Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: A mezőgazdasági szakképzés felsőfokúvá válása Szarvason

A mezőgazdasági szakképzés felsőfokúvá válása Szarvason tóth lajos i. Félévszázados képzéstörténeti előzmények (1919-1970) A mezőgazdasági szakoktatás legősibb hagyományait Tessedik Sámuel alapozza meg (1780-1806) ezen a vidéken. Iskolája megszűnésének századik évfordulóján (1906) Benka Gyula szorgalmazza „az államilag felállíttandó földmívesiskola" létesítését. De még 1908-ban is csak a gazdasági iskola szervezésének ellanyhulásáért okolhatja a község vezetőségét (1). a) A szarvasi intézményes mezőgazdasági szakoktatás középfokú szakaszának kezdete a XX. század húszas éveire esik. Az egyetemes agrártörténelem példa nékül álló tessediki hagyományai nyomán az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság helyi Direktóriumának vezetői tervezik és kérik „mezőgazdasági szakiskola felállítását" (2). A nagy forradalmi hullámtörés, az idő rövidsége miatt azonban erre nem kerülhetett sor. Többéves előkészítés után, 1927-ben nyílt meg Szarvason a Középfokú Mezőgazdasági Tanintézet. Miként az az akkor épült új iskolában elhelyezett márványtáblán ma is olvasható: „Szarvas nagyközség hozzájárulásával a magyar mezőgazdasági szakoktatás szolgálatára a Magyar Állam építette és a mezőgazdasági szakoktatás kiváló művelője: Tessedik Sámuel nevéről nevezte el az 1927. évben" (3). Az iskolához 400 kat. hold szántóföldet is csatoltak mintagazdaság (gyakorlati termelés és öntözés) létesítése céljából. A négy évfolyamú középfokú mezőgazdasági intézményben évente 150-160 ifjú tanult. A meglehetősen költséges iskolát zömmel (kb. 75 százalékos arányban) földbirtokosok és nagybérlők gyermekei látogatták 1945 előtt. Szarvas felszabadulása (1944. október 6.) után, már 1944. november 20-án megkezdődött a tanítás a mezőgazdasági középiskolában 4 tanárral és 7 tanulóval. De már az első tanév végére a tanárok száma 11 főre, a tanulóké pedig 114-re emelkedett. Az iskola újjászervezése Bencsik István igazgató irányításával történt. A szakoktatás tárgyi és személyi feltételei gyorsan rendeződtek. Az iskola munkájának intenzitását a tanulók számának növekedése, demokratikus átalakulását pedig a származási megoszlás tükrözi. A munkás és paraszt származású tanulók aránya ugyanis 70-80% között váltakozott. Oktatási rendszerünk útkereső átalakulása folyamán több szervezeti változás történt ebben az iskolatípusban is. Az 1948/49-es tanévben átalakul mezőgazdasági gimnáziummá, 1950-ben pedig technikummá. A középfokú mezőgazdasági szakoktatás szocialista reformját a 246/1950. Mt. sz. rendelet írta elő. A mezőgazdaság növekvő szakemberszükséglete sürgette a határozott rendezést. Emiatt bevezették - átmeneti14 573