Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: A mezőgazdasági szakképzés felsőfokúvá válása Szarvason

leg - a három évfolyamú képzést. A gyorsan szaporodó termelőszövetkezetek ugyanis súlyos szakemberhiánnyal küzdöttek. Az átmenetileg (két tanévben: 1950-1952) háromévessé csökkentett technikumi képzést rövid idő alatt túlhaladta a fejlődés. Már az 1952/53. tanévben ismét négyéves képzési rendszerben dolgozik a szarvasi technikum. (Az országban ekkor 5 5 mezőgazdasági technikum volt.) Az 1952/53. tanévben - Tessedik hagyományait ápolván - öntözési és talaj javítási, majd öntözéses növénytermesztési szakosítású technikummá vált. (Országszerte 11-féle szakosítású technikumi képzés folyt.) A korái és túlzott szakosítás azonban nem felelt meg sem a társadalmi, sem a gyakorlati termelési igényeknek. A rövid képzési idő alatt a technikum párhuzamosan csak hiányos általános és szakműveltséget nyújthatott. A tanári kar sokoldalú társadalmi munkát végez. A felszabadulás óta az újonnan földhöz-juttatott gazdák részére ezüstkalászos tanfolyamokat, Szabad Föld Téli Esték előadássorozatot tartottak. Ezzel nemcsak a gyakorlati szakképzésben követték Tessedik útját, hanem a felnőtt lakosság, a termelő parasztság szakmai ismereteinek gyarapítása terén is. A szarvasi technikum segítette továbbá a mezőgazdasági üzemek termelési és fejlesztési terveinek kidolgozását. Szinte a testület minden tagja közreműködött a mezőgazdaság kettős feladatának megoldásában. Nevezetesen: a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében és ezzel párhuzamosan a terméseredmények növelésének biztosításában. Részükre szaktanácsadási szolgálatot is vállaltak. Mindezt a felszabadulás után a következő igazgatók irányították: Bencsik István (1945-1947), Sebeők István (1947-1950), majd Vincze Ferenc dr. 1950-1963). A középfokú technikum keretében szervezték meg 1955-ben a Halgazdasági Szakiskolát. Az első három évben öthónapos, 1958-tól tízhónapos tanfolyamokat rendezett a technikum a halgazdasági üzemek dolgozói részére. A gyakorlati foglalkozásokat a szarvasi Kísérleti Halastavak területén végezték. C'/a) A középfokú képzés a felsőfokú technikumi átszervezés következtében fokozatosan (1961-1965) megszűnt. b) A mezőgazdasági termelés növelése iránti igény és a tudományos-technikai forradalom a mezőgazdasági szakoktatás fejlődésében is lényeges szervezeti-tartalmi változást követelt. Az 1961. évi III. - oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló törvény már a felsőfokú technikumok koncepcióját is realizálja. A mezőgazdasági szakoktatás irányítói azonosultak ezzel a perspektívával. Már a fenti törvény megjelenése előtt megkezdték a felsőfokú mezőgazdasági technikumok szervezését. Az 1960/61. tanévben tíz technikumban kezdődött el az érettségire épülő kétéves felsőfokú képzés; köztük Szarvason is, öntözéses növénytermesztési szakosítással. A 27/1961. Korm. sz. rendelet végül is 15 - meghatározott szakjellegű - felsőfokú technikum szervezését írja elő. A szarvasi technikum, négy féléves tanulmányi idő és - a sikeres félévzáró vizsgákat követő - államvizsga letétele után, ettől kezdve adott öntözéses növénytermesztő szaktechnikusi oklevelet. A képzés további rendjét és kereteit, a felvehető tanulók számát (Szarvason 60+60 fő az egész ország területéről) a 36/1961. FM. sz. rendelet szabályozza. Utasítása szerint: „A tudományos kutatómunka, az oktatás és a termelés szoros kapcsolatának biztosítása érdekében ott, ahol ennek feltételei megvannak, a felsőfokú technikumok a mezőgazdasági kutató intézetekkel összevonva közös igazgatás alatt működjenek". A rendelkezésnek megfelelően, Szarvason a Felsőfokú Technikum, az akkori Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézettel került közös igazgatás alá (4). A technikumi 574.