Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-08-09 / 32. szám
hály, I a lelkes hazafi Horváth Sámuel — egyenkint megígérték, miszerint legközelebbről ők is fognak nyilvános felolvasásokat tartani. Van tehát végre Békésmegyének egy egylete, melynek tagjául lenni, a megye minden polgára szerencséjének tarthatja, mely a megyei élet felfrissítője, a szellemi tevékenység terjesztője, a közművelődés illetékes apostola leend, — melynek oly szép és oly szent czélja van: az utónemzedéknek emléket hagyni a múlt és jelenből, hogy azokat tanulmányozva, tökélyesbbitve, a közjó- s a megye felvirágzására fordítsa tehetségét és akaratát; s azért el nem mulaszthatjuk, hogy ez alkalommal is fel ne hivjuk megyénk minden lelkes gyermekét, hogy lépjen be ez egyletbe, s legyen annak a közjó érdekében — hasznos és munkás tagja, s a közművelődés terjesztésének egyik tényezője — a kinek pedig valami régisége, ritkasága, műkincse van, ajándékozza azt a megyei múzeumnak, hol jövője minden időre biztosítva van, mert mig Békésmegye állni fog, addig annak tárlata is fönnmarad ; s mily szép leend az, mily hálás lehet majd az utóneinzedék az elődök iránt, ha látni fogja maga előtt annak működését, példáját és szellemét, mert a költőként: „Csak törpe nép felejthet ősnagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket, A lelkes eljár ősei sirlabához, S gyújt régi fénynél ujj szövétneket, — S ha a jelennek halványul sugára: A régi fény ragyog fel honárai“ M. J. B. A szarvasi óvodának közgyűlése 1874. julius 15. (Folytatás.) Az eddig többször fölemlített első más- félévről a pénztárba be nem folyt, következőleg hátralékban maradt 103 frtot tevő, intézetünket cselekvőleg illető tartozást, azon körülménynél fogva, hogy ez Ö3szeg mint ^nehezen behajtható minél erélyesebben kövér teltethessék, elnöki kezelésem alá vettem, mely Összegből, minthogy 43 frt behajthatatlanná vált, ennyi választmányig exassig- náltatott, 23 frt behajthatott, mely azntán pénztárunkba szolgáltatott, 37 frt azonban még mindég tartozásban van kint egyeseknél. Az 187% év második felétől, bezárólag az 187s/4-ik év jnnins végéig, vagyis legutóbbi egész más félévi számadások eredménye bevételekben 2417 frt 40 krt, kiadásokban rát, választmányi és tiszteletbeli tagjait vá- lasztá meg, ezzel az egylet életbe lépett és működését megkezdette, f. évi julins 14-én tartott első bizottmányi gyűlésben elhatározván, miszerint a régészeti tárlat aug. 3-án vagy is a mai napon, elnöki beszéd, tudományos felolvasás, és a tuuseurni tárgyak bemutatásával a megye közönség részére ünnepélyesen nyitassék meg; tisztemnél fogva nekem jutott a szerencse, ezen szép irányú és nagyhorderejű culturai egylet alakulásának rövid vázlatát tövonalaiban az igen tisztelt közönségnek előterjeszteni. Ezen kedvező alkalmat a közönség iránti kötelességszerü figyelemből, szives készséggel használom fel egyszersmind arra, hogy a foganatba véendö ünnepélyes megnyitás előtt tárlatunk értékesebb részleteit elősoroljam. Tárlatunk bírja a jeles Haan ur becses régiség gyűjteményét, melyet ügybuzgóság és áldozatkészség 1000 írtért szerzett meg az egyletnek, — a nagylolküleg adományozott UogyorósBy János gyűjteményét, és jeles könyvtárát; — Titius Pius minorita atya növény éa rákgyüjtoményét; Haan ev. lelkész ur által legújabban ajándékozott több régészeti tárgyakat; továbbá az én szerény ásvány és kagyló gyűjteményemet, végre a megye zászlóit és pénzgyűjteményét. Ezen alkatrésze képezik régészeti tárlatunk első alapját. Az egylet vagyona a megye tulajdona, az egylet gazdagsága, Békésmegye virágzásának, az egylet pártolása Békésmegye ér; 2391 frt 39 krt. tüntetnek ki, mibezképest a három évről készpénzi maradvány 26 frt 3 kr. és igy intézetünk A.) activ vagyona 1. készpénzben 26 frt. 3 kr, 2. az alakulásunk első másfél évről hátralékos követelésben (óvdijakban) 37 frt, 3. Az utóbbi másfél évről hátralékos követelésben szinte óvdijakban 120 frt, 4. Alapitó és biztositó tagoknál kinlévö követelésben 73 frt, 5 Minthogy Belopotoczky János úr a számadások szerint alapítványi töke összegét befizette, Brudkowszki György és Somogyi Elek urakuál alapítványi tőkében, mint szinte Ro- boska Mihály úr, Lizka Istvánná ellenében óvodánknak átengedményezett követelésében 184 frt 83 kr, összesen 440 frt 86 kr. Mihez járul a gróf Mitrovszky féle évenként 10 írtról biztositó kogyadaraányi értéklevél, intézetünk háza, nz abban található szerelvényekkel, úgyszinte a város által alapítvány kép adományozott üres bel-- telek. B. Passiv tartozása: A szarvasi takarék pénztárnál jelzálogos kölcsönben 300 frt, melyre készpénzben követelésekben, alapítványokban a fönteb- biek szerint 140 frt 86 kr. fedezet lévén» intézetünk azon kedvező helyzetben van, hogy ingatlan vagyonunk 300 írttali beter- helés mellett és nem csak tehermentesnek tekinthető, de sőt még 140 frt 86 krnyi vagyonunk mutatkozik. Ezek után elnök Kuczkay János ur felhívja a közgyűlést arra, hogy kitűzött napi renden levő tárgyakat vegye tanács- kozmánya alá, ennek megtörténte után ő és tisztviselői társai beadják lemondásukat. A közgyűlés mielőtt a tanácskozmány- hoz kezdene elnök Kuczkay János, valamint alelnök Mihálfi József uraknak, az óvoda ügyében elkövetett fáiadhatlan tevékenységűkért jegyzőkönyvileg is köszönetét szavaz. Elnök úr ezután bemutatja, az óvoda alapitó, pártoló, és biztosító tagurak névjegyzéket — a jelenlevő tagurakat felbivja az alakulásra. A közgyűlés 3 évre megalakultnak n vilyánitj a^magáL.. --------- . Eze k után az elnökség választása hozatván indítványba. A közgyűlés közbizalommal Kuczkay János urat elnöknek, — Mihálfi József arat alelnöknek választja meg. Ugyancsak a következő első a választmány megalakítása hozatván javaslatba. Meg választattak^ következő egyleti tag urak : Nagyt. Achim Adam, Baghy István, Deutsch Adolf, Frankó Károly, Glasner Herman, Lé- vay Imre, Marcsek György, Marcsek István, telmi elöhaladottságának és műveltségének leend hévméröje. Pártoljuk tehát az egyletet tömeges belépéssel, egyletünknek legyen tagja Békés- megye minden müveit lelkű fia, terjedjen a jő minél nagyobb körben, parányokból áll az egész nagyvilág, cseppekböl képződött a tenger. A mely régiségek, nevezetességek most elszórtan egyesek birtokában vannak és mint a régészet tengerének egy cseppjei jelentéktelenek, ajándékoztassanak, vagy ajánlassanak fel tárlatunknak, bármi találtatik jövőben a föld népe által, minek régészeti vagy műbecse van, szereztessék meg egyletünk javára és küldessék be tárlatunk igazga tóságáboz. Gyarapitsuk habár parányokkal minden kitelhető módon tárlatunkat, pártfogoljuk azt a közmüvolödés áldozatkészségével, s rövid időn mindenki őrömmel lépend tárlatunk termeibe. Ha | mellett művelödéstörténelmi egy- egyletünket szellemi pártfogásbanis részesi- tendik megyénk kiválóbb tehetségei, megyénk szelleme fel fog frissülni, meg fogja ismerni múltját, becsülni jelenét, és fog tundni lelkesülni az eszméért hogy minél többet adjon át az utókornak. Isten áid meg egyletünket, hazánkat, királyunkat, és Békésmegye minden lelkes fiát és leányát 1 Moravcsik József, Réthy Vilmos, Sziráczky János és Télessy József urak. Ugyancsak az óvó úrnak megválasztása is a jelen közgyűlés tárgyát képezvén. A közgyűlés elösmerve eddigi óvó Ranezay József úrnak a gyermek nevelés terén kifejtett szakavatott tevékenységét, s buzgalmát, őt a következő három évre közbizalommal az eddigi feltételek mellett megválasztja. Az egészségügyi felügyeletre a közgyűlés által Dr. Télessy József úr kéretett fel. Elnök bemutatja az óvódai alap pénztáráról kezelt, s más félévről szólló, s szám- vevöilog is felül viszgált számadásokat, melynél fogva a pénztárnokot minden felelősség alól -felmentetni ajánlja. A közgyűlés Kácser Vilmos pénztár- nokot, minden további felelősség terhe alól felmenti, — úgy neki, mint elődje Mihályfi József úrnak kifejtett ügybuzgalmukért jegy- zőkönyvilog köszönetét szavaz. Alelnök Mihályfi József úr az alapszabályok 4. §-a módosítását hozza javaslatba. A közgyűlés ez indítványt elfogadja, s az alapszebályok 4-ik §-sának az indítvány értelmében való kiegészítését határo- zatilag kimondja. Közzé teszi Cassius. A védgátakról. Folytatás. Ezen eljárásnál — megvallom — néhai Beszédes József philosophiáját betű szerint követtem, és érvényesi- tettem. O — ugyanis — azt mondotta : „Magyarország nem olyan ország, mint más ország; mert másutt a szabályozást alulról kezdik, és úgy folytatják fölfelé ; itt pedig felülről kell a szabályozást kezdeni, és az alsókra a vizet ráereszteni; akkor aztán átlátják, bogy a szabályozásra szükség van, és nagy nehezen lenditnek is valamit.“ Mint emlitém, én is ezen bölcs okoskodás szellemében jártam el, a mennyiben a megyehatósági engedélyt csak is másfél öl széles koronáju magasításra eszközöltettem, pedig jól tudtam, hogy országúti közlekedésre az éppen nem elegendő, de jól tudtam azt is, hogy a kinek az útra szüksége van, majd megszélesiti; és ez meg is történt. Most már a gát magas is, széles is. A munka folyamata alatt történt egy kis furcsaság, mely — miután ritkítja párját — érdekes lehet a közzétételre. A szélesítési munka kezdődött 1872-ik évben, és talán egészen még most sincs bevégezve. A Bach-korszak átkos tartama alatt ráerőszakolták a községeket, hogy a Körös-szabálvozásnál illetéktelen munkát végezzenek, és haladt a kényszer- munka nagy eredménynyel; ma — ha a községeknek önérdekükben kell dol- gozniok, — többnyire nagy lassúsággal, rendetlenül és hézagosán teljesit- tetnek a munkálatok. így történt a kérdéses szélesbitéssel is; egyik elvégezte szakmáját, másik félbeuhagyta, harmadik, alig hogy megkezdette, 4. 5. hozzá sem nyúlt. És volt csipkés szegélyű országút, kényelmetlen közlekedés, sőt — mint mondják, s mint hihető — szerencsétlen lefordulás is. Panasz tétetett tehát a megyehatóságnál, és a panasz folytán eljárt tekintélyes küldöttség a veszély okát a gát nagy magasságában találván, azt lehuzatni véleményezte. A megyei tisztelt hatóság pedig, mely elébb bajnak találta azt, hogy a gát alacsony, és engedélyt adott annak megmagasitá- sára, — most már azt találta bajnak, hogy a gát nagyon magas, — tehát elhatározta, hogy az lehuzassék; a halásztelki érdekeltség pedig — sine me, de me — basás alkotmányossággal, a nélkül, hogy kihallgattatott, avagy csak meg is kérdeztetett volna, jegyzőkönyvileg uj töltést Önköltségen — mert tudtomra senki más megnevezve nem volt, — építtetni utasit- tatott. Kérdés : minő töltést? olyat, melynek építésére a halásztelki érdekeltség magát soha nem kötelezte ; — olyat, mely által egy talpalatnyi földje sem ármentesittetik; és olyat, mely egy bizonyos érdekeltség érzetét ugyan men- tesitendené, de a mely érdekeltség a tisztelt határozatban a költségekhez járulás iránt — tudtomra — még csak meg sem emlittetik, és végül olyan töltést, melynek felállítását ezen egyetlen kifejezés: „szabályozási töltés11 indokolja a tisztelt határozatban. Ez utóbbi kifejezésre megjegyzem, hogy a kisfoki gát éppen úgy lehet szabályozási töjtés a balparton, mint a Wodia- ner-féle töltések a jobbparton. (Jegyzet. Ezt szükség esétóben bővebben lehetne indokolni.) Azonban a magas köziek, minis- terium ezen nevezetes megyei határozatot felebbezés folytán felbontotta, és nem engedte meg, hogy a kérdéses töltés lehúzás által hatósági bölcs intézkedés folytán árvízveszélyessé tétessék. Az ezen ügyben eljárt tisztelt küldöttség pedig magának tulajdonitaa, ha az egyszerűen, s talán együgyüen vázolt tények tükrében saját szellemi nyomorék szülöttének vagyis véleményének torzképét pillantja meg. Magok az endrődiek, — legalább a kikkel alkalmam volt találkozni, teljes elismeréssel nyilatkoztak a gát- magasitás előnyeiről; mert a nélkül a kérdéses vonalat alig lettek volna képesek a f. é. rendkívüli nagy árviz ellenében megtartani, miután maga a beltelkek megvédése is a község egész erejét igénybe vette. A mi átaljában a községi töltéseket illeti, úgy tapasztaltam, hogy azok kellő időben teljesen ki nem javíttatnak, és kisszerű tatarozások mellett szabályszerüleg ki nem építtetnek. Mikor aztán az árviz meglepi a véd- gátakat, akkor vége-bossza nincs a zaklatásoknak, s mind az elöljárók, mind a hatóság nyugtalan életet élnek az áradás tartama alatt. A tapasztalás igazolja, miként ezen eljárással — legalább a békésmegyei községek — ezen alvidéken czélt értek, és gátszakadás nem történt. De avagy nem okszerű-e? nem kötelessége-e az illetőknek úgy intézkedni, hogy a gátak az árviz megérkezése előtt teljesen kijavíttassanak, s kellő magasságra emeltetve kiépíttessenek ; s az árviz idején eddigelé tapasztalt zaklatások- ós nyugtalanságoknak eleje vétessék. A mennyiben már a kérdéses end- rőd-községi töltések a halásztelki véd- gát-rendszernek kiegészítő részét képezik ; a tisztelt halásztelki érdekeltség kiterjesztette gondoskodását ezekre is, és intézkedni kíván — hogy ezen töltések — valószínűleg társulási úton szabályszerű felügyelet alá helyeztes senek, kiépíttessenek, és árterei ez oldalról fenyegetve ne legyenek. (Folyt, köv.) Levelezés. Békés augusztus hó 1874. A békési dalegylet aug. 1-én második, tánczczal egybekötött s igen jól sikerült-dal- estélyét rendezé, a casinói udvar nyári táncz- helyiségben. A mint 7.9 órakor a tágas terembe lépünk: a dalárokat sorakozva, a közönséget egybe gyűlve látjuk egyes csoportokat alakitva sétára indulni. A vig, zajos beszélgetés közben nem veszik észre a karnagyi páleza felemelkedést, mely a nyitány kezdetét jelzi. De mindön megzendül a dal: megállnak a járkálok, megszűnik a zaj, mindenki a dalnokokra néz, gyönyörrel balgatva a
