Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 3. szám - Molnár Pálné: A Békepárt tevékenységének hatása Békés megyében, a visszaemlékezések tükrében (1943-1944)

eldugták készleteiket, csökkentették a termelést. Papp Sándor Szarvas környéki agitációs munkájának hatására több paraszt gabonát, zsírt rejtett el széna-, szalmakazlak mélyén, a padlások zugos sarkaiban. Többen, megfelelően csomagolva, szalmával bélelt vermekbe ásták el az élelmet. Egy szarvasi gazda az üres istálló padlózatát szedte fel és ott helyezte el búzáját. Sok paraszt nem fizetett adót sem, ezt igazolják Szarvas község elöljáróságának 1944-ben kelt felszólításai is (az 1943—44. évi adóhátralékok rendezésére). A Békepárt olyan szervezetek létrehozását is szorgalmazta, amelyekbe nemcsak kommunisták, hanem a békét igenlő, a békéért harcolni kész emberek is tömörülnek. A Békepárt röpirataiban ilyen — úgynevezett — békebizottságok megalakítására szólította fel a haladó erőket. A felhívásra az ország legkülönbözőbb vidékein, főleg falvakban békebizottságok alakultak. A kommunisták a nemzeti összefogás helyi szerveit kívánták e bizottságokon keresztül megteremteni olyan helyeken is, ahová a Kommunista Párt nem jutott el, s ahol a Kisgazdapárt és Szociáldemokrata Párt ellenezte a helyi pártszervek együttműködését.

1

9 Békés megyében azokon a helyeken, ahol a földmunkások szervezete erős volt, a különböző pártállású parasztok békebizottságokat alakítottak. Első ilyen békebizottságok Tótkomlóson, Csorváson, Orosházán, Nagyszénáson kezdtek tevékenykedni. A Békepárt propaganda és agitációs munkája, a békebizottságok szervező tevékenysége nem maradt hatás nélkül. A magyar parasztság harcolni akart. Elkeseredésének és forradalmi harci elszántságának egyik tanúbizonysága volt az 1944 februárjában megtartott vésztői földmunkáskongresszus.

2

0 A Békepárt programját az értelmiség is magáénak érezte. Egy részük konkrétan is segítette a párt munkáját. Ezt bizonyítja az orosházi Varjas Pál tevékenysége is, aki 1943—44-ben Szarvason a főszolgabíró mellett dolgozott. Jó kapcsolata volt Janecskó Pál, Csicsely Pál és Kiss János szervezett munkásokkal, nekik nyújtott segítséget az akciók sikeres lebonyolításához. Varjas Pál tudta azt is, hogy az SZDP által bejelentett gyűléseken miről lesz szó, ezért lehetőség szerint magát jelöltette a szolgabíróság részéről ellenőrnek. Előtte nyíltan beszéltek, hirdették a baloldali mozgalom programját, célkitűzéseit, feladatait. A reakció dühvel fordult szembe a háborúellenes megmozdulásokkal. Korlátozni igyekezett a gyülekezési szabadságot is. Pl. amikor az orosházi szociáldemokrata párt szervezete gyűlés engedélyezés iránti kérelmét benyújtotta — dr. Haviár Lajos főszolgabíró véghatározata szerint — csak a választmány és a vezetők részére engedélyezték annak megtartását.

2

1 A fasiszta terrorszervek előtt egy pillanatig sem volt kétséges, hogy a Békepárt azonos a KMP-vel. A csendőrség központi nyomozó parancsnokságának már 1943. július 2-i jelentése is felfedi, hogy a Békepárt a kommunisták pártja. 1944 februárjában a Békepárt funkcionáriusait: Tonhauser Pált, a Békepárt KB. tagját, Pataki Lászlót és Szirmai Hédit, a Békepárt nyomdászait és Szekeres Sándor felvidéki kommunistát a vezérkari főnök bíróságának székesfehérvári csoportja halálra ítélte. A Békepárt felhívására az antifasiszta erők megmozdultak megmentésük érdekében. A nemzetközi helyzet alakulása — a Szovjet Hadsereg közeledése a Kárpátokhoz — és az antifasiszta erők fellépése következtében a halálos ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. '440