Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-10-08 / 41. szám
Október hatodika. Az Aradon hősi vértanuaágot szenvedett tizenhárom halálának ötven éves évfordulója alkalmából városunkban is volt istenitisztelet, melyen igen sokan vettek részt azok közül, kik a nagyok dicső példáján lelkesedni tudnak, bizonyítván vele, hogy szeretik hazájukat éB fel tudják fogni nagy jelentőségét annak, hogy e hazafiul érzésnek, néha-néha — hisz úgy is oly ritka a mai tulmodern világban erre az alkalom — külsőleg is kill kifejezést adni. — Reggel 8 órakor az ev. ref. templomban volt gyászistentisztelet, melyen dr. Lukács György fő- és dr. Fábry Sándor alispánnal a vármegye tisztikara, Csák György kir. pénzügyigazgató és a pénzügyigazgatóság és adóhivatal tisztikara, a kir. folyammérnökség, Dutkay Béla polgármesterrel a városi tanács és több magános, tekintélyes polgár, továbbá zászló alatt a 48-as kör, a polgári iskola és az elemi iskola jelenlek meg. — Csiszár Sámuel megható szép orgonajátéka után, melyben a „Hymnus“ is benne volt, Dombi Lajos lépett a szószékre és emelkedett hangú, mindenkit mélyen megható, gyönyörű gyászimát intézett az egek Urához, melyből kiemeljük a tizenhárom vértanúról mondottakat, itt közölvén: Gyermeki bizalom vezet hozzád e napon is, nagy Isten 1 midőn a visszaemlékezés fájó sebet üt sziveinken, mert im ötven esztendeje annak, hogy egy ily napon, midőn már a költő azon szavai valósultak: „Hunnia nyög letiporva, sírnak a bús magyaroki“ bu könyekben újabb könyek, vérző sebhez újabb sebek fakadtak, bánat felhő lett gyászleple a korábban tiszta fénynyel ragyogott öröm napnak. Az aradi tizenhárom vértanúnak életfáklyáját, egy félszázaddal ez előtt, egy ily napon oltotta ki a bosszuállás tomboló viharja; lelkűk menybe szállt, csontjaikat föld röge takarja; sir- jokra hála virágait borítja a kegyelet s poraikra, nagy nevökre áldást esedezünk égi Atyánk te tőled I A népjogért, szabadságért áldozták életüket, hazánk ezeréves történetének lapjaira arany betűkkel felírva ragyog dicső nevök s a hálás utókor szivében él kitörülhetlenül emlékezetük, mert te Isten úgy alkotád az emberi szivet, hogy a szeretet és hála legyen annak mindenkor diszlő virága . . . Kik eszmék harczában estek áldozatul, megnyerjék az elismerés pálmáját s hála könyektől öntözött sírban aludjék a halálnak csendes álmát. E jutalmat adtad Atyánk 1 nemzetünk e nagyjainak 1 Áldva legyen érette nagy neved 1 Meghalt testök minden pora, dicső leikök fénysugara szálljon a szivekbe kegyelmedből szent Istenünk 1 hogy a honszeretet lelkesítse, dobogtassa mindig a sziveket, hogy miként ők éltek s haltak a hazáért mi is és a késő nemj zedékek ápoljuk, dajkáljuk a hazaszeretet éréi nyének nemes virágát, hogy szabadság szellője^ lengesse állandóan nemzetünk három szinü lóból góját, s minden lélek dicsérjen téged Isten Atyánk! hazánkat, nemzetünket áldjad, védjed Törvényedet írd szivünkbe, hogy Utalóban járjunk Szüntelen s közöttünk senki ne legyen a reá bízottak teljesítésében hütelen, hogy legyünk valóban a Te gyermeked, jóra vezérel-1 jen, buzdítson a szeretet, reménység és hit. Mindenható Isten I Az embereket Te megl hagyod halni és ezt mondod az emberi nemzetnek : „Legyetek porrá, kik porból lettetek!“ A jók, igazak porából teremts hozzád s hazánkhoz] hü keresztyéneket s honfiakat mindenkoron hogy a jó erkölcsök terjedjenek és viruljanak s már e földi élet a menyország előcsarnoka legyen Valóban hol béke, egyetértés, szeretet érzelmei szenteljék meg a sziveket, mert e nélkül boldogság nem lehet. Madár dalban, szellő suttogásban nemzetünk vértanúinak dicső szelleme szálljon felénk hogy hazaszeretet égi lángját lobogtassa állam dóan szivünk oltárán. Népeknek Istene 1 Irgalmas Atyánk 1 Millióknak ajkáról száll fel ma hozzád imádság hogy mig poraikat hála köny öntözi, emlékeze- •tök nemes tettre buzdító legyen ama nagyok, nak, kik szivükben honszeretettel ez előtt ötven évvel hazánkért haltak vértanú halált. Hallgasd meg nagy Isten 1 a hozzád felszálló fohászt, álld meg hazánkat s nemzetünket, hogy szeretet, re mény és hit éljenek sziveinkben, s honunk föl dén mindenütt, bérezek ormán, völgyek ölén boldogság virágai fakadjanak, hogy ne legyen elfeledve soha a mai nap, melynek emléke fáj dalmas ugyan, de tanulság teljes s a szenvedés Golgothájának felmutatásával honszeretetre, a igazság érdekébeni hü küzdelemre, kitartásra buzdító, mert e napon örök dicsőség magasla tává lön a bitó 1 A szép ima után Máió Gyula énekelt szép alkalmi éneket, s végül a „Hazádnak rendüiutlenü hangjai mellett oszlott Bzét u kegyeletes közönség melynek nagy része a róm. kath. templomba vo nult, hol 9 órakor ünnepélyes nagy gyászmise volt melyen Gröh Ferencz prépost-plébános czelebrált fényes segédlettel. A szentély előtt rekviemszerüen feketével bevont ravatal volt felállítva. A mise fo lyamán Takácsy Lajos kántor gyönyörű alkalm éneket adott elő, mely könyekig meghatotta a tem lomot megtöltő közönséget, melynek minden egyes tagja azon jóleső tudattal ment el a templomból hogy legszentebb hazafiul kötelességének eleget tett Az aradi október hatodikai nemzeti ünnep al kalmából Békisvármegye és Oyulavárosa is tettek 1 koszorút az aradi vértanuk szobrára. A várra egy koszorúját Salacz Gyula nevére küldték Aradra, helyezte el a koszorút, Gyulavárosa koszorúját pe dig dr. Zöldy Géza városi ügyész vitte el nagyszámú városi képviselővel egyetemben, az aradi vértanú szoborhoz. • - Hasonlóképen koszorút küldött Szarvas községe is, valamint a vármegye majd minden hely ségéből többen rándultak át Aradra, a kegyeletes nemzeti gyászünnepre. Körö8-Ladányban is hazafias kegyelettel ünne pelték meg a magyar nemzet gyásznapját. Reggel istentisztelet volt a ref. és kath. templomokban, a hol alkalmi dalkör „Nemzeti ima“ czimfi éneket adta elő. Délután 5 órakor a polgári olvasó-egylet helyiségében szép ünnepély folyt le a következő műsorral : Szózatot éneklé a közönség. Megnyitó beszédet mondott Tóth József lelkész. Aradi vértanuk; éneklé Nagy Pista, a budapesti népszínház volt tenoristája. Alkalmi beszéd, tartotta Nagy Lajos tanító. Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos. Eneklé Nagy Pista. Alkalmi költemény, szavalta Tóth József. A mohácsi koldus. Éneklé Nagy Pista. Október 6-ika. Szavalta Nagy Pista. Hymnus, éneklé a közönség. A csabaiak és — október hatodika Hazafias levelet vettünk Csabáról, melynek Írója a csabaiaknak az október hatodiki vértanú ünneppel szemben tanúsított rideg magatartásáról számol be. _ A lev él igy hangzik : „Tekintetes Szerkesztő Ur. Csaba, mely a márczius 15 ik ötvenéves évfordulóját oly lelkesedéssel ünnepelte, most az aradi 13 vértanú ötvenéves évfordulóját, nagyon ridegen, majdnem sehogy se ünnepelte. Gyászlobogó csupán a főgimnázium. polgári kör, ipartestület helyiségén és egy pár privátházról lengett; templomokban gyász isteni tiszteletről, vagy a városházán is, arról szó sem volt. Csupán a főgimnázium ifjúsága ünnepelte meg méltóan e nagy napot, hol a díszes tornacsarnokban a gimnáziumi bizottság jelenlétében, Kabos Bálint tanár mondott nagyhatású emlékbeszédet.“ mogemlékezés elvezet bennünket — a kegyeletig. Az öröm édességébe belevegyül egy kis keserű könny is. A törvényszéki palota átvétele e hó 1-én történt meg, melyen az építésre felügyelő bizottság tagjai vették át a vállalkozóktól, a teljesen befejezett, gyönyörű épületet. — A bizottság tagjai dr. Seregiig M. elnökhelyettes, Liszy V. ügyész, Haviár L. főmérnök, Politzer ellenőrző. Szánthó H. városi mérnök voltak. Az uj épületben mintegy 2—3000 ’rt értékű felszerelési tárgy van, mely azonban még nem teljes leltár melletti vagyon, mert több elegáns bútordarab jön még a helyiségekbe. Az ünnepélyes átvétel később lesz. Felmentés és helyettesítés. A vármegye fois pánja a szarvasi főszolgabírói hivatalhoz közigazgatási gyakornoki illetménnyel kinevezett Nuszbek Sándort saját kérelmére állásától felmentette; ugyanő Z a h or á n Mátyás csabai járási írnok szabadság- idejének tartamára ennek helyére Bálint Ferencz árvaszéki dijnokot és ennek' helyére Burchardt József irodai gyakornokot nevezte ki. T a n ü g y. A törvényszéki palota. A törvényszéki épület építkezése immár be| van fejezve, a napokban adták át hivatásának. Az pillét mozgalmas alapbeosztásával, atylszerü homlokzatával városunk legszebb, legmonuinontálisabb épülete, öt rizalittja közül a három tanácsterme már az épület kiképzése jelzi, ezek közül a középső, a mely az esküdtszéki tárgyalásokra szol-] gáló nagy tanácstermet foglalja magában, határol |zotfan dominál. A kicsi, keskeny főbejárat, egy dór pillérek-] el megosztott vestibulumba vezet, melylyel szemben — annak folytatásában — a tágas, kényelmes, hál Jjmkaru főlépcső vezet az emeletre. A lépcsőházi tükörboltozatu fődiszét Veress Gusztávnak „ bölcs] álamon itélet“-ét ábrázoló freskója disziti. A palota földszintjén, a közönség által íég^l inkább igénybe vott kir. járásbirósági és telek- önyvi helyiségek vannak elhelyezve; ezek külön ejárattal bírnak az Arpád-utcza felől. Ugyancsak földszinten, az épület nyugoti részén vannak az] Igyószsógi irodák, az északi részén a fel ügy lakások. Az emeleten a kir. törvényszék polgárias bűnügyi osztálya, az épület észak-keleti részének földszintjén és emeletén a börtönhelyiségek annak elhelyezve. Az összes helyiségek t ágasa kf ilágosak, könnyen hozzáférhetők és mindegyik e livatásának megfelelő elhelyezéssel. A nagy tanács |terem az épület belső részének architectonice légi díszesebben kiképzett helyisége. Nemes olasz re- aíssanceban tartott nagy terem falait koryniusi fillérek osztják meg, mely fölött díszes, consoles koronapárkány vonul körül. Igen atylszerü a birói asztal. Az egész terem diserot sz.nézetével, ará- yaival és beosztásával az igazságszolgáltatás m -1- tóságának megfelelő. Közvetlen mellette van az esküdtök teljesen elkülönített visszavonuló szobája Vau az épületnek nohány, igen ozélszerü beosztású helyisége. Például : a vizsgálóbíró szobája és mellette a kihallgatandó egyéneknek külön folyosóval elkülönített helyisége. Külön szobák van- ak az ügyvédek, a tanuk, a vádlottak részére. — Ezek képezik mintegy az.átmenetet a tanácsterem és — börtönhelyiség között. A börtönhelyiség modern elrendezése a hygé- nia és huraanisinusnak mintegy tultengése. Az ösz- szes helyiségek itt, melyek a földszinten és ketté osztott emeleten vannak, központi forróviz fűtésre vaunak berendezve. Földszinten vannak a munkatermek, fürdőszoba, konyhák. A két emeleten a börtön férfi- és nőiosztálya, valamint a kórtermek és imaszoba. Az egész épület ozélszerü beosztásával és monumentális külsejével Wagner Gyula műépítész mesteri kezére vall. Az épület architektúrája, a egkisebb tagozásig, stylszerüségével, Tóásó Pál, művezető építész zsenialitását dicséri. Az összes párkányok és fejezetek úgynevezett detaillirozásán meglátszik, hogy az nem a mintalapoknak majmoló öntudatlan utánrajzolása, hanem egy, teljesen át érzett conceptió méltó nyilvánulása. A lelkiismeretes kivitel Robelly és Szilágyi szegedi vállalkozók műve és érdeme, az építés műszaki ellenőrzését pedig Politzer Lajos kir. mérnök teljesítette nagy szakértelemmel és körültekintéssel. A palota elhelyezése nem a legszerencsésebb Nem szólva arról, hogy a város végén, vagy kezdetén (a hogy tetszik) épült, de 5—6 méterrel beljebb elhelyezve, nagyobb perspektívával bírna. Ma még ez nem vehető annyira észre, mert a környéke most még majdnem kiépítetlen. Idővel azonban az Erdély Sándor útnak teljes beépítése utáu nem fog kellőleg érvényesülni, ellenben a környező épülete két estetikailag „nyomni* fogja. Vigasztalódjunk azonban ilyen, sőt még nagyobb hibába estek más nagyobb városok is. Mindenesetre jóleső öröm fog el bennünket annak láttára, hogy e régi óhajunk testet öltött. Nem töprengünk apróbb hiányain Legfeljebb a Gondviselés kiszámithatlan és gyarló lelkűnkkel fel nem fogható bölcsességén, a mely nem engedte megérni azt, hogy ez örömünkben osztozzék ezen intézmény legodaadóbb hive és kéz deményezője : városunk hű fia, Terényi Lajos. A I89s/s-ik tanévi statisztika. A kir. tanfel ügyelő által a lefolyt tanévről szerkesztett statisz ikából a következő érdekes adatokat vesszük ki: Az 189%-ik tanévben a vármegyében volt össze- seu 47,842 tanköteles, kik közül tényleg iskolába járt 38,267, nem járt 9575. Az iskolába járók közül járt a mindennapi elemi iskolába 28,767, az általános isinétlőiskolába 5938, a gazdasági ismétlőiskolába 485, az iparostanoncziskolába 2237, a kereskedő tan oncziskolába 46, a polgári iskolába 794 Az előző tanévhez képest 129-el volt több az iskolába járók száma. Vallás és nemzetiség szerint az iskolába járók következőképen oszlanak meg: róm. kath. volt 9021, gör. kath. 8, gör. kel. 891, ev. ref. 11,945, ág. hitv. ev. 15,728, unitárius 50, nazurénus 6, izraelita 1210. Magyar volt 26,734, német 1139, román 806, tót 9586, szerb 1, horvát 1. Iskola volt 273, összesen 397 tanteremmel és pedig 246 elemi-, 8 polgári-, 6 gazdasági ismétlő-. 12 iparost-anoncz- és 1 kereskedőtanonczibkola, Általános ismétlőiskola volt 139. Uj iskola létesült 15. Tanító volt 399 és pedig 386 teljesen képesített, 13 nem képesített, utóbbiak részben okleveles óvónők, részben végzett képezdéBzek voltak. Az óvodakötelesek száma 1898/9. tanévben volt 13,826, kik közül a képesített óvókkal ellátott 31 óvoda és 1 menedékházba járt összesen 3826 gyermek, szülő gondozásban részesült 9766, gondozás nélkül ma radt 234. Az előző tanévhez képest 70 gyermekkel több látogatta az óvodákat. Elismerés. Sziráczky János és Mocskonyi Ágos ton szarvasi ág. hitv. ev. tanítóknak a vallás és közoktatásügyi miniszter 40 évet meghaladó buzgó szolgálataikért nyugdíjaztatásuk alkalmából elisme rését nyilvánította. vallás- és közoktatásügyi minisnyugalmazott csabai tanítót es Békésmegyei Közlöny“ szerkesz- skolához gondnoksági tagoku Kinevezés- A tér Simkó István Werner Lászlót a „ tőjót a csabai áll. nevezte ki. Hírek. Tatár János Ö Felsége a király legmagasabb névnapja al almából f. hó 4-én ünnepélyes nagymise volt I lóin. kath. főtemplomban, melyet Gróh Ferencz plob&nos fényes segédlettel tartott s melyen dr. Hukács György főispánnal a vármegye, Csál: György kir. pénzügyigazgató és a pénzügyigazgatóság tisztikara, Dutkay Béla polgármester és a városi tisztikar, Nagy Arthur alezredessel élén a honvédtisztikar, a kir. törvényszék és járásbíróság tisztikara jelentek meg. Hasonló szép ünnepélyek voltak a megye minden községében. A vármegye uJ képei. Ismét két képpel gaz dugodik vármegyénk művészi értékű portreékban különben is gazdag díszterme. Mikor dicső emlékezetű királynénk gyászos elhunyta után emlékének áldozott a vármegye közönsége, elhatározta, hogy megszerzi annak olajba festett arczképét és egy alkalommal a régi királyképet a királyné arcz- képével egyenlő méretű festménynyel cseréli ki Az ajánlatot tevő művészek közül a vármegye vezetői Vastagh Györgyre, a nagynevű festőre bízták a képek elkészítését, ki művészi becsvágygyal csakhamar megfelelt feladatának. A két óriási méretű pompás, aranykeretbe foglalt kép nem rég megérkezett a vármegyéhez és már fel is illesztetett a díszteremben, hol az elnöki szék mögött, a két ajtó közötti falat teljesen elfoglalja. A képek külső díszénél nagyobb azok művészi sikere és értéke mely méltán ragadja meg a laikust és müértőt egyaránt és amely uj babért fűz alkotójuk eddigi nagy sikereihez. A képek leleplezési ünnepélye az október hó 16-án. tartandó rendes közgyűlésen fog égbemenni, a mikor az ünnepi beszédet dr. Fábry Sándor alispán, a kiváló szónok mondja, a ki az ünnepélyre a következő külön meghívóval hivta meg a vármegye közönségét: Békésvármegye tör vényhatósági bizottsága Ö császári és apostoli királyi Felsége, koronás királyunk és megdicsőült királynénk arczképének a vármegye tanácskozási terme számára való megfestését határozta el. E határozat folytán a képek id. Vastagh György festőművész által elkészíttetvén, azok leleplezési ünnepélye a folyó hó 16-ra egybehívott törvény hatósági közgyűlésen, a napi rend előtt fog megtartatni. Ez ünnepélyre a vármegye nagyérdemű közönségét tisztelettel meghívom. Gyulán, Í899. évi október hó 3 án. Dr. Fábry Sándor, alispán. Gyulaváros képviselő testületé folyó évi októ bor hó 9-én délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. A legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének kiigazítására küldöttség választása. 2. Küldöttségi jelentés a mezőőri állások beszünte tése iránt. 3. Egy „Remington írógép“ beszerzésére vonatkozó előterjesztés. 4. Biberea Péter és Pozsár György kérvénye a kis-románvárosi templom-térnek az egyház részére leendő átengedése iránt. 5. A kispéli legelőnek bérbeadására vonatkozó előterjesz tés. 6. A magyar kir. belügyminister ur rendelete a Pikó-zug eladása tárgyában. 7. Az 1898/99. évi iparostanoncz-iskola számadása. 8. A Józsefvárosi templom területének bekerítésére vonatkozó előter jesztés. 9 A bel-vásártér kikövezésére vonatkozó előterjesztés. 10. Az iparostanoncz-iskolai bizottság jelentése az 1898/99. évi tanévről. 11. Pénztár-vizs [gálati jegyzőkönyvek. 12. Augusztus és szeptember havi közegészségi állapotokról szóló jelentés. A szeghalmi ev. ref. egyháznak jeles szónok papja, békés-bánáti eV. ref. egyházmegyének hosszú dőn ét, előbb jegyzője, később, haláláig, tanács-, bírája Tatár János,- folyó hó 3-én reggeli 9 órakor meghalt. Temetése október 5-én d. e. 10 orakor volt. A templomban, — hol a megboldogult közel 46 éven át hirdette volt Istennek igéjét, gyászbeszédet tartott Szabó János esperes, méltatva az elhunytnak kiváló érdemeit s ama veszteséget, mely Tatár János halála által érte az egyházat, családot és társadalmat. A sírnál pedig'Garzó Gyula tanács- biró vett érzékeny búcsút a jó baráttól és hivataltárstól. — A templomban és simái nagy számmal jelen voltak sírása tanúbizonysága ama szeretet és tiszteletnek, mely övezte a derék lelkészt és embert életében s kisérte most sírjába, pótolhatlan űrt hagyva maga után halálával. Tatár János szegény szülők gyermeke volt. Alsóbb iskoláit Hódmezővásárhelyen végezte. A hittani pályát pedig Deb- reczenben. 1848-ban, midőn a szabadság szellője engette a trikolort, Tatár János is hazája védelmére fegyvert fogott s mint nemzetőr járta bo Erdély több helyét sok küzdelem, viszontagság között. Később mint hódmező vásárhelyi káplán szolgálta az egyházat és hazát, honnan Szeghalomra lett megválasztva rendes lelkésznek s ez állomáson maradt bekövetkezett haláláig. — Megnyerő modor, kitűnő előadási képesség, tantorithatlan buzgóság es becsületesség képezték fő jellemvonását s biztosították részére a jók elismerését és becsülését! A halálesetről a szeghalmi ev. ref. egyháztanács a következő gyászjelentést adta ki: Nem halt meg az, ki úgy ólt, miként ő 1“ Az egyházunkat ért nagy veszteség fájdalmas érzetével tudatja egyháztanácsunk, hogy szeretett lelkipásztorunk és a békés-bánáti ev. ref. egyházmegyének sok évig volt jegyzője és tanácsbirója: nagytisz- teletü Tatár János ur folyó hó 3-án délelőtt 9 órakor, életének 75-ik, áldásdus lelkipásztorkodásának 46 ik évében, hosszas és súlyos szenvedései után meghalt. Temetése csütörtökön, folyó hó 5-én délelőtt 10 órakor leend. Az epreskerti temetőben fog örök nyugalomra helyeztetni. — Áldás és béke hamvaira 1 Az egyháztanács.“ Nyugodjék csendesen, legyen boldog siri álma s ébredése a feltámadás nagy napján 1 Lemondó felügyelő. A békési ág ev. kerület szarvasi egyházi félügyelője Haviár Dániel lemondott ez állásáról. — E lemondás világot vet s mintegy bepillantani enged bennünket, a békésmegyei ág. ev. egyházi életbe. Tudvalevő ugyanis, hogy Haviár ki tisztében pajzsa volt a magyarságnak és agilis szószólója a magyar szónak az istenitiszteletek nyelvkérdésében, mely kitűzött czéljait szívós akaraterővel és nagy tehetséggel szolgálta, tisztán a nyelvi kérdés miatt mondott le s kitartása daczára is kénytelen volt belátni, hogy a pánszlávizmussal szemben, mely újabban hegemóniára jutott, lehetetlen helyét összeütközés nélkül megállania. Ez oka lemondásának, mely nagy megdöbbentést kelt és méltán a magyarul érző ág. ev. hívek között. Felhívás. Van Gyulán egy lelkes kis csapat, mely bár a kultúrát szolgálja, meg nem érdemelt ignorálással találkozik a nagy közönség részéről, mely létezéséről is alig vesz tudomást. A derék egyletet, mely a jót önmagáért műveli és nem tart igényt a reklám nagyhangú dudájára, egyáltalában nem alternálta a közönség e közönye s mint eddig, úgy most is híven szolgálja a közművelődés ügyét. — Sajnos azonban jóakarattal és ambiozióval a mai materiális korszakban igen kevéssé lehet haladni, a kezdő egyletnek pedig vagyona nincs. — Pedig fejlődéséhez okvetlen anyagi áldozatokra van szüksége, miért is most a kultúra ügyét szivükön hordó polgárokhoz szól és gyűjtést indít a közönség körében, mely mozgalom szélesebb körben való kiterjedését ajánljuk a közönség figyelmébe. — A gyűjtést közelebbről indítják meg s e czélból következő szövegű gyűjtő iveket bocsájtanak ki: „Gyűjtő ive a Gyulán megalakult „gyulai iparos ifjak műkedvelő társaságáénak. — A társaság főczélja a szellemi és társadalmi művelődés, — mely kitűzött nemes czél megvalósításából a gyakorlati és tudományos ismereteket tartalmazó jeles müvek felhasználásával felolvasásokat, oktató előadásokat, szavaló estélyeket és színi előadásokat rendez; továbbá saját kebeléből dalárdát alakit, mi által nem csak az ifjúság kedélyét nemesíteni, — hanem nyilvános dalestélyek tartása, — egyházi és hazafias ünnepélyeken való fellépés, temetéseken való működése által a város társadalmának is szolgálni törekedik. Hogy tehát ezen szépre, nemesre és jóra való törekvését a siker koronázza, — a még zsenge és anyagilag csekély alappal rendelkező társaság, — azon kérelemmel fordul a nagyérdemű közönséghez, — miszerint ezen gyüjtöiv aláírásával őt támogatni szíveskedjék. Alapitó tag egyszer s mindenkorra 40 koronát, — pártoló tag évenként 2 koronát fizet, utóbbiak ezen kötelezettsége csak egy évre terjed. Nyilvános elszámolás a gyulai templomi és templomon kívüli gyűjtésről, mely a budapesti kívüli gyűjtésről, mely a Erzsébet örökimádási templom czéljait szolgálja és amely Gróh Ferencz apát-plébános által alulírotthoz át lett téve: 1. Templomi gyűjtés 31 frt 15 kr. 2. Kutschern Lujza kisasszony gyűjtése 28 frt 10 kr. 3. Kövér Malvin úrnő gyűjtése 26 frt 30 kr. 4. Birkmayer Jozefa úrnő gyűjtése 26 frt 21 kr. 5. Fábry Mártonné úrnő gyűjtése 24 frt. 6. Schröder Kornélné úrnő gyűjtése 20 frt. 7. Takácsy Jozefa kisasszony gyűjtése 8 frt 45 kr. Összesen 164 frt. 21 kr. Kétegyháza, 1899. október 5-ikén. Nogáll László plébános. Az örökimádás templom csabai bizottsága folyó hó 1-én következőleg alakult meg egyhangú választással : elnöknő Beliczey Istvánná, alelnöknő Beliczey Rezsőné, jegyző Fejér Béla, titkár Pándy Krisztina, pénztárnok Nemeskey Andor plébános, a bizottság tagjai lettek: Zinnern Jánosné, Kohányi Róbertné, Bartay Oszkárné, Sóhár Kálmánná, dr. Ferenczy Sándorné, 8ailer Elekné, Sztraka Györgyné, Seiler Yilmosné, Réthy Béláné, Fábry Károlyné, Kiss Lászlóné, Beliczey Rezsőné, Szalay Józsefné
