Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-24 / 147. szám
1989. június 24., szombat Győni Géza érmelegítője : szívdobbanás Jeles irodalmi kiállítás az orosházi múzeumban 0 meghívottak: a szomszédos országokban élő magyarok Néprajzi szeminárium Békésen Vizfcstmény Krasznojarszkból, a költő temetéséről Fotó: Kovács Erzsébet Kettőre gondolok, amikor először csak úgy „ismerkedve a hangulattal” végigjárom az orosházi múzeum három emeleti termét. Az egyik, hogy nem emlékszem, bemutattak-e már olyan kiállítást itt, a Körös völgyében, mely kezdetektől napjainkig végigkísérte a megye irodalmi életét, igaz, kihangsúlyozva kissé az orosházi emlékeket-eseményeket- tényeket, mert azért mégiscsak Orosházán rendezték be ezt a kiállítást. A másik Gyóni Géza kötött kesztyűje és érmelegítője a krasz- nojarszki fogolytáborból, 1916—17-ből. Üveg alatt, a vitrinben, ott, előttem a rongyos, szürke érmelegítő, mely rostjaiban még őrzi a szomorú sorsú költő csuklójának, karjának melegét. Miféle hátborzongatóan nagyszerű emberi közelség! Szóval ez a kettő, pedig lehetne jóval több, több tucatnyi is, hiszen első pillanatban látszik, hogy az Elek László és Bárdos Zsuzsa mélységeket kutató és összefüggéseket érzékeltető gyűjtő, rendező módszerei és elkötelezettsége hozták azt, hogy egyáltalán létrejöhetett ez a soha-nem-volt kiállítás. Könnyű lenne most végigsorolni, mit is látunk? Azt hiszem, nem ez a célravezető, sokkal inkább az, hogy felemlítsünk néhány megkapó részletet, különösen jól sikerült válogatást abból: mi történt ezen a tájon a török kortól mindmáig az irodalomnak és irodalomterjesztésnek nevezett témakörökben ? Sokkal több, mint azt a magát még tájékozottnak tartó múzeumlátogató is gondolná! Szinte külön irodalma van a gyulai végvárnak, Tinódi, Zrínyi utal rá műveiben, a török világutazó, Evlia Cselebi sem hagyja ki a híres várat. Aztán a Rákóczi-kor, írások a bé- késszentandrási lázadókról, majd ezen a kiállításon is méltó helyen Tessedik Sámuel, a szarvasi pap, író, pedagógus. A reformkor és a szabadságharc emlékezetes alakjait könyveik bemutatásával hozza közel a vendéghez a kiállítás, Bonyhay Benjámin „Három komának beszélgetése a szabadságról” című műve beleolvasásra is újra feljegyezhető. Az Orosházán is lelkészkedő Székács Józsefet nemcsak itt nevezték a „nemzet papjának”, és szerb népdalfordításai nemcsak ugyanitt voltak ismertek. Szarvasra kanyarodik újra a figyelem Vajda Péter által, akinek tüdőgyulladás okozta korai haláláról Petőfi Sándor verset írt, de itt van még Greguss Ágost, Bal- lagi (Bloch) Mór és mások. Aztán a gyulai Pálffy Albert könyveivel állhatunk szemben. Báró Eötvös József, akinek Szentetornyán volt nyaralója, aztán Petőfi Sándor, a többszörös vendég Mező- berényben Orlay Petries So- máéknál, fia, Zoltán, a szarvasi gimnázium egykori tanulója. Arany János és Geszt. Tisza Domokos nevelője, 1851-ben, két évvel Világos után. A vers két sora, melyet Domokos névnapjára írt. „Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben Ember lenni mindég, minden körülményben”. Innen az önkényuralom és a II. világháború közötti időszak, Táncsics Mihály, Justh Zsigmond, Csizmadia Sándor, és itt a tárló Gyóni Gézáról, a hadifogolytárs, Tscheik Ernő vízfestményei Krasznojarszkról és a költő temetéséről ; írókészlete, irattárcája, kéziratos verse; „Honvédek az őrtűznél’”... „A csapat nyugszik. Ma éjjel én virrasztók .. Sejtelmes, nagy látomások, többek, mint egyszerű emlék. Máshol orosháziak a századelő pár évtizedéből, a költő, hírlapíró Keresztes Lajos könyve „Ki életét élem?", az ugyancsak költőhírlapíró Branyiczky Dezső könyvei, Jászay-Horváth Elemér verseskönyve, „Színek, szavak”. És a század közepén formálódó irodalom, a népi írók: Szabó Pál, Sin- ka István, Hegyesi János, Féja Géza, Darvas József, Bakó József. Majd a még közelesebbek: Csurka Péter, Csizmadia Imre, Simonyi Imre, Ladányi Mihály; az Űj Aurora-antológiák és -kötetek, a Köröstáj Baráti Kör első könyve, a „Nem öltünk díszmagyart”, a megyei könyvtár híres bibliofilsorozatának néhány jeles, ide kötődő darabja. A nyomdák, a színházi élet plakátokkal, fotográfiákkal, könyvekkel vannak jelen, egészen a nemrég alakult Tevan Kiadóig, melyet első kiadványa, Szép Ernő ' „A jázminok illata” reprezentál. Kétségtelen, nagy a vállalkozás, látható, hogy több anyag is elfért volna még, de a hely megkötötte a berendezők fantáziájának szárnyalását. A kiállítás így is reveláció, előzménye, ha nem is volt, jeles, jelentős tett. A tervek szerint augusztusban bontják, nagy könnyelműség lenne az anyagot újra raktárba tenni, és nem bemutatni egykét hónapos időszakokban a megye többi városában is. A kérdés persze: lenne-e jelentkező? Azt, hiszem, igen- S. E. Egerben a múlt év őszén rendeztek konferenciát a határon túli magyarság részére. A rendezvény vendégei elmondták, hogy a hazánkkal szomszédos országokban élő néprajzkutatók, önkéntes néprajzi gyűjtők és honismereti szakemberek nem kapnak megfelelő képzést tevékenységükhöz. És panaszuk meghallgatásra talált. Békésen, július 2. és 12. között néprajzi szeminárium lesz. Erről beszélgettünk dr. Krupa Andrással, a TIT Békés Megyei Szervezetének titkárával. — Miért ne nyújtanánk itt, Békésben alapképzést a magyar néprajztudomány legfontosabb témaköreiből, e lelkes kutatómunkásoknak, ha tudjuk; magukra vannak hagyatva, s nem ismerik a néprajztudomány legújabb eredményeit — Nem kis feladatra vállalkoztak. Segítőik is akadtak? — Az országos társadalmi szervek szépen támogatták elképzeléseinket. A Magyar Néprajzi Társaság, a TIT Országos Néprajzi Választmánya, valamint a békési tanács mellett feltétlen meg kell említenem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemet is. Nem véletlen. hogy a szeminárium szakvezetője dr. Üjváry Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár .. . — Ha szólna néhány szót a rendezvény céljáról! — A programból is kitűnik, hogy elsődleges feladatunk a magyar népi kultúra alapjainak képzése, így többek között előadás hangzik el a néprajztudományok történetéről, az önkéntes Városrészi önkormányzati központokat alakítanak ki Székesfehérvárott. A város tanácsának határozata szerint a természetes település- szerkezetet figyelembe véve tizennégy lakókörzetben lesznek ilyen központok, s ezek a „kis tanácsok” nem önálló jogi személyként tevékenykednek majd, de nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Feladatuk a városi tanács és a lakosság kapcsolatának erősítése és a társadalmi szervezetek néprajzi gyűjtőmozgalomról, a népzenéről, a néptáncról, a magyarországi nemzetiségi néprajzkutatásról és így tovább, és így tovább. De nem csak a népi kultúra alapjait, hanem annak közművelődési, népművelési oldalát is szeretnénk megismertetni a résztvevőkkel. Az Országos Közművelődési Központból például négy élőadót várunk. — Gondolom, nem véletlen az sem, hogy éppen Békésen (a Dánfoki Ifjúsági táborban) rendezik a szemináriumot ... — A megyében négy nemzetiség él, körükben rendszeres néprajzkutatás folyik, így módunkban áll megmutatni, nálunk, hogyan érvényesül a nemzetiségpolitika. Békésre azért került a választás, mert ez az ősi magyar alföldi város első székhelye volt a megyének, s jó és szép környezetet, ellátást tud biztosítani mindazoknak, akik eljönnek meghívásunkra. — Ezek szerint meghívá- -sos alapon jöhetnek a kutatók? — Igen, és igyekeztünk úgy kialakítani a meghívottak körét, hogy lehetőleg minden szomszédos országból érkezzenek, önkéntes néprajzi gyűjtők, falusi tanítók, és mindazok, akik foglalkoztak, vagy szeretnének foglalkozni honismerettel, néprajzzal... Az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tervezett huszonöt vendég helyett, máris harmincán jelezték részvételüket. — Honnan érkeznek hallgatók? — Szép számban — tízen — jönnek a kárpátaljai maegyüttműködésének javítása lesz; valamennyi, a lakókörzetet érintő kérdésben joguk lesz véleményt nyilvánítani, s ki is kérik véleményüket, így például széles körben megvitatják a tanácsülési előterjesztéseket, a tanácstagokat segítve állást foglalnak az egyes döntéstervezetekről. a lakókörzet fejlesztését szolgáló tervekről. Jogosultak lesznek javaslatot tenni szociálpolitikai kérdésekben. kezdeményezhetik az állami gondozásba vételt, a gyarok képviseletében. Az ungvári egyetem magyar tanszékének valamennyi előadója itt lesz. De várjuk a beregszászi Illyés Gyula Kör elnökét, valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Egyesületének elnökét is. Csehszlovákiából és Jugoszláviából is tízen jelentkeztek, Ausztriából egy hallgatót várunk. Romániában is tudnak a szemináriumról mindazok, akiket érdekelhet a program. Jelentkezni eddig egyikőjük sem tudott, mindenesetre úgy rendezkedtünk be, hogy, ha váratlanul mégis jönnének, tudjuk fogadni őket. — Nézegettem a szeminárium. programját. Nem egy kulturális eseménybe bekapcsolódnak. Várszínház, Tar- hosi Zenei Napok, és így tovább ... — Igen. Azt akartuk, hogy a megye kulturális életéből is ízelítőt kapjanak vendégeink. — Nem sok ez egy kicsit tíz napra? — Ügy van ez. mint egy induló újságnál. Az első számban minden rovat bemutatkozik, így ismert lesz a lap profilja... Mi is szeretnénk kerek képet adni most, az első szemináriumon. Nincs tapasztalatunk sem, ezért tervezünk e szeminárium végén egy beszélgetést arról, hogy hogyan tovább? . .. — Lesz folytatás? — Ha úgy látjuk, van rá igény, természetesen ez a szeminárium csak egy folyamat kezdete lesz. — Akkor találkozunk július 2-án, Békésen ... — vendégeket e napra várjuk, de az ünnepélyes megnyitó 3-án lesz. A megnyitó beszédet Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Néprajzi Választmányának elnöke tartja. Nagy Ágnes szociális otthoni elhelyezést az alkoholisták kényszergyógykezelését is. Átveszik a Hazafias Népfront eddigi tevékenységének egy részét: az igények és lehetőségek ismeretében szervezik majd a lakóhelyszépítő társadalmi munkát. A központok tevékenységének anyagi fedezetét a tanács állja. A városrészi önkormányzati központok tevékenységétől az eddiginél rugalmasabb, demokratikusabb várospolitika megteremtését várják. Városrészi önkormányzati központok fl világ könyvei — a könyv világa fl lipcsei nemzetközi kiállítás Békés megyei mérlege Éppen háromnegyed százada, hogy időről időre Lipcsében rendezik a világ egyik legjelentősebb könyv- művészeti kiállítását. Ezekben a hetekben ismét a német könyvkiadás történelmi múltú központjára tekint a könyvtervező, -készítő és -kiadó szakemberek s a szép könyv iránt érdeklődők népes tábora: a Messehaus am Markt négy emeletén 81 országból beküldött mintegy 8000 kötetben gyönyörködhetnek a látogatók. A magyar kollekcióból a nemzetközi zsűri a maximális kötetszám (240 darab) bemutatását engedélyezte (ez a tény már önmagában is minősítő értékű), s külön örömünkre szolgált, hogy a kiállított, sőt a díjazott könyvek között is szép számban találhatók a Kner Nyomdában készült opusok. A kneri és tevani alapozású Békés megyei könyvkészítés ezúttal is jól vizsgázott, pedig a nemzetközi konkurencia igen jelentős versenyre késztetett minden kiállítót. A zsűri is nagyon szigorú [ár iiNG.MtiscHr PUSZTA A Magyar puszta ezüstérmes kötete minősítési feltételeket szabott, vizsgálva és értékelve a könyvek külső és belső megformálását valamint a nyomdatechnikai kivitel színvonalát. Mi, akik természetesnek, mindennapjaink részének tekintjük, hogy a Kner Nyomdában (Gyomán, Békéscsabán vagy Gyulán) készült szebbnél szebb kötetek és albumok a bolti könyvkínálat megvásárolható részei, közkönyvtárak kölcsönözhető tételei, magánkönyvtárunk darabjai, talán nem is tudjuk kellően értékelni azt a tényt, hogy nem egy esetben világviszonylatban is számon tartott és elismert könyvremekek tartoznak környezetünkhöz. A Lipcsében kiállított könyvek közül is kitűntek a Helikon Kiadó—Kner Nyomda „házasság” Szántó Tibor könyvművész-tipográKner-minikönyvek fus nevével fémjelzett alkotásai: Dante Isteni színjáté- ka Salvador Dali rajzaival; Ritszosz: Kis szvit piros dúrbán című verseskötete; a Stílusgyakorlatok című Que- neau-mű; Kosztolányi Zsi- vajgó természete; az egyre népszerűbb ún. névsorozat esztétikus darabjai. Sikert aratott a Magyar Hírmondó sorozata, a Kalevala legújabb kiadása, a Flamand kalendárium, míg az albumok kategóriájában ezüstérmet kapott a Corvina Kiadónál megjelent, a magyar pusztát bemutató német nyelvű képeskönyv s bronzérmet a Nekcsei-Biblia kötete. Lokálpatrióta büszkeséggel tapasztaltuk, hogy a Kner Nyomda kiadványait leíró 2 kötetes monográfia is a tárlókon szereplő müvek közé került. Egy kisebb. kabinetkiállítás keretében minikönyveket is bemutattak. Ezen a Kner- kiadású Dallos-sorozat 5 darabja képviselte megyénket. Örömmel adunk hírt két békéscsabai kiállító egyéni sikeréről: Gécs Béla művészi Béke-kompozícióját, a francia forradalom 200. évfordulója tiszteletére készített művét és két könyvtervét, valamint Barabás Ferenc plakáttervét, illetőleg egy ötletes tipografizálású, kétnyelvű verseskötetét méltatta kiállításra a zsűri. Az utóbbi 7 év könyvtermésének legjavát bemutató lipcsei seregszemle minden látogatót meggyőzhetett arról, hogy a könyvek által képviselt gondolatok közvetve bár, de az egész emberiség szolgálatába állíthatók. Az 1989-es kiállítás mottójául választott Victor Hugo idézet is ezt erősítette meg. hiszen megállapítása mindmáig s a jövőben is időszerű: A könyvé a jövő, nem a bombáé, a békéé és nem a háborúé. Ennek örök aktualitását bizonyította a világ minden tájáról Lipcsébe elküldött könyvegyüttes, megerősítve a gondolat igazában a könyveket szerető s a kiállítást megtekintő sok ezer látogatót. Dr. Papp János
