Békés Megyei Népújság, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

1991. március 19.. kedd o IgimJkfcM------------------------------------------­L emondott-e a polgármester? Végegyházán az a mende­monda járja, hogy lemon­dott a polgármester. A hír igaz is, meg nem is. Az il­letékesek véleménye előtt azonban szóljunk néhány szót az előzményekről. Baráth Mihály, Végegyhá­za kislistán, többségi szava­zattal megválasztott polgár- mestere, eredetileg mellék­állásként -képzelte el hivata­lát Az első önkormányzati ülésen mégis a főállás mel­lett döntött a testület, s szá­mára egy „jóhiszemű félre­értés” miatt 48 ezer forint alapfizetést állapítottak meg. A továbbiakban elkészültek a munkához szükséges elő­terjesztések, és az 1991. évi költségvetési tervezet. Ekkor kezdődtek a problémák. A testület tagjai amellett, hogy sérelmezték a megkérdezé­sük nélküli előterjesztést, a béralap kivételével a költ­ségvetés főbb adatait elfo­gadták. Ez év januárjától központilag javasolt 20 szá­zalékos bérautomatizmusra nyílt lehetőség a polgármes­teri hivatalokban és az ide tartozó intézményekben. A polgármester az anyagi fe­dezet meglétének tudatában úgy vélte, minden dolgozó­nak egységesen meg kell ad­ni a- 20 százalék béremelést. A testület ezzel nem értett egyet. A vita odáig fajult, hogy a költségvetést csak harmadik nekifutásra sike­rült elfogadni. A legutóbbi ülésen a polgármester beje­lentette lemondási szándé­kát, amelynek végleges el­fogadására (vagy elutasítá­sára) a következő testületi ülésen kerül sor. Mit mond minderről Baráth Mihály polgármester? — A testület a költségve­tési rendeletben úgy döntött, hogy a bérkeretet megosztja fele arányban tartalékra. Mi­vel az intézményeket előre kiértesítettük az átsorolás­ról, azt vissza kellett kérni. Ezt követően a dolgozók a helyi, majd a megyei érdek- képviseleti szervhez fordul­tak. En változatlanul a 20 százalék kiosztása mellett ál­lok ki. Hogy miért? A tör­vény lehetőséget ad, közpon­ti keretből kapjuk, és az infláció mindenkit egyfor­mán érint. A testület azon­ban kötötte az ebet a karó­hoz, és a dolgozókról név szerinti kimutatást kért. Vé­gül úgy döntöttek, hogy a hivatalban dolgozók semmit sem, az intézményeknél dol­gozók a tízezer forint alatti keresetűek 20, a tízezer fe­lettiek 10 százalékot kapnak. A testület egy rosszul értel­mezett hasonlítgatás alapján kezdettől megvétózta a ter­vezetet. A konzekvenciát a magam részéről levontam, és döntse el a testület,, ho­gyan tovább. Az önkormányzat képvi­seletében Csák István így nyilatkozott: — A hivatal dolgozói de­cemberben a tudtunk nélkül kaptak 14 százalék béreme­lést. Az előre kifizetett két­havi bért sem kértük visz- sza. ,A polgármester szemé­lyével nincs ellenérzésünk, de nem indokolt az egyen- lősdi. A gazdasági helyzet, az infláció kiszámíthatatlan, és a jelenlegi tartalék nem elég a szociális feszültségek levezetésére. A lehetőséget, hogy év közben visszatér­jünk a témára, nem zártuk ki. Végegyházán az iskola, óvoda eddig is magasabb tá­mogatást kapott, mint a töb­bi intézmény. Igaz, hogy részletes bérkimutatást kér­tünk a dolgozókról, de csakis a pontosabb ismeret- szerzés miatt. Ugyanis ala­pos ismeret nélkül a 10 szá­zalék lehet sok vagy kevés, nehéz eldönteni. Dalicsek Béla, az önkor­mányzat másik tagja is ha­sonlóan látja: — Mi százalékos bérkere­tet határoztunk meg, az in­tézmények ezen belül diffe­renciálhatnak. Az sem mel­lékes, hogy így plusz egy­milliót tehettünk tartalék- alapra. Valóban igaz, hogy a polgármester saját részét felajánlotta közcélra, de nem fogadtuk el, mert nem sze­mélyi esetekről volt szó. Ügy éreztük, a régi beidegződés­sel próbálták a testületet manipulálni. Többszöri ma­gánbeszélgetés után az em­lített alternatív javaslatokat láttuk célszerűnek. — Mi lesz a polgármester úrral, ha elfogadják a le­mondását? — Fizetés nélküli szabad­ságon van, bármikor vissza­térhet az .iskolába, mint igaz­gató — válaszolták. Ez demokratikus döntés volt, és nincs győztes vagy vesztes — szögezték le be­fejezésül, majd „aludjunk rá egyet” felkiáltással a követ­kező testületi ülésen ígértek végleges döntést. — halasi — Parlamenti napirenden a népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat Átalakulóban az egészség­ügyi szolgálat, átalakulóban és remélhetően az ésszerű­ség, a hatékonyság jegyé­ben. A Népjóléti Miniszté­rium szakmai irányításával működő népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat lesz a jelenlegi megyei közegész­ségügyi és járványügyi fel­ügyelet utóda. Korábbi feladatköreik nagy részét megőrzik, kiegé­szítve a megyei egészségügyi szakigazgatási szervek jog- és kötelességegyüttesének egy részével. A közegészség- ügyi hatósági feladatok mel­lett például bizonyos megbe­tegedések okait kutatják majd. Az egészségügyi igaz­gatás területéről átkerül hoz­zájuk többek között a gyógy­szerellátás ellenőrzése és a kábítószer-engedélyezés is. Koordinálják az egészségügy működését, például a köz­ponti ügyeleti rendszereket, vagy az egészségügyi beru­házások összhangját egyez­tetik. A szociálpolitikai és a gyámügyi tevékenység levál­na az eddigi szakigazgatási szervezetről, az egészségvé­delem viszont továbbra is feladatuk lenne. Dr. Bereczki Aranka, a Békés Megyei Köjál igazgató főorvosa arról tájékoztatott bennünket, hogy az új in­tézmény a törvénytervezet szerint dekoncentrált lesz, azaz országos, megyei és vá­rosi intézet végzi a felada­tokat. A tervezett népegész­ségügyi és tisztiorvosi szol­gálat az önkormányzatok mellett egyenrangú félként szakmai szervként dolgozik majd. Az önkormányzatok a munkáltatók, ők döntenek a körzeti orvos személyéről, de szakmai munkáját az intézet minősíti. A jelenlegi közegészség- ügyi állomásokon és szolgá­latokban dolgozóknak előre­láthatóan nem kell tartaniuk az elbocsátásoktól. Pályáza­tot az első számú vezető ál­lására hirdetnek majd. A fenntartás állami feladat lesz, állami költségvetésből. Bizonyos laboratóriumi szol­gáltatásokat, egyéb vizsgála­tokat térítés ellenében vé­geznek. Ezért is szükség lesz az egyeztetésre a társada­lombiztosítási igazgatóság­gal. Mindaddig, amíg a tör­vény megszületik, a Köjálok végzik a dolgukat, a labora­tóriumok teljes kapacitással dolgoznak, a munkatársak végzik a szükséges közegész­ségügyi ellenőrzéseket, vizs­gálják ivóvizünk összetéte­lét, a környezeti tényezőket, az élelmezési egységeket, gyermekintézményeket, egészségügyi intézményeket, munkahelyeket, szervezik a védőoltásokat, végzik jár- ványmegelőző tevékenységü­ket és próbálnak bennünket egészséges életmódra nevel­ni. Bede Gyulán, a volt pártházban folynak a belső kisebb átalakítási, felújítási munkálatok, melyeket — a tervek szerint — e hónap végén fejeznek be. Ezután, április folyamán köl­töznek be a Városház utcai épü letbe az új „tulajdonosok”. A földszinten és az első emele­ten a Békés Megyei Főügyészség és a városi ügyészség lesz, míg a második emeleten a városi bíróság egyes részlegei kapnak helyet Fotó: Fazekas Ferenc Janika jár! — Emlékszik? Eszemnél is alig voltam. Kétségbeesve kapaszkodtam mindenkibe, akiről feltételeztem, hogy se­gíthet a csöpp fiamon. És most hosszú, nehéz hónapok állnak a hátunk mögött. Ja­nika 13 hónapos volt és mindössze 5 kilós, amikor itthonról. Gyuláról elindul­tunk. 36 órás repülőút után érkeztünk meg Ausztráliába, Brisbape-be. Jaj, látja, csapongók. Szó­val, a kisfiam életét csak egy májátültetés menthette meg. amit — hosszú nyomo­zás után derült ki — Auszt­ráliában vállaltak. Ehhez azonban pénzre, nagyon sok pénzre volt szükségünk. 110 ezer ausztrál dollárra! Nem hittem, hogy összejön — és felhívásunk után három hét­tel indulhattunk! Megvolt a 110 ezer dollár. Igenis, jók az emberek! De, el ne fe­lejtsem. ebben segítettek az Ausztráliában élő magyarok is ... Egyszóval, megérkez­tünk 13 hónappal ezelőtt, te­le kétségekkel egy idegen (Folytatás az 1. oldalról) nem jogtalan előnyöket kí­vánnak, hanem tisztességgel dolgozni, s a jövedelmükből megélni akarnak!” A leszerelt katonák, a gyermekgondozási szabadsá­gon lévők munkahelye sem biztosított, ha a munkahe­lyük időközben megszűnik, vagy szerződésük lejár. Ötvennél többet küldtekel és folyamatosan válnak meg a dolgozóktól a következő megyei vállalatok: a Forcon tavaly első félévtől, a Békés Megyei ÁÉV március 1-jé- től, az Univerzál április 1- jétől, a Szarvasi Haltenyész­tési Kutató Intézet április­tól, a SZÁT meliorációs fő­mérnöksége decembertől (300 dolgozót jelentett be), az Öntözési Kutató Intézet áprilistól, a megyei tervező­vállalat január 1-jétől. Az idén már 19 gazdálko­dó szervezet teljesítette be­jelentési kötelezettségét 432 dolgozó leépítéséről. Me­gyénkben is egyre több a országba, ahol hihetetlen se­gítőkészséget tapasztaltam. Az ott élő magyarok is egy- emberként állták mellénk. Nincs lelki erőm arról be­szélni, hogy mit álltam ki addig, amíg Janika a műtő­asztalra került. A műtő aj­taja előtt csak arra bírtam gondolni, hogy nem veszthe­tem el a gyerekemet. Tíz­órás operáció után, amikor kihozták, láttam, hogy él, hogy minden rendben. Tele volt csövekkel, az orra, a szívtájéka, a kis karján in­fúzió. de élt... Aztán rohamosan javult. Egy hét után kikerült az in­tenzív osztályról. Időközben — ismét csak a segítő összefogás eredmé­nyeként — kijöhetett a fér­jem is, meglátogatott min­ket. Szükség volt a jó szóra, az együttérzésre, mert iszo­nyatos lelki teher nehezedett rám. Jaj, Istenem, hol is tartot­tam! Hónapról hónapra ja­vult Jánoska állapota. A munkanélküli szakmunkás, alkalmazott és értelmiségi. b. zs. * * * A gazdaság folyamatban lévő szerkezeti átalakításá­nak szükségszerű velejáró­jaként már a múlt év köze­pétől megjelent a magyar gazdaságban a globális munkanélküliség — állapít­ja meg a Központi Statiszti­kai Hivatal felmérése. Az adatok tanúsága sze­rint 1990. májusa volt az el­ső olyan hónap, amikor a regisztrált munkanélküliek száma már felülmúlta a be­töltetlen álláshelyekét. Az Országos Munkaügyi Köz­pontban nyilvántartott mun­kanélküliek száma decem­berben elérte a 80 ezret, ami az 1990. januárinak három­szorosa, miközben az üres álláshelyek száma az év ele­ji 37 700-ról 16 800-ra csök­kent. A munkanélküliek kö­zül 58 500-an kaptak segélyt az év végén, s 3000 tartósan munkanélküli állampolgár járadékban részesült. szervezete befogadta az ide­gen szervet. És most itthon vagyunk. Hat héttel ezelőtt egy új kis jövevénnyel gyarapodott a családunk. Tiborka kinn született Ausztráliában. Ja­nika borzasztóan örül az öcsinek. Tudja, ezt még el kell, hogy mondjam: amikor 36 órás repülőút után, és a 36 fokos melegből március 14- én megérkeztünk Ferihegy­re. rokonok és ismerősök háda várt ránk, egy tolóko­csi társaságában. Azt gon­dolták, hogy beteg gyerme­künknek jó szolgálatot tesz­nek csupa-csupa jóindulat­ból. Amikor meglátták az elől tipegő Janikát, árnuló örömmel csapták össze a ke­züket. Nem tudok mást, csak új­ra megköszönni. Mindenki­nek. mindent. De tényleg mindent, mert kaphat-e en­nél többet az élettől egy szülő...?! Simon Jánosné monológ­ját lejegyezte: Béla Vali A KSH adatai szerint a munkavállalók mintegy két­harmadát foglalkoztató, tra­dicionális nagyvállalati, szö­vetkezeti kör „karcsúsodási” folyamata 1990-ben újabb lendületet vett. Az 50 főnél többet foglalkoztató gazdál­kodó szervezetek létszáma átlagosan 13 százalékkal csökkent, miközben a kis létszámú üzemek, vállalatok összesen 100 ezer munka- vállalót vettek ~ fel. és to­vább gyarapodott a magán- vállalkozói szféra is. A közepes és nagy válla­latoknál a foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az el­múlt évben 13 ezer 200 fo­rintot tett ki, s ez nettó ér­tékben mintegy 9 ezer 960 forintnak felelt meg. Ez az előző évihez viszonyítva 24,9 százalékos bruttó, illetve 21.1 százalékos nettó kere­setnövekedés. Bár a bruttó kereset nagyságát tekintve 14 650 forinttal az építőipar áll első helyen. Kiemelke­dően nagy arányban, csak­nem 40 százalékkal növeke­dett a kereskedelemben, va­lamint a posta- és távközlés területén dolgozók bruttó át­lagkeresete, ami a kiegyen­lítődés irányába hatott. Egyre több a munkanélküli Holnap este: Találkozzunk az Aradi Vértanúk ligetében Békéscsabán! Magyar­olasz partner­közvetítés Magyar—Olasz Gazdasági Partnerközvetítő Kft. alapító okiratát írták alá hétfőn az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (Okisz) és az olasz ARCOMES cég képviselői Budapesten. Az 1 millió fo­rintos alaptőkével, 50-50 szá­zalékos részesedéssel meg­alapított új szervezet arra vállalkozik, hogy a nyugat­európai gyakorlatot nálunk is elterjessze. Már április elején megkezdi szolgaitató tevékenységét. Arra vállalko­zik, hogy a magyar ipari szövetkezeteknek, vállalatok­nak, magánvállalkozóknak üzleti ajánlatokat közvetít. Az Okisz olasz partnere, az ARCOMES évek óta tagja annak a számítógépes adat­banknak, amely a Közös Piac szoftverbázisára épülve ad, továbbít céginformációt. En­nek alapján tudhatják meg az érdeklődők, hogy egy-egy régióba célszerű-e tőkét be­fektetni, ott vegyes vállala­tot alapítani. Az olasz part­ner lehetővé tette, hogy a budapesti cég az Európai Kö­zösség adatbázisába bekap­csolódjék, azt használja. Honfitársaink! Néhány nappal ezelőtt végre méltó módon emlékezhettünk meg egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk 143. évfordulójá­ról, megadva az akkori ese­mények alakítóinak azt a tiszteletet, melyet méltán ér­demeltek ki, s egyben pél­dájukból erőt meríthettünk az előttünk álló — sokszor leküzdhetetlennek tűnő — feladatok megoldásához. A márciusi dicső napok­hoz sajnos, tavaly óta szoro­san kapcsolódik egy olyan esemény, mely történelmünk sötét lapjaira íródott. Maros- vásárhely utcáin az emberi mivoltukból kivetkőzött, fel­bőszített és félrevezetett tö­megek bunkókkal és vasvil­lákkal próbálták „feledtetni” március 15-ét, igyekezve megsemmisíteni mindent, ami, s aki magyar. Nem rajtuk múlott, hogy céljukat nem tudták véghez vinni. Az utódállamokban élő nemzetrészeink helyzete az elmúlt év folyamán tovább romlott. A velük való szoli­daritás mindig fontos volt, most azonban különösen az! Ezért kérünk valamennyi honfitársunkat, hogy március 20-án az egyházi intézmé­nyekre, a közszolgálati hiva­talokra és intézményekre, vállalatok és gazdasági egy­ségek épületeire helyezzék ki a nemzetiszínű trikolórt és a gyász lobogóját, így emlé­kezve a marosvásárhelyi ma­gyarellenes pogrom áldoza­taira, s mindazokra, akik az­óta is üldöztetést szenved­nek. Egyúttal felhívjuk a figyel­met, hogy este 18 órakor az Aradi Vértanúk ligetében, Békéscsabán, a. megyei könyvtár előtti ligetben, az emlékükre állított kopjafánál megemlékezést tartunk. Gyertyát gyújtunk, s elhe­lyezzük a kegyelet virágait, így tisztelegve a marosvásár­helyi magyarellenes pogrom áldozatainak emléke előtt. Erdélyi Kör Egyesület, Békéscsaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom