Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-06-26 / 27. szám
27-ik szám Gyula, 1892. julius 3-áxi XI« évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, bova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vlaaza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: üoloay János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. % Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernát fOrdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. SOtö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon > Előfizetési felhívás a 1892. évi második félévi folyamára. Az új félév elején tisztelettel kérjük la- punk olvasóit kiknek előfizetése a múlt hó végén, lejárt, annak miélébbi szives megújítására. Az előfizetési ár lapunk homlokzatán olvasható, s a vidékről legczélszerübben posta utalványon küldhető be. Gyulán, jülius 2. 1892. A „BÉKÉS” kiadó-hivatala Gyulán. Gyula, julius 2« Wenckheim Krisztina grófnő 50,000 forintos alapítványa s ezzel az eshetőség, hogy. Gyulán gymnasium fog létesülni, városunk valamelyik csabai jóakaróját egészen kihozta a sodrából. Az alapítvány czélzata, az intenczió nemessége, s ezzel a grófnő nagylelkűsége annyira evidens, hogy csabai jóakarónk — bármilyen nehezére essék is — közvetlenül a grófnő személye ellen még sem törhet ki. Az elfojtott düh és a féltékenység azonban minden áron rést kutat, sö't tetszetős formát is : hogyan lehetne a gymnasium létesítése elé akadályokat gördíteni s az eszmét lehetőleg csirájában elfojtani? Kutat és megtalálja, vagy megtalálni véli ama körülményben, hogy ama szűkszavú hírlapi közlemény, mely a grófnő fejedelmi alapítványát hírül adta, egyben a nemes alapi tónő ama óhaját is kifejezte, hogy a majdan létesülő gymnasiumban az oktatás lehetőleg (jól jegyezzük meg maf -JtBQMA. Csillagos ég . . . Csillagos ég ragyogása — A te szelid szemed mása; A te szemed, édes szemed, Úgy ragyog a szivem felett Messzeségben, sötétségben, Mint a csillag fönn az égen. Csillagoknak lehullása — A te tüzes ajkad mása ; A te ajkad, édes ajkad Akármennyi csókot adhat; Csillag is hull gyakran, régen — S ragyog az ég teljességben. Rudnyánszky Gyula. A szabadságharczi emlékek kiállításán. Végig néztem ezt a borzalmasan fenséges kiállítást, ahol visszhangja van a múltak lelkesedésének és a martyrok jajkiáltásának, ahol a rongyokra tépett dicsőség békén megfér az áruló gyalázat dicsérete mellett s ahol gyászba öltözve mereng a nemzet géniusza. Hét nagy helyiségben (egy teremmel gunknak, hogy: csak lehetőleg és nem feltétlenül) jezsuita atyákra bizassék. Ez a körülmény kapóra is jön kedves csabai jóakarónknak, hogy a különben Istenben boldogúlt csabai „Békésmegyei Hir- ,lapt utolsó számának vezérczikkében négy hasábon keresztül port hintsen a világ szemébe, elakarván hitetni, hogy neki nem az fáj, hogy Gyulán gymnasium fog létesülni, hanem az, hogy a létesülő gymnasium hitfelekezeti jellegű lesz, vagy amit ő — nem tudjuk minő czimen - • már eldöntött dolognak tart, hogy a gymnazium okvetlenül jezsuita és csak is jezsuita lesz, amiről a kérdés mai stádiumában pedig szó sincsen és amiről — noha egyátalán nem osztjuk czikkirónak a jezsuiták elleni, színpadi hatásra számitó kirohanását — mi egészen más, és pedig hogy meg is nevezzük: magyar hazafiui indokból hisz- szük, hogy a gymnasium létesítés előreha- ladóbb stádiumában is aligha fog szó lenni. A mi lapunknak pedig erősen kijut a mosdóból, amiért oly vakmerőek voltunk örömmel tudomást venni az alapítványról, ahelyett, hogy csabai jó akarónk szája ize szerint a „felvilágosultság“ és a „szabadelvűsig-1 követelményének megfelelőleg azt brüszk módon visszautasítottuk volna. Csabai »jóakarónkat« »Gyula városa közönsége s tiszteletre méltó tanácsa iránti becsülés és respektus kényszeríti — úgymond— felszólalásra« ; ama tiszteletre méltó szándék, hogy Gyula városa érdekeit, a »Békés« — csak hogy ki nem mondja — ultramontán zsoldban levő veszedelmes czikkirójával és annak »rálogásai«-val szemben megvédje. Nem ülünk fel tisztelt »jóakaró* úr ! Sem mi, sem Gyula városa közönsége, és pedig Gyula városa közönsége : hit felekezeti különbség nélkül. E város minden fia, tartozzék különben bármely hitfelekezethez, tudja s érzi, mit jelent Gyulára nézve egy gymnasium létesítése. Tudja s érzi, hogy ez nemcsak pädagogiai, nemcsak kulturális, hanem egyúttal hatalmi kérdés is, melynek megoldátöbb, mint tavaly) van elhelyezve a tömérdek emlék. A falakat képek ezrei boritják. Az oszlopok mellett trofeumok állnak: fegyverek, amelyekből magasra emelkednek a vérrozsdás kaszák és durva oláh-lándsák. Valamikor azoknak a puskáknak dörgését győzelmi kiáltás és halálhörgés követte; a kaszák pengéjét az ellenség vére föstötte pirosra s az oláh lándsa végére feltüzték Zalatnán az ártatlan magyar csecsemőt. A dicsőséges harczok és gyalázatos vérontások eszközei ezek. Most emlékgyüjtemény, ki tudja valamikor nem-e lesz újra fegyvertár? Ott vannak aztán az átlyukgatott honvédruhák és csákók, amelyek viselői a szabadságért halva, a nemzet boldogságáról álmodnak már a föld alatt, ott vannak a fosz- lányos zászlók, amelyek nyelét könnyezve csókolja meg olykor egy-egy 48-as hős aggastyán s ott van körülöttük a tömérdek arczkép, a szabadságharcz félisteneinek apotheosisa. A tárlaton különben közel 300 külön kiadásban látható Kossuth arczképe, összegyűjtve Európa s Amerika összes országaiból. Imposans ezek között a Karlovszky Bertalan által festett életnagyságú arczkép másolata, amely tavaly készült s az agg Kossuthot élve ábrázolja. A kép annyira életteljes, hogy szinte reszketni látjuk a székről lecsüngő fehér kezet. Mint a dicsőséges múltnak szent fantomja jelenik meg előttünk az fénykorának sálól nemcsak a város fejlődése, hanem a mai poziczió fentartása is függ. A Gyula városával szemben — olykor szünetelő, de alkalom adtán mindannyiszor megújuló — agressív törekvések elleni természetes védelem megtanította e város minden lakosát, hogy első sorban Gyula városa fia, 1 csak azután lehet katholikus, református, lutheránus, zsidó vagy gör. keleti, szóval hogy hitfelekezeti téren felmerülő vágyait alkalom adtán a város érdekeinek kell, hogy alárendelje. És arról csabai „jóakarónk“ meglehet győződve, hogy ha — mint reméljük és óhajtjuk — mielőbb eljövend az idő, amidőn a városnak is módja lesz a Wenckheim Krisztina grófnő által nemeslelküleg kezdeményezett gymnasium felállításához hozzászólni : Gyula városa bármely hitfeleke- zetéhez tartozó polgárában lesz annyi érzék és lesz annyi tapintat, hogy nem fogja nézni, vajon ilyen vagy olyan hitfelekezeti jellegü-e ? hanem egyszerűen azt fogja mérlegelni, hogy gymnasiumot épit, melyben ha egy hitfelekezethez is tartozó, de bizonyára hazafias és magyar tanárok oktatják e város és vidéke gyermekeit a tudományokra, a haza szeretetére; hogy gymnasium fentartnsáboz járul, mely Gyula városa kulturális fejlődésének leghatható- sabb tényezője s a mi fődolog: Gyula városa minduntalan veszélyeztetett pozicziójának hathatós védbástyája lészen. Nem tehetünk róla, de a megszűnt csabai lapnak hattyúdalából ugyanezen tudat fölötti aggodalom akkordjait halljuk megcsendülni; úgy rémlik előttünk, hogy ez az akkord a czikknek az igazi alaphangja, amelyet nem némíthat el a tagad- hatlanúl ügyes és burkolt instrumentáczió. Ne vegye rósz néven, ha elrontjuk örömét, és nem ülünk fel neki! Alispáai jelentés A közigazgatási bizottságnak jutiius 20-án tartott illésén. Vége. Puszta-Báboczkán a Körös meredek part ján lakó csősz Fanecska Györgynek másfél éves emlékei között s elborult szemein a nyugvó nap végső sugarai reszketnek. Érdekes a Kossuth arczkép csarnokban két képnek a tus vázlata. Az egyik kép a Kossuth nótának allegorikus megábrázolása. A lelkes tüztől áthatott magyar népcsopprt közepén, a dal kezdetének feliratával ellátott zászlót egy ifjú magasra emeli; körülötte a harczba induló nép, amint szeretteitől is lelkesítve, búcsúzik — míg a távolban egy kovács műhelynek tüzvilágos kohója előtt kaszákat vernek fegyverré. A másik kép azt a leírhatatlan jelenetet állítja elénk, amint Kossuth Czegléd piaczán szónokol. Ezt a képet lehetetlen szivdobogás nélkül nézni. Kossuth a piacz közepén, a szónokiásnak leghevesebb mozdulatával, arczán a lángoló lélek vissza tükrözésével jelenik meg a szemlélő előtt. Körülötte az elragadta tás jeleivel hullámzó népcsoport, térdelve és kalappal integető emberek — hallani véljük Kossuthnak gyújtó szónoklatát i a kiáltást; „Mindnyájunknak el kell menni 1“ Amint hallottam, gróf Kreith Béla, a gyűjtemény tulajdonosa meg is festeti rr.inda- kettőt és sokszorosittatni fogja. A kiállításnak van egy megrenditően szomorú helyisége: a vértanúk szobája. Mintha kriptába lépnénk: a falak fekete posztóval vannak borítva. A középső asztalon tizenhárom gyertya ég. Oldalt nehéz bilincsek fiacskája a Körösbe bukott s oda veszett. — A megtartott vizsgálat szerint a szülőket gondatlanság nem terheli. K.-Ladányban Kovács Imre 9 éves gyermek 7 éves öcBcaével a Sebes-Körös partján játszott, midőn a kisebbik fid a vízbe esett. Bátyja kimenteni akarta, azonban öt is elsodorta az ár. A szerencsétlenséget észrevette egy halász s a gyermekeknek kimentésére sietett, azonban csakis a kisebbik fiút tudta kimenteni s a magát feláldozó nagyobbik testvér oda veszett. Csabán Lipták Mihály 2 */« éves gyermek forró vízzel leöntvén magát, a szenvedett sérülések következtében meghalt. Gyomán Pápai Sándor gyomai lakos II éves fia vizmerités közben a Körösbe bukott s annak hullámai közt lelte halálát. Békésen Papp Imre saját vigyázatlansága következtében kocsijáról leesvén, a kocsi nyakán keresztülment s nevezett azonnal meghalt. Tomacsek Lajos orosházai lakos, az „Alföld“ szálló nyílt emésztőjébe fuladt. A feljelentés ez ügyben a kir. bíróságnál megtétetett. Kovács István orosházai és Pádi Pál szarvasi lakosok fürdés közben vesztették el éltöket. Gyulán, a a békés-kondorosi úton egy-egy kisebb sérüléssel végződött elgázolás történt. A vizsgálat mindkét esetben megtartatott, s a vigyázatlan kocsis ellen az eljárás folyamatba tétetett. A szerencsétlenségek lehető elkerülése czél- jából rendeletileg intézkedtem, hogy a bel te 1 ke - ken lévő kutak kellő magas kávákkal láttassanak el, az udvarokon szükséges gödrök beke- rittessenek vagy befedessenek, s meggyőződést szereztem arról, hogy a járási főszolgabirák a folyókban a szabad fürdőhelyeket kijelölték, s hogy ez iránti rendelkezéseik betartását kellőleg ellenőriztetik' Öngyilkos lett Orosházán Fehér Antal, ki gyógyíthatlan betegsége miatti elkeseredésében, felakasztotta magát, P.-Sz.-Tornyán Takács István 15 éves kanász gyerek, és Csabán Hlivák Tódor 72 éves napszámos, kik ösmeretlen okból vetettek véget életöknek. Elkövettetett még egy öngyilkossági kísérlet Békésen. Tűz a múlt hóban 3 esetben volt. Békésen kétszer és Tót-Komlóson egyszer. A kémények az e tárgyban fennálló szabályrendelet rendelkezéseinek megfelelően rendesen sepertettek. 111. Utak| hidak, védtöllétek. Az utak a múlt hóban általában jó karban voltak. függnek a falakról; ott vannak azok mellett a vértanuk utolsó levelei, a miket a balált megelőző éjjelen írtak szeretteikhez. Ott van egy rongyos szürke rabruha : abban élte át Körösi Sándor a Josefstadti nehéz fogságot; ott vannak a vértanuk reliefjei és olajfest- ményü arczképei a falakon ; a megdicsőült halottak mintegy feltámadva. .. A vértanúk szobájában ott van Zala jeles szobrászunknak az aradi vértanúkról készített, életnagyságú 13 szobra s a falakon láthatók a többi vértanúknak gr. Batthyányi, b. Perényi, Csányi, herczeg Voronieczky, b. Mednyunszky, Lenkey, Kazinczy, Ormay, Jubáál, Murmann, b. Jeszenak, Szacsvay stb. életnagy olajfestményü arczképei. Önkénytelenül is levesszük a kalapunkat. Szinte várjuk, hogy egyszer csak megjelennek a sápadt minorita atyák és a sötét' tekintetű hóhér. Lehetetlen ott nem fázni, lehetetlen ott ..nem sirni. Amint hallom, a kiállítást Budapesten állandósítani fogják. Csáky miniszter Thaly interpelletiójára azt felelte, hogy a gyűjteményt a museum számára átveszi. Együtt marad minden s temploma lesz a nemzetnek, ahova ereklyéket csókolni zarándokol a haza- szeretet. Gárdonyi Gáza.
