Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - SZEMLE

és 7 hónapos bebörtönzésének okára vi­lágít rá a szombathelyi államügyészség 1920 februárjában kelt vádirata: magát kommunista érzelműnek vallván a kom­munista eszméket és tanokat szóval hir­dette ... Cipészként Kőszegen, Sopronban, Za­laegerszegen, Csornán, több ízben Szom­bathelyen és Budapesten dolgozott. A ke­nyérgond űzte, a tbc gyakran haza kény­szerítette Nemescsóba. Első nevelői a szakegyleti könyvtárak lettek, majd szombathelyi pártfogói látták el iro­dalommal, biztatással és hozzásegítették, hogy ragálykórházi majd diákotthoni szolgaságot vállalva Budapesten elvégez­hesse a polgári iskolát. Várnai Zseni és Peterdi Andor lettek első író barátai. A Ma Este 1924-es szilveszteri száma avatta költővé. Nyilatkozata ars poetica értékű: Ady az én ideálom, szomorú hazaszeretete az eszményem, és nem bán­nám, ha jobbról, balról folyton is csap­kodnának, mint őt, mégis az ő útját kí­vánom. Szembe mernék állni mindenki­vel, csatázni mernék mindenkivel én is a boldogabb magyar jövendőért. Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesületének főtitkára — Várady Imre — állította először közönség elé 1927 februárjában, s Andráskai Müller Ede építési vállalkozó anyagi támogatá­sával még ebben az évben megjelent első — az Árva kalászok címet viselő — verseskötete. Az édesanyjának és a ké­sőbbi feleségének — Rozsondai Vilmá­nak — ajánlott példányok mellett a Nyugat Fenyő László tollából származó könyvismertetése jelzi az elismerő kri­tikai fogadtatást: Meglepően tehetséges versek . .. Minden realisztikus benne ... Ady a magyarság ostora volt, Bakó ez­zel szemben a magyarság „ostorosa". (Nyugat. 1928. I. 80—81. p.) A Kultúr­egyesületben őszinte jóbarátokra talált Bárdosi Németh János és Pável Ágoston személyében, Kapi Béla evangélikus püspök pedig lehetővé tette számára, hogy 1927 és 1930 között túlko isan és rövidített tanulmányi idő alatt elvégez­hesse a soproni tanítóképzőt. Ezeknek az éveknek a termését a Földem! (Sop­ron, 1930.) című kötetben gyűjtötte össze. Egy éves tabi helyettes tanítóskodás után 1931 őszén került az Orosházához tartozó monori úti iskolába, majd 1937 és 1941 között Békéscsabán működött, s aktív részt vállalt a dr. Südy Ernő ve­zette Auróra Kör munkájából. Éppen a kiállításra egybegyűjtött dokumentumok mutatták meg, hogy életének ez a sza­kasza mélyreható élményeket és kapcso­latokat eredményezett, s ezt az időszakot tekinthetjük legtermékenyebb alkotópe­riódusának is. A Kié ez a lélek? még Szombathelyen jelent meg 1933-ban, de a következő verseskönyvét már az Oros­házi Szépmíves Céh jelentette meg 1937­ben Sír a puszta... címmel. A könyv izgalmas kiadástörténetének dokumentu­mait Szabó Pál, a Céh egykori főtitkára bocsátotta rendelkezésünkre. A Ki a bű­nös? címmel a Kelet Népe 1938-as év­folyamában közölt kisregény életrajzi alapozása a Békés megyei Levéltár aktái nyomán vált ismertté. S túl azon, hogy a Kapaszkodók (Bp. 1943.) a tanítósors és a tanyai osztályharc tapasztalatait ötvözi regénnyé, a feltárt levelezésből arra kö­vetkeztethetünk, hogy már 1934-ben el­készült a Péter című regény kéziratával, s a motívumok egyezése okán ezt az 1945-ben megjelenő Hínár első fogalmaz­ványának kell tekintenünk. 1936-ban Várady Imre professzor kimerítően elemzi az Amíg harcossá leszünk címet viselő önéletrajzi regényt, s ebben a poszthumusz megjelenésű Följebb a kap­tafánál első változatára ismerhetünk rá. Az emlékkiállítás felidézi a költőnek dr. Sós József akadémikussal való élet­reszóló barátságát, és azt a mély kapcso­latot, amely Bakó Józsefet a tanyák né­péhez fűzte. Erdős Tóth Sándorral, öze Istvánnal haláláig meghitt jó viszonyban volt. Ugyanakkor levelek, levelezőlapok hozták Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Féja Géza baráti szavát, biztatását. Münstermann Ernő címzetes királyi tan­felügyelő jelentései, feljelentései viszont tevékenységének hivatalos megítélését tükrözik. A népi írók balszárnyához volt egye­dül kapcsolata. Társadalomszemléletét az osztályharc közvetlen tapasztalatai és a marxizmus irodalmának ismerete szab­ták meg, s európai tanulmányútjai to­vább gazdagították. S mivel 1936-os né­metországi útijegyzeteiben már a fa­sizmus félelmetes ítélő erejű diagnosztá­jának bizonyult (ezek is kéziratban vár­ják a megérdemelt közreadást!) —, eleve reménytelen volt a Cél, az Egyedül Va­gyunk és a többi fasiszta lap csábító zászlóhajtása költői tehetsége előtt. Pilisi éveinek (1941—1945.) emlékei között mu­tattuk be szép háborúellenes regényének, a mindmáig kiadatlan Váltók között kéz­iratát, s a budapesti királyi büntetőtör­vényszék izgatás és kormányzósértés cí­502'

Next

/
Oldalképek
Tartalom