Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-02-18 / 13. szám
2 Békés (984 február 18 Kevés a munka, csökken a lóhusfogyasztás. könyvtár is a nyilványosság elé léphet. A könyvtár március 4-én, szombaton nyílik meg. Hetenként kétszer szerdán és szombaton délután 3—7 óráig áll a közönség rendelkezésére. A könyvtár anyagának ismertetésére, a megnyitásra és használatának módozataira lapunk jövő vasárnapi számában vissza fogunk térni. Zöldmező és tejgazdasági kiállítás. Sokféle mezőgazdasági terménynek, főként a gabonafélének értékesítési nehézségei pár éve uj mozgalmat indítottak hazánkban, mely zöldmezőmozgalom néven ismeretes. Célja, hogy az évtizedekkel ezelőtt, a gabonakonjunktura idején szántófölddé feltört de szemtermelésre kevésbbé alkalmas legelőterületeket ismét az olcsó takarmánytermelés szolgálatába állítsa. A március 22-én megnyíló budapesti mezőgazdasági kiállítás keretében, a földművelésügyi minisztérium hathatós támogatásával zöldmező és tejgazdasági kiállítás lesz, amely a takarmányozás, állattenyésztés és tejgazdaság kérdéseit tárgyalja, rámutatva az olcsó termelés és jó értékesítés fontos összefüggéseire. Ezen a kiállításon részt vesznek a zöldmező szövetségek, a szarvasmarhatenyésztő és tejelésellenőrző egyesületek szövetségei és a tejszövetkezeti központ, az Alföldi Zöldmező Szövetség rendezésében. A zöldmező- és tejgazdasági kiállítás a a legelő- és rétgazdálkodás, a mesterséges takarmányok okszerű termesztése, az olcsóbb állattenyésztés, olcsóbb tejtermelés és a tejszövetkezeti munka kereteibe illeszti be anyagát. Ez a kiállítás nem a szokásos keretek között pavillonszerüen lesz elhelyezve, hanem a magyar pusztai életet természetes valóságban fogja visszatükrözni. Nádfedeles szárnyék és hófehéren világitó pásztorház takarja a kiállítás belső kereteit, előtte pedig szépen gyepesített zöldmező területen a magyar pásztorélet színes képe, gulyások, csikósok, az általuk készített kontyos kunyhó, cserény, vasaló és gémeskut tárul majd a kiállítás látogatói elé. LEGOLCSÓBB NAPI ARAK. 1 kg. cukor, kristály .... . . 1-28 1 „ rizs 1................................ . . -‘52 1 „ hígkö ......................... . . —.54 Va „ prima narancs .... . . —-29 1 liter orosz hal.................... . . --96 10 dg. dióbél, feles.................... . . -‘32 10 „ mazsola......................... . . --19 10 „ mogyoró......................... . . —'36 10 „ mandula......................... . . —* 4 10 „ bihari túró.................... . . --24 10 „vaj ............................ . . - -22 Va kg préselt ementhali . . . . . —-54 1 liter kadar vagy fehér bor . . —-46 1 kg. gesztenye.................... . . —-HO Most Ön is meggyőződhet, hogy a legolcsóbban vásárolhat HÁSZ FŰSZER- ÉS CSEMEGEÜZLETBEN VÁROSHÁZ-U. 5. (A „Békés“ munkatársától.) Tavalyelőtt igen nagy szenzációt keltett Gyulán, hogy egy vállalkozó szellemű mészáros lólius széket nyitott a Kossuth-téren. A premier kasszasikert hozott: egy egész lovat mértek ki a megnyitás napján, azonkívül nem kevesebb, mint egy métermázsa kolbászt. A lóhus, természetesen olcsóságánál fogva egyszeriben népszerű lett s a szegényebb osztály körében anyira kedvelt, hogy a fogyasztás rövidesen heti 4 5 lóra emelkedett. Ez a heti, elég tekintélyes átlag, jól tartotta magát, a konzum nem csökkent, úgy hogy úgy látszott: a ióhusszék rentábilis vállalkozás. Tavaly november táján azonban nagy hanyatlás állott be, a heti átlag két lóra esett s a fogyasztás azóta is csökkenőben van. Alb Illés lómészáros sze rint a helyzet magyarázata a nagy munka- nélküliség. Mihelyt valami közmunka indul, azonnal észre lehet venni az üzlet forgal- s az is nagyon érezhető természetesen, amikor a közmunka befejezést nyer s elpénz- telenednek a munkások. Pedig a lóhusszék- ben fillérekért lehet kvantumot vásárolni. Négyén fillér egy kiló lóhus, a kolbász ára pedig nyolcvan fillér. Azt mondja Alb Illés, hogy ha igy esik a fogyasztás, kénytelen lesz az üzletet bezárni. Sokalja a vágás diját, ami lovanként 8 pengőt tesz ki. Ez és a nyári jegelés igen növeli a rezsit s ezért, bár tisztában van a Ióhusszék szinte szociális szükségével, arra kénytelen gondolni, hogy felhagy az üzlettel. A lovak túlnyomó részét Medgyesen szokta beszerezni. Gyulán csak akkor vásárol, amikor valamelyik gazda a kedvenc lovát, amellyel hosszú esztendők munkájában összeszokott, sajnálja idegen kézre adni, attól félvén, hogy rósz sora lessz s inkább eladja neki, hogy vágja le. így kerülnek aztán a gyulai Csinosok, Rárók és Keselyek Alb Illés tönkjére. Érdekes dolog ez a lóhusfogyasztás. Azt gondolná az ember, hogy a lóhusnak csak a nagy ipari városokban van kelendősége, ott, ahol nagyobb tömegben élnek munkások. Es mégis Gyulán is veszik és eszik. Ha elképzeljük azt a 18—20 lovat, amit a jobb forgalom idején egy-egy hónapban elfogyasztottak Gyulán, itt, ebben a tisztviselő és agrár városban, tudjuk csak felbecsülni: müven jelentős mennyiségű ló- hust is ettek meg a gyulai magyarok. 18 — 20 ló! Öt négyesfogatba való *piripa« masírozott le a torkokon 30 nap alatt. Azt mondják, nem rossz izü a lóhus, a haja, illetve a zsírja pedig éppenséggel jó: olyan izü, mint a libazsír. Hir szerint Békésen, ebben a tipikusan paraszt-községben is jelentős a lóhus-fogyasztás. Úgy látszik, az ősök gusztusa uj életre támadt az utódokban, azzal a különbséggel, hogy mig az ősök nemzeti szokásból ették a lóhust, addig a mai bus magyarokat a pénztelenség tereli a lóhusos-fazék hoz. árban, sőt még olcsóbban kaphatják meg az üzletekben s még hozzá azzal az előnnyel, hogy az üzletekben állandóan friss áruval szolgálják ki őket. Mi is bízunk benne, hogy a kereskedők nem hiába appellálnak a tisztviselők belátására. Minőségi térkép készül a gyulai földekről. (A „Békés“ munkatársától.) A békéscsabai vegykisérleti állomás a napokban átiratot intézett Varga Gyula dr. polgármesterhez, amelyben közölte, hogy az egész vármegyére kiterjedt talajvizsgálatok eredményeinek felhasználásával az állomás talajminőségi térképeket készít s az első térkép Békéscsaba határáról már el is készült A második térképet a gyulai földekről kívánja a vegykisérleti állomás elkészíteni, ezért azzal a kéréssel fordult Varga Gyula dr. polgármesterhez, hogy a földek kataszteri térképét legyen szives részükre megküldeni. A talajminőségi térkép ugyanis kicsinyített mása lesz a kataszteri térképnek. A talajvizsgálatok eredményeit, a földek mész- és tápanyag tartalmát a térkép teljes részletességgel fogja feltüntetni, úgy hogy talajmüvelés, termelés és értékelés szempontjából a térképnek igen nagy lesz a haszna és jelentősége. Varga Gyula dr. polgármester a kért térképet már meg is küldte a vegykisérleti állomásnak. ffundicapes verseny boltosok és magánosok között a — sajt- piacon (A „Békés*“ munkatársától.) Pénteken délelőtt a fűszer- és csemegekereskedők deputációt küldtek Varga Gyula dr. polgármesterhez, hogy feltárják előtte azt a fonák helyzetet, amely bizonyos cikkek el adása tekintetében a helyi kereskedelemben beállott. Az történik ugyanis es pedig már hónapok óta, hogy bizonyos hivatalokban sajt- és turórendeléseket gyűjtenek s evvel a sajttal és túróval a helyi kereskedők forgalmát annyira lerontják, hogy az érdekeltek már a hatóság segítségét kénytelenek igénybe venni. Sőt legújabban már más cikkekkel is folyik hasonló házi kereskedés s még hozzá olyan mértékben, hogy a tisztviselők alig vásárolnak már egynémely cikket az üzletekben. Ez természetesen rend- kivül káros a kereskedőkre nézve, akik az árut raktáron tartják, üzletbért és adót fizetnek, egyszóval a házalókkal szemben te kintélyes rezsivel dolgoznak. Ezért arra kérték Varga Gyula dr. polgármestert, hasson oda, hogy ez a helyzet megszűnjék. A polgármester meg is Ígérte közbenjárását. A kereskedők bizakodva tekintenek a polgármesteri intervenció eredménye elé, annyival is inkább, mert hiszen a házivásárlás semmi előnyt nem jelent a tisztviselők részére. Ugyanazt az árut ugyanabban az
