Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - SZEMLE
és 7 hónapos bebörtönzésének okára világít rá a szombathelyi államügyészség 1920 februárjában kelt vádirata: magát kommunista érzelműnek vallván a kommunista eszméket és tanokat szóval hirdette ... Cipészként Kőszegen, Sopronban, Zalaegerszegen, Csornán, több ízben Szombathelyen és Budapesten dolgozott. A kenyérgond űzte, a tbc gyakran haza kényszerítette Nemescsóba. Első nevelői a szakegyleti könyvtárak lettek, majd szombathelyi pártfogói látták el irodalommal, biztatással és hozzásegítették, hogy ragálykórházi majd diákotthoni szolgaságot vállalva Budapesten elvégezhesse a polgári iskolát. Várnai Zseni és Peterdi Andor lettek első író barátai. A Ma Este 1924-es szilveszteri száma avatta költővé. Nyilatkozata ars poetica értékű: Ady az én ideálom, szomorú hazaszeretete az eszményem, és nem bánnám, ha jobbról, balról folyton is csapkodnának, mint őt, mégis az ő útját kívánom. Szembe mernék állni mindenkivel, csatázni mernék mindenkivel én is a boldogabb magyar jövendőért. Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesületének főtitkára — Várady Imre — állította először közönség elé 1927 februárjában, s Andráskai Müller Ede építési vállalkozó anyagi támogatásával még ebben az évben megjelent első — az Árva kalászok címet viselő — verseskötete. Az édesanyjának és a későbbi feleségének — Rozsondai Vilmának — ajánlott példányok mellett a Nyugat Fenyő László tollából származó könyvismertetése jelzi az elismerő kritikai fogadtatást: Meglepően tehetséges versek . .. Minden realisztikus benne ... Ady a magyarság ostora volt, Bakó ezzel szemben a magyarság „ostorosa". (Nyugat. 1928. I. 80—81. p.) A Kultúregyesületben őszinte jóbarátokra talált Bárdosi Németh János és Pável Ágoston személyében, Kapi Béla evangélikus püspök pedig lehetővé tette számára, hogy 1927 és 1930 között túlko isan és rövidített tanulmányi idő alatt elvégezhesse a soproni tanítóképzőt. Ezeknek az éveknek a termését a Földem! (Sopron, 1930.) című kötetben gyűjtötte össze. Egy éves tabi helyettes tanítóskodás után 1931 őszén került az Orosházához tartozó monori úti iskolába, majd 1937 és 1941 között Békéscsabán működött, s aktív részt vállalt a dr. Südy Ernő vezette Auróra Kör munkájából. Éppen a kiállításra egybegyűjtött dokumentumok mutatták meg, hogy életének ez a szakasza mélyreható élményeket és kapcsolatokat eredményezett, s ezt az időszakot tekinthetjük legtermékenyebb alkotóperiódusának is. A Kié ez a lélek? még Szombathelyen jelent meg 1933-ban, de a következő verseskönyvét már az Orosházi Szépmíves Céh jelentette meg 1937ben Sír a puszta... címmel. A könyv izgalmas kiadástörténetének dokumentumait Szabó Pál, a Céh egykori főtitkára bocsátotta rendelkezésünkre. A Ki a bűnös? címmel a Kelet Népe 1938-as évfolyamában közölt kisregény életrajzi alapozása a Békés megyei Levéltár aktái nyomán vált ismertté. S túl azon, hogy a Kapaszkodók (Bp. 1943.) a tanítósors és a tanyai osztályharc tapasztalatait ötvözi regénnyé, a feltárt levelezésből arra következtethetünk, hogy már 1934-ben elkészült a Péter című regény kéziratával, s a motívumok egyezése okán ezt az 1945-ben megjelenő Hínár első fogalmazványának kell tekintenünk. 1936-ban Várady Imre professzor kimerítően elemzi az Amíg harcossá leszünk címet viselő önéletrajzi regényt, s ebben a poszthumusz megjelenésű Följebb a kaptafánál első változatára ismerhetünk rá. Az emlékkiállítás felidézi a költőnek dr. Sós József akadémikussal való életreszóló barátságát, és azt a mély kapcsolatot, amely Bakó Józsefet a tanyák népéhez fűzte. Erdős Tóth Sándorral, öze Istvánnal haláláig meghitt jó viszonyban volt. Ugyanakkor levelek, levelezőlapok hozták Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Féja Géza baráti szavát, biztatását. Münstermann Ernő címzetes királyi tanfelügyelő jelentései, feljelentései viszont tevékenységének hivatalos megítélését tükrözik. A népi írók balszárnyához volt egyedül kapcsolata. Társadalomszemléletét az osztályharc közvetlen tapasztalatai és a marxizmus irodalmának ismerete szabták meg, s európai tanulmányútjai tovább gazdagították. S mivel 1936-os németországi útijegyzeteiben már a fasizmus félelmetes ítélő erejű diagnosztájának bizonyult (ezek is kéziratban várják a megérdemelt közreadást!) —, eleve reménytelen volt a Cél, az Egyedül Vagyunk és a többi fasiszta lap csábító zászlóhajtása költői tehetsége előtt. Pilisi éveinek (1941—1945.) emlékei között mutattuk be szép háborúellenes regényének, a mindmáig kiadatlan Váltók között kéziratát, s a budapesti királyi büntetőtörvényszék izgatás és kormányzósértés cí502'