Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

ték be. A gyűlés elnöke a hely történetírás szervezeti és gyakorlati munkájának legutóbbi években elért szép eredményeit méltatta és általános feladatként hangsúlyozta, hogy a helytörténetírásnak a jövőt kell szolgálnia, amit csak úgy tehet eredményesen, ha történelmünk hibáit és eredményeit együttesen, a múlt idők történéseit a maga kendőzetlen valóságában akarja és fogja megismerni, illetve ismertetni. * * * A vándorgyűlés második napján sorrendben a következő előadók, illetve felszólalók léptek a szónoki emelvényre: Szabad György egyetemi tanár, a Történelmi Társulat nemrégen megalakult helytörténeti szakosztályának elnöke (Budapest) Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója (Gyula), Benda Kálmán, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke (Budapest), Dér László, a Békés megyei Múzeumi Szervezet igazgatója (Békéscsaba), Szekeres József levéltáros (Budapest). Farkas Gábor levéltárigazgató (Székesfehérvár), Bácskai Vera levéltáros (Budapest), Joó Ernő közgazdász (Budapest), Kőhegyi Mihály régész (Baja), Bereczki Imre tanár (Dévaványa), Kovács János múzeológus (Székesfehérvár), Berend T. Iván, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára (Budapest). Szabad György előadásában a Történelmi Társulat közelmúltban megalakult helytörténeti szakosztályának céljait, feladatait ismertette. A szakosztály a monopolizálást és a teljes felelősségvállalást kerülve, két nagy feladatkört kíván megvalósítani: Egyrészt a helytörténet-kutatók közötti együttműködés feltételeit kívánja megfelelő szervezőmunkával segíteni, másrészt — ezzel együtt — a történelem egyes ágazatainak egymáshoz való közelítését kívánja előmozdítani. A helytörténetírás feladatáról szólva Szabad György kifejtette, hogy az országos szakág az adatok mellett az összefüggések feltárását is várja a kutatóktól. Benda Kálmán hozzászólásának ide vonatkozó részében rámutatott, hogy a helytörténeti kutatások komplexebbek az országosénál, ezért nélkülözhetetlenek a régészeti, nyelvészeti, néprajzi, antropológiai stb. kutatások eredményei. Ezzel kapcsolatban Kőhegyi Mihály különösen a falutörténet írásánál nélkülözhetetlen régészeti kutatások fontosságáról és nehézségeiről beszélt, és felhívta a figyelmet a régészeti kataszterek hasznosságára. A helytörténeti szakosztály két fontos feladatául Szabad György a területi, valamint az országos kooperáció megteremtését jelölte meg. Az előbbinek alapvető feltétele vidékenként-megyénként kutatóintézetek, bázisok létrehozása. E műhelyközpont szerepre a megyei levéltárakat tartotta legalkalmasabbnak, mivel ott van a forrásanyag döntő része, nemegyszer a legjobb szakkönyvtár, gyakran a legfelkészültebb szaktudományos erők és ott vannak legjobban biztosítva a tudományos kutatómunka feltételei. Ehhez kapcsolódva Bácskai Vera bemutatta Budapest három, a helytörténeti kutatómunkát már a gyakorlatban eredményesen összefogó bázisát. (A Fővárosi Levéltár, a Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum), míg Farkas Gábor a vidéki levéltárak jelenlegi nehézségeiről, létszám-, férőhely- és felszereltségben elégtelenségeiről beszélt. Szabad György véleménye szerint e területi-megyei bázisok feladatkörébe tartozna: segítség minden egyes helytörténeti munka előkészítésében, az adatfeltárásban, forrásfeldolgozásban, helyi történészek együttműködésében, végül elvégezné a nagyobb területi egységek történetének megírását. A helytörténetírásban még mindig előforduló elszigeteltséget az országos tematikai kooperáció kibontakozása szüntethetné meg véglegesen. Ezt az azonos szakterülettel foglalkozó helytörténészek együttműködése, tapasztalataik összevetése teremthetné meg. Ennek első lépéseként a helytörténeti szakosztály konzultánsok kijelölését tervezi, akik saját témakörükben tanáccsal szolgálnának a kutatók számára. Ugyanezt a célt segítenék az évente egyszer, megszabott tematika szerint megrendezendő ankétok is. Amíg a fentiek a gyakorlatban meg nem valósulnak, a kutatóknak nyújtandó segítségül Szabad György ismertette azokat a témaköröket, amelyek kutatása, kidolgozása a helytörténetírás legfontosabb feladatát jelentik: A lakosság fluktuá<123