Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-30 / 74. szám

1A HAZA MINDEN ELŐTT! RFKFS mm HÍRLAP 1993. MÁRCIUS 30., KEDD Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 74. SZÁM Hivatalos román delegáció érkezik megyénkbe Tapasztalatcsere kultúráról, gazdaságról Pártjátékok Eddig úgy gondoltam, hogy ha a pártok politikáját nem is ér­tem — szerintem sokszor ők sem — legalább azzal nagyjá­ból tisztában vagyok, hogy ki kivel és miért fogna össze. Nos, ez nem igaz. (3. oldal) Víz, víz, tiszta víz Nem könnyű megbékélni a vi­lággal úgy — bármily szépnek is induljon a napunk —, ha po­harunkba piszkos, sárga, szür­ke, élvezhetetlen víz folyik a csapból. Ezért is elismerésre méító az a szándék, amellyel a tatai székhelyű, GET Kft. néven ismertté vált amerikai—ma­gyar vegyes vállalat egy éve eíkezdte működését, a háztartá­sok környezetvédelmére he­lyezve a hangsúlyt. (4. oldal) Üzem a világ végén? Kaszaperen, ezen a délvidéki kis településen elhatározták, hogy megteremtik egy olyan mezőgazdasági feldolgozó- ipar alapjait, amely nem csak a környék kistermelőinek jelen­tene állandó munkalehetősé­get, de a megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása is lenne. (6. oldal) Piac környéki akciósorozat A békéscsabai belvárosi piac környékén holnaptól a rendőr­ség nagyszabású közlekedési akciósorozatot indít, amelynek keretében a hovatovább kritikus állapotokat előidéző szabályta­lan parkolásokat, illetve egyéb közlekedési szabálysértéseket igyekeznek visszaszorítani. Amennyiben fennállnak a jog­szabályi feltételek, adott eset­ben intézkednek a szabálytala­nul parkoló gépkocsi elszállítá­sáról is. A békéscsabai rendőr­ség az ellenőrzéseket több héten keresztül, piaci napokon megis­métli. Megyénk néhány gazdasági, kulturális szakembere tavaly a romániai Resicán járt, s a szá­mukra rendezett szakmai fó­rum viszonzásaként meghív­ták vendéglátóikat Békésbe. A Caras-Severin megyei delegá­ció tagjai ma reggel lépik át a határt, ahol dr. Jeszenszky Gé­za, a megyei közgyűlés alelnö- ke, valamint Kozma Mihály, a Magyarországi Románok Szö­vetsége titkára fogadja őket. A vendégek két napot tölte­nek megyénkben, ahol kultu­Gyulán az a hír járja, hogy az ÁVÜ leváltotta Abrahám Györgyöt, a Békés Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját. Pedig március 9-én ő jelentette be: kéri a felmentését. S nem az ÁVÜ-től, hanem a munkálta­tói jogokat gyakorló vállalati tanácstól. Más kérdés, hogy március 17-én az ÁVÜ állam- igazgatási felügyelet alá vonta az Eléskert. Ezzel selyemzsi­nórt küldött az igazgatónak, egyben megszüntette azt a vál­rális programjuk keretén belül megismerkednek a megye közművelődési, közgyűjte­ményi életével a megyei könyvtárban és a Munkácsy Mihály Múzeumban, vala­mint tanítási órákat látogat­nak a Belvárosi Iskola és Gim­náziumban. A mezőgazdaság­gal kapcsolatos kérdéseikre a megyei földművelésügyi hi­vatal, a megyei kárpótlási hi­vatal, valamint a megyei me­zőgazdasági termelők és szö­vetkezők szövetsége vezetői­lalati tanácsot, mely dönthe­tett volna a felmentésről. Áprilisi tréfa? Mindezt az állami vagyon vé­delmére és a privatizáció fel- gyorsítására hivatkozva tették. Az igazgatót gyakorlatilag eltil­tották a döntéshozataltól. Egy március 24-ei telefaxában az ÁVÜ arra kérte őt, hogy „...a vállalat irányító testületét f. év április 1. (csütörtök) napján, 11 óra 30 percre szíveskedjék tői kapnak választ a megyehá­zán, ahol a közszolgálati tevé­kenységről is tájékoztatást kapnak. Ellátogatnak Telek- gerendásra, ahol az átalakult termelőszövetkezet jelenlegi munkáját tekintik meg, a Bé­késcsabai Ipartestületben a vállalkozások szervezéséről, a szolgáltatási tevékenység rendszeréről jutnak informá­ciókhoz. A program szerdán délután Gyulán zárul kulturális intéz­mények felkeresésével. összehívni”. Mi ez? A vállalati tanács feltámasztása? (Közeleg a húsvét.) Vagy áprilisi tréfa? Majd kiderül... Ábrahám Györgyöt, a megye sport- és kulturális ügyekben mindig elérhető mecénását so­kan ismerik. Szókimondása az idők folyamán legendássá vált. Mostanában sem kertel. Köz- gazdászi diplomáját 1966-ban szerezte, 1962-től a vállalat ösz­töndíjasa volt. Üzemgazdász- kodott, majd 1974-ben főköny­velő, 1981-ben igazgató lett. A vállalat korszerű üzlethálózatot alakított ki a megye városaiban. (A megye csak saját erejére tá­maszkodhatott: errefelé nem épültek nagy állami lakótele­pek, melyekhez „járt” a köz­ponti pénzből finanszírozható ABC is.) Az üzlethálózat fej­lesztését — amíg tehették — 1991-ig folytatták. Politika szőrmentén Az 1980-ban még 15,5 millió forintossal szemben 1991-ben (Folytatás a 3. oldalon ) / Az Elésker igazgatója inkább lemondott / •• Privatizáció AVU módra Az ember — ilyen történetek hallatán — kénytelen azt gondolni, hogy az ÁVÜ új rendszerű hivatali székeiben időről időre elégedetten hátradől egy- egy valahanyadik Lajos: „Az állam én vagyok!” Vitatható értékű vagyonok vándorolnak a privati­záció kedvezményezettjeihez, vezetői fejek hulla­nak a porba, vezérigazgatók, jól fizetett igazgatóta­nács-tagi és felügyelőbizottsági tagok lesznek poli­tikusokból (?), a másik oldalon meg tombol a mun­kanélküliség, a gazdasági összevisszaság. A gazda­ságból kipréselt pénzt pedig elnyeli a telhetetlen étvágyú államkassza. Ki az állam? Valószínű, nagyon naiv ember vagyok. Úgy képzelem, hogy az állami vagyon, amit az állampolgárok és azok ősei adóztak-gürcöltek össze, olyasvalami, amivel nem szabad játszani. Az rendben van, hogy ezt az állami vagyont most privatizálják, azaz áruba bocsátják, aminek az eredménye az, hogy magánkézbe kerül. Nekem viszont, mint állampolgárnak, nem mindegy, hogy bagóért kótyavetyélik el, vagy megközelítően az árán. Csúnya históriákat hallani arról, hogy egyes üzeme­ket először tudatosan tönkretesznek, hogy aztán az új tulajdonos olcsón jusson hozzá. Meghogy a felszámoló biztos ellenérdekelt a gyors adásvételben. Ugyanis minél tovább ül a székében, annál tovább ketyegnek számára a százezrek. Szeretném mindezt nem elhinni. De nap mint nap újabb esetekről olvashatunk, hallhatunk. Ebben az éléskeres ügyben sem értek valamit. Valószí­nű ott volt a baj, hogy a dolgozóké lett a vállalat jelentős része, holott másoknak is fájhatott rá a foga. De igazán azzal lőtt bakot a volt igazgató, hogy eladta az üzletrészt csak úgy, egy helybeli vállalkozónak anélkül, hogy meg­kérdezte volna az ÁVÜ-t. Hogy ki képviselte igazán az állam, a mi érdekeinket, az akkor derül ki, amikor az ÁVÜ értékesíti a szóban forgó vagyonrészt. Ha több mint 12 milliót kap érte, elnézést kérünk. Ha nem, akkor sem tudom, ki vonja érte felelősségre. R eAJTI Rmrsr Jobb mint otthon, vagy mégsem? . Simogatás helyett pofonok Több mint százezer forinttal a zsebében vágott neki a csabai éjszakának az elmúlt hét vé­gén az a vidéki üzletember, aki taxin járta körbe a megyeszék­hely szórakozóhelyeit. S miu­tán volt miből, a vastag pénz­tárcával bíró férfi két kézzel szórta a pénzt. Éjfél körül érkezett a Kor­zóba. Markában az ötezresek­kel fizette ki az italát, amit nem volt nehéz észrevennie a mellette iszogató hosszú combú, miniszoknyás szép­ségnek. A lány ébenfekete haja és kreol bőre rögtön tűz­be hozta a pénzben nem szű­kölködő üzletembert. Néhány kedves szó és simogatás után indult volna egy diszkrét helyre újdonsült hölgyisme­rősével, aki nem győzte bi­zonygatni, hogy majd meghal a vágytól, annyira szeretné már az urat átölelni. A vidéki üzletember majdnem a mennyországban érezte ma­gát, amikor feltűnt a harma­dik szereplő, a hölgy bivaly­erős, féltékeny lovagja. A jól ismert koreográfia szerint nem kérdezett semmit, csak ütött, mint a bolondóra. A megrémült és megvert üzlet­ember, akinek természetesen a pénzét is elszedték, azonnal a rendőrségre sietett. A rend­őrök nehezen értették, hogy a kárvallott mit is akar, mert a részegségtől alig találta a sza­vakat. így aztán eléggé homá­lyos információk alapján in­dult el a forrónyomos üldö­zés, ami ennek ellenére siker­rel járt. Hajnalra ugyanis megkerültek az elkövetők, akik ellen az eljárást megin­dították. (Folytatás a 3. oldalon) Szélmalomharc százmilliókért A Tóth-malom faszerkezete szinte porig égett FOTÓ: SZŰCS LÁSZLÓ Tegnap este hat óra előtt Oros­házán a környékbeliek arra let­tek figyelmesek, hogy füstöl a Tóth-malom teteje. Azonnal értesítették a tűzoltókat, de a tűz szinte pillanatok alatt tova­terjedt, majd egyre lejjebb. Húsz órakor a felső két szint már folyamatosan égett. Nem csoda, hiszen a faszerkezetes épület 1926-ban épült. 19 óra 44 perckor a hely­színre érkezett Budapestről az országos parancsnokság ope­ratív csoportja, hogy irányítsa a nagy erőkkel kivonuló tűzol­tókat. Folyamatosan jött a se­gítség Hódmezővásárhelyről, Szegedről, Makóról, Szarvasról, Mezőkovácsházá- ról, Gyuláról, Szentesről és Kecskemétről. Békéscsabáról teljes létszámmal és felszere­léssel siettek a tűzoltók Oros­házára, a város védelmére a szentesieket riasztották. Az egész várost beborító füst alatt az önkormányzat vezetői és a város lakossága is megpróbál­ta kivenni részét a hatalmas küzdelemből, amit az egyre erősödő északi szél nagyban megnehezített. Miközben a tűzoltók a Tóth- malmot rohamosan pusztító lángokkal küzdöttek, 19 óra 52 perckor a Töhötörp utcából is tüzet jeleztek. A parancsnok­ság erőik megosztására kény­szerült, ám mint később ki­derült, a bejelentés vaklárma volt. Este kilenc órakor már az egész épület égett, s fennállt annak a veszélye, hogy az összedőlő falak ráomlanak a közelben lévő autóbuszállo­másra, amelynek a kiürítését, a buszok eltávolítását megkezd- (Folytatás a 3. oldalon) REGIERT ÚJAT! RENDKÍVÜLI CSEREAKCIÓT TARTUNK! 3000 Ft-os egységáron bármilyen régi televíziót beszámítunk a vételárba, függetlenül attól, hoav müködik-e vaav nem. ha Ön az alábbi Videoton készülékek közül vásárol: Eredeti ár Csereár TS 3342 51 cm-es 34 900 Ft 31 900 Ft TS 3361 55 cm-es 36 960 Ft 33 960*Ft tS 5356 65 cm-es 49 400 Ft 46 400 Ft TS 5355 TXT 65 cm-es 54 900 Ft 51 90QÁt TX 6354 TXT 71 cm-es 58 900 Ft 55 900 Ft A készülékeket kitűnő kép- és hangminőség, valamint a nagyfokú megbízhatóság jellemzi. ELEKTR0HÁZ, Békéscsaba, Baross út 10. Tel.: 325-588.

Next

/
Oldalképek
Tartalom