Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-08-09 / 32. szám

Harmadik évfolyam

32-ik szám.

Gyulán augusztus 9-én 1874.

Szerkesztőségi iroda:

Dobay János könyvnyomdája, saját házában.

Kiadó hivatal:

Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház.

V J

BÉKÉS

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 írt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr.

^ Megjelen ^ hetenként egyszer, minden vasárnap.

Előfizetési dij:

Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft

V __J

Gy

ulán, 1874. augustusién.

Ha a népek történelmét olvassuk, ha a természet különféle tárgyainak vizsgálatába mélyediink, ha az ókor gúlái, a phydiási műremekek, s ra- phaeli madonnák előtt bámulva tanuljuk tisztelni az emberi észt, mely a művészet teremtő hatalmával, az idom- talan kő- és igénytelen vászonra éltet és jellemet lehel: mindjobban el kell ismernünk, hogy azok, kik a korai feledés örvényéből megmentenek oly tárgyakat, melyek a későbbi kor emberének bármi tekintetben is tanulságosak, valódi tiszteletűnk- és hálánkra tarthatnak igényt, — és hogy általában a régészet, mint tudomány — a legmagasztosabbak és fontosabbak egyike, s a nemzetek műveltségi állapotának valódi fokmérője.

Békésmegye bizonyára egy szebb jövőnek talpkövét tette le akkor, midőn keblében a régész- és művelődés- történelmi egyletet megalakitá; s az egylet a leghelyesebb irányt választá, midőn czéljául tűzte ki: összetartó kapcsa lenni a megye értelmiségének, és egymástól elszórtan, elszigetelten működő tehetségeinek; — s azon általános részvét és tömeges pártolás, melyben az egylet részesül, a legszebb elismerése és jutalma az egylet életrevalóságának, törekvése és haladásának.

Folyó hó 3-án d. u. 4 órakor nyitotta meg az egylet tárlatát Gyulán, a megyeháza nagytermében, s adta át azt a nagy közönségnek, — a nemes lelkesedés olyszerü nyilatkozataival, mely nyilván elárulá, hogy a

megnyitás, közérdekességü megyei ünnepély.

És az a nagy terem valóban kicsi volt most az egyszer, mind befogadni a megye első celebritásait, s lelkesült közönségét, és oly diszes hölgy- koszorút, minőt e falak bizonyára ritkán, vagy talán épen sohasem láttak.

Göndöcs Benedek apát és egyleti elnök ur annyi buzgalmat, fáradságot, s ezek során oly szép eredményt fejte ki, az alig egy hónap óta alakult egylet ügyeinek vezetésében, s a tárlat ünnepélyes megnyitása körül, hogy mig egyrészt a fényes sikert ismét az ő fáradhatlan tevékenysége- és ügybuzgalmának köszönhetjük, másrészt újabb szép bizonyítékát adá annak, hogy az egylet ügyeinek vezetését oly kézbe tette le, mely az elvetett magot nem fogja elparlagosodni engedni, hanem az egyletnek a legszebb virágzást biztosítva, működésének édes gyümölcsöket érlelend.

Az ünnepély pontban 4 órakor vette kezdetét.

A gyulai magándalkör szives közreműködését felajánlván, a hymnust éneklé, mely után Göndöcs Benedek apát ur elnöki beszéde következett. — Miután ezt szívességéből, lapunk egész terjedelmében közölni fogja, bővebben ismertetni nem tartjuk szükségesnek.

Az elnöki megnyitó beszédet követett zajos éljenzés csilapulltával Haan Lajos csabai ev. lelkész — egyleti al- elnök — felolvasása következett. A szerencsésen választott tárgy, a kedélyes — olykor magyarázó — elbeszélési modor, melynek fő kelleme a természetes egyszerűség és szabatos előadási disz- ben nyilvánult, igen hatásossá, úgyszólván népszerűvé tevék a felolvasást, I mely Gyulának száz éves múltjából, az | akkor élt földes uraság báró Harucker, Ferencz családi élete- és viszonyaiból érdekes és kedélyes képeket, jeleneteket ismertetett, s a közönségnek mindvégig élénk tetszésével találkozva, többszörös éljenzéssel ért véget.

Az ünnepélyt a nagyteremben, a dalárda éneklése zárta be a „Szózat“-tál, melyet a közönség felállva, s ünnepélyes komoly hangulatban hallgatott.

Ez után történt a tulajdonképeni tárlat-megnyitás.

Elől virágokkal díszítve, s ünnepien felzászlózva volt a két tágas teremből álló díszesen kifejtett, s a czélnak teljesen megfelelő tárlati helyiség, hol id. Mogyoróssy János ur — miut tárlati igazgató — teljes magyar diszöltözet- ben várta a vendégeket.

Az „öreg ur“-nak bizonyára élte legszebb napjainak egyike volt ez, midőn az általa elvetett mustármagot már is ily erős fává nőve láthatá, midőn annyi kedv- és nemes szenvedélylyel ápolt eszméjét létesülve, minden időre biztosítva lenni tudta, s örömmel és szi- I vesen magyarázgatá a tárlat nagyszámú és elsőreudű látogató vendégeinek az egyes tárgyakat, melyeket Haan Antal képiró művész hazánkfia volt szives valódi müértő Ízlés- és szakavatottsággal elrendezni.

A tárlat legnagyobb és legértékesebb részét képezik az egyetemes adakozások közül: az id. Mogyoróssy János által ajándékozott és részben gyűjtött könyvtár, régiség- és pénzgyüjte- mény, a Haan Antaltól 1000 írton megvásárolt etrusk és romai régiség-gyűjtemény, a Göndöcs Benedek apát ur által

ajándékozott értékes és pompás ásvány-, csiga- és kagylógyüjtemény, a llaan Lajos lelkész ur által nem régiben ajándékozott régiséggyüjtemény, P. Titius Pius minorita atya ritka szép növény- és tengeri-rákgyüjteménye, megyei zászlók, koronázási érmek, - fegyverek sat. Ezeken kivül voltak még a megnyitás napján kiállítva több családi arany ezüst ékszerek, ritkaságok és más egyéb tárgyak ; szóval a tárlat oly érdekes és sok tekintetben tanulságos képet tüntet fel, s annyi szellemi élvezetet nyújt, hogy bizonyára senki sem fogja sajnálni az időt, melyet ott eltölte, s melegen ajánlhatjuk, hogy aki a megnyitásnál jelen nem volt, az ezután tekintse meg a tárlatot, mely a nyári időszakban csö- törlök és vasárnap fog d. u. 3-tól 6 óráig nyitva lenni.

Az ünnepély díszének emeléséül este díszelőadás volt a gyulai színkörben, s a „Dobó Katicza és az egri nők“ czimü ismert történelmi vígjátékot szintén oly fényes és nagyszámú közönség nézte végig, hogy e nap a városunkban időző derék színtársulatnak is jóemlékü napja leend.

Végül a színházi díszelőadás után GöndöcsTfenedek apát ur 40 teritékü estélyt adott, melyen főleg az egylet tisztviselői, és igazgató választmányi tagjai voltak jelen.

A barátságos Összej ö ve telt nemcsak a kitűnő franczia pezsgő, hanem valódi fesztelen víg kedv, s szellemdus pohárköszöntések élénkiték, — s hogy ekkor is az egylet ügye volt a főtárgy, j kitűnik abból, miszerint megyénk legjelesebb képzettségű férfiai, a genialis Győ- ry Vilmos, a ragyogó ékesszólásu dr. Kovács István, a tudós Zsilinszky MiElnöki beszéd,

a békéamegyei régész- és müvelőűést'örténelmi egylet tárlatának megnyitásán tartotta:

Göndöcs Benedek apát és lelkész, egyleti elnök.

Igen tisztelt közönaég! megyénk lelkes fiai és leányai I Az idő vasfoga mindent megemészt, az enyészet hulláma mindent magával ragad, mit a régészet mentő keze műkincsekben, a történelem örökitő szelleme könyvekben — az utókor részére meg nem őriz.

Mit a letűnt századokból a jelenkor még felmutathat, mit a szakértő szenvedéllyel, a közszemléi« kiváló érdeklődés és figyelemmel tanulmányoz, az emberi szellem és művészet remekeit, az ipar ób munkásság különféle alkotásait, az állat- növény- és ásvány ország ritkább termékeit; mindazt a régészet barátjainak köszönhetjük. A történész igyekszik feljegyezni az eseményeket; jellemezni, leirni a kor kitűnőségeit; megnevezni a tárgyakat, megbírálja azok czél- szerüségét, hasznát, értékét; — de a régész az, ki magát a leirt tárgyat az Írók könyvével együtt megmenti az enyészettől, s átadja becses hagyományként az utókornak. fa békésmegyei régész s miivelödóstörtónelI mi egyletnek is az leend kiváló feladata, bogy felkutassa, egybegyüjtse mindazt, mi a tudomány, irodalom és művészet, az ipar és kereskedelem, a gazdászat és földmivelés, a politika és ! Is (izélet terén mint nevezetese ség tűnt fel, hogy megszerezze s követendő példa gyanánt az utókornak általadja a megyebeli kitűnő férfiak arczképeit, életrajzát és müveit, hogy tanulságos képet állítson elé az állat- és növényország különböző fajainak azon ritkább példányaiból, melyek e megyében találhatók; — hogy természetben vagy legalább fényképekben megőrizze a koronként változó népviseletet; hogy végpusztulástól megóvja a megyében található történelmi romokat, hogy megszerezze a nio- gyére vonatkozó régiségeket, történelmi emlékeket, okmányokat, nyomtatványokat, czi- mereket, pecséteket vagy azok másolatát.

Még ma sokat megmenthetünk megyénk múltjából, s annak nagyratörekvö fiainak életéből s iránymüveiböl, népünk erkölcse — szokása — s viseletéből, mit később egyletünk közremiiköJése nélkül, a feledés sötét éje takarna, mit az óriási léptekkel haladó civilisatio a közművelődés érzékeny kárára nélkülözni kényszerülne.

Hogy ily czélszerü egylet, mint közművelődési eszköz felállítása, megyénk kívánalmainak színvonalára emelkedett, bízó-, nyitja azon körülmény, miszerint a régebben felmerült eszme napjainkban újólag napi

kérdéssé válván, az a műveltebb körök osztatlan pártfogása és meleg részvétével találkozott.

Ezen meleg részvét bátorította a megyei régészeti bizottság elnökségét, midőn folyó évi május hó 4-én tartott megyei bi- zottmányi gyűlésen azon kérelemmel járult a megyéhez, miszerint a régészeti tárlat részere a megyeháznál, más megyék példájaként alkalmas helyiséget engedni, s az ezer forinton megvásárlóit Haan-féle régiség gyűjtemény megszerzéséhez — mely czélra id. Mogyoróssy János ügybuzgalma folytán közadakozásból már 700 frt gyűlt össze, a nemzet mivelödési czélból alapított pénztárából 300 írtai járulni kegyeskedjék.

A megye bizottmánya megértvén a kor követelményét, szem előtt tartva a megye szellemi közniivelödés érdekeit, 1 figyelemre méltatva a hangosan nyilvánult közé- hajtást, nemcsak a régészeti tárlat részére nyitott a megyeháznál alkalmas tágas helyiséget, hanem a kért 3C0 frtot is az említett pénztárból megszavazta.

Ezen készséggel nemcsak arról tett bizonyságot, bogy a békósmegyei bizottmány a közmivelödés és civilisatio barátja, hanem bogy a művelődés és haladás előmozdítása czéljából nagyobb mérvű anyagi áldozatoktól sem rettent vissza, mely nagylelkű eljárása által méltóvá tette magát a polgárosodás barátjainak tiszteletére, s az utókor elismerésére és hálájára.

Békésmegye a földmivelés terén basánk első rangú megyéi között foglal helyet; földje istentől gazdag termő erővel megáldott Kánaán, az előállított termények mennyisége és minősége, elöhaladt földipára, dicséretes szorgalmáról tesznek tanúságot; a népnevelés terén is szép haladás mutatkozik, nincs községe, mely a tanitás jótékonyságát nélkülözni kényszerülne, — sőt már több pusztáin is találtatnak jól kezelt és berendezett iskolái; — erkölcsi életét tekintve megyénk megfelel nevének: területét vallásos, béke- szerető, józan, munkás népek lakják, illő tehát, hogy a közművelődés fejlesztésének terén is, Abauj, Bihar Vas, és Temesmegyék példáját követve, hol megyei múzeumok lé- tesittettek — a kezdeményezők sorába lépjen.

Ily előzmények és felfogások hatása alatt hivatott egybe általam az alakuló gyűlés, f. évi június 18-án s nagy részvét és megvénk legjelesebb fia hozzájárulásával, a bizottságilag kidolgozott alapszabályok némi módosításokkal elfogadtatván, a gyűlés kinyilatkoztatta : miszerint az alapszabályok értelmében a békésmogyei régész és művelődés- történelmi egylet megalakult, egyúttal elrendelvén, miszerint az alapszabályok megerősítés végett a belügy- s a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz terjesztessenek fel.

Ezek után az egylet elnökét, tisztika-