Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A proletárdiktatúra két békési vezetőjének portréjához (Andrássi Gyula és Czibor István)
A KMP néhány szervezete, a budapesti küldöttek szervezői munkájának eredményeként, a megyében is megalakult, de valóságos egyedüli vezetőerővé, az idő rövidsége folytán, nem tudta magát kinőni. Az események alapvető helyi mozgató erejét az MSZDP-n belüli baloldaliak jelentették, akik magukkal tudták ragadni Czibor Istvánt s a más hozzá hasonló vezetőket is. A tanácshatalom létrejötte hatalmas lépést jelentett a magyar munkásmozgalom útján. Léte, eredményei, tanulságai évtizedekre meghatározták részeseinek tevékenységét. 1919. március 22-én a kora reggeli órákban Czibor István az egyik hírüladója a munkáshatalom győzelmének Békéscsaba főterén. 2' 1 Két nap múlva a megyebeli pártszervezetek küldötteinek tanácskozásán megerősítik az egyesült párt titkári posztján. Egyúttal az ideiglenes megyei direktórium tagjává választják. E minőségében a katonai kérdésekkel foglalkozott.-' 1 Határozottan, cie szerényen dolgozik a diktatúra első napjaiban. Eltelik azonban két hét, s a bekövetkező tanácsválasztásokon már csak a békéscsabai tanács tagjává választják meg.'-' 5 Noha a megyei párttitkári funkciót továbbra is megtartja, szerepe, jelentősége szemmel láthatóan csökken. Nyilvános szereplésének csekély jelei, hogy néhány alkalommal ellátja a védői tisztet a csabai forradalmi törvényszék mellett, valamint egy-két népgyűlésen beszédet mond.í; így április 22-én ő ismerteti a békéscsabai pártvezetőség határozatát a munkanélküliek felfegyverzéséről. Hirtelen visszaszorulásának okait nem ismerjük. Nem tartjuk azonban kizártnak, hogy ebben közre játszott saját eltávolodása a proletárdiktatúrától, mellőzése a végrehajtó tisztségek betöltésénél. Április utolsó harmadában rövid időre párttitkári funkciójából is leváltják, de a földmunkás szövetség követelésére néhány nap múltán visszahelyezik megbízatásába. 2 7 Április 23-án magatartásában a jobbrafordulás következik be. Ezen a napon egyik kezdeményezője a proletárhatóságok hatalom átadásának. A román imperialista csapatok fenyegető előrenyomulásának hírére a békéscsabai direktórium április 23-án este Andrássi Gyulát nevezte ki városparancsnoknak. a közigazgatás vezetését pedig dr. Bertóthy István polgármesternek adta át. Andrássi — mint erről fentebb írtunk — kísérletet tett a visszaözönlő vöröskatonák feltartóztatására, a város védelmére. Próbálkozásait a kialakult helyzet hiúsította meg, szervezetlen erőkkel nem lehetett az ellenséges előrenyomulást megállítani. Néhány nap bizonytalan, átmeneti viszonyok között telt el. A proletárdiktatúra hatalmát Andrássi és a fel-felbukkanó Czibor testesítik meg. Április 25-én egy vörös karhatalmi különítmény jelent meg Békéscsabán amely a Tanácsköztársaság elleni árulás vádjával letartóztatta Bertóthy polgármestert, Czibor Istvánt s néhány más visszamaradt tanácsi vezetőt. 2 8 A fogságból Andrássi kiszabadította őket, de az utolsó órák eseményeinek alakulása már nem tette lehetővé Czibor számára a menekülést. A bevonuló román csapatok egy járőre foglyul ejtette, de pénze megmenti, megszerzi számára a szabadságot. A néhány órás életveszély után gyalog, kocsin, vonaton Budapestre igyekszik. Békési szereplése ezzel véget ért. Két heti pihenő után május közepén a Vörös Hadsereg soraiba lép. s mint a 3. vörös gyalogezred politikai megbízottja az északi fronton harcol egy11
