Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-06-03 / 122. szám

198V junius 8 BÉKÉS 3 Benktt Sándor hat késszurással gyil­kolta meg a pusztaotlakai Mészárost Megírtuk már az Elek-Eperjes pusztán bestiális módon megölték haragosai a puszta- ottlakai Mészáros György földművest. A esendörség ez ügyben befejezte már a nyo­mozást és az iratokat áttette a gyulai kir. ügyészségre. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Mészárost Benkő Sándor az utón támadta meg. Háromszor mellbe szúrta. Ezek közül az egyik halálos volt, mert megsértette Arad—Csanád—Torontál közigazgatásilag­egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósága felirattal fordult a földmivelésügyi és a pénzügy- miniszterhez, hogy hasson oda, hogy az Országos Falusi Kislakásépitö Szövetkezet (F. A. K, Sz.) által házépítés céljaira folyósított kölcsönök a liá zak mai forgalmi értékének megfelelő összegre mórsékeltessenek a folyósításkor megszabott 60 féléves folyósítási határidő meghagyása mellett. A F. A. K. Sz. ugyanis általában 1500 pen­gőt folyósított egy szoba konyhából álló lakás építése céljaira. Éz az összeg akkor elég volt arra, hogy a puszta falak felépüljenek és tető alá ke­rüljenek. Telekkel az építőnek már rendelkeznie kellett. Ugyancsak az építőnek kellett a további munkálatok költségeit is fedezni (ajtó, ablak stb.) A keresztény iparosok és kereskedők országos szervezete, a Baross-Szövetség, az érdekképviseletek történetében páratlanul álló nagygyűlést rendez szombaton este 8 órakor a városligeti Iparcsarnokban. A nem­zeti gazdasági összefogás jegyében ül össze a Baross-nagygyülés és a résztvevők száma a szövetséghez érkezett előzetes jelentkezé­sek alapján 60—70.000 főre tehető. Az Iparcsarnokot óriási ülésteremmé alakították át erre az alkalomra. A Baross-Szövetség nagygyűlésén Ilov­Hogy mennyire befolyásolják a közlekedési viszonyok a települési viszonyokat, azt a tervezett harmadik sárréti vonal vidéke igazolja. Ez kap­csolná össze Vésztőt Mezőkeresztessel a Sebes Körös északi oldalán. Ezen a mintegy 50 km. hosszú vonallal be­kapcsolandó vidéken fekvő községek az egy Ko­mád! kivételével, mely közel 9000 lelket számlál és már 4 km. távolságban vasúti állomással rendel­kezik, mind csak egy kétezer lelket számlálnak, éppen azért, mert a lehetetlen közlekedési viszo­nyok között nem tudott fejlődni, szegény maradt, az őstalajt nem tudta kellőképen kihasználni, nem tudott még ennek a gyér lakosságnak sem meg­felelő munkaalkalmat és ezzel megélhetést uyuj- tani. Egészen más vidékeknek a forgalma kapcso­lódnék be az AEGV hálózatába az Orosháza-me- zőkovácsházai vonalhoz csatlakozó uj vonalaknak megépülésével. Az Orosháza-gyopárosi vonal meghosszabbí­tása Nagymágocs—Törökfalu—Lászlótelek—De; rekegyházán keresztül Szentesig, illetve a tiszai hajóállomásig könnyítené meg a forgalmat és lendítené fel a gazdasági életet. A Mezőkovácsháza—cibakhalmi vonal meg­hosszabbítva Kunágota—Almáskamarás— Nagyka­marás és Revenues községeken keresztül a m. kir. államvasutak Lőkösháza állomáson kapcsolódnak be. a szivburkot. Ezután bedobta a haldokló Mészárost az ut mellett levő kukoricásba, reátérdelva többször összeszurta az áll és nyak irányában és a végén annyira erőt vett rajta az állati düh, hogy még a torkát is keresztül metszette. A bestiális gyilkos a gyulai kir. tövényszék fogházában várja a büntetését. Úgy, hogy mire a kis házikó felépült, kétezer pengőnél jóval többe került és terhelve volt 1500— 2500 pengő adóssággal. Az építtető azonban nem tudta a bekövetkezett gazdasági leromlás után a részleteket pontosan fizetni, a kamat és az el­maradt részletek a terhet egyre növelték és ma már úgy áll a helyzet, hogy sok ház mai értéke 800—900 P és van rajta 1800—2500 pengő teher, amelyet a súlyos viszonyok alatt roskadozó mun­kások, kisemberek nem tudnak fizetni. Annak idején egy-két métermázsa búzával elintézték a részletet, ma már nagyobb a kamatokkal felszapo­rodott részlet is, mint eredetileg volt. A felirat­ban foglalt kérelem tehát mindenképpen mél­tányos. szky János országos elnök megnyitója után Glattfelder Gyula megyéspüspök, József Fe­renc kir. herceg, Szendy Károly polgármes­ter, valamint a kereskedők és iparosok szó­nokai beszelnek. A Baross-nagygyülés újítást jelent a szónoklatok tekintetében is: a hosz- szu, fárasztó beszédek helyett 8 — 10 perces szónoklatok fognak elhangzani. A gyulai kereskedők a Baross-Szövet­ség közgyűlésén küldöttségileg képviseltetik magukat. Ezek a vonalak már fejlett gazdasági kultú­rájú vidékek forgalmát akarják nemcsak a helyi viszonylatokban megfelelően lebonyolítani, hanem a viziut bekapcsolásával az egész orosházai és Szentes vidéki és az ahhoz csatlakozó forgalmak­nak viziutra terelését vannak hivatva lehetővé tenni. Ipari növények : dohány, kender, stb. terme­lése, ami pedig fejlettebb és jobban jövedelmező mezőgazdasági kultúrát jelent, megfelelő vasúti összeköttetés nélkül el sem képzelhető ; ezért vol­na fontos, hogy a Mezőkovácsháza—czikóhalmi szárnyvonal beköttessék Lőkösházánál a MÁV vonalhálózatába. A többtermelés előmozdítása szempontjából volna itt ez nagyjelentőségű. Nagy vonásokban ismertettük az Alföldi Első Gazdasági Vasút programmját, amelynek fokozatos megvalósítása egészen megváltoztatná Békésvármegye kulturális és gazdasági életét. Amint említettük, ez a program a nem messzejövöben meginduló viziközlekedéssel össze­hangolva a vármegye súlyos szociális helyzetét igen kedvezően befolyásolná. Az AEGV most ismertetett programja már 10 éves keletű. Úgy értesültünk, hogy várme gyénk főispánja e program fokozatos megvalósí­tását elősegíteni kívánja és a maga részéről hat­hatósan közre akar működni az esetleges akadá­lyok elhárításában. A vonalak megépítése azt jelenti, hogy a most súlyos elmaradottságban nagy nehézségekkel küzdő vidékek kulturvidékekké lennének, a mun­kanélküliséget munkásjólét, az ősi mezőgazdasági termelést intenzív modern gazdálkodás váltané fel. Vegyük ehhez még hozzá, hogy rövidesen elkészül a vármegye agrokémiai vizsgálata, a geofizikai vizsgálatok alapján meginduló mélyfúrá­sok melegvizet, gázt esetleg olajat produkálnak, akkor nem kell nagy merészség annak elgondolá­sához, hogy vármegyénkben nemsokára hajók, vasutak, gépkocsik szállítják a bőven omló márkás mezőgazdasági termékeket, az ipar, kereskedelem fellendül, az általános jólét emelkedik. Mindez a Nemzeti Egység programja, né­hai Gömbös Gyula pontjainak fokozatos megvaló­sulása. Ipartestületi jegyzői tanfolyam Az iparügyi minisztérium az első ipar- testületi jegyzői tanfolyamot Budapesten jú­lius 12 — 30 napjain rendezi meg. A részvé­telre vonatkozó tudnivalókat az iparügyi mi­nisztérium most állítja össze és azokat a ka­marák utján fogja közölni az ipartestületek­kel. A tanfolyamon rétsztvevők olcsó ellátá­si díj mellett a budapesti tanítóképző inter­nátusbán nyernek elhelyezést. A szugedi székely ősgyfilésen a gyulai székelyek koszorút helyeznek az országzászló talapzatára A szegedi Hargitaváralja jelképes szé­kelyközség és két társközsége főbirájának és biráinak vezetésével junius 6 án Szegeden rendezi meg első ősgyülését. A rendezőség az ősgyülésre meghívta az összes csonka­magyarországi erdélyi egyesületeket, székely társaságokat, a székely hadosztály katonáit s az őshazától elszakított valamennyi szé­kelyt. Junius 5-én és 6-án az ősgyülésre érkező vendégeket ünnepélyesen fogadják a szegedi pályaudvaron. Az egybegyült szé­kelyek junius 6-án délelőtt fél tiz órakor megkoszorúzzák a szegedi országzászlót. Innen a magyar panteon székely nagyjainak emlékművéhez mennek s megkoszorúzzák Vásárhelyi Pál szobrát. A gyulai székelyek koszorút küldenek az országzászlóra, melyet Pora Miklós, a székely hadosztály volt tagja visz Szegedre> Csanád vármegye törvényhatósága feliratban kérte a F.A.K.Sz. kölcsön-mérséklését Több mint 50 ezer résztvevővel szombaton kezdődik meg: a Baross-Szövetség1 országos nagygyűlése Nagyjelentőségű vonalépitési tervekkel foglalkozik az A.E.G.V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom