáth Kálmán kedvelt ado­mája volt, — több Írásában is hasonlatként alkal­mazta, — hogy a pízai (páduai) templom tornyán három rézgalamb van, de a babona azt tartja, hogy „akik az ő atyjoknak igazi gyermekei, azoknak né­gyet kell látniok" — vagy „csak az lát hármat, aki az ő apjának nem valóságos fia," Mikszáth Kál­mán : Cikkek és karcolatok. XIV. Bp. 1974. (Kritikai kiadás 64. kötet.) 15. és 242. 16. Érdekes távoli párhuzamot idézünk, amelyben azon­ban nem a férfi, hanem a nő látszólag feddhetetlen nemi élete bír megkötő erővel a férj hősi cselekede­tére : a hős emiatt nem meri alávetni magát a próbá­nak. Az Orlando Furioso egyik hősét, Reynaldot (olasz nevén Rinaldót) egy lovag varázsserleggel kínálja meg, melyet Rinaldó csak akkor tud az utolsó cseppig kiüríteni, ha felesége feddhetetlen. Rinaldó éppen úgy nem kívánja magát alávetni e próbának, mint a csökmőiek Csuba cselének. Cer­vantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. (Ford. Győry Vilmos - Benyhe János). Magyar He­likon kiadás. Bp. 1962. 856. (Jegyzetek közt.) 17. Sárréti írások, 61. (Jegyzetek közt). 18. Uo. 46. Il8

Next

/
Oldalképek
Tartalom