Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Palov József: Adatok a Békés megyei zöldségöntözések fejlődéstörténetéhez (1890-1944)

mezési nehézségek nyomán vidékünkön új kertészetek is létesültek. A zöldségöntözések ekkor országosan is annyira fellendültek, hogy az öntözésügyi szakemberek egyedül a bolgárrendszerű öntözésekben látták a hazai öntözéses gazdálkodás fejlesztésének biztos útját, — és nem a sikertelenül végződött rétöntözésekben (28). A bolgár és a magyar kertészetek korábbi területi és számbeli aránya a háború alatt billent át a magyarok javára. A háború alatt létesült kertészetek közül az életképesek később is fennmaradtak, nagyobb részük azonban megszűnt. Rekeszes bolgárkerék részlet Szarvas-Mótyóban. Lebontva 1929-ben. Eredeti 1928. évi fényképről készült másolat. Vízkiemelö berendezések ősrégi öntözővíz-kiemelő szerkezetről szól az egyik Csongrád környéki veteményes kert 1727. évi leltára. Eszerint „a Tisza felöl (van) egy kútgémágas, hozzá való rekvizitumokkal, a Tisza parton fenyőfa oszlopokon csinált állás, ahonnal a Tiszából vizet szoktak merni" (29). A partmenti törpebirtokosok vidékünkön is gémeskúttal emelték ki az öntözővizet a Körösökből évtizedekkel ezelőtt. Azért ragaszkodtak hozzá, mert létesítése és használata nem volt engedélyhez és vízdíjfizetéshez kötve. A szerkezet továbbéléséről tanúskodik a szarvasi Holt-Körös partján ma is meglevő példány. A bolgárkerék is ősrégi, a történelem szerint szumír eredetű vízkiemelő szerkezet. Elnevezése a magyaroktól származik, a bolgárok ugyanis doZóp-nak nevezik. A szerkezetet a bolgárok saját kezűleg készítették egyszerű kézi szerszámokkal, mint pl. faragó-baltával, fejszével, fűrésszel. Jellemző szerszámuk volt a kapocska (bolg.: tiszló), amelyet faragásra, hasításra, ékelésre, szegelésre használtak (30). Vidékünkön két változata volt ismert: a rekeszes és a vödrös bolgárkerék. A rekeszes bolgárkereket mutatja be az W00-ban készült műszaki rajz (1. kép), és az 1928-ban készült fénykép (2. kép). A szerkezetet egyetlen lóval működtették íi* 555