Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A proletárdiktatúra két békési vezetőjének portréjához (Andrássi Gyula és Czibor István)
Czibor István (1895. március 7. Kunszentmiklós — + ?) Majd két évtizeddel fiatalabb Andrássy Gyulánál. Immár a századforduló utáni szociáldemokrata nemzedék tagja. 1895-ben született Kunszentmiklóson, szegény summáslány gyermekeként. 19 A falusi gyermekévek után anyjával Pestre költöztek, s itt sajátította el a szerszámkészítő szakma fortélyait. Majdnem gyerek még, amikor kitört az első világháború vérzivatara. Ifjonti lelkesedéssel jelentkezett katonának s néhány hónap alatt megjárta Szerbia hegyeit majd az orosz frontot. Itt, 1915 februárjában megsebesült, s hosszabb időre kórházba, majd beteg tüdejével szanatóriumba kerül. Végül 1915 őszén, mint rokkantat elbocsátják a hadsereg kötelékéből. Ekkor a csepeli Weiss Manfréd lőszergyárban helyezkedik el. Ezidőtájt kerül kapcsolatba a szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalommal is. A lőszergyár kemény, emberkínzó hajszáját nem sokáig bírja, Ausztriában próbálkozik, de egy év után ismét visszatér Csepelre. Ettől az időtől a gyár acélgépüzemének munkásbizalmija, a vasasok csepeli csoportjának választmányi tagja.-" A mozgalomban aktív szerepet játszik, mindjobban megismerik őt az MSZDP központi titkárságán is. Ez teszi lehetővé, hogy a polgári demokratikus forradalom győzelme után a párttitkárság újonnan alakuló propaganda csoportjának tagja legyen. A csoport feladata a budapesti és vidéki pártszervezés, felvilágosító előadások tartása, s majd — később —, a kommunista propaganda ellensúlyozása. Nem ismerjük Czibor István egyéni beállítottságát ebben az időben, noha a propaganda csoportban való tevékenység valamit önmagában is jelez. Ismerjük viszont az MSZDP két jobboldali vezetőjének Peyer Károlynak és Farkas Istvánnak Czibor ez időbeni tevékenységéről adott nyilatkozatait. Ezek szerint tevékeny részese volt 1918/1919 fordulóján a kommunista ellenes agitációnak s ott volt Peyer Károly oldalán a salgótarjáni kommunista megmozdulás leverésénél is. 1919 januárjában a szociáldemokrata párttitkárság — sok más szociáldemokrata aktívához hasonlóan — vidékre, Békéscsabára, küldte szervező munkára, a párttitkári teendők ellátására. Funkciójában, mint ezt később maga is mondotta, fő feladata a kommunista eszmék terjedésének megakadályozása lett volna. Ez azonban nem sikerült s a gyorsan fejlődő baloldali tömegmozgalommal szemben nem is sikerülhetett. Czibor maga is hamarosan belátta ezt, s az eseményeknek engedelmeskedve a párton belüli baloldallal egyetértésben politizált. Erre utalnak a különböző alkalmakkor elmondott beszédei, fellépése a Munkástanács képviseletében a Nemzeti Tanács ülésein s ezt erősítik meg a visszaemlékezések is. 2 1 A forradalom gyors továbbfejlődése a proletárdiktatúra irányába a munkásmozgalom számos résztvevőjét eszmeileg vagy olykor pusztán csak objektív helyzetképével a kommunisták s velük rokonszenvező baloldali szociáldemokraták táborába vonta. 1919 télutóján ez a réteg egyre szélesedett s mindenütt a Tanácsköztársaság szellemi előkészítőjének szerepét töltötte be. így volt ez Békés megyében is s érthető, hogy a polgárság, jobboldali értelmiség számára az ide tartozók egyformán, nézetkülönbség nélkül, a kommunistákat, bolsevikokat testesítették meg. 2 2 10
