Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

1989. május 20., szombat Gulyás György megírta visszaemlékezéseit Kórusverseny, zongoraverseny, koncertek sora a XIII. Békés-tarhosi Zenei Napokon Hó, hold, cseresznyevirág Könyv a japán fametszetekről Tizenharmadik alkalom­mal rendezik meg Tarhoson a Békés-tarhosi Zenei Napo­kat. Illetve nemcsak Tarho­son. hanem Békésen is. hi­szen a program több helyszí­ne Békésen lesz. Gellén Já­nos. a zenei napok ügyveze­tő igazgatója (aki egyben a városi művelődési központ igazgatója is) már a véglege­sített, a korábbiaknál bősé­gesebb, de ugyanakkor sző­kébb programról tájékoztat-, ja lapunk olvasóit. — Kezdem azzal, hogy a zenei napokat — mint rmo­dig — ezúttal is Békés váro­sa rendezi, igen sok közre­működővel. melyek között első helyen a Művelődési Minisztérium és a Békés Me­gyei Tanács említhető, ha­bár ez alkalommal sokkal szerényebb az anyagi rész­vételük, mint megelőzően volt. összesen 1 millió 400 ezer forintból gazdálkodunk, tudom, jó lenne ezt az ösz- szeget viszonyítani valami­hez. Mindenesetre igen sze­rényen szervezhettük meg a programokat, és ez a közre­működő művészek Tarhos-. szeretető nélkül talán meg sem valósulna. — Mikor lesz a nyitány, a díszhangverseny? — Június 23-án. pénteken este 19 órakor, a zenepavi­lonban. a díszhangversenyek megszokott helyszínén. Sza­bó Miklós, az MSZMP me­gyei bizottságának első tit­kára mond köszöntőt, majd A hatodikos Durst Norbi szerdán reggel népes kísé­rettel indult az iskolába. Édesapja — mert csaknem 3 kilométerre laknak a su­litól — autón vitte el őt, kis húgát és a vendégeket: (akik miatt tulajdonképpen a kivételezés történt) a gim­nazista Andreast és édesany­ját, Irmgard Engert asz- szonyt. Ezen a héten nem­csak a Durst családban, ha­nem még sok eleki házban megváltozott az élet. A nagyközség barátokat foga­dott, 'az NSZK-beli Gerolz- hofenből: hatvanan jöttek, köztük huszonöt 10—16 éves leány/ és fiú. Ök szerdán és csütörtökön a délelőttöt az iskolában töltötték. Az ülésrend kissé felbo­rult a 8. b-ben. Némelyik padban négyen is szorong­tak, de nem baj. Hogy is lett volna az, hisz régen lá­tott ismerősökkel kellett megosztani a termet! Mérni Istvánné biológia—földrajz szakos tanárnő is eltekin­tett ezen az órán a felelte- téstől. Néhány kérdéssel fel­elevenítette a sivatagról ta­nultakat, majd egy ismeret- terjesztő film következett. Mindez magyarul. A vendég gyerekek, tekintetükben az újdonság varázsával, figyel­tek. — Holnap németórával kezdünk — súgta Szikes Pé­ter igazgatóhelyettes. — Legalább meghallják gyere­keink, milyen is a helyes kiejtés. Mert nem kell azt gondolni, hogy a nemzeti­ségi Elek beszéli a nyelvet! Néhány nagyszülő csak-csak, de a szülők már alig. Köz­rejátszott ebben az 1946-os kitelepítés, a német szó til­tása. Tanulóink között — évfolyamonként három osz­tályból egyben tanítjuk a németet, tehát összesen nyolcban — van lelkes diák, de sajnos nem mindenki az. Mindig mondogatom: tanul­a Budapesti Vonósok adják elő Bach h-moll szvit és V. brandenburgi verseny című művét, valamint Bartók Di­vertimento,ját. A következő hangverseny szintén a zene­pavilonban lesz, július 2-án, ezen a Debreceni MÁV fil­harmonikusok szerepelnek. Előadják Mendelssohn Szentivánéji álom című szvitjét és Schubert VII. szimfóniáját. Vezényel Ta­kács Miklós (Kanada). Júli­us 8-án Békésen, a reformá­tus műemlék templomban folytatódik a program. Ez al­kalommal Gluck Orfeusz cí­mű operáját mutatjuk be koncertváltozatban a Debre­ceni MÁV filharmonikusok és a Budapesti kórus közre­működésével, Medveczky Ádám vezényletével. Szólót énekel Sánta Jolán (Orfe­usz), Pászthy Júlia (Euridi- ke) és Kertesi Ingrid (Ámor). Július 9-én a tarhosi zenepa­vilon a színhely újból, ekkor hallhatják a zenekedvelők Kodály Budavári Te Déum és Psalmus Hungaricus című művét Tokody Ilonával, Far­kas Évával, Köröndi György­ével és Szilágyi Bélával; va­lamint a Debreceni MÁV fil­harmonikusokkal, a Buda­pesti kórussal, Gulyás György vezényletével. — Más programok? Zon­goraverseny? Kórusverseny? — Mind a kettőt megren­dezzük az idén, nem lesz torlódás, hogy az időpontok jatok, mert két szó tudása is többet ér a semminél! A helybeli családok szí­vesen vállalták a vendéglá­tás örömét, gondját. Értik, gyerekeiknek a messziről jött barátok más, de nem ismeretlen kultúrát hoznak. A német csoport vezetője. Gerhard Kraus, a gerolzho- feni gimnázium igazgatója. A gyerekeket elődje, Schip­per Heinrich iskolaigazgató hozta először Elekre, négy évvel ezelőtt. Azóta minden esztendőben, egy akarattal biztosít cserelátogatást a gyerekeknek a két település. Gerolzhofenben már a '20- as években felfedezték az „eleki kapcsolatot”, neveze­tesen azt, hogy 1724 és 1744 között gerolzhofeniek tele­pültek Elekre, új életteret keresve. 1927-ben az akkori eleki plébános, dr. Csepregi és Zielbauer Ádám gerolzho- feni polgár már megkísérel­te a kapcsolatteremtést. Va­lósággá azonban csak a ’80- as évekre vált, Otto Wein- gand városi történész és Áment Ferenc, Elekről kite­lepült fáradozásainak kö­szönhetően. A kölcsönös lá­így alakullak. A kórusver­seny június 23-án kezdődik és 25-éig tart, 9 kórus rész­vételével. Az ünnepélyes eredményhirdetés, díjkiosz­tás és gálaest június 25-én, vasárnap lesz a zenepavilon­ban, 19 órakor. A művészeti szakközépiskolások országos zongoraversenye június 29- én kezdődik és július 1-jén fejeződik be. 1980 óta ren­dezzük meg ezeket a verse­nyeket, idén 35 fiatal pianis­ta versenyez az elsőségért és a helyezésekért. Változatla­nul meghirdettük a karveze- tő-továbbképző tanfolyamot, ez június 17. és 30-a között lesz, vezető tanára Holle- rung Gábor. Húsz-huszonöt jelentkezőt várunk. Elmarad viszont — kifejezetten anya­gi eszközök .hiánya miatt — a . karvezető mesterkurzus. Legnagyobb sajnálatunkra ennek kiadásait nem tudtuk előteremteni. Elég, ha any- nyit mondok, hogy csak az olaszországi gyakorlókórus 250 ezer forintba került vol­na. Változatlanul meghirdet­tük a tarhoSi vonószenekari tábort, ez tavaly is nagyon jól sikerült, a táborozok hangversenye igazi zenei él­mény volt. Ez a hangverseny az idén június 27-én 19 óra­kor kezdődik a z-.nepavilon- ban. Lesz még nemzetközi kürtkurzus a békési zeneis­kolában (július 7—lti-ig), ta­nárai Francis Orvai (USA), Szilágyi Pálma és Kökényes­togatásokat végül tavaly Gerolzhofenben a két tele­pülés vezetői barátsági szer­ződéssel pecsételték meg. Kraus úr szerint van példa hasonló kezdeményezésekre más települések között is, de helyi elhatározásokból fa­kadnak. — A történelmi múlt tisz­telete mellett — mondta —, az eleki gyerekeknek segít­hetünk a nyelvgyakorlás­ban, a mieinknek pedig a lehetőség más országot és lakóit megismerni. Ha ilyen élményt családi körben sze­rez meg az ember, az érté­kesebb mindennél! Útjain­kat a városi tanács és az if­júsági szövetség anyagilag is támogatja. Idejövetelünket alaposan előkészítettük: so­kat beszéltünk a történelmi háttérről, az itteni tájról. A bajor televízió nemrég fil­met forgatott Elekről. Má­solatát most elhoztuk aján­déknak az eleki iskolának... A csoport tagjai mondták, eddig egy percet sem unat­koztak. Örülök neki, mert a barátsági szerződés csak egy papír, a valóság eleki ba­rátainkkal együtt mi va­gyunk. sy Miklós (Debrecen), Tarjá- ni Ferenc (Budapest). — Végül? — Gulyás György, az egy­kori tarhosi énekiskola igaz­gatója megírta visszaemléke­zéseit „Bűneim ... bűneim?" címmel. Könyvének premier­jét a békési városi könyv­tárban rendezzük meg július 8-án délután 14 órakor, majd ugyanezen ' a napon lesz a békési zeneiskolában a tar- hosiak köszöntése, melyen a Tavasz női kar hangverse­nyez Cseszka Edit vezényle­tével. Közreműködik Plesz- kán Mariann (gordonka) és Gulyás Márta (zongora). Ér­dekesnek ígérkezik a zenei fórum is, ezen július 9-én délelőtt fél 10 órakor a tar­hosi zenepavilonban Csoóri Sándor lesz az előadó, korre­ferátumot Gulyás György mond. A fórum témája: „Te- hetségkutatás — tehetség- “ gondozás." Látható lesz az idén is a Jantyik Mátyás Múzeum Békés-Tarhos című kiállítása, a Békésen élő Ba­ji Miklós Zoltán festőművész, és Kállai Júlia grafikusmű­vész tárlata ugyancsak a mú­zeumban. » — Végül: mindenkit szere­tettel várunk. Békés és Tar­hos között autóbusz-külön­járatokat indítunk, és ezután bármely, a zenei napra vo­natkozó kérdésre a Tarhos- inform szolgál felvilágosítás­sal a (66) 41-142-es, valamint a (66) 41-171-es telefonszá­mon. A, számítógépes foglalko­zás után rajzóra követke­zett Szikes Péterné tanárnő irányításával az 5. a-ban. Bábjelenetekkel, német da­lokkal fogadták az eleki gyerekek vendégeiket. Ha az izgalomtól kicsit belesültek mondókájukba, a tanárnő biztatott: — Mondd magyarul! Persze a vendégek se jöt­tek ének nélkül, így aztán német és magyar szó a le­hető legtermészetesebben élt egymás mellett. Az újabb szünetben Stiff- ler Hedvig, Czirok Gabriel­la, Mark Anderson és Chris­tian Terwart gimnazisták társaságához csatlakoztunk. Gabi a mezőberényi gimná­ziumban előkészítős, de máris ragyogó tolmács. Se­gítségével Christiantól meg­tudtuk, ő tulajdonképpen Rotyis Zsolti kedvéért jött most el, két éve barátok. Zsolti tanította magyarul, ideje újra feleleveníteni... m Déltájban sorra jöttek az elekiek a vendég gyereke­kért. (A felnőttek ez idő alatt a tsz-ben jártak.) Jött Durst Ferenc is a fiáért és Engbertékért. Otthon már terített asztallal várt min­denkit Veronika asszony. Közben átjöttek a szomszéd­ból a nagyszülők, Zimmer­mann Ferenc és felesége. Ök az elsők között, 1984-ben jártak a német pávakörrel Gerolzhofenben, a telepítés 250. évfordulójára rendezett ünnepségen. A városháza díszes könyvében olvashat­ták akkor, . kik is érkeztek annak idején Elekre. Miért jó a megújuló kap­csolat? — Az élet nem áll meg, nemzedékek nőnek fel. Min­dig mások jönnek, a kör tá­gul, a kapocs erősebb lesz. Ha két ország megismeri egymást, az csak jót ered­ményezhet — vélte Veroni­ka asszony. — Az idősebbek meg egy­szerűen csak azt mondják, hogy otthonról haza jövünk — tette hozzá a nagyapa, Zimmermann Ferenc. Szőke Margit A távol-keleti művészetek világából a kínai porcelánok és a japán fametszetek a legismertebbek Európában. Az ókorban és a középkor­ban a keleti országok — el­sősorban Kína. Korea és Ja­pán — sok tanulmányuk­kal, kulturális és művészeti eredményeikkel megelőzték az európai országokat. Fel­fedezéseik közül a ma em­beréből is csodálatot és el­ismerést vált ki a papírké­szítés és a fadúccal való szövegnvomás. illetve a szí­nes. művészi igényű famet­szetek készítése. A régi iaoán fametszetek művészetét többféle módon lehet elemezni. Ferenczy László, a Hopp Ferenc Ke­let-Ázsiai Múzeum munka­társa — a Képzőművészeti Kiadónál most megjelent könyvében — a történelmi szempontú ismertetésre vál­lalkozik. Ezzel a módszerrel nemcsak a művészet belső fejlődését és a technikai újí­tásokat lehet áttekinteni, ha­Újra kiadják a Scherer Ferenc Gyula vá­ros története című kétköte­tes műve 1938-ban jelent meg Gyulán. A város törté­netét a kezdetektől 1937-ig dolgozza fel. 947 oldalon át. csaknem két és fél száz kép­pel. mellékletekkel. Bőséges és megbízható anyaga érté- kés forrás mind a kutatók, mind a város múltja iránt érdeklődőknek. A gyulai Mo- gyoróssy Könyvtárban a leg­keresettebb könyvek egyike, sajnos, ott sem található meg elegendő példányban. A- ..műgyűjtők” szenvedélye miatt a kevés is egyre ke­vesebb lesz. Időszerű tehát újra kiadni az alapvető vá­rostörténeti monográfiát, a közkedvelt ..Scherert”. A városi könyvtár kezde­ményezésére Gyulán nemré­giben megalakult a Scherer Emlékbizottság, tagjai váro­si vezetők, levéltárosok, mu­zeológusok. könyvtárosok, akik többek között a könyv reprint kiadását is szorgal­mazzák. Ezer példányban szeretnék megjelentetni, az első köteteket szeptember 27-re. a többit folyamatosan. Ezen a napon ugyanis dél­után 3 órakor emlékülés kezdődik a gyulai könyvtár­ban Scherer Ferenc születé­sének 100. és a másik jeles gyulai történetíró, Implom József születésének 90. év­fordulója tiszteletére. (Az emlékbizottság szeptember nem a korszak történelmé­ből adódó összefüggések is jól követhetők. A japánok a VIII. században koreai közvetítéssel vették át a kí­nai eredetű fadúcos nyom­tatást, de mind technikai, mind művészeti vonatkozás­ban egyre inkább önálló irányba fejlesztették a fa­metszés művészetét. A XVII —XIX. században sajátos grafikai műként és általá­ban festészeti előképek nél­kül készítették a színes fa­metszetes nyomatokat — ígv ezek műfajilag önálló műal­kotásnak tekinthetők. A magyar gyűjtőknek sohasem volt lehetőségük (pénzük) a legjobb művek megvásárlására. A kötet képanyaga a Tokióból ér­kezett metszetekkel kiegé­szítve mégis érzékelteti az alkotások szépséeét és érté­két. A könyv több mint 109 oldalnyi szövegének jobb megértését szolgálja a 23 színes és mintegy 150 fekete­fehér reprodukció. G. T. „Scherert” 27-én emléktáblát avat Scherer Ferenc Apor téri házán és keresi a lehetősé­get arra is. hogy a városban utca. vaav tér viselje a ta­nár és író nevét). Implom Jó- . zsef ismert várostörténeti sorozatának (amely 1940-től jelent meg, s a Gyulai dol­gozatok, majd Gyulai füze­tek címet viseli) újbóli ki­adását pedig a Békés Me­gyei Levéltár és a HNF vá­rosi bizottsága tervezi. A megvalósítás küszöbén áll a Scherer-könvv úi ki­adása. Az érdeklődők szá­mára néhány gyakorlati tudnivalót kérdeztünk meg Havasi Istvánnétól, a Mo- gvoróssv Könyvtár igazga­tójától. — A Gyula város történe­te nálunk rendelhető meg — mondta. — A jelentke­zéseket május végéig még elfogadjuk. A könyv irány­ára 1500 forint, június 1-jé- től csekken lehet befizetni, akár három részletben is. A reprint kiadásról még any- nyit. hogy a kecskeméti Pe­tőfi Nyomdában készül. Ügy véljük, a Scherer- köny újbóli kiadása nem csak a Gyulán élőket érinti. Megyénk többi településéről olvasóink a következő cím- nos Városi Könyvtár, 5701 Gyula. Városház utca 13. re írhatnak : Mogyoróssv Já­Sz. M. Én nem tapsolnk! Fiatal tanár koromban mondtam először valakinek, az­óta többször másoknak is, és sajnos a sírba kell vinnem életem boldogságának egyik lehetséges összetevőjét — be­teljesületlenül: — Akkor lennék a legboldogabb, ha elmehetnék egy nagy könyvesboltba, ott kedvemre válogathatnék, kifi­zethetném készpénzzel, és azt mondanám: — Legyenek szívesek hazaküldeni a címemre. Nem az urizálás miatt, de olyan nagy csomag lett volna. Ez eddig elmaradt. Nyugdíjas létemre pedig nem na­gyon bizakodhatok, hogy valaha is bekövetkezhet. Ahol élek, csak kis könyvesbolt van. ahova csak óvatosan me­részkedhetek be ritkán, hogy részletre vegyek valamit, pironkodva. Mindenkinek persze nem juthat mindenből egyformán: a bőség kosara, a jognak asztala, a szellem napvilága és az egyenlőség nem ma keletkezett kérdője­les viszonylatok. Miért futtatom minderről az eszmémet? Mert „először csattant fel egyöntetű taps az Országgyűlésben’’, amikor bejelentették, hogy a képviselők ajándékba kapják a po­litikai évkönyvet. Ráfér szegényekre! Eleget panaszkod­tak az elmúlt ülésszakokon a méltatlanul alacsony kép­viselői tiszteletdíj (?) miatt. Én mégis azt mondom, hogy valamilyen számlaszámra (nekem is van, de nem írom ide) fizessék be a könyv árát (túlfizetés köszönettel fo- gadtatikl), és adják az egészet egy iskolának, például, hogy egy helyen lenne látszata ... Gyerekkoromban minden könyvajándéknak igen örül­tem. Nem tudhattam, hogy édesapámnak a nadrágszíját kellett miatta szorosabbra vonnia. Most viszont nem szí­vesen szorítom — mint gyermek — a nadrág szíjamat, hogy honatyáimnak könyvvel kedveskedjek, mert — ha csak egy betű költségéig is, az én bőrömre is megy ez a játék. Én ezért nem tapsolok, bár az ülés elnöke ezt nyilván nem Veszi észre. Beck Zoltán S. E. D valódi pecsét Barátok jöttek Elekre Gerolzhofenből A rajzszakkör tagjai könyvjelzőket ajándékoztak vendégeik­nek

Next

/
Oldalképek
Tartalom