Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - VITA - Krupa András: Jegyzetek a Békés megyei szlovák lakosok szokásai és hiedelmei kutatásának néhány problémájáról

mikulás-ajándékozás stb. egészen új keletű. A hiedelmek eredetének, alakulásának a vizsgálatát nem lehet elválasztani a közösségben betöltött szerepük elemzésétől. E kettőt, mint ahogy Ortutay Gyula

1 felhívta a figyelmet, a maga dialektikus egységében, „dialektikus szemléletmóddal" kell felfognunk és bemutatnunk. A szlovák nemzetiség népi kultúrájának vizsgálatakor pedig különösen tekintettel kell lennünk arra is, hogy benne sajátos módon találkozott és összeötvöződött az eredeti idehozott alap az új lakóhely és az új társadalmi tényezők, az új, összetett, bonyolult nemzeti, etnikai környezet hatásával. „Kicsiben" ugyanaz a követelmény vonatkozik e tevékenységre, mint amit a néprajzra általában fogalmaztak meg: „a néprajz, a folklór egyszerre kutatja az etnikus, nemzeti jegyeket, azok belső, organikus történeti fejlődését és a nemzetközi összefüggéseket, tehát a nemzetek közötti összefüggések térbeli és időbeli kulturális kapcsolatát."

2 A tájunkon élő szlovák nemzetiség zöme a mai szlovákiai területekről különböző etnikai csoportokból származik, egy része a mai északmagyarországi területekről, Pest környékéről érkezett, ahova a korábbi leszivárgás nyomán az ottani magyarság közé települt. Sőt az ideérkező telepesek Békés megyében és a környéken további, szekundér telepeket hoztak létre. A mai lakóhelyén kezdettől fogva — noha a legtöbb helységben a lakosság túlnyomó részét a szlovák telepesek alkották — az Alföld és hazánk különböző részeiből érkező magyarsággal együtt kezdte meg új életét e nemzetiség. A szomszéd helységekben — gyakran ugyanabban a községben — a magyaron kívül más nemzetiségű telepesekkel (Mezőberény: magyar, német; Nagylak: magyar, román) került kapcsolatba. „A szlovákok fokozatosan organikus alkotóelemét kezdték képezni az új haza társadalmi környezetének. Idegen nyelvekkel, különböző kulturális szintű emberekkel, különböző szokásokkal, életstílussal, közösségi és egyéni nézetekkel és erkölcsi elképzelésekkel találkoztak"

3 — állapítja meg a mai szlovák néprajztudomány is. A szlovák nemzetiség és általában a hazánkban élő nemzetiségek szokás- é*> hiedelemvilágának vizsgálatakor tehát „az összes lehető befolyásoló erővel"

4 kell számolnunk, mindazzal, amely a szokásoknak mint sajátos népi szükségleteket szolgáló intézményeknek s az őket kísérő ideológiai vonatkozásoknak történetileg alakuló sorsára hatott. Azokat a társadalmi, makro- és mikroközösségi individuális tényezőket, kölcsönös kapcsolatokat és hatásokat kell számba vennünk, amelyek a telepítés óta érvényesültek, s amelyek a szokások és hiedelmek alakulását napjainkig jelentősen befolyásolták. A szokások változása A szokásrend múltbeli fejlődése a kopás és az építés jegyében folyt le. A történelmileg bekövetkező változások összhangban voltak a szokások és a hiedelmek funkciójában fellépő változásokkal is. A ma még élő szokások és szokástöredékek a múlt bizonyos szakaszában, ill. a közelmúltban az adott közösségben fontos funkciókat töltöttek be, tehát lényegében ha funkciót vesztettek, vegetáló maradványok, melyek korunkkal csak olyan összefüggésben vannak, hogy benne őrződtek meg; vagy tartalmukban és formájukban teljesen át318