Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A proletárdiktatúra két békési vezetőjének portréjához (Andrássi Gyula és Czibor István)

megállapításai alapvetően megegyeznek abban, hogy mindkét munkásvezetőt kommunistaként ábrázolják, s mint ilyeneket, a megyei kommunista mozgalom vezetőiként mutatják be.

1 Molnár Púlné: (,,A Békésmegyei Népszava főszerkesztője Andrássy Gyula békési származású vasmunkás, a budapesti vas- és fémmunkások szakszervezetének tisztségviselője, az SZDP baloldalának egyik vezetője lett, akit 1918 végén a KMP Erdélybe küld a hazatérő katonák fogadására..."; „A párt megyei titkárának Czibor István vasmunkást, volt hadifogoly kommunistát választották..."; Fancsovits György: ... a KMP helyi szervezete az agilis Czibor István vezetésével. ..") Ezt a jellemzést Czibor esetében Fancsovits György külön is megerősíti, amikor reagál az ellentétes nézetekre.- A proletárdiktatúra első békéscsabai napjairól szóló cikkében Sass Ervin ugyanis éppen az ellenkező póluson, jobboldali (valójában centrista) szociáldemokrataként mutatja be Czibor Istvánt. Andrássi kommunista voltát viszont Sass Ervin is hangsúlyozza.'' Az alábbi életrajzok adatai önmagukban is mindhármukkal polemizálnak. And rássi Gyula (1878, Békés — + ?) Néhány ügyészségi akta, egy kéziratos memoár s néhány apró újsághír villantották életközeibe a Békésmegyei Népszava vasmunkásból lett újságíró-szerkesztőjét, Békéscsaba város szigorú tekintetű városparancsnokát. Néhány pillanattal többet ismerünk már életéből, de még korántsem eleget. A megyéből indult el. Békés község szülötte. Az elemi iskola osztályai után megpróbálkozott a gimnáziummal, de szíve inkább egy szakma után húzta. Apja Pestre küldte tanoncnak. Kőbányán és Csepelen tanulta a lakatos (épületlakatos) mesterséget. Szabadulása után Pesten maradt, de kora szokásához híven megjárta a külföldi gyárakat, tanulta a szakma fogásait Svájcban és Németországban is.

4 Nem tudjuk pontosan mikor, de feltehetően már a századforduló előtt bekapcsolódott a szocialista mozgalomba. Életének ez az időszaka ma még ismeretlen számunkra. Tudjuk azonban azt, hogy 1909 áprilisától a Vas- Fémmunkások Szövetségének tisztviselője s e munkakörében egészen 1916 közepéig megmaradt.

5 Időközben egy-egy évre a vasas szakszervezet budapesti helyi csoportjának vezetőségébe is beválasztják." Több alakalommal küldött a szakszervezet kongresszusán. Egészségi állapota miatt nem hívják be katonának, beáll azonban a Fegyvergyárba dolgozni.

7 Rövid idő után a gyári munkásság egyik főbizalmija lesz, akinek komoly szerepe van abban, hogy a gyár dolgozói szervezetten részt vesznek a háborúellenes sztrájkokban és tüntetéseken. 1918 ősze meghozza a forradalom viharát Magyarországra. Az októberi napokban sűrűsödik a feszültség, robbanás előtti pillanatok. S ekkor kipattan egy szikra. Október 29-én a Fegyver- Gépgyár munkásai felkészültek arra, 7