Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pintér János: 110 éve született Baross László
Ezenkívül haszonbérben volt még 2600 kishold és 891 négyszögöl, azaz összesen az uradalom területe 8775 kishold és 541 négyszögöl volt (6033 kat. hold és 241 négyszögöl). 1913-ban a következő terv szerint szándékoztak termelni a házikezelésben levő birtokon (kisholdban). 1 2 Rózsa majori László majori Kalászos őszi 1054 37,40% 940 36,77% Kalászos tavaszi 220 7,81% 195 7,63% Kapás 986 35,00% 879 34,37% Pillangós 70 2,48% 110 4,31% Takarmány 488 17,31% 432 16,91% A gondosan elkészített üzemterv egyébként részletesen ismerteti a vetéstervet egyes növényféleségekre, illetve területre lebontva, továbbá a traktor, gőzeke és igaerő állomány, valamint az állatállományt. Szükségesnek tartja cselédlakások, raktárak (gépek és eszközök számára) építését, továbbá épület átalakításokat termények tárolása céljából. A gazdaságvezető Baross példamutató munkát végez, amit mindig szívügyének tekintett, bár gyakran adódtak nehézségei. A főherceg az egész uradalmat dróthálóval vétette körül, hogy az uradalomban tenyésztett nyulak, fácánok és őzek ki ne menjenek. Ezek az állatok és vadászatuk gyakran komoly károkat okoztak a vetésekben. A főherceg még a fácánok riogatására kiállított gyerekeket sem tűrte, úgy hogy ha a főherceg ott volt, őket el kellett bujtatni. Az I. világháború alatt a búzaértékesítés fő szempontja a mennyiség lett. A központi hatalmak hadseregeinek hatalmas mennyiségű gabonára volt szükségük. A minőség háttérbe szorult. Az I. világháború után Magyarország elvesztette búzapiacait, ugyanis az 1920-as években egész Európát elárasztotta a kiváló minőségű amerikai és kanadai Manitoba búza. Manitoba búzán ebben az időben az olyan minőségű búzát értették „mely elsősorban Kanada három tartományában: Manitoba, Saskatchewan és Alberta tartományokban termesztett búza jellegének felel meg. A Manitoba szó tehát tulajdonképpen származást jelent, mint nálunk a tiszavidéki . . ." 1 3 Fajta szempontjából Észak-Amerikában a „Marquis" nevű búzafajtát termesztették, a 20-as évek derekán Kanada legfőbb búzatermő területein 90%-ban „Marquis"-t termesztettek. Itt kapcsolódik be Baross László tevékenysége, de nem ekkor, hanem már jóval korábban. Az Országos Növénytermelési Kísérleti Intézet egyik fiatal munkatársa Surányi János (1886-1965) - a későbbi neves tudós - kutatásai és a szakirodalom alapján felfigyelt a „Marquis" búzára. Ez a keresztezésből származó tavaszi búza - melyből 50 kg-ot küldtek Ottawából Magyarországra 1914-ben - a magyaróvári intézetben, valamint a Hankóczy Jenő (1879-1939) találmányával a farinométerrel (melyből azután farinográf és fermentográf lett) az általa szervezett, majd később irányított Gabona- és Lisztkísérleti Állomáson végzett kísérletek egyértelműen igazolták nemcsak e búza kiváló tulajdonságait, hanem azt is, hogy őszi búzának is nagyszerűen alkalmas a hazai talaj és éghajlati viszonyok között. Ebből az 50 kg-ból kapott egy kis mennyiséget 1915-ben Baross, aki kiváló érzékkel és szaktudással felismerte, hogy e búza megfelelő nemesítésével ki lehet küszöbölni a magyar búza hibáit. 99
