Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pintér János: 110 éve született Baross László
Élénken érdeklődött más mezőgazdasági problémák iránt is, a talaj művelésről, trágyázásról, vetésforgókról vagy akár a kévekötő aratógépekről számos cikke jelent meg a korabeli szaklapokban/' A XIX. század végi gabonaválság után az 1900-as évek első évtizedének vége felé konjunktúra köszöntött a magyar mezőgazdaságra. Az 1906-ban bevezetett agrárvámok még csak fokozták ezt a fellendülést. Jelentősen növekedett a mezőgazdaság gépesítettsége, nőtt a beáramló kölcsöntőke összege. Mindezek eredményeként komoly fejlődést ért el az állattenyésztés és a növénytermesztés, ez utóbbinál emelkedtek a termésátlagok, de továbbra is a szemtermelés dominált. Az OMGE, illetve annak megyei szervei támogatták a nemesítési törekvéseket, az OMGE lapja a Köztelek pedig rendszeresen helyt adott a nemesítéssel foglalkozó cikkeknek. A hazai nemesítés történetében jelentős volt az Országos Növénynemesítő Intézet létrehozása 1909-ben, mely szervezetten segítette ezt a nagy jelentőségű munkát. Baross a búzanemesítést 1908-ban kezdte meg. Ebben az időben a magyar búza hazai és külföldi fajták keveréke volt. Általában kései érésű, gyenge szalmájú volt és könnyen megdőlt. Az aratás előtt gyakran beállt rekkenő hőség következtében magja rendszerint megszorult, s így gyenge termést adott, melynek minősége is sok kívánnivalót hagyott maga után. Ehhez járult még a gyakori rozsdakár, ez is jelentős veszteségeket okozott. Mindezeket a negatívumokat akarta felszámolni Baross, mikor megkezdte búzanemesítői tevékenységét. A régi tiszavidéki búzából egyedi tőkiválasztással kísérletezett, anyaga számos családdá szaporodott, de csak a „Bánkúti 207"-tel és főleg a „Bánkúti 5"-tel ért el számottevő eredményt. Kísérleteihez nagy segítséget jelentett az, hogy 1911-ben rangban előrelépett és főleg az, hogy létrehozhatta Rózsa majorban a kísérleti telepet. Bánkúton először mindössze 9 hold volt a búzanemesítő anyatelep, az anyatörzsek első évi szaporulatát még külön e célra szolgáló szerszám segítségével kézzel ültettette el, és a termést kézi készülékkel dörzsöltette ki. A második esztendőben már két kis ötsoros vetőgéppel vetették a szemeket, és járgányos kis cséplővel csépelték. A harmadik évi szaporítás 40-50 kat. holdon, a negyedik évi 200-300 kat. holdon történt, a vetést, illetve a cséplést rendes vetőgéppel és gőzcséplővel végezték. 1 0 A bánkúti uradalom ebben az időben egy jól szervezett és irányított gazdaság képét mutatja. A Baross László által készített üzemtervből is ez tárul elénk. 1 1 Az uradalom művelésági megoszlása 1913-ban a következő volt (1100 négyszögöles kisholdakban): Kerület Szántó Remis* Belsőség Út, árok hasznavehetetlen Összesen Rózsa majori 2818 267 93 ÍOO kis h. 3278 kis. h. Rózsa majori 75-0 D-öl 750 D-öl László majori 2556 139 93 108 2896 Összesen 5374 406 186 208 kis h. 750 D-öl 6174 kis h. 750 D-öl * Remisek alatt a mezőgazdasági területek között levő kisebb erdőterületet értjük, főként vadtenyésztés céljaira telepítik, illetve tartják fenn. 98
