Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-11-08 / 45. szám
Harmadik évfolyam Z,% * w V •- * ) 45-ík szám. Gyulán november 8-án 1874. ' ^ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V. J PPTTPQl rsrifv Pírt VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% olengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft Békésmegye bizottságának 1874-ik évi november hó 2-án s folytatva tartott közgyűléséből. Elnök főispán, a nagyszámú bizottsági tagok szivélyes üdvözlése mellett, a közgyűlést megnyitja. A megye alispánjának a megye állapotáról, s időközben tett intézkedéseiről szóló részletes jelentése felolvastatván, az átalános- ■ágban tudomásul vétetett, egyes helyoire a következő határozatok hozatván: A szarvasi volt szolgabirói hivatal helyiségéül szolgált kincstári épületek haszon- bérlete fejébeu az 1865—1866-ik évekből eredő, s úgy a pénzügy Ministerium, mint az aradi pénzügyigazgatóság által megtéríttetni kivánt 154 frt a f.évi költségvetési elöirány- zathan be nem foglaltatván, s ezen összeg a belügyminisztérium által is a f. évi költségvetési javadalmazás megtakarításából rendeltetvén megfizettetni, — a megye közönsége határozta, miszerint ezen összeg az év végével netalán elérhető megtakarításokból fizettessék, ki, ellenesetben a jövő évi költségvetésbe lesz felveendő, — s erről a bel- ügy minis tér oly kéréssel fog értesittetni, hogy a pénzügyministert az ügy ezen állásáról értesítvén, a kilátásba helyezett per utjáni behajtástól való elállás iránt megkeresni mél- tóztassék. Ezzel kapcsolatban, s ngyancsak az alispáni jelentésből kiindulva, a belügymi- nisterium ismételten felkéretni határoztatott, hogy a bachkor.nány ideje alatt elárusitott megyei épületek árának mint jogos követelésnek mégtéritése iránt a jövő közgyűlésig annyival is inkább intézkedjék, mert a többszörös felterjesztések sikertelenségét tapasztalva, kényszerülve érezné a megye, ezen követelésnek behajtását per utján elrendelni. A megye tulajdonát képező szeghalmi szolgabirói laknak azon része, moly az absolut kormány idejében kincstári költségen épitett, az ott elhelyezve volt kir. járásbíróság más helyiségbe való költözködése által megüresedvén, miután ezen épülethez a megye jogot képez, annak végleges átbocsátása iránt a pénzügyministerium újólag megkerestetni határoztatott, kijelentetvén hogy az ideig a megye mindennemű netalán tervezetbe vett építkezések ellenében tiltakozni, s azt esetleg megakadályőzni el nem mulasztaudja. Az 1875. évre ujonczáilitás: sorozó bizottsági polgári elnökül a megye alispánja és a föjogyeö, ezek akadályozása esetén az árvaszéki elnök küldetnek ki, melyről a honvé delmi ministerium szokott módon értesittetni határoztatott. A megye közönsége örömmel érteBül az alispáni jelentésből azon sikeres kísérletekről, melyek az indigó előállítása körül Szarvason tétettek, s tekintvo azon előnyöket, melyek az eddigelé költséges beviteli czikket képező indigónak hazai gyártás utján való elöállithatása esetén, közgazdászai szempontból, elérhetők lennének ; a földm. ipar és keresk. minisztérium figyelmét, ez irányban felhívni teljesen indokoltnak találja. A megyének jövő 1875. évi költség- előirányzatára nézve szükséglet gyanánt fel van tüntetve ..................... 83626 frt mel yből levonatván a . . 600 frt fedezeti összeg, a jövő évre valóságosan fedezendő összeg.............................. 83026 frt leend' Ol vastatott a belügyministeríumnak leirata, melyben a Békésen levő katonai lakok közül kettőnek elárverezésére vonatko- kozó jegyzőkönyveket helyben hagyván, egyúttal felkéri a megyét, hogy az eladásból befolyt tökék kamatait a költségvetésbe vegye fel, a tartalék alap eredetét s rendeltetését feltüntö tüzetes jelentést s a Békésen levő el nem adott két katonai lak további bérbeadásáról szóló árverés eredményéröli jelentést terjessze fel; — melyre nézve a ministeri leiratnak a kérdéses két katonai lak eladatását helybenhagyó része, valamint az alispánnak az eladási ügylet végleges elintézése tárgyában tett intézkedései tudomásul vétettek, — a kivánt tartalékalapot illető részletes jelentés tételét, miután az a minis- tori umnak már több izken felterjesztetett, ez úttal a megye mellőzi, — úgyszintén a még el nem adott két katonai lak haszonbérletére teendő intézkedések eredményének felterjesztésére ii'-z Vo is, a megye, sem a gyakorlat, sem torvény, vagy szabályrendelet által kötelezve nem érezvén magát, jelentést tenni nem tartja szükségesnek Szucsu Béla t. aljegyző hivataláról leköszönvén, lemondása tudomásul vétetett, s hivatalának buzgó betöltése és fáradozásaiért jegyzőkönyvi elismerés szavaztatott. A főispán ur kinevezési jogával élve Márki Lajos végzott jogászt I ügyvédjelöltet tiszt, aljogyzövé kinevezte, — s az újonnan kinevezett a hivatalos esküt a közgyűlés előtt le is tévé. Némely községek évi zárszámadásaikat s költségvetési előirányzataikat a szabályren- deletileg megállapított határidőre beterjeszteni elmulasztván, — erre nézve a járási szolgabiráknak megbagyatik, hogy jövőre az ilyen mulasztásokat elkövető községi elöljárókat az alispánnak jelentsék be, s a hanyagsággal vádlott elöljárók irányában, maguk részéröl a törvényben meghatározott fegyelmi eljárást alkalmazzák. Az állandó választmányi tagoknak újra választására nézve, — miután a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény- czikk némely határozatai között, ép az állandó választmány szervezete és hatáskörére vonatkozó némely módoBitások is czóloztat- nak, másrészt a megyei bizottság választott tagjai felerészének közelebbről történt törvény szerinti kisorsolása folytán elrendelt njabbi választások még nem tartattak meg, ez okokból a megye közönsége, az uj választásokat ez alkalommal elejtendőnek, s az ez időszerint ienátló választmányt működésében a további határozatig meghagyandónak határozta. A jövő évi költségvetésnek a ministe- riumtól leendő leérkezte előtt is, a megyei szolgaszemélyzet ruházatának, továbbá az irodai és világítási szereknek beszereztetése iránt intézkedjék. A gazd. ipar és keresk. ministerium- nak, a marhahús kimérése tárgyában alkotott megyei rendszabály némely pontjának megváltoztatására kiadott rendelete, melyben a mogyei szabályzat azon része, mely a négy heten alóli és három hónapon felüli, nem különben a három éven alóli növendék marhák levágatását tilalmazza, a minister által módosíttatott, — erre néz ve a megye közönsége elhatározta, hogy e nagy fontosságú közgazdászat! érdek megóvása tekintetéből, fel- iratilag kérvényeztessék az országgyűlés, hogy a minister urat e tárgyban benyújtandó törvényjavaslat mielőbbi előterjesztésére utasitsa. A közmunka és közlekedési minister- nek azon intézvényére, melyben a megye felterjesztésére válaszolólag tudatja, hogy a törvényhatóságok kezelése alatt álló utak segélyezésére, az országgyűlés által f. évben megszavazott összegből a megye által kért segélyt nem engelélyezheti, — határozta a megyebiz. közgyűlés, hogy miután az országos s igy a megye közlekedési vonalairól szóló úthálózatban Békésmegye egyetlen kő* útja, mely a remetei hidtól Gyula városán keresztül, a csabai vasúti indóházig vezet, felvéve nincsen, s igy a minister arról talán tndomással sem bir, s a segélyt is ezért tagadta meg: a megye mérnöke utasittatott ezen útvonal terjedelme s állapotáról egy szakszerű munkálatot késziteni, mely a mi- nisteriumhoz felterjesztetvén, ennek kapcsában kérelmeztessék az állami segély, legalább a jövő évre. A belügyministeríumnak azon rendelvényére, melyben a megye felterjesztésére válaszolólag felhívja a törvényhatóságot,hogy előre nem látott nagyobb mérvű kiadásoknak a házi pénztárból leendő kiutalványozásához a belügymi nisterínm elöleges jóváhagyását esetről esetre kikérni el ne mulassza, határozza a közgyűlés, miszerint a megye, önkormányzati — s törvény által szabályzott hatáskörénél fogva, a megállapított költségvetés keretén belül, házi pénztárából felsőbb! elöleges engedély nélkül is utalványozhatja a költségvetésében különben elő nem forduló kiadásokat, — mindazáltal tekintve, hogy a minister ur, az ilyetén kiadásokra vonatkozó engedélyezési jogát, csakis addig kíváoja gyakorolni mig a törvhatóságok szükségletei az állampénztárból fedeztetnek, a megye közönsége e kérdésben továbhi orvoslatokat keresni nem kiván, s a ministeri rendelvényt tudomásai veszi. A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről szóló 18*ik, — a budapesti kereskedelmi és váltó törKisvárosi újságírás. III. (Vége.) A kisvárosi újságíró is szereti lapját úgy beosztani, hogy legyen benne vezércikk, levelezés, újdonságok, vegyes rovat, s tárca. Nem csekélyebb érdekkel bir a kisvárosi tárca, mint az újdonságok, ez is annyi bajjal jár épen, mint amazok, azon különbséggel mégis, hogy itt már nem kell azután járni, honnan kerül, hanem az özön számra gyűltek közöl kell böngészni. És ez nem kis feladat. A vidéki újságírót halálra ki- nozák a „süldő poéták, bikficzek“ kik, ha a fekete vonal alatt csiripelhetnek“ minden kívánságuk teljesül. Meglát egy kis leányt, verset ir, ha vélétleoül a kis leány látja meg, verset ir, ha a kis leány uj topánkát kap verset ir, ha a kis leánytól a bálban kosárat kap verset ir. „Hozzá, O, Lemondás Borongás, Hevülés, Felsülés, stb. mind oly themák, melyek a vidéki poéta lantjában mindég találnak hangot, és ha már verset azért ir, mert szeret, s ha azért szeret, hogy erről a leány is tudjon, de bátorsága megmondani nincs, elmegy az újságíró híz, kéri égre földre, tegye boldoggá, közölje versét hadd tudja meg a kis leány, hogy az ö szivében milyen königräezi csata van. A vidéki újságíró aztán „jó ember“ megszánja a szenvedőt, b „kiteszi az újságba“ a verset. Persze hogy van öröm, a poéta magához veszi a lapít, s kit utón ut főien előtalál, lefüleli s felolvassa neki n verset, s hirdeti, napkelettől fogva napnyugotig, hogy a mai lap tárcája valami „fain.“ Hát még a beszólyek: Egy szív története, Két szív története, F.gy egész tucet szív története, — A falu rózsája, A puszta rózsá* ja, Az egész vidék rózsája, stb. Erzsébet, Sarolta, Leokadia, Adelhaide, stb. már a hol a kalendáriumot felütik, — a beszélyhez nőm kell több. Hanem hát mit is csináljon a vidéki újságíró, csak nem vágja le az ily nemes ifjaknak szárnypróbálgatásai közt szárnyait, hisz még toliseprőnek sem használhatná fel. Arról tökéletesen megvan győződve, hogy a hozzá beküldött versek, épen olyanok, mint a hamis bankók, egyiknek sincB értéke az ahhoz értő előtt, s ha a turpisság kisül, hát mind a kettő készítőjét elitélik, egyiket a királyi bíróság, másikat a közönség törvényszéke. — Mert a vidéki poéta a szerkesztő marasztaló Ítéletében nem nyugszik ára meg, apellál a közönséghez. Egy jó tulajdona mégis van, s ez az őszinteség, bár vannak, kik ezt kenyéririgységnek szeretik nevezni. Sipos Soma barátom szép példáját is | adta a múltkor, midőn ugyancsak leszidta a „Békést“ a „Békésmegyei Közlönyében, mivel oly borzasztó verseket közöl, — pedig a kópé tudta jól, hogy ez őszinte kritikával egyideüleg fog megjelenni az ö verse a — „Békésében. — De hát a hamis bankók között is van fokozat, egyik tizes, másik ötös, és igy tovább, — e fokozat a rósz versekben is meg van, abban azonban testvériesen osztoznak, hogy értékük nincs. Hó hó, majd elszóltam magamat, van a rósz versnek mégis valami baszna, — a humorisztikns lapoknak tölteléket ad. (1. az „Üstökös“ múlt számát. — Grüner Mártont a „Békésm. Közlöny“ szenvedelmes poétáját azon kitüntetés érte, hogy az „Üstökös* méltányolta! jeleinek töménytelenségét, s bemutatta nagy Magyarországnak Csaba lelkes buzgalom gyötörte „költószét“) És az „Üstökös“ nem szidta le azért a „Békésm. Közlönyt.“ Hálátlanság is lett volna. Az után azokról a „szives“ „rózsás* be- szélyekről is tudja a vidéki újságíró, hogy szinterők a mézeskalácsos, és ezukrász műhelyek, de azt is tudja, hogy a közönségnek egy része szereti ha ilyen édességfélét s szolgál belőtök egy-egy harapással: — És van, a ki megizleli.
