Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
1989. május 20., szombat Gulyás György megírta visszaemlékezéseit Kórusverseny, zongoraverseny, koncertek sora a XIII. Békés-tarhosi Zenei Napokon Hó, hold, cseresznyevirág Könyv a japán fametszetekről Tizenharmadik alkalommal rendezik meg Tarhoson a Békés-tarhosi Zenei Napokat. Illetve nemcsak Tarhoson. hanem Békésen is. hiszen a program több helyszíne Békésen lesz. Gellén János. a zenei napok ügyvezető igazgatója (aki egyben a városi művelődési központ igazgatója is) már a véglegesített, a korábbiaknál bőségesebb, de ugyanakkor szőkébb programról tájékoztat-, ja lapunk olvasóit. — Kezdem azzal, hogy a zenei napokat — mint rmodig — ezúttal is Békés városa rendezi, igen sok közreműködővel. melyek között első helyen a Művelődési Minisztérium és a Békés Megyei Tanács említhető, habár ez alkalommal sokkal szerényebb az anyagi részvételük, mint megelőzően volt. összesen 1 millió 400 ezer forintból gazdálkodunk, tudom, jó lenne ezt az ösz- szeget viszonyítani valamihez. Mindenesetre igen szerényen szervezhettük meg a programokat, és ez a közreműködő művészek Tarhos-. szeretető nélkül talán meg sem valósulna. — Mikor lesz a nyitány, a díszhangverseny? — Június 23-án. pénteken este 19 órakor, a zenepavilonban. a díszhangversenyek megszokott helyszínén. Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára mond köszöntőt, majd A hatodikos Durst Norbi szerdán reggel népes kísérettel indult az iskolába. Édesapja — mert csaknem 3 kilométerre laknak a sulitól — autón vitte el őt, kis húgát és a vendégeket: (akik miatt tulajdonképpen a kivételezés történt) a gimnazista Andreast és édesanyját, Irmgard Engert asz- szonyt. Ezen a héten nemcsak a Durst családban, hanem még sok eleki házban megváltozott az élet. A nagyközség barátokat fogadott, 'az NSZK-beli Gerolz- hofenből: hatvanan jöttek, köztük huszonöt 10—16 éves leány/ és fiú. Ök szerdán és csütörtökön a délelőttöt az iskolában töltötték. Az ülésrend kissé felborult a 8. b-ben. Némelyik padban négyen is szorongtak, de nem baj. Hogy is lett volna az, hisz régen látott ismerősökkel kellett megosztani a termet! Mérni Istvánné biológia—földrajz szakos tanárnő is eltekintett ezen az órán a felelte- téstől. Néhány kérdéssel felelevenítette a sivatagról tanultakat, majd egy ismeret- terjesztő film következett. Mindez magyarul. A vendég gyerekek, tekintetükben az újdonság varázsával, figyeltek. — Holnap németórával kezdünk — súgta Szikes Péter igazgatóhelyettes. — Legalább meghallják gyerekeink, milyen is a helyes kiejtés. Mert nem kell azt gondolni, hogy a nemzetiségi Elek beszéli a nyelvet! Néhány nagyszülő csak-csak, de a szülők már alig. Közrejátszott ebben az 1946-os kitelepítés, a német szó tiltása. Tanulóink között — évfolyamonként három osztályból egyben tanítjuk a németet, tehát összesen nyolcban — van lelkes diák, de sajnos nem mindenki az. Mindig mondogatom: tanula Budapesti Vonósok adják elő Bach h-moll szvit és V. brandenburgi verseny című művét, valamint Bartók Divertimento,ját. A következő hangverseny szintén a zenepavilonban lesz, július 2-án, ezen a Debreceni MÁV filharmonikusok szerepelnek. Előadják Mendelssohn Szentivánéji álom című szvitjét és Schubert VII. szimfóniáját. Vezényel Takács Miklós (Kanada). Július 8-án Békésen, a református műemlék templomban folytatódik a program. Ez alkalommal Gluck Orfeusz című operáját mutatjuk be koncertváltozatban a Debreceni MÁV filharmonikusok és a Budapesti kórus közreműködésével, Medveczky Ádám vezényletével. Szólót énekel Sánta Jolán (Orfeusz), Pászthy Júlia (Euridi- ke) és Kertesi Ingrid (Ámor). Július 9-én a tarhosi zenepavilon a színhely újból, ekkor hallhatják a zenekedvelők Kodály Budavári Te Déum és Psalmus Hungaricus című művét Tokody Ilonával, Farkas Évával, Köröndi Györgyével és Szilágyi Bélával; valamint a Debreceni MÁV filharmonikusokkal, a Budapesti kórussal, Gulyás György vezényletével. — Más programok? Zongoraverseny? Kórusverseny? — Mind a kettőt megrendezzük az idén, nem lesz torlódás, hogy az időpontok jatok, mert két szó tudása is többet ér a semminél! A helybeli családok szívesen vállalták a vendéglátás örömét, gondját. Értik, gyerekeiknek a messziről jött barátok más, de nem ismeretlen kultúrát hoznak. A német csoport vezetője. Gerhard Kraus, a gerolzho- feni gimnázium igazgatója. A gyerekeket elődje, Schipper Heinrich iskolaigazgató hozta először Elekre, négy évvel ezelőtt. Azóta minden esztendőben, egy akarattal biztosít cserelátogatást a gyerekeknek a két település. Gerolzhofenben már a '20- as években felfedezték az „eleki kapcsolatot”, nevezetesen azt, hogy 1724 és 1744 között gerolzhofeniek települtek Elekre, új életteret keresve. 1927-ben az akkori eleki plébános, dr. Csepregi és Zielbauer Ádám gerolzho- feni polgár már megkísérelte a kapcsolatteremtést. Valósággá azonban csak a ’80- as évekre vált, Otto Wein- gand városi történész és Áment Ferenc, Elekről kitelepült fáradozásainak köszönhetően. A kölcsönös láígy alakullak. A kórusverseny június 23-án kezdődik és 25-éig tart, 9 kórus részvételével. Az ünnepélyes eredményhirdetés, díjkiosztás és gálaest június 25-én, vasárnap lesz a zenepavilonban, 19 órakor. A művészeti szakközépiskolások országos zongoraversenye június 29- én kezdődik és július 1-jén fejeződik be. 1980 óta rendezzük meg ezeket a versenyeket, idén 35 fiatal pianista versenyez az elsőségért és a helyezésekért. Változatlanul meghirdettük a karveze- tő-továbbképző tanfolyamot, ez június 17. és 30-a között lesz, vezető tanára Holle- rung Gábor. Húsz-huszonöt jelentkezőt várunk. Elmarad viszont — kifejezetten anyagi eszközök .hiánya miatt — a . karvezető mesterkurzus. Legnagyobb sajnálatunkra ennek kiadásait nem tudtuk előteremteni. Elég, ha any- nyit mondok, hogy csak az olaszországi gyakorlókórus 250 ezer forintba került volna. Változatlanul meghirdettük a tarhoSi vonószenekari tábort, ez tavaly is nagyon jól sikerült, a táborozok hangversenye igazi zenei élmény volt. Ez a hangverseny az idén június 27-én 19 órakor kezdődik a z-.nepavilon- ban. Lesz még nemzetközi kürtkurzus a békési zeneiskolában (július 7—lti-ig), tanárai Francis Orvai (USA), Szilágyi Pálma és Kökényestogatásokat végül tavaly Gerolzhofenben a két település vezetői barátsági szerződéssel pecsételték meg. Kraus úr szerint van példa hasonló kezdeményezésekre más települések között is, de helyi elhatározásokból fakadnak. — A történelmi múlt tisztelete mellett — mondta —, az eleki gyerekeknek segíthetünk a nyelvgyakorlásban, a mieinknek pedig a lehetőség más országot és lakóit megismerni. Ha ilyen élményt családi körben szerez meg az ember, az értékesebb mindennél! Útjainkat a városi tanács és az ifjúsági szövetség anyagilag is támogatja. Idejövetelünket alaposan előkészítettük: sokat beszéltünk a történelmi háttérről, az itteni tájról. A bajor televízió nemrég filmet forgatott Elekről. Másolatát most elhoztuk ajándéknak az eleki iskolának... A csoport tagjai mondták, eddig egy percet sem unatkoztak. Örülök neki, mert a barátsági szerződés csak egy papír, a valóság eleki barátainkkal együtt mi vagyunk. sy Miklós (Debrecen), Tarjá- ni Ferenc (Budapest). — Végül? — Gulyás György, az egykori tarhosi énekiskola igazgatója megírta visszaemlékezéseit „Bűneim ... bűneim?" címmel. Könyvének premierjét a békési városi könyvtárban rendezzük meg július 8-án délután 14 órakor, majd ugyanezen ' a napon lesz a békési zeneiskolában a tar- hosiak köszöntése, melyen a Tavasz női kar hangversenyez Cseszka Edit vezényletével. Közreműködik Plesz- kán Mariann (gordonka) és Gulyás Márta (zongora). Érdekesnek ígérkezik a zenei fórum is, ezen július 9-én délelőtt fél 10 órakor a tarhosi zenepavilonban Csoóri Sándor lesz az előadó, korreferátumot Gulyás György mond. A fórum témája: „Te- hetségkutatás — tehetség- “ gondozás." Látható lesz az idén is a Jantyik Mátyás Múzeum Békés-Tarhos című kiállítása, a Békésen élő Baji Miklós Zoltán festőművész, és Kállai Júlia grafikusművész tárlata ugyancsak a múzeumban. » — Végül: mindenkit szeretettel várunk. Békés és Tarhos között autóbusz-különjáratokat indítunk, és ezután bármely, a zenei napra vonatkozó kérdésre a Tarhos- inform szolgál felvilágosítással a (66) 41-142-es, valamint a (66) 41-171-es telefonszámon. A, számítógépes foglalkozás után rajzóra következett Szikes Péterné tanárnő irányításával az 5. a-ban. Bábjelenetekkel, német dalokkal fogadták az eleki gyerekek vendégeiket. Ha az izgalomtól kicsit belesültek mondókájukba, a tanárnő biztatott: — Mondd magyarul! Persze a vendégek se jöttek ének nélkül, így aztán német és magyar szó a lehető legtermészetesebben élt egymás mellett. Az újabb szünetben Stiff- ler Hedvig, Czirok Gabriella, Mark Anderson és Christian Terwart gimnazisták társaságához csatlakoztunk. Gabi a mezőberényi gimnáziumban előkészítős, de máris ragyogó tolmács. Segítségével Christiantól megtudtuk, ő tulajdonképpen Rotyis Zsolti kedvéért jött most el, két éve barátok. Zsolti tanította magyarul, ideje újra feleleveníteni... m Déltájban sorra jöttek az elekiek a vendég gyerekekért. (A felnőttek ez idő alatt a tsz-ben jártak.) Jött Durst Ferenc is a fiáért és Engbertékért. Otthon már terített asztallal várt mindenkit Veronika asszony. Közben átjöttek a szomszédból a nagyszülők, Zimmermann Ferenc és felesége. Ök az elsők között, 1984-ben jártak a német pávakörrel Gerolzhofenben, a telepítés 250. évfordulójára rendezett ünnepségen. A városháza díszes könyvében olvashatták akkor, . kik is érkeztek annak idején Elekre. Miért jó a megújuló kapcsolat? — Az élet nem áll meg, nemzedékek nőnek fel. Mindig mások jönnek, a kör tágul, a kapocs erősebb lesz. Ha két ország megismeri egymást, az csak jót eredményezhet — vélte Veronika asszony. — Az idősebbek meg egyszerűen csak azt mondják, hogy otthonról haza jövünk — tette hozzá a nagyapa, Zimmermann Ferenc. Szőke Margit A távol-keleti művészetek világából a kínai porcelánok és a japán fametszetek a legismertebbek Európában. Az ókorban és a középkorban a keleti országok — elsősorban Kína. Korea és Japán — sok tanulmányukkal, kulturális és művészeti eredményeikkel megelőzték az európai országokat. Felfedezéseik közül a ma emberéből is csodálatot és elismerést vált ki a papírkészítés és a fadúccal való szövegnvomás. illetve a színes. művészi igényű fametszetek készítése. A régi iaoán fametszetek művészetét többféle módon lehet elemezni. Ferenczy László, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum munkatársa — a Képzőművészeti Kiadónál most megjelent könyvében — a történelmi szempontú ismertetésre vállalkozik. Ezzel a módszerrel nemcsak a művészet belső fejlődését és a technikai újításokat lehet áttekinteni, haÚjra kiadják a Scherer Ferenc Gyula város története című kétkötetes műve 1938-ban jelent meg Gyulán. A város történetét a kezdetektől 1937-ig dolgozza fel. 947 oldalon át. csaknem két és fél száz képpel. mellékletekkel. Bőséges és megbízható anyaga érté- kés forrás mind a kutatók, mind a város múltja iránt érdeklődőknek. A gyulai Mo- gyoróssy Könyvtárban a legkeresettebb könyvek egyike, sajnos, ott sem található meg elegendő példányban. A- ..műgyűjtők” szenvedélye miatt a kevés is egyre kevesebb lesz. Időszerű tehát újra kiadni az alapvető várostörténeti monográfiát, a közkedvelt ..Scherert”. A városi könyvtár kezdeményezésére Gyulán nemrégiben megalakult a Scherer Emlékbizottság, tagjai városi vezetők, levéltárosok, muzeológusok. könyvtárosok, akik többek között a könyv reprint kiadását is szorgalmazzák. Ezer példányban szeretnék megjelentetni, az első köteteket szeptember 27-re. a többit folyamatosan. Ezen a napon ugyanis délután 3 órakor emlékülés kezdődik a gyulai könyvtárban Scherer Ferenc születésének 100. és a másik jeles gyulai történetíró, Implom József születésének 90. évfordulója tiszteletére. (Az emlékbizottság szeptember nem a korszak történelméből adódó összefüggések is jól követhetők. A japánok a VIII. században koreai közvetítéssel vették át a kínai eredetű fadúcos nyomtatást, de mind technikai, mind művészeti vonatkozásban egyre inkább önálló irányba fejlesztették a fametszés művészetét. A XVII —XIX. században sajátos grafikai műként és általában festészeti előképek nélkül készítették a színes fametszetes nyomatokat — ígv ezek műfajilag önálló műalkotásnak tekinthetők. A magyar gyűjtőknek sohasem volt lehetőségük (pénzük) a legjobb művek megvásárlására. A kötet képanyaga a Tokióból érkezett metszetekkel kiegészítve mégis érzékelteti az alkotások szépséeét és értékét. A könyv több mint 109 oldalnyi szövegének jobb megértését szolgálja a 23 színes és mintegy 150 feketefehér reprodukció. G. T. „Scherert” 27-én emléktáblát avat Scherer Ferenc Apor téri házán és keresi a lehetőséget arra is. hogy a városban utca. vaav tér viselje a tanár és író nevét). Implom Jó- . zsef ismert várostörténeti sorozatának (amely 1940-től jelent meg, s a Gyulai dolgozatok, majd Gyulai füzetek címet viseli) újbóli kiadását pedig a Békés Megyei Levéltár és a HNF városi bizottsága tervezi. A megvalósítás küszöbén áll a Scherer-könvv úi kiadása. Az érdeklődők számára néhány gyakorlati tudnivalót kérdeztünk meg Havasi Istvánnétól, a Mo- gvoróssv Könyvtár igazgatójától. — A Gyula város története nálunk rendelhető meg — mondta. — A jelentkezéseket május végéig még elfogadjuk. A könyv irányára 1500 forint, június 1-jé- től csekken lehet befizetni, akár három részletben is. A reprint kiadásról még any- nyit. hogy a kecskeméti Petőfi Nyomdában készül. Ügy véljük, a Scherer- köny újbóli kiadása nem csak a Gyulán élőket érinti. Megyénk többi településéről olvasóink a következő cím- nos Városi Könyvtár, 5701 Gyula. Városház utca 13. re írhatnak : Mogyoróssv JáSz. M. Én nem tapsolnk! Fiatal tanár koromban mondtam először valakinek, azóta többször másoknak is, és sajnos a sírba kell vinnem életem boldogságának egyik lehetséges összetevőjét — beteljesületlenül: — Akkor lennék a legboldogabb, ha elmehetnék egy nagy könyvesboltba, ott kedvemre válogathatnék, kifizethetném készpénzzel, és azt mondanám: — Legyenek szívesek hazaküldeni a címemre. Nem az urizálás miatt, de olyan nagy csomag lett volna. Ez eddig elmaradt. Nyugdíjas létemre pedig nem nagyon bizakodhatok, hogy valaha is bekövetkezhet. Ahol élek, csak kis könyvesbolt van. ahova csak óvatosan merészkedhetek be ritkán, hogy részletre vegyek valamit, pironkodva. Mindenkinek persze nem juthat mindenből egyformán: a bőség kosara, a jognak asztala, a szellem napvilága és az egyenlőség nem ma keletkezett kérdőjeles viszonylatok. Miért futtatom minderről az eszmémet? Mert „először csattant fel egyöntetű taps az Országgyűlésben’’, amikor bejelentették, hogy a képviselők ajándékba kapják a politikai évkönyvet. Ráfér szegényekre! Eleget panaszkodtak az elmúlt ülésszakokon a méltatlanul alacsony képviselői tiszteletdíj (?) miatt. Én mégis azt mondom, hogy valamilyen számlaszámra (nekem is van, de nem írom ide) fizessék be a könyv árát (túlfizetés köszönettel fo- gadtatikl), és adják az egészet egy iskolának, például, hogy egy helyen lenne látszata ... Gyerekkoromban minden könyvajándéknak igen örültem. Nem tudhattam, hogy édesapámnak a nadrágszíját kellett miatta szorosabbra vonnia. Most viszont nem szívesen szorítom — mint gyermek — a nadrág szíjamat, hogy honatyáimnak könyvvel kedveskedjek, mert — ha csak egy betű költségéig is, az én bőrömre is megy ez a játék. Én ezért nem tapsolok, bár az ülés elnöke ezt nyilván nem Veszi észre. Beck Zoltán S. E. D valódi pecsét Barátok jöttek Elekre Gerolzhofenből A rajzszakkör tagjai könyvjelzőket ajándékoztak vendégeiknek
