Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Palov József: Adatok a Békés megyei zöldségöntözések fejlődéstörténetéhez (1890-1944)

Rekeszes bolgárkerék műszaki rajza. Készítette Erkel János gyulai mérnök. Eredetije a szarvasi múzeumban vízkivételt bolgárkerékkel Fábián Lrjos gyulai zöldségkertésznek (9), 1897-ben K. Szabó István és Kiss Gábor gyulai zöldségkertésznek (10). A vízhasználati engedélyek bevezetése után sok született bolgár zöldségkertész került a nyilvántartásokba. Elsőként említhető Bogdanov Péter békéscsabai kertész, aki 1899-ben 7,5 kat. holdat (11), 1904-ben 10 kat. holdat, 1909-ben 20 kat. holdat bérelt Wenckheim Frigyes dobozi uradalmában (12). Ugyancsak bérleten gazdálkodott Pejkovics Iván borosjenői kertész 1902-től (13). Dimitrov Iván békéscsabai kertész 1905-től (14), Dobra Péter gyulai kertész, aki 1906-ban 18 kat. holdat bérelt a gyulavári református egyháztól (15). Pelrovtcs György nagvpéli kertész 1907-től (16), Kovacsov Iván gyulavarsándi kertész, aki 1907-től 9 kat. holdat bérelt Balogh Mihály octani lakostól (17), Sztojkov Jordán pósteleki kertész, aki 1909-ben 17,3 kat. holdat, 1910-ben 18,8 kat. holdat bérelt Wenckheim Frigyes dobozi uradalmában (18). Ezekben az években jelent meg Szarvason a Petrovcsalád, Gycmán a Draganov-család (19). A bolgárok kialakult termesztési hagyományok birtokában érkeztek vidékünkre. A munkaerőt főként hazájukból toborozták, de helyi törpebirtokosokat és zselléreket is foglalkoztattak. Utóbbiak idővel elsajátították a zöldségtermesztési fogásokat, majd önállósodtál . Ilyen volt M. Szabó Ferenc gyulai kertész, akinek vízhasználati engedélyét 1904.-ben, 1906-ban és 190S ben állította ki a társulat (20). Ezekben az években jutottak hároméves vízhasználati engedélyhez még a következő gyulai lakosk: Szigeti Junos, Öcsay András (21) és Szilágyi Gábor 1904-ben (22), Vidó Ferenc 1905-ben (23), Bokody Károlyné 1908-ban (24), Németi István, Bálint Ferenc és Kiss István 1909-ben (25), Pántos Vincze 1911-ben (26). Az 1912—13. évi balkáni háborúk és az első világháború idején csökkent a bolgárok bevándorlása. Kertészeteik részben szántóföldekké váltak, részben magyar kertészek kezére kerültek. Az is előfordult, hogy a bolgárok előre kifizették a haszonbért, és a földeket a háborús években parlagoltatták (27). A háború alatti élei<554