Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-10-08 / 41. szám

és Beliczey Gézáné lettek. A gyűlés több rendbeli az ügyet érdeklő határozatot hozott és működését hat évre terjesztette elő.

Dr. báró Drechsel Gyula ifjú ügyvéd, akit mint a hosszúfoki áimentesitő társulat alelnökét a tár* sulat érdekei i ebből folyó kötelezettségei Békéshez, mint a társulat székhelyéhez vonzanak, ügyvédi irodáját Gyuláról Békésre helyezte át. Drechsel Gyula köz és társadalmi életünknek szimpatikus tagja volt és körünkből való távozását őszintén sajnáljuk.

Márkus Mihály városi árvaszéki ülnök, miután egy éves önkéntesi kötelezettségének eleget tőn és a tiszti vizsgát is sikerrel letette, folyó hó 1-én újra elfoglalta ülnöki állását, amelyben egy esztendőn át Mialey Endre ügyvédjelölt kiváló szorgalommal, lelkiismeretes ügybuzgósággal, közelismerósre helyettesítette.

Házasság. Osterlamm Ernő, kolozsvári állami erdészjelölt, Osterlamm Ármin kir. ordőfőfelügyelö fia, tegnap délután esküdött örök hűséget Kétegy- házán Megele Béla urad. intéző szép és kedves leányának Erzsikének.

Önkéntesek vizsgája. A glédában eltöltött keserves esztendő után a hét elején kapták meg honvédönkénteseink a hosszú kardot, melyen egyelőre „forschriftswidrig“ őrmesteri portupé lóg, a melyet azonban büszkébben csörtettek a „czimzetes őrmester urak“, mintha csatanyertes öreg generálisok volnának. A gyulai második honvédgyalogezred önkéntesei múlt hó 28. és 29-én tették le a tiszti vizsgát és pedig elég jó ereménynyel a budapesti honvédkerületi parancsnokságnál. A tiszti-vizsgát sikerrel állották ki: Dubányi Gyula, Kvasz. János, Perényi Jenő és Szabó Gyula. Hárman nem tették le, de egy sem szolgálja a keserves második «esztendőt. A közös hadseregben szolgáló gyulai önkéntesek közül Márkus Mihály az aradi 33-ik, Kaudersz Sándor a klagenfurti 14-iic gyalogezrednél tettek sikeres tiszti vizsgát. — Az uj tisztjelölteknek szivből gratulálunk.

Halálozás. Fájdalmas részvétet kelt városunkban Ungváry Albert halála hire. A boldogult két évtizedet meghaladó időn városunknak közbecsülós- ben álló lakosa, intelligens polgára volt, akit neje, most már sajnos: özvegye Daimel Gizella révén a legszorosabb rokoni kötelék is Gyulához fűzött. Egy évtized előtt költözött el Nagy-Kátára, ahol virágzó gőzmalma és egyéb vállalatai voltak. A totőtül talpig jóravaló, becsületes, munkás és szorgalmas embert hónapok óta súlyos betegség gyötörte, úgy hogy a menthetetlenség tudatában a halál — bármily lesújtó bánatos özvegyére, vigasztalan gyermekeire,— rá nézve igaz megváltás volt kínjaitól. A Gyulán is nagy részvétet keltő halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Özv. Ungváry Albertné szül. Daimel Gizella, valamint gyermekei: Gizella, Albert, Ferencz és Margitka, özv..Gubányi Mihályné szül. Ungváry Róza, Ungváry Etel, Károlyi Ignáczné, Ungváry Károly és neje, Ungváry Terézia férj. Beretvás Sándornó és özv. Ungváry Ferenczné, Daimel Lipót és neje 'Weil Matild, mint após és anyósa, Daimel Lajos és neje Heim Etelka, dr. Daimel Sándor és neje Langer Margit, mint testvér, sógor, sógornők és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szirvel jelentik felejthetlen jó férj, legjobb apa, testvér és rokonnak, Ungváry Albert- nek folyó hó 2 án este 3/410 órakor hosszas szenvedés után életének 59-ik s boldog házasságának 25-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldo- gultnak hüli tetemei folyó hó 4-én d. u. 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint be- szenteltetni- s a nagy-kátai róm. kath. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig ugyancsak folyó hó 4-én reggeli 9 órakor fog az Urnák bemutattatni. Áldás és béke lengjen porai felett 1

A békési városház építési ügyében a múlt hó 29-én tartott képviseleti ülésen az elöljáróság azt az indítványt tette, hogy várjon a város addig tűig a városi bérház bérlete lejár, s akkor vegye használatba a bérházat mint városházat. Ily módon nem kell építeni és mégis szép uj városháza lesz Békésen. Az eszme kedvező fogadtatásra talált Békésen, mert Konkoly Jenő felszólalása daczára — ki komolyan alig akarja venni az elöljáróság indítványát és azt indítványozta, hogy a tavaszszal megkezdendő városház építéshez tegye meg a város az élőin tézkedéseket — a névszerinti szavazással 13 szóval 11 ellenében elfogadták az indítványt.

Közigazgatási bejárás. G e i s z t Gyula csákói birtokos által Csákó pusztáról Kondorosig épült kes- kenyvágányu mezei vasút műszaki és rendőri bejárása október hó 4-én tartatott meg dr. Fábry Sándor alispán vezetésével, ki bejárás eredménye alapján nyomban megadta az engedélyt a vasút üzembe helyezésére.

Alapszabály jóváhagyás. A békési hetedik temetkezési egylet alapszabályait a belügyminister ellátta bemutatási záradékkal.

Községjegyzői nyugdíj intézet igazgató választmánya dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt okt. hó

3-án ülést tartott, amelyen elhatározta a nyugdij- szabályrendelet revideálását és e czélra saját kebeléből egy bizottságot nevezett ki, ugyanekkor P o p ov i c s M, Aurél kétegyházi másodjegyzőnek a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló javadalmát 600 frtra helyesbítette.

Főnyeremény Gyulán. Az osztálysorsjáték legutóbbi húzásán egy Nagyváradon eladott sorsjegy nyerte a 400,000 koronás főnyereményt, mely sors- jegy egy nyolczad részének birtokosa özv. Grósz Frigyesné, kórháziélelmező, tehát ő a 100,000 koronának felerészbeni szerencsés nyertese és Fortuna ezúttal jó helyen kopogtatott, mert mind a négy nyertes szegény ember volt, kiket most gazdaggá tett az osztálysorsjáték. A sorsjegy másik három nyertese nagyváradi lakos.

Esküvők. Jurenák Sándor békésmegyei nagy birtokos szép leányát Ilonát múlt szombaton vezette oltárhoz Budapesten dr. Porteleky László honvédminiszteri fogalmazó. — Valentinyi Sándor herényi oki. jegyző a múlt héten vezette oltárhoz szép menyasszonyát Nagy Reguskát Nagy Imre földbir tokos bájos leányát.

Mérnök választás. Szél István békési községi mérnököt Orosházára választották meg k. mérnökké.

Kútba fűlt. Csabán Zsilák Urbán Jánosné beteges asszony vizhúzás közben beleszédült a kútba és ott lelte halálát.

Alkalom szüli a tolvajt. Mogyoróssy Sándor hentesüzletének alkalmazottai pénteken délelőtt, vevő nem lévén az üzletben, diskurálni kezdtek és a diskurzusban elmerülve nem vették észre, amint a bolt hátsó ajtaján besomfordált Nagy József, 21 éves mészáros segéd a Stark üzletében, ki felhasználván az üzleti alkalmazottak elfoglaltságát, kiemelte a pudliból az apró pénzzol telt fatálat és odább akart vele állani. Visszavonulása azonban nem sikerült, mert Ritter Ferencz segéd észrevette a manipulácziót és utána ment. Az ipse futásnak eredt, Ritter pedig üldözte őt egészen a Körös partig, amerre az útját vette. Itt azonban nyomtalanul eltűnt. — Az esetet feljelentették a rendőrségnél, a melynek még aznap sikerült elcsipni a szökevény tolva t, de akkor már a 20—25 frtból a mennyi a kasszában lehetett, csak 17 frt 80 krt találtak nála. A tolvaj segédet átadták az ügyészségnek.

Vonatkésés. Az Orosházáról Szarvasra haladó személyvonatot egy kis malheur érte múlt hó 28-án. Elrepedt a lokomotív kazáncsőve, miért is a vonatnak 1 Vit órát kellett nyilt pályán vesztegelni, míg nem a Szarvasról jött segélymozdony meg nem érkezett és leszállította Szarvasra a megkésett vonatot.

Gyilkosság Vésztőn Vésztőhöz tartozó topori- pusztán a Schwartz Lajos birtokán véres gyilkosság történt a múlt héten. A gyilkosság annál megdöbbentőbb jelenség, mert tisztán indulat eredménye, mi szomorúan illusztrálja népünk egyes részének elvadult lelki állapotát. — Takács István béres ugyanis szántogatás közben rosszul kezelte az ekeszarvát, a miért is leszidta őt Vámos István béres-gazda. A legény annyira dühbe jött e meg- szidásra, hogy az ökör hajtó ostor nehéz nyelével fejbe vágta a béres-gazdát, ki meghasadt koponyával terült el a rögök közt. A dühös legény még erre sem tért magához, hanem még kettőt-hármat ütött áldozatán s mire a többi béres odaszaladt, Vámos már kiadta lelkét. A gyilkost letartóztatták.

A békési kosárfonó iskola kiépítése tárgyában leérkezett annak felügyelő bizottságához a földmive- lésügyi minisztériumnak a vármegye főispánjához intézett leirata, melyben tudatja, hogy az iskola kiépítésére vonatkozó tervek és költségvetések csekély módosítással elfogadhatók ugyan, azonban miután a miniszter ezen iskola kibővítését, jövő évi építési prog- rammjába vette fel: amennyiben a szükséges építkezési költség rendelkezésére álland, az iskola kiépítése iránt csak a jövő évben fog intézkedni.

Színészet Csabán. Halmay Imre színigazgató a nyáron Gyulán járt társulatával közelebbről Csabára megy hosszabb szezonra. . — Személyzete nagyjában ugyanaz, a mi a nyáron volt, legfölebb néhány uj taggal pótolta Halmay az idén az előbbi évekhez viszonyítva kisBé gyenge társulatát, mely pótlásokra bizony már Gyulán is igen nagy szükség lett volna. Ä társulat valószínűleg már e héten megkezdi működését, melynek reportoárjába uj darabok nagy számmal vannak felvéve. A bérleteket Miklóssy titkár eszközli, mely azonban valami kiválóan sikerültnek eddig nem mondható.

Esküvő. Félix Andor gyomai uradalmi ispán a múlt héten vezette oltárhoz a duna-egyházai ág ev. templomban kedves menyasszonyát, Matgócsy Melániát, Margócsy Kálmán ottani lelkész szép leányát

Jegyző-választás. Foltényi Imre elhunyt bánfaival jegyző helyére a héten megtartott választáson egyhangúlag Pap Károly eddigi helyettes jegyzőt választották meg.

A csabai kereskedő ifjak uj egyletüket múlt vasárnap szentelték fel sikerült bankett alakjában. A kedélyes estélyen sokan vettek részt Csaba előkelőségei közül Js.

Hirtelen halál. Békésen hirtelen halállal múlt ki egy kis leány. Bogáráéi Juliskának hívták. Egy óra előtt még nyugodtan, vidáman beszélgetett, aztán összerogyott és meghalt' anélkül, hogy beteg lett volna. Felbonczoltatván halála okául agylobot konstatáltak.

Lókötés. Békésen Püski János ottani lakosnak ismeretlen tettesek ellopták a múlt héten az udvaron jászolhoz kötött három lovát. A tettet éjjel követték el. A gyanú kóborczigányokra van, kiket erősen nyomoz u csendőrség.

Kinevezés. 0 felsége a király dr. Fikker Károlyt a békési járásbírósághoz albíróvá nevezte ki.

Lopás. Lipták János sarkadkeresztúri gazda bemenvén a békési vásárra, jó vásár után betért a „Dübögő“-be és megivott 4 üveg sört. Ettől any- nyira elálmosodott, hogy ültő helyében elaludt. Felébredvén üres volt a zsebe, valaki elemelte belőle 30 frtját. Gyanúja egy Erdész nevű Fonciére- biztositó ügynökre irányult, de ezt most még kihallgatni nem lehet, mert mire Lipták álmaiból feliébredt, akkorára már túl járt a békési határon.

Tóth Béla a gyújtókról. A temesvári gyufagyár r. t. Tóth Bélához, mint hires nyelvészünkhöz fordult, hogy a gyufa, gyújtó, gyujtófa megnevezések helyességéről felvilágosítást kapjon. A hírneves iró következő érdekes levélben felelt. A gyufa szó rósz, rettenetesen rósz. Éppen olyan, mintha nyujtófa helyett azt mondaná az ember nyufa. Mert az abstrahalt igegyökérrel való összetételnek ellene mond a magyar nyelv természete. Használni szeretnék az ügynek és azt hiszem, úgy használhatok leginkább, ha figyelmeztetem Ont egynémely jelenségre, melyet az iró ember elébb lát meg, mint a kereskedő ember. A gyufa szó ma már alig használatos az üzleti nyelven kívül. Valamirevaló iró nem veszi a tollára. A nép soha sem élt vele Emlegette ugyan itt-ott, gyuha, gyuga, gyuka alakjában, a mi arra mutat, hogy a józan magyar nép nem értette meg e korcs szó jelentését, de mégis csak a gyújtó, az általános, mióta a masina eltűnőben van. Tehát e helyes nyelvérzék alkotta a jó szó. Ezzel él vagy hat millió magyar, parasztok és urak, tudatlanok és tudósok. E hat millióval szemben, itt áll vagy hat ezer kereskedő, ki az úgynevezett üzleti nyelvet beszéli, tehát nekik a gyújtó gyufa. Már most az a kérdés, ki alkalmazkodjék a másikhoz? Az üzleti nyelv-e az egész magyar nyelvhez, vagy megfordítva? Szerintem a jó kereskedő azt mondja: Vigye az ördög az üzleti nyelvet! Reám nézve a fő, hogy áruezikkemet vásárolja a közönség. Már pedig ezer és ezer ember akadhat, aki nem vesz meg olyan árut, a melynek rósz magyarságu felirata őt boszantja. — Tehát aj ínlom, méltóztassék czimkéit igy megfogalmazni : „Emke gyújtó.11

Törvényszéki csarnok.

Az uj büntető eljárás.

Irta: Dr> Mérő Samu.

(Folytatás.)

Minden tanú útiköltsége az államkincstárból megtéritendő. A napszámos, vagy a kinek heti bére van, ezen felül kárpótlást is kap. Más jövedelemből élő tanú az útiköltségen kívül legfeljebb ellátási dijainak megtérítéséhez támaszthat igényt; ehhez is osak akkor, amidőn lakhelyétől 8 kilométernél távolabb hallgatják ki.

Midőn a tényeket a helyszínén kell megállapítani, a bíróság szemlét tart. S ha ehhez puszta megfigyelés nem elegendő, hanem a helyes megítéléshez szakismeret szükséges, a bíróság rendszerint két szakértőt hiv meg. E bírósági szakértőkön kívül a terhelt mindig alkalmazhat saját költségén ellenőrző szakértőt, ki a szemlénél jelen lenni és észrevételeket tenni jogosult. A kinek az illető szakma rendes keresete, pénzbüntetés terhe alatt köteles a bíróságnak szakértői véleményt adni.

Amint a felsorolt bizonyítékokkal a tényállás ki van derítve, a nyomozás vagy vizsgálat véget ér. A vádló ekkor vádiratot terjeszt be a vizsgálóbíróhoz, melyben előadja a tényállást, a terhelt és az illetékes bíróság nevét, végre hogy miféle bizonyítékok szerzendők be a főtárgyalásra. E vádirat egy példányát azonnal kézbesítik a terheltnek, a ki kérheti, hogy külön a védőjének is kézbesítsenek egy példányt; s nyolez nap alatt kifogásokat adhat be. Ilyenkor a vádiratot és a kifogásokat a védtanács elé terjesztik; ez tárgyalást tart, melyen a terhelt és védője résztvehetnek. A vádtanács ezután vagy megszünteti a büntető eljárást, vagy vád alá helyezi a terheltet, vagy elrendeli a vizsgálat kiegészítését.

A vádtanács végzése ellen felfolyamodást lehet benyújtani. De ezentúl a terhelt nem élhet felfolyamodással azért, bosy vád alá helyezték, hanem csak a vizsgálati fogság elrendelése, vagy az eljárás felfüggesztése miatt.

A vád alá helyező végzés jogerőre emelkedése után kitűzik a törvényszék elé a főtárgyalóét, mit eddig végtárgyalásnak hívtak, a köznép pedig nagytörvénynek nevez. ^A bűnvádi eljárásnak ez a legfontosabb mozzanata; a vádlott itt érintkezik közvetlenül bíráival s ezeknek itt van alkalmuk az ügy mibenlétének teljes megismerésére.

A főtárgyalás rendszerint nyilvános; a tárgyalóterembe mindenki bemehet hallgatóul, hogy — úgyszólván — a közvélemény ellenőrizze a bi lóságot. A közönség csak akkor zárható ki, ha ez a közrend, vagy a közerkölcsiség megóvása végett szükséges; de ekkor is minden vádlott és sértett részéről két-két bizalmi férfi jelen lehet; csak ilyenkor sajtó utján nem szabad közzétenni, hogy mi történt a zárt tárgyaláson ?

Ha valamelyik hallgató bármi módon, például közbekiáltással, éljenzéssel, tapsolással megzavarja a rendet : az elnök első ízben rendreuta- sitja, ismétlés esetében kitiltja a teremből; az ellenszegülő nyolez napig terjedhető elzárással büntethető. Ha a vádlott, sértett fél, szakértő, tanú, vagy ügyvéd illetlen magaviseletét tanusit: rend- reutasitják, vagy 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetik. Ha valaki a főtárgyalás alatt a tárgyalóteremben bűncselekményt követ el, a bíróság őt azonnal letartóztathatja és ítéletet hozhat ellene.

A főtárgyalást az ügy rövid megjelölésével az elnök nyitja meg és mindenekelőtt meggyőződik arról, hogy a vádlott és súlyosabb bűncselekmények esetében a védő megjelentek-e? mert ezek jelenléte nélkül a főtárgyalást megtartani nem szabad. Ha a vádlott, tanú, vagy szakértő ez idézésre nem jelenik meg, másodszor nem idézik, hanem az elnök azonnal elővezettetheti.

Ezután felolvassák a vádhatározatot. Most megkezdi az elnök a vádlott kihallgatását; a kihez senki más, csupán csak elnök intézhet kérdéseket, nehogy faggassák és zavarba hozzák. A vádlott a főtárgyalás alatt is értekezhetik védőjével.

A vádlott kihallgatása után következik a bizonyítás, minden a felek jelenlétében és oly módon, hogy a vád bizonyítékai megelőzzék a védeleméit. A védő indítványára és ha a vádló nem ellenzi, a tanukat és szakértőket első sorban a felek hallgatják ki; máskülönben az elnök. Hogy a bíró csak saját észleletei alapján hozza meg az ítéletet : lehetőleg mindennek élő szóval' kell történnie, okiratokat csak kivételesen szabad felolvasni, a vádlott előéletéről kedvezőtlenül szóló bizonyítványt pedig csak akkor, ha abban valamely korábban elkövetett bűncselekmény tüzetesen van megjelölve.

A bizonyítás befejezése után következnek a perbeszédek. Először beszél a vádló, utána a védő, ezenfelül maga a vádlott is beszélhet. Az ügyész és a védő egymás beszédére akár hányszor válaszolhatnak, de az utolsó szó mindig a védőt, illetve a vádlottat illeti. A szónokot még az elnök sem szakíthatja félbe, csupán csak ha erkölcstelenséget hirdet, vagy másnak becsületét szükség nélkül támadja.

Ezután a bíróság Ítéletet hoz, melyben a vádlottat vagy elmarasztalja, vagy fölmenti, öijha sem szabad kimondani, hogy a felmentés bizonyítékok elégtelensége miatt történt. Ez az illető személyt ugyanis a közvélemény előtt megbélyegezné, holott ha nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy valamely bűncselekményt elkövetett, akkor ő ártatlan és senkinek sincs joga az egyszer nem egészen alaposan megvádoltnak becsületében kételkedni.

Mikor a törvényszék az ítélet meghozatala végett tanácskozik, ez titkosan történik; senki más nem lehet jelen, mint az elnök, a két bíró és a jegyző. De az ítéletet már nyilvánosan hirdetik ki. A vádlott kérheti, hogy ezt neki és védőjének Írásban is kézbesítsék.

A tárgyalás egész menetéről jegyzőkönyvet vesznek fel, melybe lehetőleg minden bele jön, a mi ott elhangzott. Fontosabb ügyben a fél kérelmére és költségére jegyzőkönyvvezetőül gyorsíró alkalmazandó.

Már a; első közleményben kiemeltük, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények miatt ezentúl első

fokon nem a törvényszék, hanem az esküdtbiróság ítélkezik.

Hosszú idő telt el, mig nálunk is megszilárdult az a meggyőződés, hogy a büntető igazság csak úgy érvényesülhet, ha ezt az írott törvényeket tudó szakb rák a mindennapi élet változatos törvényeit ismerő poigárok közreműködésével keresik. A szakbíró az egyoldalúság szemüvegén átlátja a tényeket, a polgár a közvélemény tekintetével mérlegeli. A bűnesetekkel napról-napra foglalkozó bíró némileg érzéketlenné válik, az egyéni szabadság rovására sablonszerűén letárgyalja az ügyet: a polgári elem részvétele a nyilvánosság világát vetíti oda, érzésével és érdeklődésével megakadályozza az általánosítást. Az esküdtszék a védőt is a közönség bírálata, ellenőrzése alá helyezi; mi által a védelem alaposabb, nagyobb hatású lesz.

Az esküdtbiróság két részből áll : 1. a szak- biróságból, mely három kir. bíróból van alkotva;

2. az esküdtszéktől, melynek tizenkét állampolgár a tagja, a kiket esküdteknek, esküdtbiróknak hívnak.

Esküdt csak az a féifi lehet, a ki magyar honos, magyarul írni, olvasni tud, 26-ik életévét betöltötte és vagy legalább 20 korona egyenes állami adót fizet, vagy az értelmiséghez tartozik (közhivatalnok, lelkész, ügyvéd, orvos, mérnök, gazdász, tanító, vagy érettségi vizsgát tett.) Nem lehet esküdt: a miniszter, bíró, ‘főispán, katona, rendőr, pénzügyőr, napszámos, szolga, ki csőd alatt áll, a ki nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény (lopás, csalás) miatt bármilyen régen meg volt büntetve, vagy a ki hivatalvesztésre, vagy politikai jogainak gyakorlatára van ítélve.

Minden alkalmas polgár köteles az esküdt- bírói szolgálatot elvállalni, hacsak nem : lelkész, orvos, néptanító, országgyűlési képviselő, 70 évnél idősebb, vagy a folyó, vagy a közvetlenül megelőző év folyamán már résztvett egy ülésszakban.

Az esküdtképes férfiak alaplajstromát (névjegyzékét) minden év május havában a községi biró, vagy a polgármester állítja össze. E jegyzéket junius hó 1-től 15-cig a községházán közszemlére kiteszik. A kinek csak kifogása van a bejegyzések ellen, felszólalhat. E felszóllamlásokra bárki észrevételeket tehet. Ezután az összes iratokat a kir. törvényszékhez küldik, hol egy bizottság a felszóllalásokat és észrevételeket elintézi, a lajstromot átvizsgálja és kiválasztja a következő évre szükséges esküdteket és helyettes esküdteket. Ezeknek neveit betüsoros rendben összeírják; ez az évi lajstrom.

A törvényszék székhelyén az ügyek számához képest, minden évben egynéhány ülésszak lesz; Gyulán-körülbelül 3—4. Mindegyik ülésszak addig tart, mig a kitűzött ügyeket elvégzik; s minthogy egy ülésszakra 6—12 ügyet tűznek ki, egy ülésszak körülbelül 2—7 napig fog tartani, de 15 napnál hosszabb nem lehet.

Minden ülésszak előtt a kir. törvényszék nyilvános ülést tart és az évi lajstromból 30 esküdtet és 10 helyettes esküdtet, mint a kik hivatva lesznek abban az ülésszakban bíráskodni. Az esküdtbiróság elnöke e 30 esküdtet az ülésszak kezdetének napjára megidézi, a 10 helyettes esküdtet pedig értesíti, hogy a főtárgyalások idejében lehetőleg lakásukon tartózkodjanak.

Az elnök idézésére pontosan meg kell jelenni; és az ő engedelme nélkül nem szabad eltávozni a tárgyalásról, mig csak vége ninos az ülésszaknak. A mulasztó esküdt 1000 koronáig terjedhető pénzbírságot fizet, s ha 3 miatta a főtárgyalást ismételni vagy elnapolni kellett, az ebből származó költségeket is meg kell térítenie.

(Vége köv.)

Novák Kamill kúriai biró, kir. törvényszéki elnök Abbáziából töltött szabadság idejéből hazaérkezvén, a kir. törvényszék vezetését újból átvette.

Pályázat. A törvényszéki elnök a kir. törvényszéknél üresedésbe jött aljegyzői állásra pályázatot hirdet. Kérvények két hét alatt adandók be hozzá.

Szolga kinevezés. Novák Kamill törvényszéki elnök Gargya Gyula szeghalmi járásbirósági nap- díjas szolgát a békési járásbírósághoz III. fizetési fokozatbeli hivatalszolgának nevezte ki.

A kebelbarátok. Asztalos János legjobb barátja volt Daróczi Imrének és bár egyikök sem Albert, mégis egy komájuk nevenapját Békésen ez évben ápril 23-án megünnepelték, a lakomán utóbbi annyira elázott, hogy a köze) levő pajtába feküdt le, a kebelbarátja Asztalos nem hagyta magára, hanem melléje feküdt és mellényéből 50 frton felüli összeget azon czélból, hogy más el ne lopja, ő lopta el : ezért ült e hó 2-án a vádlottak pádján, mikor is Tóth Ferencz közvádló indítványára — tekintettel boldog állapotukra és arra, hogy [a pénz megkerült, — csak másfél hónapig fog gondolkozni az emeletben arról, a mit ő nagyon is a földszinten, a pajtában követett el.

Kedved majd követendi gyász. Nagyon is talál B. Nagy Ferencz szeghalmi legényre, kinek már- czius 5-én virágos kedve volt, miből kifolyólag bevert botjával egy ablakot és azon bemászva, 1 frt 75 krt lopott el az asztalról, ezért kapott 6 havi börtönt. Égy vidám pillanat mennyi szomorú perczet von maga után.

A fiát szerető apa. K. Szabó András uram, — mint ő mondja, — eddig mindig becsületes volt, a télen, mivel a pályaudvar szomszédságában lakott, amint pálinkázni járt, legény fiát is magával vitte, mert nagyon szereti, a mikor pedig jöttek haza, mindenikök elemeit hol egy darab hasáb fát, hol egy deszkát, léczet a pályaudvarról. Olcsóbb fűtési mód a forró viz fűtésnél is. Ámde a korsónak nyaka szakadt, rajta csípték, az apa 1 */a hónapot, a fiú annak Va’dát kapta. Mondja aztán az ember, hogy nem alkalom csinálja a tolvajt. ígérte is az öreg, hogy még. a pályaudvar szomszédságába sem megy ezután, hanem eső után köpönyeg.