Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-11-08 / 45. szám

vényazék kereskedő ülnökei számának szaporításáról szóló 19-ik, a budapesti m. kir. tud. egyetem számára építendő sebészeti kó- rodáról szóló 21-ik, — hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás esetében követendő eljárásról szóló 22-ik, — a nők teljes korúságáról szóló 23-ik, — a birói gyakorlati vizsgálatról szóló 24-ik, — a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló 20-ik, — az országos statistika ügyének

szervezéséről szóló 35-ik, — a méter merték behozataláréi szóló törvény keresztülvitele czéljából, az 1874. évre szükséges pót- hitelről szóié 31-ik, — a törvényhatóságoknak adandó inségi kölcsönre szükséges 500,000 frtnyi póthitelröl szóló 26-ik, — a román fejedelemséggel vasúti csatlakozások tárgyában 1874. évi május hó 31-én kötött egyezményről szóló 27-ik ez évben alkatott tör- vényezikkek hiteles másolatai az illető minis- teriumok által megküldetvén, a közgyűlés által tudomásul vétettek, s szokottam meghirdetés után levéltárba tétetni határoztattak.

Háromszék alispánja, a szék határozatából az iránt keresi meg a megyét, hogy az iskola tanács tagjait illető fuvar- és napdij illetményeket, tekintettel az állampénztár szorult helyzetére — szüntesse meg; — tudomásul vétetett.

Ungmegye közönsége az iránt keresi meg a megyét, hogy a pesti önsegélyző egylet további fenntartása érdekében, illetékes helyre intézett feliratát, pártolni szíveskedjék; — tudomásul vétetett.

Árva megye közönsége az iránt keresi meg a megyét, hogy az országban létező állam utakon szükségelt hidak- s közlekedési műtárgyaknak szilárd anyagból való épitése tárgyában a közmunka és közlekedési minis- teriumhoz intézett feliratátpártolni szivesked jék; — tudomásul vétetett.

Udvarhelyszék közönsége az iránt keresi meg a megyét, hogy az állami. vagy törvényhatósági szolgálatba lépő nyugdíjas egyének nyugdíj élvezetének, a hivataloskodás tartama alatt leendő felfüggesztése tárgyában, a belügyministeriumhoz intézett feliratát pártolni szíveskedjék, — tudomásai vétetett.

Az „orsovai Deákegylet“ a magyar sz. korona feltalálási helyét jelző kápolna mint történelmi emlék fenntartása érdekében keresi meg a vármegyét,— tudomásul vétetett.

A megyei pénztárnak havonként véletlenül megejtett megvizsgálásáról szóló jegyzőkönyvek beterjesztetvén, tudomásul vétettek.

(Vége_köv(A b ékésmegyci régész- és művelődéstörténeti egylet ' igazgató választmányának Gyulán, 1874. november 2-án tartott gyűlése.

A választmányi gyűlés, a megyeháza nagy termében, nagy számú intelligens közönség jelenlétében, d. u. % 4 órakor vette kezdetét.

Az egylet tisztviselői — s a választmányi tagok közül jelenvoltak: Göndöcs Benedek elnök, Haan Lajos alelnök, Zsilinszky Mihály titkár, id. Mogyoróssy János tárlati igazgató, Party Ferencz pénztárnok, Keller Imre ügyész; — Jancsovics Pál, Györy Vilmos, Asztalos István, Horváth Sámuel, dr. Kovács István, Beliczey István, Hajóssy Ottó, Dobay János, Márky István, Janó Sándor igazgató választmányi tagok,

Göndöcs Benedek apát és lelkész, egyleti elnök ur, megnyitván a gyűlést, meleg szavakkal üdvözölve a jelenvoltakat, a következőket terjeszté elő t

1) Az egylet alapszabályai — a vall. és közQkt. ministeriumtól október havában leérkezvén, azon záradékkal lettek megerősítve, miszerint — a minister örvendetes tudomásul vévén az egylet megalakulását, — az egyletnek működése és a tárlat gyarapításáról szóló kimutatást évenként megküldeni, b az egylet feloszlása esetén azt bejelentetni kívánja, — az egylet vagyonának hováforditáaa iránti intézkedést önmagának fenntartván.

Minthogy azonban az egyleti alapszabályok 33. §-a világosan intézkedik, hogy: „ha a netalán valaha bekövetkezhető pártolás és részvéthiány miatt, az egyletnek további működése és fenállása lehetetlenné válnék, az esetben annak minden vagyona a m'egyebizottsági közgyűlés rendelkezése alá lesz bocsátandó, a meglevő pénzösszeg pedig a megye pénztárában, külön tétel alatt lesz elhelyezendő, hogy az alapítók szándékához képest, a kamatok és egyéb jövedelmek, minden időben a tárlat fenntartása és gyarapítására fordittassanak,“ — ennélfogva a választmány határozata szerint, a ministe- riumhoz felterjesztés fog küldetni, hogy tekintetbe véve az alapszabályok fentebbi §-át legyen kegyes zár-rendeletét akként megvál- tatni, módosítani.

2) Továbbá az elnöki jelentés előterjesztő, hogy az egyletnek 3 tagú küldöttsége, — az elnök, alelnök és titkár személyében, — f. év julius havában küldötségi- leg tisztelgett Trefort Ágoston vall. és köz- okt. minister urnái, szóval és írásban előterjesztvén az egyletnek azon kérelmét, hogy lenne kegyes intézkedni a minister ur, miszerint mindazon tárgyakból, melyek a nemzeti múzeumban kettős példányokban vannak meg, egy-egy példányt megyei múzeumunk is nyerjen. A minister ur kogyesen fogadta a küldöttséget, s a kérelem teljesítésére a legjobb reményt nyujtá.

3) Ezzel kapcsolatban jolenté elnök ur, miszerint a közokt. ministeriumnak f. évsept. 4-én 33492 sz. a. kelt leiratában arról tudó- sittatott, hogy a nemz. múzeumnak kettős példányokban meglévő tárgyáig elkülönítve, rendezve még nem lévén, azért az egyletnek kérelmét a minister úr ez idÖszerint még nem teljesítheti.

4) A küldöttség a főnebbi alkalommal tisztelgett Pulszky Ferencz urnái; mint országos múzeumi főfelügyelőnél is, hogy az egyletnek a minister úrhoz beadott kérelmét, lenne kegyes majd annak idejében pártolni azáltal, bogy a nemz. múzeumnak több példányban meglevő tárgyai közül, mennél többeket juttatna megyei múzeumunknak, — mit ő a legszívesebben meg is ígért.

Egyszersmind felhivá a küldöttséget, és ajánlá, hogy kísértené meg egyletünk is, a pesti példájára, egy magyár iparművészeti kiállítást rendezni, felhiva eme nagy horderejű vállalatra a megyei közönség méltó figyelmét és érdeklődését.

Az elnöki jelentésnek eme részét egyszerűen tudamásul véve a választmány, —■ az iparművészeti kiállítás rendezésének javaslatát elfogadá, s az e tárgyban megindult hasszasabb vita eredménye végre is az lett, miszerint a kivitelre nézve az elnökséget utasitá, hogy a kezdeményezés lépéseit meg tegye. — Zsilinszky Mihály titkár ur pedig idevonatkozólag azon indítványt tévé, hogy felhivandók lennének megyei összes iparosaink, hogy a már eddig készült és még meglevő, úgy ezután készülendő remek- munkáikból is azt, amit nélkülözhetnek, és bármi tekintetben érdekesnek ítélnek, ajándékozzák a megyei múzeumnak, mely mint a müvelödéstörténelmi egylet tárlata, az egylet czéljához képest hivatva van felölelni, ®gybegyüjteni és megőrizni a többi között mindazt: „ami az ipar és kereskedelem terén, mint megyei nevezetesség tűnt fel.“

Az indítvány egyhangú helyesléssel találkozván elfogadtatott.

Tétetett indítvány arra nézve is, hogy a gazdászatés földm. iparának kitünöbb példányai is képviselve legyenek a múzeumban;

— mi azonban nem helyeseltetett azon oknál fogva, mert megyénk kiválólag gazdászat és földmiveléssel foglalkozván, kétségkívül e nemű tárgyak legnagyobb számmal fognánák bekerülni, holott ezek mint múzeumi tárgyak, a legkevésbbé sem érdekesek.

— § igen helyesen jegyzé meg erie nézve az apát elnök ur, hogy ily nemű tárgyaknak illetékesebb helye volna a gazdasági egyletnek gazdászati múzeuma, — melynek felállításáról gondoskodni, a nevezett egylet feladatát képezi.

(Folyt, köv.)

3-ilE értekezés.

Gobóczy Károly — biharm. gazd. egyleti titkára — az általa kiállított méhlakok közül felmutatja a Szepességen nagyon használt szalma kas gyűrűket, s előadja miként ezekből kettő-három egymásra illesztve, s fedő' deszkával ellátva, vagy e helyett lapos szalma tekercsel fedelezve, igy a részletek fapeczekkel egymáshoz erősítve, előáll a legolcsóbb, legegyszerűbb nyárban hűvös, télen meleg raéhlak, mely egy vagy több karima hozzáadásával vagy elvételével a szükséghez képest könnyen növeszthető vagy kissebbit- hető.

E mollett felmutat egy kis gyertyás ferslag forma ládát, melynek a kihúzható fedél deszkától vett bal oldalán 2 hüvelyk hosszú egyes rnéhok átkelésére való 3 keskeny nyílás van, s magyarázza, hogy ez a nyilásos oldalával, az előbb ismertetett szalma kas vagy bármely lapos fedelű kas tetején vágott lyukra fektetve le, azon mézürt képezheti, hova csak a munkás méhek járnak, mely a tiszta, az úgynevezett szűz méz rakhelye, hol a belső falakon felül alkalmazott párkányzatra keresztben rakott Dziorzon szerinti léptartó pálczákkal a lépek ki és be rakhatók. így a közönséges méhlaknál alkalmazható mozgósítható szerkezetű mézürt is felmutatván előadó, ajánja azt különösen a kezdő méhészeknek.

Továbbá gyakorlottabb méhészek számára fölmutat G. K. egy Berlepsch-félo fekvő kaptárt, mely egy hosszában fekvő négyszegletű 8 felülről nyílható egyszerű Iáda%— benne fent vésett párkányzaton függő léprá- rnák vagy keretek vannak végig rakva. — Középen vagy bárhol a léprámák közt egy válaszfalat képző deszka eresztetvén le, a röplyuk felöli tér képezi a fiasitási űrt, a rekeszdeszka megetti tér pedig — miután a rekeszdeszka alján csak a mun kás méhek átkelésére való keskeny nyilás van — képezi a mézürt.

Ezen kaptárt — több évi tapasztalatára hivatkozva — Iegczélszerűbbnek, nyilvánítja az ismertető, Iegczélszerűbbnek mert a felülről nyitott fedélnél egy tekintettel végig láthatni valamennyi léprámán, s a melyiket akarja tetszés szerint emeli ki a méhész, e könnyed kiemelés átvizsgálás által könnyűvé válik a here lép kivágás, az anyaméh kifogás, a rajzás akadályozása, vagy a müraj készítése, a tisztogatás, mely a fenék deszkának kihúzása, által is eszközöltetik, könnyűvé lesz a Hasítás vagy a mézür szükség sze- rénti nagyítása, szűkítése, a felesleg méz kiszedése és minden a mü méhészetben kivánt eljárás.

Végül elömutatja Gobóczy Károly ur egy külsejében már igen csinos négyszegben emelkedett fenálló u. n. könyves kaptárát, mely Szepes-Szombatból a feltaláló Valachy Frigyestől szereztetett meg, ennek felső része a mézürt képezi, oldalt és felül nyithatólag, s megnyittatva Dzierzon-féle mozgósítható lép- pálczák tűnnek elő, alól pedig pár keskeny nyilás a költéstérböl feljárót mutatja.

Ismertető az egész mézürt leemelvén, az első rész falazatát tevő oldal deszkákat is — melyek vastagok és szövettel béleltek, kiszedte és félrerakta, s ekkor egyszerre láthatók lettek az egész belszerkezet, a Berlepsch szerinti lépkeretek, melyek egymáson két sorozatban fognak helyet. Majd az egyik oldalon levő kapcsok megnyittatván, minden lépkeret, mint a nyitott könyv levele nyillott, forgott körül, s perez alatt valamennyi lép látható egész tartalmával, s ép oly könnyen ki is szedhető, és vissza helyezhető.

Ez igen érdekes méhlak nagyon munkás, annálfogva előállítása 8—9 forint költséget igénylő lévén, ismertetője nem közönséges használatra hanem nagyobb méhesekben a méhészet szépítése és érdekesen gazdagítása szempontjából ajánlja azt.

Levelezés.

Gyoma 1874. november 2.

Dr. Báttaszéki ur, szerkesztője"^”75(2-" késmeyyei Közlönynek“ egyik számában mondja, hogy Gyomán mammuth-csontok találtattak és azt a találók felosztották egymás között ; isten szerelméért, igaz, hogy ma a 19- ik században a sok Ínség miatt nehezen élhetünk, de még sem osztjuk fel és esszük meg a mammuth-fogat ?

A dolog pedig igy áll:

Az egyesült Körösök Gyoma, Endröd és Szarvas alatt fekvő átmetszési 3-ik rétegének kiásatása alkalmával először a 26-ik Endrőd alatt fekvő átmetszésből egy kubikos kiásott egy mamrauth-rágó-fogat ; meghagytam a felügyelőknek a különböző átmetszészésekben, hogy ébren figyeljenek. Október

6-ikán délután a peresi több mint egy fél mértföldro terjedő csatornának az alsó torkolattól felfelé 800-ik ölben jelenlétemben feltűntek csontok ; ott maradtam és kiásva azokat haza szálittattam. Azokat megvizsgálva meggyőződtem, hogy egy maramuth-agyará- nak birtokába jutottam. Nézetem az; mert hogy elefánt togcsont, azt mutatja struktúrája, vegytani összeköttetése és azon tulajdona, hogy ha nyalja az ember, a nyelvhez tapad. Jelentést tettem báró Wenckheim László kormány biztos ur ő méltóságának, ki már is rendeletét nekem kiadta. Liele „Alter des Menschengeschlechtes“ czimü müvéből meggyőződtem a mammuth váz alakjáról is, hogy nem csalódtam. Ezen hű vázlat egy elefántcsont lemezen jó konserválva meg találtatott kiásatás alkalmával oly időből, ami-' kor már mammuth nem volt.

Az állat hossza 5 öl volt, magassága mintegy 2l/2 öl, agyara 8—9 láb ; ez amely nálam van.

Ide jöhetésének okául tekintem az ide usztatást. Hallom, hogy a megyében érdekeltség származott a 3-ik rétegből kiásott föld minősége iránt is; annak felső 3—4 lába sárga agyag kis vaséleggel vegyítve; alsó 2 lába kék agyag, mely több helyen oly tiszta, törése oly finom és ólom fényes, hogy a legjobb agyag edényekre anyagot nyújtana. Egyes szelvény között homok is fordul elő; futónak mondják, de kiásható deszka között, tiszta a homok. Földárja nincs ; ha a kiásott átmetszések torkolatait egy hétig nem nyittattam és kiszivattyuztattam a vizet, mely az oldalakból összegyűlt, akkor szárazra maradt a fenék, mely kis vizszin alatt 2 lábbal fekszik.

Ez volt oka is szerencsés munkálatunknak, mely keresztül vitetett, mert már 10 kanálison folyik a viz a harmadik rétegen keresztül oly mélységben hogy azt kérdi az egyik kubikus a part tetejéről, az ott lent levőtől: Hallja, kend az oda lent János bátyám ?

Máig egy barázdát huztunk az alsó rétegben 4 öl szélességben és 5400 öl husszu- ságban a megyén keresztül, mely 20,000 köb- tartalmat foglal magába, hogy a viznek szabályosabb útja legyen. Ez pedig mind báró kormánybiztos ur ö méltóságának müve.

Clausnitzer Sándor,

művezető mérnök.

Szarvas, nov. 4. 1874.

Szarvason folyó november hó 2-án szen- derült jobb létre t. Külley Adolf m. k. adóhivatali ellenőrnek közszeretetben álló nemes keblű neje. A boldogult férjét hőn szerető azon nők egyike volt, kik női hivatásukat a család 'szűk, de nemes és boldogító körében példányszerüen tölték be. — A szellemhagyta porhüvely végtisztelete folyó hó 3-án délutáni 3 órakor tartatott meg.

Nagyszerű, valóban a lélekre ható temetés volt ez, nem azért — mert a szertartás tán az előttünk kevéssé ismert református egyház egyszerű szokásai szerint végeztetett — hanem azért, mivel a gyászravatalra vigasztalhatlan fájdalomtól áthatott kebellel — leborult férj és hőn szerető két árva bánatát enyhítők a nagy számmal megjelent rokonok és jó ismerősök igaz részvét könnyei, s ez adá a temetésnek^valódi nagyszerűségét.

A gyászszertartás a mély szomorúság értő háznál, t. Darabos Sándor sz.-andrási ref. lelkésznek szívből szivekhez szóló, megható beszéde után végeztetvén, a nagy számú halottas gyülekezet a tompán zúgó érezbaran- gok halált hirdető kongásai közt kiséré a