Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-02-18 / 13. szám
LWI, évfolyam 13. SEám Vasárnap Uynla, 1034 február 18. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. 7idékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. D'C'TT’Il'C! JÖ JjLr JKV JOj O POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szán! ára 10 fillér. Jól emlékszünk még azokra a szerencsétlen időkre, amikor Ausztria a magyar vörös éra emigráltjait olyan szives vendégszeretettel ' fogadta s lürte, hogy az ellenünk úgy írásban, mint ^élőszóban folyó gyalázatos harc főhadiszállása Bécsben üsse fel tanyáját. Mi, kik pedig a gavalléros vendéglátás legendás fajtája vagyunk, csodálkozva és neheztelve néztük ezt a szívélyes vendégséget s bár minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy nyugati szomszédunkkal még gondolatban se keveredjünk ellenséges és rosszindulatú viszonyba, mégis titokban bizonyos elégtétellel gondoltunk arra, hogy ezért az inkább könnyelmű, mint gavalléros vendéglátásért még megkapja Ausztria a dorgatóriumot önmagától. És ime, a dorgatórium bekövetkezett: a szélsőbal fegyveres haderője, a cseh »zománcedénnyel« alaposan felfegyverkezett magán-hadosztály nekitánadt az állam haderejének és olyan polgárháborút idézett elő, amilyen hogy valaha is bekövetkezzék a gemütlich és val- cereken nevelkedett császárvárosban, arra senki sem mert volna gondolni. Igaz, hogy importháboru volt ez a bécsi és bécskörnyéki hadakozás, azonban, hogy mégis be tudott férkőzni a józan gondolat és a jelenlegi rezsim határsorompói között, annak az a meglazult politikai határőrzés adta meg a lehetőségét, amely a Magyarországról emigrált vörösök szives endéglátása idején kezdett Ausztriában elhatalmasodni. A lecke elég véres volt és hogy nem lett még véresebb és következményeiben szinte kiszámíthatatlan, az a puszta véletlennek köszönhető. Ezer szerencséje ugyanis az osztrák államrendnek, Magyarországnak s vele Kelet Európának, hogy „Ernő es Anna megbetegedtek*, hogy ez a chiffreszövegü távirat Linzbe érkezett s a postafőnök gyanúja figyelmessé tette Dollfusékat a vörös székházak rajzására. Az állami fegyveres erők rajta ütöttek a fora dalmárokon, úgy hogy a megütközés a baloldali' politika magánhadserege és a reguláris katonaság között nem az eredeti vörös stratégia s nem a remélt sikerrel történt. Ennek köszönhető, hogy a föld csak Bécs külvárosaiban rengett a gránátok robbanásától s nem az egész Ausztriában. Ugyancsak a linzi levélnek köszönhető az is, hogy Csehország külpolitikai tervei fiaskót vallottak. Mert hiszen világos, hogy Benesnek az volt a terve és reménye, hogy a vörös Ausztria kormányát bevonja a kisántánt érdekkörébe, ami annál inkább könnyebben ment volna, mert a gyűlölet, amit a marxisták Hitlerékkel és a józan Magyarországgal szemben éreznek, önként kergette volna őket a kisántánt karjaiba. Trianon után ez lett volna a legnagyobb Felelős szerkesztő : POBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. csapás Magyarországra. Egy szoros és go- j nek, a terv nem vált valóra. Megmenekült nősz gyűrű keletkezett volna körülöttünk, Ausztria a vörös érától, Magyarország a sáKelet-Európa egy újabb háegy sátáni hurok, amelynek szárát Prágában Benes tartotta volna. Hála a linzi sürgönytáni huroktól borútól. Tompa Gyula dr. ügyészségi elnök negyedszázados közszolgálati jubileuma. Kisborosnyói dr. Tompa Gyula, a gyulai kir. ügyészség elnöke a napokban töltötte be közszolgálatának 25. évét. Dr. Tompa Gyula 1880-ba született Kisborosnyón, tör- zsökös székely család sarja, amely család ősei között apai ágon Tompa Mihályt a költőt, anyai ágon Körösi Csorna Sándort találjuk. Dr. Tompa Gyula 1909 február hó 12-én tette le első hivatali esküjét az aradi kir. törvényszéknél, hová jegyzőnek neveztetett ki, 1915-ben ugyanott alügyész, majd 1917-ben ügyész lett. Az oláh megszállás bekövetkeztekor a hiiségeskü letételét meg tagadta, minek közetkeztében hosszabb időn át állás nélkül maradt s családját keze- munkájával tartotta fenn egészen 1922. év tavaszáig. Ekkor repatriált és a szegedi kir. ügyészséghez nyert beosztást 1930. év szeptemberéig, amikor is a gyulai kir. ügyészség elnökévé neveztetett ki. Dr. Tompa Gyula kiváló rátermettsége, rendkívüli munkabírása rövid idő alatt kivívta munkásságának általános elismerését, becsülését, a társadalmi életben közvetlen úri modora és magyaros vendégszeretete szintén vezető szerepet biztosított neki. A református egyház két évvel ezelőtt főgondnokká választotta s e minőségben is nagy buzgalommal tesz eleget tisztségéi.ek. A negyedszázados évforduló minden ünneplés nélkül, csöndben múlt el, szerénysége elhárított magától minden ily irányú gondolatot, ez azonban nem zárja ki, hogy róla jubileuma alkalmával megemlékezzünk és szívből kívánjuk : ad multos annos ! Megnyílik a Városi Könyvtár. A Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárát Széchenyi Ferenc gróf, dúsgazdag four alapította. A szegedi Városi Könytár alapjait Somogyi Károly esztergomi kanonok rakta le. A gyulai muzeum és könyvtár keletkezése egy egyszerű, de lelkes gyulai polgár nevéhez fűződik. A gyű ai Városi Muzeum és Könyvtár keletkezésének szalai 1868-ba nyúlnak visz- sza. Ebben az évben adományozta ugyanis régiségeit es könyveit id. Mogyoróssy János a gyulai r. kát. főtanodának, vagyis elemi iskolának. A múzeumot 1874 ben az akkor alakult Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat vette át. A Mogyo- róssy-féle könyvek a muzeum kézikönyvtárát alkották. A Társulat munkássága főleg történelmi kutatásokra szorítkozott. A régészeti kutatás teljesen másodrendű kérdés volt. A múzeumot és könyvtárat leginkább csak magánosok gyarapították. Aki öreg könyveitől szabadulni akart, beadta a múzeumba. így aztán idők folyamán egy különös könyvtár keletkezett ottan, amely egy-kettő kivételével csupa régi, elavult könyvekből állott. Rendszeres gyarapításra félévszázadon át senki sem gondolt, de nem is gondolhatott, mert nem volt rá fedezet. Amikor Oláh György vármegyei főügyész meghalt, könyvtárát 1900 szeptember 30 án államsegéllyel megvásárolták a muzeum részére. Oláh György történetiró volt, könyvei tehát jobbadán történelmi müvek voltak. Ugyancsak nagyobbára történelmi munkákat tartalmaz a gyulai származású néhai dr. Karácsonyi János püspök, neves történetirónak három és félezer kötetes könyvtára, amelyet a város 1932-ben vásárolt meg a könytár részére. A múzeumot 1920-ban a könyvtárral együtt Gyula városa vette át. A könyvtár hiányait az uj fenntartó állandó könyvvásárlással igyekezett pótolni, mert a könytár akkor még egyáltalán nem tartalmazott olyan anyagot, amellyel egy nyilvmos könyvtár elindulhatott volna. A váro§ az újonnan épült polgáriisko- lai épületben a muzeum és könyvtár részére megfelelő helyiségről gondoskodott. A muzeum, melyet Implom József tanár gyökeresen átszervezett és újra rendezett, 1930-ban nyílt meg. Csak ezután kerülhetett a sor a már 9000 kötetesre szaporodott könyvtár rendezésére. A rendezés nagy munkáját Implom József tanár már befejezte s igy a
