Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

NÉPÚJSÁG 1989. október 5., csütörtök Hz MSZMP és az egyházak megyei vezetőinek tanácskozása Savanyú a cukor, avagy közelharc az önállóságért (Folytatás az 1. oldalról) mel üdvözlik a találkozó kezdeményezését, amely ugyan korai, de semmiképp sem hiábavaló. Korai, mert voltaképpen nem lehet tud­ni, hogy a párton belül mely irányzat mit képvisel. Az együttműködéshez szükség van a személyi garanciákra, ehhez pedig idő kell. Hang­súllyal beszéltek a felszóla­lók arról, hogy híven kíván­ják szolgálni a békés átme­netet, a jövőt, s az egyes embert. A beszélgetés alap­hangját adta meg Réthy Ist­ván apát-plébános, aki min­denekelőtt azt a lényegi kér­dést vetette fel, milyen a „befoglaló forma”, amelyben a részleteket el kell helyez­ni. Ez fontos ebben az eset­ben azért, mert tisztázandó, mi az, amiről ezen a talál­kozón ildomos, hasznos le- end beszélgetni. Hangot adott annak a véleményé­nek, hogy e találkozón az egyházak képviselői egy párttal beszélgetnek a sok párt közül. Többen kiemel­ték: a múlt felhánytorgatá- sa, az ellenségeskedés he­lyett a közös jövőn kell munkálkodni, s hogy a „ki kit győz le” csődöt mondott, helyébe kell emelni a „ki kit segít, szolgál” kérdését, s ehhez megtalálni a meg­felelő kereteket. „Jóleső elégtétel, hogy itt lehetünk, jóleső elégtétel azért is, mert évtizedekig az volt, hogy az egyháztól félni kell” — fogalmazott Nobik Erzsé­bet, s arra intett, feledni kell az ellenségeskedést. „Há­lát adunk a Teremtőnek azért, ami elkezdődött, s a hálás ember sosem lehet bosszúálló” — mondta. Dr. Tömböly János azt fejteget­te, hogy a párt legyen az egyház segítségére a féle­lem eloszlatásában, hiszen napjainkban még sok család például azért nem engedi hittanra járni a gyermekét, mert tart tőle, mit hoz a jö­vő. „Tanulságos találkozás volt” — foglalta össze a há­zigazdák nevében dr. Forrai József a beszélgetést. T. I. Négyszáz orosztanár ingyenes átképzése Ha van szorgalma s kitartása, százezret kap ajándékba Szeptember 21.: a pályázat megjelenik a Népújságban. Szeptember 22.: telefon az összes Békés megyei területi művelődési osztálynak. Szep­tember 26: a megyei peda­gógiai intézet munkatársa, dr. Bukovinszky Istvánná személyesen viszi Budapest­re a pályázatokat. Eddig az események napló­szerű tényei. De nézzük, mi van mögötte! A Szegeden székelő Talent Kft. (szerve­ző iroda) megbízást kapott az ÁISH jogutódjától, hogy próbáljanak valamiféle al­ternatív megoldást (ki) talál­ni az orosz szakos tanárok átképzésére. Erre a célra az ifjúságpolitikai alapból az anyagi fedezetet is biztosít­ják. Dr. Farkas Katalin, a Talent főkoordinátora vállal­kozott egy elgondolás részle­tes kidolgozására. A koncep­ció elkészültekor valameny- nyi megyei tanácshoz, peda­gógiai intézethez és újsághoz eljuttatták a felhívást. Esze­rint minden harmincöt év alatti orosznyelv-tanárt há­rom év alatt angolnyelv-ta- nárrá képeznek (ingyen!), ha pályázata időben beérkezik a Nemzetközi Nyelviskola bu­dapesti képviseletére. Ugyan­is, az anyagiak országos szin­ten mindössze négyszáz sze­Tegnapi lapunkban már több, október 6-ai rendez­vény tervezett programjáról írtunk. Ezeken kívül a kö­vetkezőket ajánljuk olvasó­ink figyelmébe: SARKADON* az aradi ti­zenhármak vértanúságának évfordulóján, október 6-án ünnepélyes keretek között avatják fel az aradi vérta­núk emlékművét, amelynek alkotója Mladonyiczky Béla szobrászművész. Az esemény 15 óra 45 perckor kezdődik. A résztvevők fáklyás sétá­val vonulnak az emlékmű­höz a Szalontai út, Gyulai út, Ajnti út vonalán; s 16 órakor csendül fel a Him­nusz, majd Magyar Tivadar színművész Ady Endre In­tés az őrzőkhöz című versét szavalja el. Ezt követően Ja­kó István tanácselnök mond köszöntőt. Ünnepi beszédet Pusztai Ferenc művelődési államtitkár tart. A Bartók Béla Művelődési Központ ki­állítótermében 17 órakor Mladonyiczky Béla kisplasz­tikái kiállítását nyitják meg, majd 18 órakor a reformá­tus templomban orgona­hangverseny lesz. Közremű­ködik: Áchim Erzsébet or­gonaművész és Pál Olga énekművész. BÉKÉSCSABÁN október 6- án a Demisz békéscsabai vá­rosi szervezete ifjúsági na­pot tart. A rendezvénysoro­mély átképzésére elegendők. Az ezen a számon felül esők­re az ingyenesség már nem vonatkozik. Ezért tehát itt az nyer, aki a leggyorsabb, hiszen az elbírálás a jelent­kezés sorrendjében lesz. És Békés megye nem szégyen­kezhet. Egyetlen délután le­forgása alatt sikerült 18 vál­lalkozó szellemű pedagógust találni, s tőlük a szükséges dokumentumokat beszerezni. — Nemcsak az idő szorí­tása miatt izgultunk, hogy összejöjjön egy csoportra va­ló jelentkező, más okok miatt is szeretnénk, ha megyénk­ben megalakulhatna a Nem­zetközi Nyelviskola egy ki­helyezett átképzési központ­ja — mondta Bukovmszky Istvánná. — Arra szá llítunk ugyanis, hogy egy ilyen szín­vonalú iskola jelentős segít­séget tudna nyújtani* akár szakmailag, akár a segéd­anyagokat tekintve a már/ működő hagyományos angol- nyelv-tanfolyamainknak. Dr. Farkas Katalint, a Ta­lent Kft. főkoordinátorát is megkerestük, van-e már döntés abban, hogy mely me­gyék kapták meg a jogot az átképzési központ létrehozá­sára. — Békés megye gyorsan reagált a felhívásra, ez biz­zat jó idő esetén a „Meste­rek utcája” — népművésze­ti és kirakodóvásár — meg­nyitásával kezdődik 14 óra­kor a sétálóutcában. A meg­nyitó ünnepség 16 órakor a Korzó téren lesz, majd Ba­csó Ferenc gitár-ének mű­vész tart előadást, 17 órakor pedig a Rábai Miklós úttörő néptáncegyüttes lép föl. A néptáncosok után Maksa Zoltán „Vidióta lettem” cí­mű humorális műsora lát­ható, hallható. A folytatás­ban a városi diákszövetség átadja az emblémapályázat díját, majd 19 órakor a Szi­lánkok együttes lép föl, mű­soruk után tartják a tombo­lahúzást. A program szerint este 8-kor lép fel a Los An- dios együttes, pontosan 21 órakor emlékeznek meg az aradi vértanúkról. Az ifjú­sági házban 19 óra 30-kor diszkó lesz, beígért megle­petésekkel. Rossz idő esetén a programokat az ifjúsági házban tartják meg. ÚJKÍGYÓSON az Erdélyi Kör és az MDF helyi szer­vezete 18 óra 30 percre a helyi művelődési házba hív­ja mindazokat, akik részvé­telükkel is tisztelegni akar­nak az aradi vértanúk előtt. A szervezők 17 óra 30 perc­kor koszorút helyeznek el Meszéna Ferenc ’48-as hon­védtiszt sírjánál az újkígyó- si temetőben. tos — állította —, s remél­hetőleg a döntés sem várat már sokáig magára. — Azért gondoltunk a Nemzetközi Nyelviskolára ebben az akcióban, mert ők külföldről rengeteg segítsé­get kapnak, kitűnő nyelv ta-’ nárokat tudnak számukra biztosítani, köztük olyano­kat, akiknek anyanyelvűk az angol. Vagyis az a négyszáz orosz szakos pedagógus (száz budapesti és három­száz vidéki), akik megnyerik ezt a pályázatot, rekordidő alatt tehetnek nyelvvizsgát és szerezhetik meg angolból a diplomát. Egy-egy nevelő átképzése a három év alatt százezer forintba kerül. Arra is vigyáztunk, hogy ne csak mi, a szervezők vállaljunk felelősséget ebben az átkép­zési akcióban, hanem a vál­lalkozó orosz szakos kolléga is. Aki ugyanis időközben meggondolja magát és abba­hagyja az iskolát, annak az átképzési díj bizonyos.száza­lékát vissza kell fizetnie. A Talent és a Nemzetközi Nyelviskola pedig mindazok számára, akik komolyan ve­szik a három évet, abszolút esélyt garantálnak a nyelv­vizsga és a második nyel'vi diploma megszerzéséhez. Magyar Mária Reformtörekvések áz oktatásban A tegnap délután Békés­csabán tartott oktatási in­tézményvezetők értekezleté­re a házigazdák (a Békés­csabai Városi Tanács műve­lődési osztálya) dr. Mihály Ottó személyében neves elő­adót hívtak. Az Országos Pedagógiai Intézet tudomá­nyos osztályvezetője a pe­dagógustársadalmat és az Oktatás egész rendszerét érintő közoktatásügyi re­formtörekvésekről tájékoz­tatta a jelenlevőket. Mint el­mondta, a néhány évvel ez­előtt életbe lépett új oktatá­si törvényt már túlhaladták a minden területen felgyor­sult magyarországi változá­sok. Nem kompromisszu­mokra, toldás-foldásra van tehát szükség, hanem egy merőben más, új Oktatási rendszerre. Olyanra, ahol nem felülről próbálnak meg ráhúzni valami „átalakítot­tat” az iskolákra, hanem az iskola maga reformálja meg é önmagát, s önállóan dönt arról, mit, hogyan tanít. (Ebben csupán az alkot­mány, egy később kidolgo­zandó nemzeti alaptanterv és vizsgarendszer irányít­hat.) Október 6-i rendezvények Szeptember 29-én megje­lent tudósításunkban hírt adtunk arról, hogy a Hunga- ronektár békési üzemének dolgozói kinyilvánították szándékukat, miszerint a bu­dapesti vállalattól el kíván­nak szakadni. Határozatuk­ban felkérték a vállalat igaz­gatóját, hogy két héten be­lül tájékoztassa a dolgozó­kat álláspontjáról. Erre ke­rült sor tegnap délután azon a termelési értekezleten, ahol többek között megje­lent a vállalat igazgatója, szakszervezeti titkára, jogá­sza, a Mészöv, a KPVDSZ és a párt helyi képviselői, va­lamint az üzem dolgozói. Az értekezleten szenvedélyesen csaptak össze a különböző érdekekből fakadó nézetek. Szakmár János igazgató rea­gált az üzem vezetője, Hé- gely Sándorné által már elő­zőleg ismertetett helyzetér­tékelésére, mely szerint in­korrekt, nem a valós adato­kat tartalmazza. Igyekezett tételesen megcáfolni a leír­takat. Véleménynyilvánítása nem volt mentes a szemé­lyeskedéstől, amely a dolgo­zók többszöri nemtetszését is kiváltotta. Élesen fogal­mazott a Népújságban és a Kossuth rádióban közölt tu­dósításokról. Keresi az in­formátort, mivel felelősségre kívánja vonni. Az október 2-án újonnan választott szakszervezeti bizottságot partnerként elfogadja. A vál­lalat igazgatósága és fel­ügyelő bizottsága szeptember 27-i ülésén előterjesztette a békési határozatot, melyben úgy döntöttek, hogy a gaz­dasági önállóság tárgyában a dolgozók határozatot nem hozhatnák. A Hungaronek- tár a 145 tagú közös válla­lat (áfész) tulajdona. Ez a társaság rendelkezik a va­gyonnal. Ha bárki, vagy bár­mely szervezet vagyonrészt akar kivenni, annak a válla­lati tanáccsal kell megálla­podni, ha egyáltalán haj­landó eladni. Hégely Sándorné, az üzem vezetője elmondta, hogy va­lamennyi adatot, amely a helyzetelemzésben szerepel a nyereségről, beruházásról, fejlesztésről, bérről, stb. a vállalat hivatalos anyagából vette át. Felvetette a kér­dést, hogy miért ragaszkod­nak annyira a békési üzem­hez, ha azt veszteségesnek minősítik? Hová kerül és hol tűnik el az üzem nyere­sége, és ezek után hogyan lehet hinni a vállalati ada­toknak? A leányvállalati formára eddig azért nem tettek javaslatot, mert a vál­lalat mereven elzárkózott at­tól, hogy az eredményérde­keltség a dolgozókra is vo­natkozzon — holott ez lett volna az alapja. Szakmár János visszautasította az el­hangzottakat, s megjegyez­te, hogy „eljutottam az üzemvezető felfüggesztésé­nek gondolatáig”. A dolgo­zók egyértelműen az önálló­sodás és vezetőjük igaza mellett voksoltak. Hosszas vita után megálla­podtak abban, hogy létre­hoznak egy bizottságot, amely ezek után a dolgozók érdekeit képviselve tárgyal az igazgatótanáccsal és al­ternatívákat dolgoz ki az ön­állósodási lehetőségekre. Kérték a vállalat igazgató­ját, hogy tartózkodjon a re­torziótól a képviselőkkel szemben. Az igazgató a dön­tést halogatni akarja, hivat­kozván a felgyülemlett ne­gyedik negyedévi munkákra, az időhiányra. A dolgozók azonban két héten belül le akarnak ülni a tárgyalóasz­talhoz, keresik a békés meg­oldást. Csak remélni tud­juk, hogy ez a megoldási folyamat sikerrel zárul, ér­vényesítve a dolgozó kollek­tíva akaratát. Csendes Lívia Múltunk sötét foltjai Rehabilitálják a meghurcolt német nemzetiségieket is Ojabb lépéseket tesz a ma­gyar kormányzat múltunk sötét foltjainak a feltárásá­ban és rendezésében. E fo­lyamat fontos állomásaként h . minap sajtótájékoztatót tartottak a Magyarországi Németek Szövetsége (MNSZ) budapesti székházában. A Szovjetunióba deportáltak 20-25 százaléka nem tért vissza Hambuch Géza, a szövet­ség főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta; „Céljuk az 1944/45. fordulóján munka­végzésre a Szovjetunióba szállított, deportált — inter­nált német származású és német nevű, illetve az 1950— 53. között az országon belül kitelepített, internált ma­gyarországi németek munka­viszonyának, nyugdíjának rendezése és e nemzetiség erkölcsi-politikai rehabilitá­lása.” Felidézve az akkori ese­ményeket, elmondta, hogy a szovjet katonai parancsnok­ság. 1944. december 26-án keltezett parancsa értelmé­ben a német származású munkaképes személyeket „kismunkára” a front mö­götti területeken a szovjet hatóságok igénybe veszik. A magyar kormánnyal való megállapodás alapján — Er­dei Ferenc belügyminiszter 1945. január 5-ei rendelete szerint — mentesültek a munkaszolgálat • alól azok, akikről a kormány igazolta, hogy német nevük ellenére magyarnak tekinthetők. E parancs „eredményeképpen” az érintett mintegy 65 ezer magyarországi német nemze­tiségű lakosból 44 ezret a Szovjetunióba szállítottak. A „mindössze” 15 napos „.igény­bevételből” végül két-három év, esetenként több lett. A deportáltak 20-25 százaléka nem tért vissza a Szovjet­unióból. A többiek emberi­leg és fizikailag sérülten próbáltak visszailleszkedni a magyar társadalomba. A meghurcolásuknak azonban ezzel nem lett vége. 1J49— 53 között Rákosiék állam- biztonsági okokra hivatkoz-' va a határövezetekből körül­belül 45 ezer különböző nemzetiségekhez tartozó ma­gyar állampolgárt internál­tak Hortobágy térségébe. Az érintettek eredeti lakóhe­lyükre csak 1956 után köl­tözhettek vissza. Elekről 983 embert vittek el Dr. Zielbauer György, az MNSZ elnökségi tagja rész­letesen megvilágította a de­portálások, internálások hát­terét. A Békés megyei vo­natkozásokról elmondta, hogy szűkebb hazánkban a ’45-ös intézkedések — az ed­digi felmérések szerint — 15 település 3150 német szár­mazású vagy nevű lakosát érintették. A magyar ható­ságok a német polgárok ki­sebb részét „igazolták”, a többieket a szovjet szervek a Szovjetunióba deportálták. Így például az eleki és al- máskamarási gyűjtőpont"ól 983, illetve 320 személyt. A 20-25 százalékos „veszteség” rájuk is vonatkozott — tette hozzá. A kormányzat álláspontját dr. Bálint Tibor, a Belügy­minisztérium titkárságának a vezetője fejtette ki. Esze­rint átfogóan rendezni kí­vánják ezeket a törvénysér­tő, koncepciós ügyeket ab­ból az alapállásból, hogy a magyar társadalomnak szembe kell néznie múltjá­val. A kormány szeptember 15-i határozata alapján a rehabilitáció keretében meg­oldják a munkaviszonnyal és a nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseket is. 509 forint nyugdíjemelés A jövőben a munkaviszony idejébe beszámítják az in­ternálásban eltöltött időt, vagy egyszeri, 500 forintos nyugdíjemelésre kerülhet sor. Az érintett személyek eldönthetik, hogy a fenti két megoldásból melyiket vá­lasztják. Nem terjed ki a rendezés a háborús és nép­ellenes tevékenység miatt jogerősen elítéltekre, a köz- törvényes bűnök miatt in­ternáltakra, a német állam- polgárságukért internáltakra és a Volksbundban vezető szerepet játszókra. Mivel a fenti intézkedések rendkívül sokrétűek, konkrét emberi sorsokat érintenek, a mi­nisztérium kéri az érdekel­teket, hogy azok, akik­nek a társadalombiztosítási igazgatóságok még nem ren­dezték megnyugtatóan nyug­díjukat, levélben fordulja­nak a Belügyminisztérium igazgatási osztályához (Bu­dapest, Pf.: 314, 1903) ha­tósági bizonyítványért. E dokumentum alapján lehet ugyanis kçrni a társadalom- biztosítástól a végleges ren­dezést. A kérvényen tanúk­kal. illetve hiteles iratokkal kell bizonyítani, hogy a megnevezett kizáró okok nem vonatkoznak a levél­íróra. Dr. Bálint Tibor el­mondta, hogy a miniszté­rium elfogadja a német szö­vetség igazolását, így prak­tikus okokból javasolta, hogy érdemes először őket meg­keresni. Hambuch Géza eh­hez hozzátette: „A szövetség kongresszusi küldöttjein ke­resztül formanyomtatványok alapján kívánja egy-egy ré­gió kérelmeit összefogni és továbbítani. A kormány képviselője je­lezte, hogy a hatósági bizo­nyítványokat november el­sejétől kezdik kiadni, de a „rendezést” ez év augusztus elsejétől számítják. A kor­mányzat tudja — fejezte be mondandóját —, hogy ezen intézkedésekkel igazi elég­tételt nem lehet szolgáltatni a meghurcoltaknak, de a je­lenlegi pénzügyi helyzet tny- nyit tesz lehetővé. A jóváté­tel lehetőségét továbbra is vizsgálják, de addig is a kormány határozati javas­lattal fordul a parlament elé — várhatóan október végén —, hogy kövessék me^> a társadalom nevében az érin­tett személyeket. (krausz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom