Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

Halló, Vasárnap! - március 6-án A „Halló, Vasárnap!” szer­kesztősége értesíti az érdeklő­dőket, hogy élő egyenes adást közvetít 1994. március 6-án Békéscsabáról, a főiskola sportcsarnokából. Belépődíj a helyszínen fizetendő, mini- műm 30 forint, de ennél többet is elfogadunk, hiszen az össze­get jótékony célra ajánljuk, a Rákos Gyermekek Alapítvány javára. Az élő adásra való te­kintettel a helyeket legkésőbb 8.00 óráig elfoglalni szíves­kedjenek. Képviselői beszámoló, fogadóóra Dr. Remport Katalin ország- gyűlési képviselő képviselői beszámolót tart 1994. március 3-án, csütörtökön 18 órakor Végegyházán, a polgármesteri hivatalban. Kádár Péter országgyűlési képviselő dr. Kovács Pál KDNP-képviselőjelöl ttel együtt fogadóórát tart március 3-án 16 órától a sarkadi, 18 órától a gyulai polgármesteri hivatalban. Március 4-én 16 órától a kétegyházi, 18 órától a lökösházi polgármesteri hiva­talban találkozik a képviselő és ajelölt a választókkal. Tudományos ülés Orosházán a Fehér Kígyó gyógyszertárban tudományos ülés keretében március 2-án 17 órai kezdettel dr. Székely László, a fül-orr-gégészeti osztály osztályvezető főorvo­sa tart előadást a felső légúti hurutok antibiotikus kezelé­séről. Dr. Lapatinszky Mária főorvosnő az allergia vizsgá­lat előtti gyakorlati tudnivaló­iról számol be, majd dr. Bartó- kiné Komjáti Andrea az Up­john Kereskedelmi Képvise­let részéről A clindamycin szerepéről az anaerob fer­tőzésekben címmel tart elő­adást. A KDNP jelöltje A KDNP székházában, Békés­csaba, Kiss Ernő u. 8/1. szám alatt március 4-én, pénteken 15 órakor a helyi nyugdíjas pedagógus klub tagjai előtt Kovács Sándor, a KDNP bé­késcsabai országgyűlési kép­viselőjelöltje tart előadást. MSZP-nagy gyűlés Endrődön, a Déryné Művelő­dési Házban március 2-án 17 órától lakossági fórumot tart az MSZP. A rendezvény ven­dége dr. Baja Ferenc, a párt alelnöke, s ugyancsak ezen a fórumon mutatkoznak be az 5- ös számú választókerület listás jelötjei: Gyomaendrődről Ka­tona Lajos, Szarvasról Földesi Zoltán. Polgári védelmi nap Az immáron harmadszor megrendezett országos polgá­ri védelmi nap keretében ked­den a megye hivatásos és köz- alkalmazott polgári védelmi­sei a szeghalmi tűzoltók kihí­vására háromtusában — bili- , árd, asztalitenisz és sakk — mérték össze erejüket Szeg­halmon, az új tűzoltóság épületében. KÖRKÉP 1994. március 2., szerda Megállt a mélyrepülés A Békés Megyei Iparszövet­ség tegnap közgyűlést tartott Békéscsabán. Dr. Sümeghy Csaba, az iparszövetség me­gyei és egyben országos elnö­ke a tanácskozás után nyilat­kozta lapunknak: — 1993 végére, 1994 elejé­re egy újabb határkőhöz érke­zett az ország. Gazdasági és politikai értelemben is kita- pinthatóan megváltoztak a körülmények. A választások előtt nem véletlenül kapnak prioritást a pártok programjai­ban a gazdadági kérdések, ha másként nem, a retorika szint­jén... De nézzük a tényeket: Való igaz, hogy megyénkben is megállt a mélyrepülés, a je­lek szerint további süllyedés­sel nem kell számolnunk. Az állítólagos (érezhető) növeke­dés viszont — mint azonnali realitás — nem igaz, sajnos. A cégek differenciálódása soha nem tapasztalt méreteket öl­tött. Egyesek rohamosan gya- rapszanak, míg mások „esze­veszett tempóban” mennek tönkre. A gazdaság mostanra kikényszerítette a politikából, hogy vele foglalkozzanak a hatalmi tényezők. Ilyen körül­mények között kell az iparszö­vetségnek reálisan felmérni a lehetőségeit, ha változatlanul hatékony, a mostaninál ered­ményesebb érdekvédelmet akarunk megvalósítani. — A közgyűlésen elhang­zott, hogy az érdekvédelem a törvényi szabályozás hiányá­ban nehéz helyzetben van, különösen megyei szinten. — Nem csak a jogszabály hiányzik, de a megyék is elvesz­tették a hatalmukat. Ez a szint gyakorlatilag kiesett az érdek- egyeztetésből. A helyi önkor­mányzatok pedig sokszor tévút­ra jutottak a vállalkozásokkal kapcsolatban. Őszintén szólva nem találták meg azt az utat, amelyik az érdekképviseletek­kel való partnerséghez vezet. Ezért reméljük, hogy a majdani önkonnányzati törvény a me­gye szerepét helyesen határoz­za meg! —Nem tartanak attól, hogy a mostaninál erősebb megyei ön- kormányzatok a régi rossz be­idegződéseket visszahozzák? — Az érdekeket megyei szinten is képviselni, ütköztet­ni kell. A jelenlegi szisztémá­ban erre érdemben nincs lehe­tőség. A mostani helyzet kísér­tetiesen hasonlít a fából vaska­rikára, hiszen például a köztár­sasági megbízottak gyakorla­tilag a „komisszári” szerepnél többet nem tölthetnek be. Lovász Majdnem Oli-vér folyt! (Folytatás az 1. oldalról) — Szó sincs erről. Ahhoz, hogy egy színpad leszakadjon, hat tankra lenne szükség. Az történt, hogy a színpadi díszle­tek közül egy emelvény meg­billent. Erről esett le a két mű­vész. — A ten’ek szerint március 11 -én,pénteken kerülne színre a Kaviár és lencse... — Minden valószínűség A Békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán már ötödik hete egy mezőgazdasági szak­tanácsadó-képző tanfolyam működik, melynek szervezője a Budapesti Kertészeti és Élel­mezési Egyetem, finanszíro­zója pedig a Békés Megyei Munkaügyi Központ. A tanfolyamnak huszonhá­rom hallgatója van; vala­mennyien 15-30 év közötti szakmai gyakorlattal rendel­keznek, akik jelenleg munka- nélküliek, ám huzamosabb idő­re nem szeretnének kikerülni az agrárágazatból. Ezt a periódust átmeneti időszaknak tekintik, s vállalják a tanfolyam minden nehézségét (vannak akik het­ven, sőt kilencven kilométer tá­volságiól járnak be naponta) még akkor is, ha tisztában van­nak vele: az itteni képzés esélyei­ket javítja ugyan, de biztosítékot szerint nem lesz semmi gond és megtarthatjuk a bemutatót, így érzi ezt Bajor Imre is, mert rendben részt vesz a próbákon. — Tehát nem igaz az sem, amelyet a már említett lapban olvastunk, hogy az előadások egy időre elmaradnak? — Csak ismételni tudom, reméljük, hogy semmi gond nem lesz és március 11 -én elő­adást tartunk. B.V. nem ad az elhelyezkedésre. Töb­ben nehezményezték, hogy megyénkben a negyvenhat fa- lugazdászi állásra meghirde­tett pályázaton, a tanfolyamra járó tizenkét pályázó közül senki sem szerepelt eredmé­nyesen. Szerintük politikai háttere van a dolognak. Mint mondották: ez nem a legjobb motiváló tényező a számukra, hisz általa úgy tűnik, mintha az utcáról érkezve hamarább el lehetne érni egy munkahelyet, mint a szakmai tanfolyamról. Mások megemlítették: a tanfolyami előadásokon való­ban tartalmas és szakmailag értékes információkat kapnak, csupán az a gond, hogy a mai magyar mezőgazdaságban nincsenek meg azok a feltéte­lek, ahol ezeket majd alkal­mazni is tudnák. M.B. Régi és új termékek a nagykereskedelemben Az elmúlt esztendő novembe­rében tartott először nagyke­reskedelmi árubemutatót az Univerzál Kereskedelmi Részvénytársaság azzal a cél­lal, hogy attól kezdve rendsze­resen az érdekeltek és a közön­ség elé tárja tevékenységének e területét. Tegnap a békéscsa­bai Garzon Szállóban a meghí­vottak új és régi nevekkel — az áruk között hét termékkörrel — találkozhattak a második bemutató keretében. Régiek­kel — a Henkel, a Mölnike és a Johnson and Johnson terméke­ivel —, hiszen e cégek cikkei kedveltek a vásárlók körében, s az igényekhez igyekszenek minél jobban alkalmazkodni. Az új cégek — a Douwe Eg­berts Compack Kft., a Nestlé, a Wella és a Gyermelyi Szövet­kezeti Részvénytársaság — ahhoz a koncepcióhoz társul­tak, hogy az Univerzál rt. a nagykereskedelemben a régi áruk mellett folyamatosan ve­zesse be neves gyártók új, kor­szerű termékeit. —t „A FARKAS ÉS BÁ­RÁNY MESÉJÉT KO­RUNK ÚGY MODER­NIZÁLTA, HOGY A FARKAS BÁRÁNY­BŐRBE BÚJT.” (Juhász Gyula) Hivatásszeretetból jeles Az öröm és a vidámság mindenkié A körösladányi Elmebetegeket Gondozó Szociális Otthon látta vendégül kedd délelőtt a megye két hasonló intézményéből jött betegeket és gondozóikat. Mindhárom otthon vidám farsangi műsort mutatott be a többiek nagy örömére, képünkön a helybeliek egyik kis jelenete látható FOTÓ: FAZEKAS FERENC Törvény a gazdasági kamaráról Az Országgyűlés tegnap este el­lenszavazat nélkül, 16 tartózko­dás mellett elfogadta a gazdasá­gi kamarákról szóló törvényt. Az elfogadott törvény szerint 1995. január l-jével már mű­ködni fognak a gazdasági kama­rák. Ezek olyan köztestületek lesznek, amelyek hivatása az, hogy előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét. Egyben segítik a gazdasági te­vékenységet folytatók együttes érdekeinek érvényesülését és egyes közigazgatási teendőket látnak el. Feladataik között sze­repel a műszaki fejlesztés támo­gatása, a szakképzés szervezé­se. Részt vesznek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok építésé­ben, vásárokat és kiállításokat szerveznek, jogi tanácsokkal segítik tagjaikat, gyűjtik a gaz­dasági, jogi és műszaki infor­mációkat. Közigazgatási fel­adataik közé tartozik nyilvántartás .vezetése tagjaikról, figyelemmel kísérik a hatósági engedélyhez kö­tött tevékenységek végzését. Se­gítik a dömpingellenes és piacvé­delmi intézkedések, a bírósági döntések meghozatalát. Különö­sen fontos a szerepük a tisztessé­ges piaci verseny, az üzleti etika szabályainak kidolgozásában és megtartatásában. (MTI) Utolsó csata a szövetkezetek körül A kormány felismerte, hogy a szövetkezeti és a szövetkezeti átmeneti törvények, bár korszakos jelentőségűek, új érdekellentéteket hoztak felszínre a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai és a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok között, ezért javasolja a szövetkezeti törvény mó­dosítását. Az előterjesztés elősegíti a szétválást, elsősorban települé­senként, többletjogokat biztosít a kívülállóknak, bizonyos esetekben vagyonarányos szavazást vezet be, külön fejezet beiktatásával külön­leges szabályokat állapít meg a mezőgazdasági szövetkezetekre. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában lefolytatott előze­tes vitáról Zsíros Géza Békés megyei képviselő, a bizottság elnöke számolt be a plenáris ülésen. Az ellenzéki pártok aggályai szerint hátrányos megkülönböztetés, ha a többi szövetkezet közül kiemelik a mezőgazdaságiakat, a sokféle szavazási elvet zavarónak ítélték. Úgy vélték, hogy a vagyonarányos szavazás a szövetkezeti vezetőknek kedvez. Az MSZP-sek nem tartot­ták indokoltnak a törvényjavaslat tárgyalását, hiszen az új szövetke­zetek fele még be sincs jegyezve, s a változtatás hátráltatná a működő­képes szövetkezeteket. Ez csak politikai akció, fokozza a politikai hisztériát — vélték. A koalíciós képviselők sem dicsérték egyértelműen az előterjesz­tést, folytatta Zsíros Géza. Hibának tartották, hogy a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosokat nem hozza helyzetbe a tervezet, hiszen továbbra sem vehetnének részt a vagyonnal kapcsolatos szavazásban. Helyesel­ték viszont az önállósodási törekvések elősegítését. Szerintük biztosí­tani kell minden üzletrész-tulajdonos részére, hogy szabadon eldönt­hesse, önmaga bánik-e a vagyonával vagy más kezére adja. Az embe­rek majd ezt követően szabadon szövetkezhetnek. Az ellenzéki hangu­latkeltést egyértelműen visszautasították. S. Á. Drágább lett a kenyér Meglepődve tapasztalták az emberek tegnap reggel, hogy lényegesen drágábban vásá­rolhatták meg Békéscsabán a kenyeret és a péksüteményt. Az Élésker Kft. 100-as ABC- jében Sas Eszter vezetőhelyet­testől megtudtuk, hogy átlag­ban 15 százalékkal emelked­tek a'békéscsabai Sütőker Rt. által gyártott termékek. A rozslángos kenyér kilója 59 fo­rintról 66-ra emelkedett, a kifli 5,40-ről 6,20-ra, a mákos Rigó pedig 7,60-ról 8,60 forintra. A Sütőker Rt. főkönyvelője, Gyeraj Jánosné indokolta meg a minden előzetes bejelentés nélküli áremelést, ami a tegna­pi Déli Krónikában is csak ho­mályos, „márciusban kenyé­ráremelés várható” megjegy­zéssel jutott ki a köztudatba. A főkönyvelő emlékeztetett ar­ra, hogy január 17-én volt egy 17 százalékos lisztáremelés, amit nem hárítottak át a vásár­lókra. Az rt. költségei közben növekedtek, ugyanakkor egy­re kevesebb termékre oszlanak meg a növekedő költségek, s ezt nem tudták tovább tartani. Például a helyi iparűzési adó csak az rt. számára 2-2,5 millió forintos plusz kiadást jelent. Úgy vélte Gyeraj Jánosné, hogy másutt is lesznek, ha nem is 15 százalékos, de 10 száza­lékot elérő kenyéráremelések. Egyébként—jegyezte meg — lassan a túró drágább, mint az arany. B.S.E. Saro kba szárítva Nagygyűlés Szatmárnémetiben Az 1918119-es események a magyarság történelmének legszomorúbb eseményei közé tartoznak. Aligha van a világon még egy ország, mely hasonlóan rövid idő alatt területe kétharmadát jelentősebb harcok nélkül veszítette volna el. Kolozsvár román megszállása után az erdélyi magyar­ság legmasszívabb bázisa, a székely hadosztály, Szatmár­németibe tette át központját. Ma hetvenöt esztendeje, 1919. március 2-án, a magyar köztársaság ideiglenes elnöke (Károlyi Mihály) Bőhm Vilmos hadügyminiszter és Nagy Vince belügyminiszter társaságában e székely had­osztály megszemlélése végett utazott Szatmárnémetibe. A magyar politikusokat több tízezres tömeg fogadta: a Par­tium magyarsága nagygyűlés keretében tett hitet az anya­ország mellett. A gyűlés szónokai a nemzet józan összefo­gásának szükségessége mellett agitáltak. A munkásdalár­da a francia nemzeti himnuszt, a Marseillaise-t, a polgári dalárda pedig a mi Himnuszunkat énekelte. Ma, háromnegyed évszázad távolából, milyen para­doxnak is tűnik az a helyzet: az ellenségnek deklarált magyarok torkából éppen akkor zengett a francia him­nusz, amikor néhány kilométerrel keletebbre a Marse­illaise-t még dúdolni sem tudó románok oldalán a francia katonák tevékenyen segítkeztek Magyarország feldarabo­lásában. Magyari Barna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom