Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

1989. június 24., szombat o Megegyezés hiányában békés termelői tüntetés lesz Hz érdekvédelem közhelyei Óriási készletek — II kereskedelem is ludas — Baj van a minőséggel — Fertőzött vendéglátás — II fogyasztó se legyen közömbös Az utóbbi évtizedben annyit beszéltünk a fogyasztói érdekvédelemről, hogy a két szó közhellyé vált. Mára kiderült: nincs is az országban olyan szervezet, amely hatékonyan védené a kiszolgáltatott vásárlók jogait. Ha­lódik a szakszervezeti társadalmi ellenőrzés, a fogyasz­tók tanácsainak nincs igazi mozgásterük, a helyi taná­csok pedig szakemberek híján aligha felelnek meg a mai követelményeknek. A kilátások sem valami rózsá­sak, hiszen a piacgazdaság megteremtése közepette hát­térbe- szorul az érdekvédelem. Mégis lesz aratási de­monstráció június 29-én, Péter, Pál napján, mivel a termelők képviselői tegnapi egyeztető tanácskozáson sem tudtak megállapodásra jut­ni a kormány és a MÉM képviselőivel a gabona fel- vásárlási árának soron kí­vüli, 30 százalékos emelésé­ben. A június 19-én, a MÉM- ben átnyújtott tízpontos pe­tícióról — amelynek egyik tétele az áremelés - újabb megbeszélést tartottak a szakminisztériumban, ahol a kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Vissi Ferenc ál­lamtitkár, az Országos Ar- hivatal elnöke; míg a terme­lőket Szegő László, a Túrke- vei Vörös Csillag Tsz elnö­ke, a demonstrációt előké­szítő bizottság vezetője, va­lamint Szabó István, a TOT elnöke és Lehoczki Mihály, a TOT főtitkár-helyettese képviselte. Az üzemek érde­keit figyelembevéve a bi­zottság továbbra is fenntar­totta álláspontját és követe­léseit. Ezekre a főhatóságok képviselői részletes, kimerí­tő válaszokat igen, ám na­gyobb engedményt nem ad­tak, mivel a gabona felvá­sárlási árának viszonylag je­lentős emelése egyes fontos élelmiszertermékek fogyasz­tói árának növelése nélkül nem volna megoldható. A mostani megbeszélésen Hütter Csaba összefoglalta az egy héttel korábban le­zajlott tanácskozáson el­hangzottak lényegét, ezután Szabó István, a TOT elnöke — úgy is, mint a Nádudva­ri Vörös Csillag Termelő- szövetkezet elnöke — fel­hívta a figyelmet arra, hogy a demonstrációt nem a TOT és nem is annak elnöksége kezdeményezte, hanem az üzemek. Ám az érdekképvi­selet központjában egyálta­lán nem bánták meg, sőt örülnek, hogy a demonstrá­ciót fölkarolhatták, és tá­mogathatják. Véleménye szerint a június 19-i petíció­átadás óta valamelyest mér­séklődött a hangulat, noha az 500 igen nehéz gazdasági helyzetben lévő szövetkezet gondja mit sem változott. A gabonatermelés jövedelme­zősége valamennyi gazdaság számára változatlanul olyan kicsi, hogy az ágazat egé­szének sorsa veszélybe ke­rülhet. A TOT — ameny- nyiben az üzemek gondját soron kívül nem oldják meg — nem is tudja, s már nem is akarja megakadályozni a kombájnosok június 29-i de­monstrációját. Arra azonban ügyelnek, a felvonulás kizárólag kombájnokkal, bé­késen folyjék, a főútvona­lon közlekedők jelentősebb zavarása nélkül. Ezután Szegő László fej­tette ki a termelők állás­pontját. Elmondta: a de­monstrációval változatlanul azt akarják jelezni, hogy az egész agrárágazat valódi ve­szélyben van, és ennek vég­kifejletét kívánják megelőz­ni. Olyan gabona-áremelést azonban ők sem akarnak el­érni, amely a lakosság anya­gi helyzetét súlyosbítja, mindössze abból a többlet­jövedelemből kívánnak ré­szesedni. amelyet az üzemek megtermelnek, de a költség- vetés túlzottan nagy hányad­ban elvon. Éppen erre a jö­vedelemhányadra volna szükség az üzemek talpraál- lásához, a termelés sikeres folytatásához. A korábban is elhangzott ígéretet, miszerint a gabonák árait 3-4 év alatt emelik meg annyira, hogy a gazdálkodás az újraterme­léshez elegendő jövedelmet hozzon, nem tudják elfo­gadni. Vissi Ferenc elismerte: tudják, hogy a termelők már nemcsak a gabona-, hanem az egész ágazat helyzetének javítását kívánják. Ám a gabona felvásárlási árának újabb, ezúttal 30 százalékos emelése — amellett, hogy egyoldalú lépés lenne — fel­tétlen megkövetelné a tőke­húsok és a hústermékek árá­nak 20-22 százalékos, a mar­hahús. a tej. a csirke és a kenyér árának 12-14 száza­lékos emelését, mivel a ga­bonaárak növekedése a hiz­lalás költségeibe is „begyű­rűzne”. A kormányzat előtt is vi­lágos az élelmiszer-gazdaság helyzete, érzik a mezőgaz­dasági termelők körében fel­gyülemlett feszültséget — mondotta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. En­nek következményeként ter­mészetesnek tartotta, hogy a gazdálkodók így is kifeje­zést akarnak adni gondjaik­nak. A kormány különben konkrét lépéseket tesz ez év második felében, hogy már 1990-ben javuljon a jövedel­mezőség. Megtették az elő­készületeket arra, hogy a nyáron áttekintsék az élel­miszergazdaság teljes verti­kumát, hiszen ez az infláció elleni sokoldalú fellépés egyik fontos eszköze lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gabonaár soron kí­vüli emelése egyébként a mezőgazdasági termelőket sem szolgálná előnyösen, mert a vele járó, elodázha­tatlan élelmiszerár-emelés az amúgy is túlterhelt fogyasz­tókra róna újabb terheket; a vásárlóerő visszaesése eset­leg már a jelenleginél is na­gyobb élelmiszer-túlkínála­tot okozna — hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. A tanácskozás végén Hüt­ter Csaba miniszter tudo­másul véve, hogy a de­monstrációra sor kerül, a ga­bonatermelők képviselőit egy újabb, őszi találkozóra hív­ta meg. amikor a kormány értékelésén és egyes intézke­déseinek megtételén túl lesz­nek, s valóban kedvező le­hetőségekről számolhat majd be. Az aratók június 29-1 fel­vonulását tehát megtartják, ez azonban a kenyérgabona betakarítását, az ígéret sze­rint. nem fogja hátráltatni. A megyei tanács kereske­delmi osztályán elmondot­ták, hogy a fogyasztói ér­dekvédelem elsődleges fel­adata a minél jobb áruellá­tás megszervezése, a vásár­lási körülmények állandó ja­vítása. Az elmúlt évben mégis ellentmondások jelle­mezték a kínálatot. Élelmi­szerekből volt ugyan ele­gendő. de a választékkal to­vábbra is bajok vannak. Ru­házatból a jelentős áremelés miatt kevesebbet vásároltak az emberek. Elsősorban a csecsemő-, a gyermek- és a felsőruházati termékek for­galma csökkent. A kereske­delem óriási készletekkel rendelkezik. Megyénkben 30 százalékkal több áru van a raktárokban, mint egy év­vel ezelőtt. Az új követel­ményekhez az állami és a szövetkezeti kereskedelem csak lassan alkalmazkodik, a magánkereskedők sokkal ru­galmasabbak. A vegyes ipar­cikkek körül szintén nem sikerült rendet teremteni. Rendszertelenül érkezett a boltokba a gázkészülék, a fűtőberendezés, a vasáru. Hiányzott az üzletekből a hűtő- és a fagyasztóláda, az automata mosógép, nem vá­logathattak a vevők a tele­víziók között. Ezekért a hiá­nyosságokért azonban nem­csak az ipar. hanem a ke­reskedelem is felelőssé tehe­tő. Ugyanis nem mindenütt tesznek meg mindent, hogy a területi aránytalanságok legalább szűküljenek. A legtöbb gondot az okoz­za, hogy az ár és a minőség nincs összhangban. Békés megyében éppen tavaly vizsgálódott a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, ta­pasztalataik lesujtóak. A szakemberek elégedetlenek voltak a tőkehúsok minősé­gével, közepes minősítést ka­pott a kenyér, a zöldség­gyümölcsfélék 20 százaléka nem felelt meg az előírások­nak. Gyári hibás lábbelik, gép- és fémipari termékek, bútorok bővítették a listát. Elképesztő, hogy a megvizs­gált ajtók 58, az ablakok 37 százaléka minőséghibás volt. A VII. ötéves tervben az üzlethálózat fejlesztésére 680 millió forintot fordítanak. A tervezett 29 ABC-áruházból eddig 17-et átadtak, amely 6 ezer négyzetméter bővítést jelent. Ezek felépítéséhez a megyei tanács 20, a helyi ta­nácsok 22, a vállalatok, szö­vetkezetek 115 millió forint­tal járultak hozzá. Ugyan­akkor program készült a kistelepülések és a perem- kerületek üzlethálózatának a fejlesztésére is. Két szakasz­ban 156 boltot felújítottak. Ennek megvalósítását anya­gilag is segítette a Mészöv és a Kereskedelmi Minisz­térium. Folytatják a tüzelő- és építőanyag-telepek re­konstrukcióját, ez 21 üzlet korszerűsítését jelenti, és 50 millió forintba kerül. A kereskedelmi munka fo­lyamatos figyelése, ellenőr­zése a vállalatok, a szövet­kezetek dolga lenne, de a gazdálkodó szervezetek nagy részénél ez a munka nem megfelelő. A megyei keres­kedelmi felügyelőségen azon­ban összesen hatan dolgoz­nak. Évente 600-700 ellenőr­zésre telik az erejükből, hol­ott a megyében 3600 üzlet van. Meglehetősen „fertő­zött” területnek mondható a vendéglátás. Az üzletek 80- 90 százalékában találnak va­lamilyen szabálytalanságot, amely felelősségre vonással jár. A skála meglehetősen széles. A helytelen méréstől és számolástól, a higiéniai előírások megsértéséig ter­jed. Jellemző hogy az el­múlt esztendőben a meg­vizsgált fagylaltminták fele szabványon kívüli volt. A büntetések aránya jó ideje a szerződéses üzletekben a legmagasabb. A magánke­reskedők leginkább a bi­zonylatok kiállításával, az árnyilvántartások vezetésé­vel, az árak feltüntetésével állnak hadilábon. Fontos, de közhelyszerű megállapítás, hogy vásárlás­kor a vevők is védjék meg saját magukat. Ugyanis a fogyasztóknak is vállalniuk kellene a visszás társadalmi, gazdasági jelenségek feltá­rását. Csakhogy sokszor nem ismerik a jogaikat, félnek a~~ tortúrától, a kereskedők ha­ragjától. Mégis igazi érdekeltség és piac kellene? (seres) A magyar agrárágazat megújításának, az új agrár- politikának — függetlenül attól, hogy mely korábbi vagy újonnan alakult, illetve alakuló párt-, érdekképvise­leti vagy érdekvédelmi szer­vezet dolgozza is ki — egyik sarkalatos pontja a legkü­lönbözőbb üzemek integrá­ciójának előmozdítása, új integrációs formák, módok kibontakoztatása, a régiek közül a jól. működők, a be­váltak erősítése, korszerűsí­tésének segítése. A magyar mezőgazdaság­nak, a falunak egészen ré­gi integrációs hagyományai vannak, elsősorban a forga­lomban, de a termelési te­vékenységek integrációjának is számos módja, formája jött létre a nagyüzemi me­zőgazdaságban. Ezek a ház­táji és kisegítő gazdaságok és a közös gazdaság kapcso­latától a nagyüzemek hori­zontális integrációján, első­sorban a termelési rendsze­reken keresztül egészen a takarmány-előállító, -feldol­gozó, -értékesítő közös vál­lalatokig terjednek. A létező integrációs for­mák, megoldások, különösen azok, amelyek a kisüzemek­kel kapcsolatosak, sokszor spontán jöttek létre, a pa­raszti leleményesség, a gaz­daszemlélet kifejeződéseként, majd fokról fokra terjedtek el, nemegyszer a hivatalos politika ellenére is. Ezek az integrációk — még ha nem is így nevezték őket — a korábbi viszonyok között pozitív hatásúak vol­tak, ennek közismert tényei­Hogyan tovább ? Nagyüzem és háztáji jövője Konténer-pályaudvart építenek Békéscsabán ről szót sem érdemes ejte­nünk. Az utóbbi időben azonban egyre több problé­ma jelentkezett a kapcsolat- rendszerben, az agrárágazat korszerűtlenné vált viszonyai és nem utolsósorban a meg­nyomorító, restriktiv szabá­lyozás és a követelmények­nek eleget tenni nem tudó agrárpolitika miatt. Ma a megújulás egyik kulcskérdése a tulajdonre­formra alapozva, a valósá­gos piaci viszonyok mellett olyan vállalkozási alapon nyugvó integrációs formák, rendszerek kialakítása, ame­lyek a kölcsönös érdekeltsé­gen alapuló, egyenrangú és kölcsönösen előnyös kapcso­latok biztosítására képesek az integrációban részt vevők számára. Az integráció megújítása különösen három területen szükséges: az egyik a ha­gyományos háztáji, vagy ha úgy tetszik, a kis- és nagy­üzem integrációja, a másik a nagyüzemen belül szerve­zett vállalkozói integráció, a harmadik az önálló kisvál­lalkozói integráció. A gya­korlatban egyre több a kez­deményezés ilyen típusú együttműködésre, azonban sok a bizonytalanság is, va­lamint a gyermekbetegségek­ből fakadó probléma. Ez nem csoda, hiszen nincsenek (vagy csak nagyon kevesen vannak) olyan szakemberek, akik ezeket a folyamatokat, változásokat szervezni, ve­zetni, a szó valódi értelmé­ben menedzselni tudnák. Ilyen szakembereket ugyan­is nem képeztek Magyaror­szágon. Az agrárszakemberek kép­zése az elmúlt negyven év során lényegében és megha­tározó irányultsággal a nagy­üzemi viszonyokra koncent­rált. Ez ma már kevés, amin változtatnunk kell. E változtatás szükségessé­gét felismerve, főiskolai ka­runkon, a Date Állatte­nyésztési Főiskolai Karán, Hódmezővásárhelyen olyan állattenyésztési szaküzem- mérnök-képzést tervezünk szeptembertől indítani, amely megpróbál eleget tenni az új igényeknek. Arra törekszünk, hogy a végzett szaküzemmémökök képesek legyenek a mező- gazdasági nagyvállalatoknál, a termelési rendszereknél, a szakszövetkezeteknél, az áfész-eknél stb. a kisvállal­kozások szakértőiként kis­termelési üzemágvezetői, szervezői, háztáji agronómu- si munkakörök, továbbá ön­álló vállalkozások, vállalko­zók integrátori feladatainak ellátására. Nemcsak a korábban ná­lunk végzett üzemmérnökö­ket, hanem mindazon érdek­lődőket várjuk, akiknek üzemmérnöki vagy más főis­kolai, egyetemi végzettsé­gük, továbbá kétéves szak­mai gyakorlatuk van. S re­méljük, hogy ezen szakem­berek a kor és a társada­lom igényeinek megfelelően menedzselik majd a mező- gazdaság különböző szekto­rai között az integrációt. Dr. Tóth László főiskolai tanár Lassan befejezéséhez kö­zeledik a békéscsabai vasút­állomáson egy új konténer­pályaudvar építése. A régi területen ugyanis már nem tudták kielégíteni a szállí­tási igényeket. Mindössze száz konténer tárolására volt hely a korábbi sáros, bur­kolatlan rakterületen. 1985- től. a nagykonténeres áru- szállítás elindulásától éven­te 15-20 százalékkal emelke­dett a forgalom. Az elmúlt évben belföldre 200-zal, míg külföldre 768-cal több nagy konténert adtak fel a fuva­roztatók, mint két évvel ko­rábban. A szállítási igé­nyek növekedése miatt a MÁV átvette a Volántól a közúti fuvarozás egy részét. Ma már saját gépkocsipark­jával végzi mind a közepes, mind a nagy konténerek fu­varozását Békés megye egész területén, illetve azon túl Komádi és Gádoros térségé­ben. Éves átlagban 80-100 vállalattal állnak kapcsolat­ban. Tehát a konténeres áru- szállítás említett felfutása tette szükségessé az új bé­késcsabai konténer-pályaud­var építését, amelynek mun­káit 1986-ban kezdték el. A MÁV Szegedi Igazgatóság beruházása több mint száz­millió forint értékű. Töb­bek között 7 új vágány, több mint húszezer négyzetméter burkolt rakterűiét épült. Ez­zel együtt megoldották a ra­kodóterület térvilágítását és vízelvezetését is. Jelenleg egy 40 tonnás villamos bak­daru szerelésén dolgoznak a szakemberek. Elkészültével olyan létesítménnyel gazda­godik a vasútállomás, amely 1000-1200 nagy konténer és 200-300 közepes konténer egyidejű tárolását teszi le­hetővé. Kép, szöveg: G. J. Hyster emelővillás targonca segítségével rakodnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom