Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-13-14 / 11. szám

1996. január 13-14., szombat-vasárnap #BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Mennyi az esélyünk, hogy megmaradjunk embernek? nWlvódíjas sarkadi drámaíró A 22 éves Varga András egy 240 lapból álló drá­mát nyom a kezembe. Beleolvasok... Stibor vajda udvarában vendégfoga­dásra készülnek. Gál, az öreg szolga mo­tyogni kezd a félhomályban: „Újra...! Ki tudja hányadik szelíd lakoma készül? Altatjuk önmagunk, hogy ez csak egy­szerű vendégfogadás lesz, és mégis fél mindenki itt. Miért hát e félelem!? Hisz csak egyszerű vendégfogadás! Én is fé­lek... Láttam elégszer a részeg kényúri dühösség lobbanásait. Egyetlen szikra, és ki tudja hányán végzik karóban, vagy bástyákról ledobva, sziklák közt hús­ronggyá ütötten; és hány ártatlan fehér­nép szemérmén esik majd fajtalan erőszak, hogy kiégett emlőikből tiszta anyatej sohase fakadjon...!” Érdekes — mondom így első pillan­tásra, mire a sarkadi fiatalember meg­jegyzi: „Több mint egy évig írtam.” Varga András próbálkozott már vers- és novellaírással, most azonban úgy tű­nik, a dráma lett az „otthona”. Az 1412­ben játszódó Beckó vára után elkészült a második színdarabja is. Az Oidipusz álma című tragédia megírásához már csak két hónapra volt szüksége. — Persze nem csak a rutin miatt írtam meg rövidebb idő alatt — emlék­szik vissza a fiatal tollforgató. — A Beckó várához sokkal több előtanul­mányra volt szükség, s ez elvitte az időt. — Mi motivál valakit drámaírásra? — kérdezem a sarkadi fiatalembert. — Szerintem egy darabnak az a fel­adata, hogy mondjon valamit a nézőnek. Mindig is izgatott, hogy a régi korok eseményei milyen tanulságokat jelenthetnek a ma élőknek. Lengyel Dénes és Mednyánszky László Stibor vajdáról szóló mondáját olvasva szüle­tett meg bennem a gondolat, hogy ez a történet talán alkalmas arra, hogy üzen­jek vele ma élő embertársaimnak. Ne­vezetesen azt vizsgáltam, hogy a hata­lom személyiségromboló viszonyai kö­zött mennyi esély van arra, hogy ember maradjon az ember. A több mint 200 lapos drámát újra és újra átpörgetem az ujjaimon, persze re­ménytelen, hogy azonnal megtaláljam, mire jutott e kérdésben a drámaíró fia­talember. András azonban a segítsé­gemre siet: — Van esély rá, de nagyon sok erő kell hozzá, és hosszú idő. Talán még egy élet is kevés hozzá... Az erő pedig a harchoz kell, ahhoz, hogy szembeszáll­junk a hatalommal, akár a hatalom ol­dalán állunk, akár a másikon. Ezt a harcot itt Stibor vajdán és a vagyonát öröklő fián keresztül mutatom be. A vajda a középkort, ifjabb Stibor pedig a reneszánszot képviseli... Varga András mindemellett el­mondja, hogy a témákat nem a saját kénye-kedve szerint gyűjti össze. Azt is figyeli és számon tartja, hogy a jelen kor emberét milyen kérdések foglal­koztatják, s műveiben ezekre próbál meg választ keresni. — Nagyon fontos, hogy a darab ne csak elgondolkodtató legyen, hanem szórakoztató is, mert ha nem oldjuk a feszültségeket, a néző egy idő után nem Korábban ontottam a verseket, de mióta drámaírásra adtam a fejem, egyetlen strófa se jött ki belőlem... fotó: kovács Erzsébet képes befogadni a súlyosabb mondani­valót — magyarázza a sarkadi ifjú. Közben az Oidipusz álmát is a kezembe adja, amiről csak annyit árul el, hogy az alapja egy újságcikk volt, és a tragédia a kikerülhetetlen emberi sorsról szól... Varga András irodalmi alkotásainak elismeréseként 1995 decemberében megkapta az Amatőr Költők és írók Szövetsége Országos Irodalmi és Kul­turális Szervezetének nívódíját. Magyar Mária A Könyvklub újdonsága Közvetlenül az első világhá­ború után, amikor az újság­írástól az irodalom felé kez­dett pályája ívelni s első sike­reit aratta, Török Gyula egé­szen fiatalon, hirtelen meg­halt. Két nagy regény maradt utána, A porban és A zöldkö­ves gyűrű. Mindkét regény a magyar vidéki élet, a magyar középosztály eposza: szo­morkás színekkel megfestve a nagy nemesi családok szét­esését, a magyar középosz­tály formálódását a század elején. De ahogy az már len­ni szokott az emberi sorsok esetében, a formálódást nagy szenvedélyek, tragikus és boldog szerelmek, önfelál­dozás és tébolyult felemel­kedési vágy irányítja, nem­csak a társadalmi szükség­szerűség. A könyv a Klub Klasszikusok sorozatban je­lent meg. A magyar vidék eposza Kukoricatermelők figyelem! Az AGRIMILL Rt. megkezdte a kukorica vetőmagok értékesítését. A már jól ismert PIONEER fajták (Stíra, Florencia, Colomba) mellett kínáljuk a szárazságtűrő, bő termőképességű Tekila és Madona fajtájú kukorica vetőmagokat. Ezen fajták egy hektár vetőmagköltsége: 6400 Ft + áfa. CD Ul *o A készpénzes értékesítés mellett lehetőség lesz a már jól bevált OTP-konstrukciójú, hitelezéses formában történő értékesítésre is. Érdeklődjön munkatársainknál: Gyomaendrőd, Kossuth u. 68. (66) 386-922. Orosháza, Tárház, Szeszfőzde út 2. (68) 312-822. Mezőkovácsháza, Keverőüzem, Bethlen G. u. 1. (68) 381 -211. Sarkad, Keverőüzem, Őssy u. 2. (66) 375-944. Kondoros, Keverőüzem, Csabai út 75. (66) 388-166. Szeghalom, Malom, Kinizsi u. 17. (66) 371-044. Békéscsaba, Északi Ipartelep, Ipari út 15. (66) 445-711. Szarvas, Malom, Külterület 218. (66) 311-064. Agrimill Rt. Központ, Békéscsaba, Gyulai út 2. (66) 451-251. Területi felelősöknél: Giricz Máté, 06 (60) 482-165, Jankó Ferenc, 06 (60) 482-511. Agrimill Rt. Békéscsaba ni Segítség és erkölcsi tanítás Magyarországon a kulturális szférát mindig is háttérbe szorulónak érezte az abban dolgozó szakember. A maradványelvű támogatottság az előző rendszer óta mit sem változott, sőt! Az életszínvonal romlásával egyre több harcot kell vívni a fennmaradásért. Hogy van ez vajon a nyugati országokban? A jövendő közös Európa Ház „minta” országai miként látják ezt a problé­mát? Ken Robinson a brit Nemzeti Dráma és a Nem­zetközi Amatőr Színházak Szövetsége legutóbbi konferenciáján, Coventryben megnyitóbeszédé­ben a témakörnek megfelelően rögtön drámai for­dulattal mutatott rá a brit mindennapok szomorú valóságára. Az a tárgy szűnik meg, mely ebből az országból indult el, s melynek célkitűzése között első helyen szerepel az emberek közötti viszonyok s abból fakadó emberi érzések megértése, az empá- tiaés a tolerancia tanítása. A dráma, mely a konflik­tusok megoldásait segít megmutatni, és egyben tanítás is. Ken Robinson professzor szerint a mate­matika önálló tárgyként való megszüntetése senki­nek nem jut eszébe, de a való életben hányán használjuk például a másodfokú egyenleteket? Míg a kompromisszumkötés, a konfliktusmegoldás, a másik érzésének a tolerálása mindennapi tudás­anyag kellene hogy legyen. Pedig a dráma tanszék is nagyon fontosnak tartja azt a munkát, amit az UNESCO világbizottsága fogalmazott meg kutatandó feladatul Kultúraés fejlesztés címszó alatt: a társadalmi és kulturális tényezők hatása a fejlesztésben, a társadal­mi-gazdasági fejlesztés hatása a kultúrában, a kulturá­lis fejlesztésnek a hatása az egyéni és kollektív életminőségben, a művészetek és a kultúra szerepe a nemzetközi kooperációban. Ken Robinson beszélt még arról is, hogy a tömegkultúra milyen óriási befolyással van az em­berek viselkedésére, s a videoszféra veszélyeire is felhívta a figyelmet és beszélt a világszerte fel­lelhető etnokultúra szerepének megnövekedéséről, melyet ő nacionalizmusnak mondott, ebben a relá­cióban a kultúra mint kirekesztő folyamat jelenik meg. A liberalizmus hanyatlóban van. Az Éurópa Londoni pillanatkép Bizottság talán ezért is sürgeti az Emberi Források kutatását. Egy kis erőltetéssel azt is lehet mondani, politikai sürgősség, városi sürgősség hozta létre; felkészülni az új korszakra, hiszen egyre nő a mun­kanélküliek száma a világon, s ezen belül Angliában azt is kimutatták, hogy a munkanélküliek között egyre több a magasabb szinten iskolázottak aránya. Az ezredfordulóra elérheti a 70 százalékot. A világ más területén pedig a népesség aránya növekszik rohamléptekben. Ezeket a problémákat a gazdaság egymagában nem tudja megoldani. Személyes megértés kell a kultúrák között, tanul­mányozva a társadalmi, gazdasági és kulturális összefüggéseket. Multikulturális világszemléletre van szükség és a humán értékek átadására. Fabulya Lászlóné Szász Endre hetvenéves A magyar képzőművészet egyik legérdekesebb egyénisé­ge, Szász Endre hetvenéves; ez alkalomból nyílt kiállítás mun­káiból a héten Kaposvárott, a tanítóképző főiskolán. A Csíkszeredán született, ka­landos életű művész e városban diákoskodott. A Képzőmű­vészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. Grafikáival, könyvillusztrációival tűnt fel, szerzett hímevet magának. Utóbb húsz évig Torontóban, il­letve Los Angelesben élt, 1990- ben Hollóházán, a porcelán- gyárban stúdiót alapított. A vál­lalkozás nem váltotta be remé­nyeit, rövid időre Sopronban te­lepedett le, most a Somogy me­gyei Várdán, egy fejújított kúriá­ban él. A bravúros technikájú mű­vész jellegzetes, barokk nő­alakjait, porcelánjait, ékszereit, bútorait és kristályait számos ki­állításon csodálhatta meg a vi­lág. Munkásságát Munkácsy- díjjal és a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjével ismerték el. Tulajdonos lett a klubtag! A Magyar Könyvklub zenei részlege, a Magyar Zeneklub első ízben sorsolta ki főnye­reményét azok között, akik egész évben tagjai voltak a zene­klubnak. A Volkswagen Pólót Tornai Domonkos, szeged-tápéi lakos nyerte. Felvételünkön: a nyereményautó kulcsát dr. Kanizsai Zsuzsa, a Magyar Zeneklub programvezetője adja át a boldog nyertesnek fotó: sulyok miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom