Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)
1969 / 3. szám - Molnár Pálné: A Békepárt tevékenységének hatása Békés megyében, a visszaemlékezések tükrében (1943-1944)
. . . A Jurcsek-terv igazságtalan is, mert a beszolgáltatást aránytalanul osztja meg. A nagybirtoknak előnyökét biztosít a parasztság rovására. III. . . . Ha Hitler megbukik, szabadságot, jogot, földet kap a magyar nép . . . Földművesek! Gazdák! A magyar nép azonnali különbékét akar . . . Magyar parasztok! Ne támogassátok Hitler háborúját! Húzzátok — halasszátok a termés beszolgáltatását! Várjatok! Tartsatok ki! Dugjátok el terményeiteket! Hajtsátok el állataitokat! Ezzel harcoltok a békéért, fiaitok, férjeitek életéért, testi épségéért, gyermekeitek egészségéért! Egy szem gabonát sem Hitlernek és a Hitler-bérenc Kállay-kormánynak! Írd le és edd tovább!" 1 6 Az agitáció hatásaként az ellenállás fokozódik, amely kifejezésre jutott a munkavégzés és a beszolgáltatás megtagadásában. Visszaemlékezéseiben így beszél a munka megtagadásáról Váradi Sándor (Nagyszénás, Damjanich u. 575.): ,,Az aratási munkák idején Sterbecz József nagybirtokos bérleti gazdaságában az alacsony munkabérek következményeként kevés aratómunkás dolgozott. Mi kisparasztoknál csépeltünk, hátra volt még kb. 100 hold csépelnivaló. Ekkor, Sterbecz József kérésére, a cséplőgépeket a főszolgabíró rendeletére leállították és csendőrökkel kísértették a dolgozókat a nagybirtokra dolgozni. Én is egy vándorgépen dolgoztam, többnyire elvtársakkal. A csendőrök parancsnokának felszólítására nem hagytuk abba a munkát, nem állítottam le a gépet. Ezért a főszolgabíró elé kísértek a csendőrök, aki azt kérdezte tőlem: Milyen hazafi vagyok, hogy még a kenyérgabona betakarítását sem vállalom? Erre a kérdésére azt feleltem, hogy vagyok olyan jó hazafi, mint bármelyik nagybirtokos, aki éhbérért dolgoztatja a munkásokat. A főszolgabíró csendőrökkel kísértetett el, a csoportomban dolgozókat pedig karhatalommal kényszer! tették a munka elvégzésére." 1 7 Ezekben az években több helységben: Füzesgyarmaton, Bucsán, Békésen kisebb méretű aratómegmozdulások voltak (az embertelenül alacsony bérek miatt), amelyek letartóztatásokkal végződtek. Békésszentandráson az ott dolgozó endrődi és mezőtúri kubikosok léptek sztrájkba bérköveteléseikért. A Jurcsek-féle „parasztnyúzó" beszolgáltatási rendszer bevezetésével a birtokos parasztság elkeseredése is tovább nőtt. Ez is lépést jelentett afelé, hogy az egész parasztság összefogása a fasizmus és a háború ellen erősödjön. Abban, hogy a megyében a lakosság nagy többsége elutasította a nyilas demagógiát, nem kis szerepe volt a helyi kommunisták és baloldaliak szilárd helytállásának, akik mindvégig befolyást gyakoroltak a lakosság hangulatára és gátolták a fasiszta eszmék elfogadtatását. A Viharsarokban sem mindenütt alakult így a helyzet a jobboldali, nyilas előretöréssel szemben. Helyesen állapította meg a gyomai Toldi Gábor: „Azokban a falvakban, ahol kipusztult a munkásmozgalom régi magja, lecsaptak az új tolvajok (a fasiszták), mert könnyű dolguk volt." 1 8 A parasztság mindjobban szabotálta a Jurcsek-féle beszolgáltatást, sokan 4 439
