Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - SZEMLE

mén hozott elmarasztaló ítéletét. Az állásvesztést kimondó határozatot is csak a felszabadulás után vonták vissza. Pestre költözött az új élet alakításának fáradhatatlan munkása lett. Részt vett az igazoló és létszámcsökkentő bizottságok munkájában, dolgozott a népművelés irányító testületeiben, ő szerkesztette a felszabadult főváros első irodalmi szemléjét: a Külváros-1; őszinte buzgalommal látta el tanácstagi feladatait miközben akadémiai megbízásból az analfabétizmus kérdéseit tanulmányozta, majd pedig könyvtárügyünk központi intézményeinek lett szerény beosztású munkatársa. Az első évek a demokrácia harcos tollú publicistájaként mutatják. A Hínár és az Ezer hold című dráma még kedvező sajtóvisszhangot kapott. Ám a rendszerváltás örömeit és ellentmondásait megmutató Pasaréti vajúdás és a szabadkígyósi pedagógiai regény — a Mátyásék indulnak — már nem juthatott el az olvasókhoz. A megszállott igazmondó újra az irodalmi élet perifériájára került. .. 1958-ban válogatott verseinek gyűjteményét méltatva írta Simon István: nem lehet a „Két pillér közt" verseit közönynyel olvasni és nem lehet nem arra gondolni, hogy ezzel a költővel valahol igazságtalanság történt.. . Bakó József a legnagyobb csendet kapta az irodalmi élettől s a legkeserűbb életet a sorstól. (Kortárs. 1958. 626—627. p.) Első nyilatkozatának szavai — én nem bánnám, ha jobbról, balról folyton is csapkodnának — beteljesültek, mert kordivathoz vagy klikkhez soha nem közelített, mert az igazság kimondásának megszállotja volt, és a megalkuvás készsége hiányzott egyéniségéből. Az irodalmat a népért vállalt legszebb szolgálatának tekintette. Amennyire tragikus az, hogy a hajdani üldöztetéseket a mellőzés, elhallgatás és filléres gondok újabb esztendői követték, annyira tiszteletreméltó Bakó József következetessége, elkötelezettsége, hűsége. Munkakedvét soha nem lohasztotta a háttérbeszorítottság, küldetése felelősségét soha nem csökkentette a sértettség. A tisztán megőrzött forradalmiság ethoszával buzdított, feddett és örvendezett utolsó éveinek költeményeiben is. (Télkergető. Bp. 1962.) A szombathelyi emlékülésen Földeák János József Attila-díjas író tovább árnyalta és pontosította az egykori harcostársnak, a csöndes forradalmárnak azt az arcképét, amelynek első vonásait Jankovich Ferenc és Simon István vázolta fel. Bakó József nem azért harcolt csöndesen, a politikai tájékoztatás egyszerű eszközeivel, mert emberi karakterétől távol állt minden kapzsi szerepvágy és feltűnési inger, mert végtelenül szerény volt, hanem azért, mert tisztában volt a forradalmi harc sikerének egyik legfontosabb feltételével, azzal, hogy a nép nyomora, elnyomottsága csak akkor fokozható fel bilincsüket széttörő és lerázó erővé, ha a forradalmi változás szükségességére nemcsak ráeszmélnek a tömegek, hanem a forradalmi harc kivívására elő is készítik őket. Agitátor volt, de nem kortes. Vitáikra, közös töprengéseikre emlékezve pontosan jellemezte Bakó József gondolkodásának sajátos'— mert felelősségérzetből fakadó aggódásokból, kételyekből és bíráló észrevételekből bizakodásba átváltó — dialektikáját. Nemcsak most vallom be — folytatta — Bakó Józsefnek még életében is megmondottam, hogy nagyon sokszor naivnak, és a felszabadulás előtti politikai tevékenységét is ismerve, sokszor érthetetlennek találtam egyes esetekben az állásfoglalásait. Hogyne találtam volna érthetetlennek, mikor engem akkor még a pártpolitikai elfogultság befolyásolt, míg Bakó József mentes volt az ilyen elfogultságoktól, ő a népi uralmú Magyarország egyetemes szempontjából ítélte meg az eseményeket, és aszerint cselekedett is. Földeák János igazságkereső és igazságottevő szenvedéllyel formált ünnepi beszéde és a kiállítás szinte hiánytalanul gazdag dokumentumsorai egyaránt olyan népforradalmárnak mutatják Bakó Józsefet, akinek alakja és életműve éppen szocialista fejlődésünk jelenkori szakaszában foglalhatja el méltó helyét nemzeti köztudatunkban és irodalomtörténetünkben. E kései jóvátétel első. mozdulatát szülőföldje, Vas megye tette meg. Helyes lenne, ha a mostohán kezelt Bakó-oeuvre felfedezésében, közzétételében a költőnek új otthont adó Békés megye lenne első szövetségesünk. 503'