Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-14-15 / 62. szám
Hírek Életrevaló plusz. (1) A mezőkovácsházi általános iskola tanulóiból álló két csapat benevezett az Életrevaló plusz elnevezésű országos játékba, melynek legutóbbi próbatétele az egészséges életmódhoz kapcsolódott. Ezúttal, a jelzett új feladatként, az 5. osztályosok meghívására futóversenyt rendeztek a városban. A megmérettetésen csaknem háromszáz diák vett részt, ahol a célbaérőket frissítő itallal fogadták, a győztesek pedig gyümölcsöt kaptak ajándékba. A mozgásban bővelkedő egészségmegőrző program késő délutánig tartó labdajátékokkal, asztalitenisszel és sakkversennyel zárult. Riasztót kapott, (i) A körösladányi községi házba - ahová hamarosan a könyvtár költözik majd — az utóbbi hónapokban többször is betörtek. A behatolások több 100 ezer forintos kárt okoztak. A betörések esetleges megismétlődéseinek megakadályozása érdekében a közösségi házba nemrég az önkormányzat beköttette a riasztót. Tíz igen. (i) Zsadányban tizenhárom első lakáshoz jutó helyi polgár kért pénzbeli támogatást az önkormányzattól. A beadványokat a legutóbbi ülésen vitatta meg a képviselő-testület, s tíz kérelmet pozitívan bírált el. A humánum jegyében, (i) Az országos hírű szeghalmi Plastic Mozgásstúdió Mazsorett Táncegyüttese immár hagyományosan ingyenes fellépésekkel támogat egyes sárréti szociális intézményeket. Az együttes a napokban Füzesgyarmaton, a helyi szociális otthonban tartott nagy sikerű műsort. Hangosan, (r) A békés- szentandrási önkormányzat leszerelteti a nemrégiben értékesített Rudnyánszky-kúria tetejéről a közérdekű hírek bejelentésére rendszeresített két hangszórót. A közérdekű községi hírek közlésére a szarvasi Cervinus Rádióval köt szerződést az önkormányzat. Egyben arról tárgyalnak a városi rádióval, hogy az hetente Békésszent- andrásról szóló rövid magazinműsort is sugározzon. Desdemona, Fredy és a többiek Reggel csirkét adtam, délután a kezem kellett Ha valakire kígyót, békát kiált az ember, biztos, hogy nem kebelbarátja. Nem így van ez a terra- risták világában. Harap a kígyó, a csincsilla, vagy esetleg a vadászgörény, azért még nagyon jó barát. Pillanatnyi felindult- ság műve csupán, ha megharap — állítja Gyöngyössy Miklós, a Kecskeméti Akvárium és Terrári- um Természetvédelmi Oktatási-Nevelési Központ kiállításának rendezője.- Mikor marta utoljára kígyó, vagy harapta meg rágcsáló? — Múlt héten, kígyó. — Mérges kígyó volt? — Szerencsére nem. A háromméteres sza I a g o s tigris- piton éppen vedlett. Reggel csirkét adtam neki, délután már a ke zem kellett. Belemart a jobb kezembe. Csapvizzel lemostam a vért, mára már nyoma sincs. — A kígyókkal, rág csálókkal addig sem voltam jó viszonyban, de az óta még óvatosabban adok nekik enni — kapcsolódik be a beszélgetésbe Csontos Zoltán akvarista, a békéscsabai kiállításon megtekinthető, több mint het- venféle dísz- és ragadozóhal gondozója. — Hányfajta hüllő és rágcsáló látható itt, a Vasutas Művelődési Házban? — Hétféle mérges kígyó, négyfajta mérges pók, ötfajta vízi teknős, háromféle krokodil, gyíkok, ötfajta óriáskígyó és szintén ötfajta rágcsáló lát ható. Akit a halak érdekelnek, a z több, mint h e t - venfaj ta halban gyö nyörködhet. Az aranyhaltól a kardhalig minden van. Büszkeségünk a 13 éves, ötméteres és több mint százkilós tigrispiton. Ezt a fajtát több ázsiai országban házőrzőként tartják. — Láttam itt olyan mérges kígyót, melynek egy grammnyi mérge akár 150 ember életének kioltására lenne alkalmas. Ez nem elírás? Azokat hogyan etetik, szállítják? — Igen, ez a faj egész pontosan a nyugati gyémánthátú csörgőkígyó. Nem elírásról van szó, ez valóban így van. Természetesen a mérges kígyókat mi sem puszta kézzel fogjuk meg, hisz’ ellenszérum sincs nálunk. Szállítás esetén speciális kampóval fogjuk be és csipesszel dobunk enni. — Mi történne, ha ne adj Isten, megmama valakit? — Helikopterrel vinnék Budapestre. De nem kell megijedni, nem ennyire veszélyes. 1992 óta foglalkozunk hüllőkkel, ki- fejlett mérges kígyó még senkit nem mart meg a cégnél. Közben látogatók érkeznek, visszatérő vendégek, eddig mind az öt csabai kiállítást felkeresték.- Megsimogathatjuk a ngnspitont? — kérdezik a lá— Igen. De a múlt héten megharapott — teszi hozzá Miklós tréfásan. Nem baj — hangzik nemes egyszerűséggel a válasz, és már nyitják is a terrárium üvegét.- Van olyan érdekesség, amit szívesen elmondana? — Igen. Ez akár a slusszpoén is lehet. Mezőtúron történt a kiállításon, hogy egy gimnáziumi osztály kérte, vegyem ki a mezei varánuszt, hadd simogassák meg. Kötélnek álltam, gondolván egyúttal készítek egy pár fotót. A kiállítóterem parkettája nem természetazonos közege a va- ránusznak, úgy döntöttünk, kiviszszük. A napfénytől úgy megélénkült, hogy a végén harminc tanulóval alig sikerült befognunk. Both Imre A kocák sem ártatlanok! A Békés Megyei Hírlap január 29-ei számában jelent meg „Lopott tenyészkocák Kevermesen” című írásunk. Két nappal később közöltük, hogy „Testvére keverte disznóügybe a rendőrt”, legalábbis a megyei fő- kapitányság illetékese szerint. Aztán kaptunk egy levelet az érintett rendőr védelmében, több mint 100 aláírással. Most meg egyik olvasónk elküldte Molnár Erzsébet „A rendőr tesója” című írását, amely az Élet és Irodalom február 20-ai számában látott napvilágot. „Úgy nézett ki, hogy egy rendőr disznót lopott, de most lehet, hogy a tesója, ő csak terelgette a kocákat a főutcán, a mázsaházhoz, hogy mérjék le, mind selejtes, kéri a pénzt. Ráadásul vemhesek is, lesz egy halom kismalac, ha nem igyekeznek a mázsá- lással, itt fognak visítozni a platnin, nem lehet majd őket megmérni. A rendőr tesója azt mondja, még malac korukból ismeri a kocákat, de a kocák nem ismerik malac- korukból se őt, se a rendőrt; végül kiderült, hogy az egész társaságban csak a rendőr ártatlan, még a kocáknak is vaj van a fejükön, akárkivel elmennek, a mai világban. Csak rokonai ne lennének az embernek, a rendőr tesója, a rendőr lánya, a rendőr keresztfia, ha a rendőr kcpnájának lehet, a Lajcsinak miért nem; nem csak a rendőrön a falu szeme, az egész pereputtyán, azt meg ki tudja szavatolni, hogy senki nem lop kocát, egyáltalán egy bűnelkövető sincs a családban. Vagy ha van, megtartóztatja magát, direkt evégett, esetleg a rendőr miatt végleg jó útra tér. Meg ki áll jót magáért egyáltalán. És miért, miért nem lehet kocát lopni, mi van abban, miért pont a rendőr nem lophat, mikor mindenki lop, még az APEH is feketemunkásokkal építteti a székházát... (...jTeljesen normális, ha a rendőr kocát lop; az nem normális, ha nem lop kocát, az egy hülye rendőr volt.” Élet és Irodalom, idézett lapszám, 8. oldal. Gyomaendrődről az ausztrál kengurufarmra Carl James Asimus, ausztrál befektetési tanácsadó hét esztendeje kísérleti kengurufarmot hozott létre a németországi Weissenstadtban. Próbaképpen három Bennett kengurut „költöztetett be” egyhektáros birtokára. Ausztráliában honos jószágok jól alkalmazkodtak a környezethez, növelte az állományt. A Franken- villát övező óriásparkban jelenleg hatvan kengurut számolhat össze a bámész idegen. A Guba Sándor emlékversenyre kengurutenyésztésből pályamunkát író Krucsó Balázsnak, a gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola diákjának sem kellett így a távoli kontinensre utazni, hogy tanulmányozhassa a kengurutartás körülményeit. A fiatalembert a napokban látta vendégül a németországi farm tulajdonosa, aki komoly üzleti lehetőséget lát a kengurutenyésztésben. A kenguru koleszterinszegény húsa, valamint cipők, síruhák és kesztyűk készítésére kiváló bőre egyaránt kelendő az európai piacon. —r— Közéleti lap Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft. és „DÉLHfR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Nyomdaigazgató: Fábián Endre. HU ISSN 12151068 Uniós számítógépes kapcsolatok Tanzániában könnyű ebédmeghívást kapni A közösség imádkozik a betegért és segít Szabó László a békéscsabai adventista közösség lelkésze. Alig több mint egy éve, 1996 szeptemberében került a gyülekezet élére. Németországban, Angliában és az Egyesült Államokban tanult. Ismerős Tanzániában is, ahol egy évig dolgozott főiskolai tanárként Arushában, a Kilimandzsáró lábainál. Lelkész hallgatóknak teológiát, üzletembereknek számítástechnikát tanított. — Nekünk szinte elképzelhetetlen, mennyire más ott az emberek mentalitása — kezdi mesélni. — Szeptemberben érkeztünk Arushába és decemberben tudtunk először otthon zuhanyozni. Addig ugyanis nem volt víz a lakásunkban. Az ott élőknek jóval kevesebb mindenük van, mint általában Európában, de sokkal megelégedettebbek. Az emberi kapcsolatokat ápolják inkább, és nagyobb az emberek közötti szeretet is. Ha választaniuk kell egy beszélgetés vagy az anyagiak hajszolása között, az előbbit választják. Egyszerű ebédmeghívást kapni, ami egyben arra is feljogosít, hogy utána bármikor — hívatlanul is — felkeressük a meghívót. — Mi az, amit lelkiekben elhozott Tanzániából? — Sokat tanultam az ott élőktől. Azt, hogy mit jelent, ha nem az anyagiakhoz, hanem az emberi értékekhez ragaszkodnak. Az anyagiak elveszhetnek, az emberi értékek nem. A tanzániaiak sokkal vallásosabbak, mint az európai emberek. Ha valaki megbetegszik, nem mindig fordulnak orvoshoz. A közösség imádkozik érte és ez segít. Úgy éreztem, nagyobb áldás van az életükön. Egy afrikai mesében a halász épp a tengerparton heverészik, mikor odamegy hozzá egy turista, és megkérdezi tőle, miért nem dolgozik. Már fogtam annyi halat, amennyi mára elég — feleli a halász. Ha még több halat fognál, kereshetnél rajta. Miért lenne az jó nekem? — kérdezi a halász. Gazdag lennél és azt tehetnéd, amihez kedved lenne — feleli a turista. Hiszen éppen azt teszem — mondja a halász. K. A. Békés megye önkormányzata mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumában és Szakközépiskolájában tavaly ősszel elindítottak egy EU-s számítógépes SOCRATES programot, amely egyrészt a magyar középiskolák nemzetközi partnerkapcsolatainak kialakítását célozza, valamint a fiatalok megismerkedhetnek más népek kultúrájával és nyelvével. Az ehhez kapcsolódó pályázatok a napokban készültek el. Mint megtudtuk, a kovácsháziak terveiben Svédország, Anglia és Hollandia szerepelt és az egyik svéd iskolából már látogatójuk is volt, történetesen egy tanár személyében, mivel ez a program a pedagógusok mobilitását is igyekszik elősegíteni. Az iskola jelentkezését egyébként március elején kell eljuttatni a budapesti SOCRATES irodába, amelynek sikeressége esetén megnyílhat az út Európába. A mezőkovácsháziak két helyre adták be pályázatukat, melyek egyikében a svédek a koordinátorok, a partnerországok pedig Iz- land, Görögország, Portugália, Olaszország, Csehország és Románia. A másik csoportban a németek a koordinátorok és a franciák, valamint az olaszok vesznek részt. A „hunyadisok” remélik, hogy — mint mondták — a nyáron már találkozhatnak angolul vagy németül beszélő, jóképű és csinos cserediákokkal. H. M.
