Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-24 / 147. szám
1989. június 24., szombat o Megegyezés hiányában békés termelői tüntetés lesz Hz érdekvédelem közhelyei Óriási készletek — II kereskedelem is ludas — Baj van a minőséggel — Fertőzött vendéglátás — II fogyasztó se legyen közömbös Az utóbbi évtizedben annyit beszéltünk a fogyasztói érdekvédelemről, hogy a két szó közhellyé vált. Mára kiderült: nincs is az országban olyan szervezet, amely hatékonyan védené a kiszolgáltatott vásárlók jogait. Halódik a szakszervezeti társadalmi ellenőrzés, a fogyasztók tanácsainak nincs igazi mozgásterük, a helyi tanácsok pedig szakemberek híján aligha felelnek meg a mai követelményeknek. A kilátások sem valami rózsásak, hiszen a piacgazdaság megteremtése közepette háttérbe- szorul az érdekvédelem. Mégis lesz aratási demonstráció június 29-én, Péter, Pál napján, mivel a termelők képviselői tegnapi egyeztető tanácskozáson sem tudtak megállapodásra jutni a kormány és a MÉM képviselőivel a gabona fel- vásárlási árának soron kívüli, 30 százalékos emelésében. A június 19-én, a MÉM- ben átnyújtott tízpontos petícióról — amelynek egyik tétele az áremelés - újabb megbeszélést tartottak a szakminisztériumban, ahol a kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Ar- hivatal elnöke; míg a termelőket Szegő László, a Túrke- vei Vörös Csillag Tsz elnöke, a demonstrációt előkészítő bizottság vezetője, valamint Szabó István, a TOT elnöke és Lehoczki Mihály, a TOT főtitkár-helyettese képviselte. Az üzemek érdekeit figyelembevéve a bizottság továbbra is fenntartotta álláspontját és követeléseit. Ezekre a főhatóságok képviselői részletes, kimerítő válaszokat igen, ám nagyobb engedményt nem adtak, mivel a gabona felvásárlási árának viszonylag jelentős emelése egyes fontos élelmiszertermékek fogyasztói árának növelése nélkül nem volna megoldható. A mostani megbeszélésen Hütter Csaba összefoglalta az egy héttel korábban lezajlott tanácskozáson elhangzottak lényegét, ezután Szabó István, a TOT elnöke — úgy is, mint a Nádudvari Vörös Csillag Termelő- szövetkezet elnöke — felhívta a figyelmet arra, hogy a demonstrációt nem a TOT és nem is annak elnöksége kezdeményezte, hanem az üzemek. Ám az érdekképviselet központjában egyáltalán nem bánták meg, sőt örülnek, hogy a demonstrációt fölkarolhatták, és támogathatják. Véleménye szerint a június 19-i petícióátadás óta valamelyest mérséklődött a hangulat, noha az 500 igen nehéz gazdasági helyzetben lévő szövetkezet gondja mit sem változott. A gabonatermelés jövedelmezősége valamennyi gazdaság számára változatlanul olyan kicsi, hogy az ágazat egészének sorsa veszélybe kerülhet. A TOT — ameny- nyiben az üzemek gondját soron kívül nem oldják meg — nem is tudja, s már nem is akarja megakadályozni a kombájnosok június 29-i demonstrációját. Arra azonban ügyelnek, a felvonulás kizárólag kombájnokkal, békésen folyjék, a főútvonalon közlekedők jelentősebb zavarása nélkül. Ezután Szegő László fejtette ki a termelők álláspontját. Elmondta: a demonstrációval változatlanul azt akarják jelezni, hogy az egész agrárágazat valódi veszélyben van, és ennek végkifejletét kívánják megelőzni. Olyan gabona-áremelést azonban ők sem akarnak elérni, amely a lakosság anyagi helyzetét súlyosbítja, mindössze abból a többletjövedelemből kívánnak részesedni. amelyet az üzemek megtermelnek, de a költség- vetés túlzottan nagy hányadban elvon. Éppen erre a jövedelemhányadra volna szükség az üzemek talpraál- lásához, a termelés sikeres folytatásához. A korábban is elhangzott ígéretet, miszerint a gabonák árait 3-4 év alatt emelik meg annyira, hogy a gazdálkodás az újratermeléshez elegendő jövedelmet hozzon, nem tudják elfogadni. Vissi Ferenc elismerte: tudják, hogy a termelők már nemcsak a gabona-, hanem az egész ágazat helyzetének javítását kívánják. Ám a gabona felvásárlási árának újabb, ezúttal 30 százalékos emelése — amellett, hogy egyoldalú lépés lenne — feltétlen megkövetelné a tőkehúsok és a hústermékek árának 20-22 százalékos, a marhahús. a tej. a csirke és a kenyér árának 12-14 százalékos emelését, mivel a gabonaárak növekedése a hizlalás költségeibe is „begyűrűzne”. A kormányzat előtt is világos az élelmiszer-gazdaság helyzete, érzik a mezőgazdasági termelők körében felgyülemlett feszültséget — mondotta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Ennek következményeként természetesnek tartotta, hogy a gazdálkodók így is kifejezést akarnak adni gondjaiknak. A kormány különben konkrét lépéseket tesz ez év második felében, hogy már 1990-ben javuljon a jövedelmezőség. Megtették az előkészületeket arra, hogy a nyáron áttekintsék az élelmiszergazdaság teljes vertikumát, hiszen ez az infláció elleni sokoldalú fellépés egyik fontos eszköze lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gabonaár soron kívüli emelése egyébként a mezőgazdasági termelőket sem szolgálná előnyösen, mert a vele járó, elodázhatatlan élelmiszerár-emelés az amúgy is túlterhelt fogyasztókra róna újabb terheket; a vásárlóerő visszaesése esetleg már a jelenleginél is nagyobb élelmiszer-túlkínálatot okozna — hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. A tanácskozás végén Hütter Csaba miniszter tudomásul véve, hogy a demonstrációra sor kerül, a gabonatermelők képviselőit egy újabb, őszi találkozóra hívta meg. amikor a kormány értékelésén és egyes intézkedéseinek megtételén túl lesznek, s valóban kedvező lehetőségekről számolhat majd be. Az aratók június 29-1 felvonulását tehát megtartják, ez azonban a kenyérgabona betakarítását, az ígéret szerint. nem fogja hátráltatni. A megyei tanács kereskedelmi osztályán elmondották, hogy a fogyasztói érdekvédelem elsődleges feladata a minél jobb áruellátás megszervezése, a vásárlási körülmények állandó javítása. Az elmúlt évben mégis ellentmondások jellemezték a kínálatot. Élelmiszerekből volt ugyan elegendő. de a választékkal továbbra is bajok vannak. Ruházatból a jelentős áremelés miatt kevesebbet vásároltak az emberek. Elsősorban a csecsemő-, a gyermek- és a felsőruházati termékek forgalma csökkent. A kereskedelem óriási készletekkel rendelkezik. Megyénkben 30 százalékkal több áru van a raktárokban, mint egy évvel ezelőtt. Az új követelményekhez az állami és a szövetkezeti kereskedelem csak lassan alkalmazkodik, a magánkereskedők sokkal rugalmasabbak. A vegyes iparcikkek körül szintén nem sikerült rendet teremteni. Rendszertelenül érkezett a boltokba a gázkészülék, a fűtőberendezés, a vasáru. Hiányzott az üzletekből a hűtő- és a fagyasztóláda, az automata mosógép, nem válogathattak a vevők a televíziók között. Ezekért a hiányosságokért azonban nemcsak az ipar. hanem a kereskedelem is felelőssé tehető. Ugyanis nem mindenütt tesznek meg mindent, hogy a területi aránytalanságok legalább szűküljenek. A legtöbb gondot az okozza, hogy az ár és a minőség nincs összhangban. Békés megyében éppen tavaly vizsgálódott a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, tapasztalataik lesujtóak. A szakemberek elégedetlenek voltak a tőkehúsok minőségével, közepes minősítést kapott a kenyér, a zöldséggyümölcsfélék 20 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. Gyári hibás lábbelik, gép- és fémipari termékek, bútorok bővítették a listát. Elképesztő, hogy a megvizsgált ajtók 58, az ablakok 37 százaléka minőséghibás volt. A VII. ötéves tervben az üzlethálózat fejlesztésére 680 millió forintot fordítanak. A tervezett 29 ABC-áruházból eddig 17-et átadtak, amely 6 ezer négyzetméter bővítést jelent. Ezek felépítéséhez a megyei tanács 20, a helyi tanácsok 22, a vállalatok, szövetkezetek 115 millió forinttal járultak hozzá. Ugyanakkor program készült a kistelepülések és a perem- kerületek üzlethálózatának a fejlesztésére is. Két szakaszban 156 boltot felújítottak. Ennek megvalósítását anyagilag is segítette a Mészöv és a Kereskedelmi Minisztérium. Folytatják a tüzelő- és építőanyag-telepek rekonstrukcióját, ez 21 üzlet korszerűsítését jelenti, és 50 millió forintba kerül. A kereskedelmi munka folyamatos figyelése, ellenőrzése a vállalatok, a szövetkezetek dolga lenne, de a gazdálkodó szervezetek nagy részénél ez a munka nem megfelelő. A megyei kereskedelmi felügyelőségen azonban összesen hatan dolgoznak. Évente 600-700 ellenőrzésre telik az erejükből, holott a megyében 3600 üzlet van. Meglehetősen „fertőzött” területnek mondható a vendéglátás. Az üzletek 80- 90 százalékában találnak valamilyen szabálytalanságot, amely felelősségre vonással jár. A skála meglehetősen széles. A helytelen méréstől és számolástól, a higiéniai előírások megsértéséig terjed. Jellemző hogy az elmúlt esztendőben a megvizsgált fagylaltminták fele szabványon kívüli volt. A büntetések aránya jó ideje a szerződéses üzletekben a legmagasabb. A magánkereskedők leginkább a bizonylatok kiállításával, az árnyilvántartások vezetésével, az árak feltüntetésével állnak hadilábon. Fontos, de közhelyszerű megállapítás, hogy vásárláskor a vevők is védjék meg saját magukat. Ugyanis a fogyasztóknak is vállalniuk kellene a visszás társadalmi, gazdasági jelenségek feltárását. Csakhogy sokszor nem ismerik a jogaikat, félnek a~~ tortúrától, a kereskedők haragjától. Mégis igazi érdekeltség és piac kellene? (seres) A magyar agrárágazat megújításának, az új agrár- politikának — függetlenül attól, hogy mely korábbi vagy újonnan alakult, illetve alakuló párt-, érdekképviseleti vagy érdekvédelmi szervezet dolgozza is ki — egyik sarkalatos pontja a legkülönbözőbb üzemek integrációjának előmozdítása, új integrációs formák, módok kibontakoztatása, a régiek közül a jól. működők, a beváltak erősítése, korszerűsítésének segítése. A magyar mezőgazdaságnak, a falunak egészen régi integrációs hagyományai vannak, elsősorban a forgalomban, de a termelési tevékenységek integrációjának is számos módja, formája jött létre a nagyüzemi mezőgazdaságban. Ezek a háztáji és kisegítő gazdaságok és a közös gazdaság kapcsolatától a nagyüzemek horizontális integrációján, elsősorban a termelési rendszereken keresztül egészen a takarmány-előállító, -feldolgozó, -értékesítő közös vállalatokig terjednek. A létező integrációs formák, megoldások, különösen azok, amelyek a kisüzemekkel kapcsolatosak, sokszor spontán jöttek létre, a paraszti leleményesség, a gazdaszemlélet kifejeződéseként, majd fokról fokra terjedtek el, nemegyszer a hivatalos politika ellenére is. Ezek az integrációk — még ha nem is így nevezték őket — a korábbi viszonyok között pozitív hatásúak voltak, ennek közismert tényeiHogyan tovább ? Nagyüzem és háztáji jövője Konténer-pályaudvart építenek Békéscsabán ről szót sem érdemes ejtenünk. Az utóbbi időben azonban egyre több probléma jelentkezett a kapcsolat- rendszerben, az agrárágazat korszerűtlenné vált viszonyai és nem utolsósorban a megnyomorító, restriktiv szabályozás és a követelményeknek eleget tenni nem tudó agrárpolitika miatt. Ma a megújulás egyik kulcskérdése a tulajdonreformra alapozva, a valóságos piaci viszonyok mellett olyan vállalkozási alapon nyugvó integrációs formák, rendszerek kialakítása, amelyek a kölcsönös érdekeltségen alapuló, egyenrangú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok biztosítására képesek az integrációban részt vevők számára. Az integráció megújítása különösen három területen szükséges: az egyik a hagyományos háztáji, vagy ha úgy tetszik, a kis- és nagyüzem integrációja, a másik a nagyüzemen belül szervezett vállalkozói integráció, a harmadik az önálló kisvállalkozói integráció. A gyakorlatban egyre több a kezdeményezés ilyen típusú együttműködésre, azonban sok a bizonytalanság is, valamint a gyermekbetegségekből fakadó probléma. Ez nem csoda, hiszen nincsenek (vagy csak nagyon kevesen vannak) olyan szakemberek, akik ezeket a folyamatokat, változásokat szervezni, vezetni, a szó valódi értelmében menedzselni tudnák. Ilyen szakembereket ugyanis nem képeztek Magyarországon. Az agrárszakemberek képzése az elmúlt negyven év során lényegében és meghatározó irányultsággal a nagyüzemi viszonyokra koncentrált. Ez ma már kevés, amin változtatnunk kell. E változtatás szükségességét felismerve, főiskolai karunkon, a Date Állattenyésztési Főiskolai Karán, Hódmezővásárhelyen olyan állattenyésztési szaküzem- mérnök-képzést tervezünk szeptembertől indítani, amely megpróbál eleget tenni az új igényeknek. Arra törekszünk, hogy a végzett szaküzemmémökök képesek legyenek a mező- gazdasági nagyvállalatoknál, a termelési rendszereknél, a szakszövetkezeteknél, az áfész-eknél stb. a kisvállalkozások szakértőiként kistermelési üzemágvezetői, szervezői, háztáji agronómu- si munkakörök, továbbá önálló vállalkozások, vállalkozók integrátori feladatainak ellátására. Nemcsak a korábban nálunk végzett üzemmérnököket, hanem mindazon érdeklődőket várjuk, akiknek üzemmérnöki vagy más főiskolai, egyetemi végzettségük, továbbá kétéves szakmai gyakorlatuk van. S reméljük, hogy ezen szakemberek a kor és a társadalom igényeinek megfelelően menedzselik majd a mező- gazdaság különböző szektorai között az integrációt. Dr. Tóth László főiskolai tanár Lassan befejezéséhez közeledik a békéscsabai vasútállomáson egy új konténerpályaudvar építése. A régi területen ugyanis már nem tudták kielégíteni a szállítási igényeket. Mindössze száz konténer tárolására volt hely a korábbi sáros, burkolatlan rakterületen. 1985- től. a nagykonténeres áru- szállítás elindulásától évente 15-20 százalékkal emelkedett a forgalom. Az elmúlt évben belföldre 200-zal, míg külföldre 768-cal több nagy konténert adtak fel a fuvaroztatók, mint két évvel korábban. A szállítási igények növekedése miatt a MÁV átvette a Volántól a közúti fuvarozás egy részét. Ma már saját gépkocsiparkjával végzi mind a közepes, mind a nagy konténerek fuvarozását Békés megye egész területén, illetve azon túl Komádi és Gádoros térségében. Éves átlagban 80-100 vállalattal állnak kapcsolatban. Tehát a konténeres áru- szállítás említett felfutása tette szükségessé az új békéscsabai konténer-pályaudvar építését, amelynek munkáit 1986-ban kezdték el. A MÁV Szegedi Igazgatóság beruházása több mint százmillió forint értékű. Többek között 7 új vágány, több mint húszezer négyzetméter burkolt rakterűiét épült. Ezzel együtt megoldották a rakodóterület térvilágítását és vízelvezetését is. Jelenleg egy 40 tonnás villamos bakdaru szerelésén dolgoznak a szakemberek. Elkészültével olyan létesítménnyel gazdagodik a vasútállomás, amely 1000-1200 nagy konténer és 200-300 közepes konténer egyidejű tárolását teszi lehetővé. Kép, szöveg: G. J. Hyster emelővillás targonca segítségével rakodnak
