Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
1989. március 18.. szombat TALLÓZÓ íkÖRÖSTÁJ Nyers Rezső: Az állami költségvetés mozgásképtelen Sarlós István: „Önálló hatáskörrel rendelkező köztársasági elnök kell” ... — Meddig megy, meddig mehet még ez így? (Akihez a kérdések szólnak: Nyers Rezső, államminiszter — a szerk.) — Egy évig még biztos. Vila g men ed zseléssel a tömegek meg a vállalatok vállára hárítani a terheket, mert az állami költségvetés mozgásképtelen. Erre ugye lehet borúlátást alapozni? — Sokan már 1988-ra új struktúrájú, új szellemű költségvetést vártunk. Aztán a PM kirukkolt egy lényegét tekintve megszokottal, változatlannal. Az Országgyűlés által elfogadott kompromisszumos költségvetés se más. Legfeljebb van egy kis friss máz rajta. — Egy költségvetés sohasem csak a PM-en múlik. A magyar politika ezt izzadta ki magából. A felelősséget együtt kell vállalniuk a tervezőknek és a politikusoknak. És a gazdasági élet vezetőinek. Az idei költségvetés valóban nem sikerült. Valóban erőltetett az egyensúlyjavítás. A folyamatok még változatlanul deficitre tendálnak, aztán védhetjük zsugorítással. Mert ezt tesz- szük. Nos, a költségvetés alapvető megváltoztatása: valóban ez a gordiuszi csomó. Csakhogy azt vágni kell. Sok helyen vágni. — Igen, ezeket a vágásokat vártuk. De helyettük csak a lakosság terhei növekedtek. . . . Moszkva—Budapest között a repülőgépen a magyar kormányfő sajtókonferenciát tartott. A Képes 7 kérdése : — Korábban, amikor egy pártfőtitkár vagy pedig a miniszterelnök a Szovjetunióba utazott, a magyar közvélemény mindig arra gondolt, hogy megfelelő utasításokkal tér vissza. Kapott-e ön most utasítást? — Semmiféle utasítást nem kaptam. Tapasztalat- cserét folytattunk, s nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy vége annak az időszaknak, amikor egyik párt a másiknak vagy egyik kormány a másiknak előírja, hogy miként célszerű eljárni, és mit célszerű termi. — Szeriatem a Parlament egy olyan költségvetést még nehezebben fogadott volna el. Itt van a nehézség! A politika, mint politika, ma bátortalan. Amikor összejövünk politikai testületként, pártvezetésként, kormányként, országgyűlésként, a bátortalanság jellemez bennünket. Az „elhárítani!” reflexe. Mindent kikerülni, ami veszélyes lehet rám. Akár adóemelés, akár más. Akármicsoda. Akár a kellemetlenségek vállalása. Most is csak egy területen voltunk merészek. A lakosság életszínvonalának visszafogásában. A többiben nem. — Biztos vagyok abban, hogy nem ez volt az optimális megoldás. — Szerintem sem. Valószínűleg a veszteséges szférában kellett volna vágnunk. Csaik, ugye, az országnak ez hoz most eredményt. Bevételt a költségvetésnek. Míg, ha bezárjuk a veszteséges vállalatokat, az az idén szinte semmit sem hoz a kasz- szába. Csak később. Két-há- rom év múlva. Igaz, hogy akkor érdemileg javít a helyzetünkön. Míg a lakosság terhelése érdemileg nem javít. Éppen csak most hoz pénzt. Ez hát a dilemma! És jegyezze meg: a bátortalan politika mindig igyekszik átmenteni magát a tornyosuló hullámokon. (Rózsa András: Képes 7) Ezek egyébként azokban a beszédekben, amelyeket Mihail Gorbacsov Donyeckben, illetve Kijevben elmondott, nagyon világosan megfogalmazódtak, többek között a teljes szuverenitás, az önállóság,' az egymás bel'ügyeibe való be nem avatkozás. Ezek az új elvek olyan lehetőségeket tárnak elénk, amelyeket bűn lenne nem kihasználni, és nem így dolgozni. Persze minden elv annyit ér, amennyit azokból a gyakorlatba át lehet ültetni és meg lehet valósítani. A törekvést, a szándékot a Gorbacsov- és a Rizskov-találko- zón is éreztem. Ezeknek az elveknek tartalommal való megtöltése most már első számú feladat... (László Agnes, Képes 7) ... Javaslom, hogy egy önálló fejezet foglalkozzék a fegyveres testületekkel. Egy vonatkozásban támasztom alá érveimet. Ma nemzetközi megállapodás írja elő, hogy a hadgyakorlatokat bizonyos szinten fölül nemzetközileg nyilvánosságra kell hozni, és más országok képviselőit meg kell hívni. S akkor kérdem, az Országgyűlésnek miért nincs ebben szerepe? Miért nem kell az Ország- gyűlés hozzájárulását kérni olyan magyarországi hadgyakorlathoz, amelyekben idegen hadseregek katonái vesznek részt, és miért nem kell az Országgyűlés hozzájárulását kérni ahhoz, hogy magyar katona külföldön vegyen részt hadgyakorlatban, vagy Iránban a fegyverszüneti szerződés ellenőrzésében? Ezt én az Ország- gyűlés hatáskörébe utalnám. (Taps) Következő témám: köztársasági elnök. Nem értek egyet azzal, hogy az Ország- gyűlés elnöke helyettesítse; fontosnak tartom, hogy legyen egy önálló, függetlenített köztársasági elnökhelyettes. Nem tetszik nekem az a három kategória, hogy reprezentatív, középerős vagy erős legyen a köztársasági elnök: ez sokféleképpen érthető. Ki fog elvállalni egy funkciót, amire eleve azt mondják, csak reprezentálni kell, mutogatnia magát. A középerős idegen nyelvre lefordítva erősen félreérthető, az erős pedig eleve azt sugallja, hogy olyan hatalmi centrumot akarunk létrehozni, amelyik esetleg diktatúrához vezet. Meggyőződésem, önálló hatáskörrel rendelkező köztársasági elnök (kell, világos feladatokkal, de ne legyen joga az Országgyűlés feloszlatására, s ennek kapcsán ne legyen joga a miniszterelnöknek javaslatot tenni a köztársasági elnöknél az Országgyűlés feloszlatására. Itt a logikát sem értem, mert az fog történni, hogy a köztársasági elnök javaslatára miniszterelnököt választunk, s utána e? a miniszterelnök javaslatot tesz a köztársasági elnöknek, hogy oszlassa fel a parlamentet. Ne legyen ilyen joga, ne legyen joga rendkívüli állapot kihirdetésére sem, ne vegyünk tudomásul olyan tételeket, amikor netm hívható össze az Országgyűlés. A mai korszakban minden pillanatban összehívható az Országgyűlés, és perceken belül össze tud ülni. És hadd mondjam, ne legyen a köztársasági elnök a hadsereg főparancsnoka. (Taps.) Ne legyen militáns jellegű köztársasági elnökünk, polgári köztársasági elnökünk legyen, aki részt vesz a közéletben, önálló feladatokat tölt be, politizál anél- ikül, hogy funkciót töltene be bármelyik politikai pártban ... (Sarlós István országgyűlési képviselő parlamenti felszólalásából; Országgyűlési Tudósítások) Kapott-e utasítást Moszkvában Németh Miklós? A címzett az új tanácselnök A NAP TÁVIRATA: murányi miklósnak a békés megyei tanács tegnap megválasztott elnökének stop új tisztségéhez gratulálunk stop focistákra, baráti körökre, közpénzekre vigyázzon stop mi pedig a táviratok címzésére ügyelünk jobban stop. (Mai Nap) 1884 nyelven a Biblia ... — A Biblia mint történelemkönyv mit jelent a kultúrtörténetben? (Aki válaszol: Huba Péter, a Budapesten megnyílt Biblia Múzeum gyűjteményének kezelője — a szerk.) — A szentírás a zsidók számára az ótestamentum, a kereszténység számára az ó- és újtestamentum. Az emberi történelem legrégibb korszakának írásos dokumentuma, az ótestamentum a zsidóság ókori történetéről szól, az ókori Egyiptomról is, úgy, mintha csak ott lennénk. Az újszövetség a Római birodalomba visz bennünket vissza. A Biblia mint könyv együtt él az emberiséggel, a középkori európai kultúra is erre épül, a Biblia gondolatainak ismeretében érthetőbb lesz Bach, Chagall vagy József Attila. Aki akarja, történeti forrásként is olvashatja a szövegeket, mert úgy is felfoghatók. — Mennyiben fogadható el a Biblia forrás jellege, miben hasonlít a krónikákhoz? — Történetleírása annak az időnek, amelyben keletkezett, elsősorban a hívők fontos olvasmánya. A Biblia készítői nem krónikát akartak írni, elsődlegesen Istenről beszélnek. — Hány nyelvre fordították le a bibliát? — Rengetegre, 1884 nyelvre. Húszezres lélekszámú kis ország és 1300 embert számláló törzs nyelvére is. (Baján József László; Szabad Föld) Diófán a fogkefe . A gömbvillám „csínytevései” ... Fertődön — látjuk a következő esetet —, az asz- szony — meséli a férfi — azzal költögette, hogy mit keres hajnalban az ő erkélyükön a nap. Aztán csak azt hallották, hogy valami búgó hang közeledik, recs- csen és megmozdul a ház. Olyan volt, mintha valaki levegővel felpumpálta volna a fürdőszobát, elkezdett tágulni. Elindultak a falak. A mosógép szirmokat bontott, szétnyílt. A gömbvillám kiszórta a berendezéseket az udvarra — sírja el magát a férfi. A diófán találtuk meg a fogkefét... ... Gyakran előfordul, hogy gömbvillámra azt hiszik, hogy UFO. A gömb- villámnak mindig vagy gömb, vagy ellipszoid alakja van. A körvonalai sosem határozottak, míg egy fémtárgynak nagyon határozott kontúrjai vannak. Mindig valamiféle elektromos zavart okoz. Negyedóránál tovább nem él, ha valak: azt mondja, hogy fél órán keresztül ott lebegett a háza felett valami, az biztos, hogy nem gömbvillám volt... .. . Számomra (Egely György mérnök, a gömbvillám szakértője, az e témáról szóló könyv szerzője mondja — a szerk.) a legizgalmasabb kérdés, hogy a természetnek csak ez a jelensége, és csak ez égyedül, miért szegi meg a számunkra legfontosabb fizikai törvényeket. Azért utálják ezt a jelenséget, mert kivétel. De miért kivétel? Hogy negyedik térdimenzió van, ez nem új dolog, a '20-as évek óta sejtik, csak nem tudták, hol keressék. A gömbvillám kapu lehet egy új világra ... (Déri Eszter, Mai Nap) Ignoranti, quem portum petat, nullus suus ventus est. Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. (Seneca) Sztálin: Kegyelem (Karikatúra a Times-bőt) A magyar bankár kilincsel a kölcsönért ... — Idestova egy esztendeje a Nemzeti Bank hónapról hónapra publikálja — a Figyelőben is — az ország nemzetközi fizetési helyzetének alakulását. Az Országgyűlés novemberi ülésszakán ön (Bartha Ferenchez, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez szólnak a kérdések — a szerk.) részletekbe menő tájékoztatást adott az adóssághelyzetről, s annak összetevőiről, egyebek között követeléseink összetételéről, behajthatóságuk realitásáról. Az adóssághelyzettel, a kölcsönfelvétellel kapcsolatos kérdések,, információk ma már nemcsak a közgazdászokat, a legszélesebb közvéleményt is érdeklik. Kérdésünk: kik és milyen tényekre alapozva döntenek egy-egy időszak, például az idei esztendő külföldi hitelfelvételeiről? — A tényekkel kezdeném. Pontosan tudjuk, hogy az idei évben, mekkora összeget tesz iki a korábban felvett kölcsönök esedékes kamata és tőketörlesztése. Az adósságszolgálat tehát előre meghatározható, hasonlóképpen az esedékes fizetések időpontja. Az idei esztendőben például a kamatok és a törlesztések együttes összege 2,7-2,8 milliárd dollár. Ami a forrásoldalt, a fedezetet illeti: a nemzetközi árucsere-forgalom keretében a népgazdaság éves terve előirányozza az elérendő aktívumot. — 1989-re pl. a konvertibilis elszámolásokban 400-500 millió dollárt — és a folyó fizetési mérleg egyéb összetevőinek — idegenforgalom, szállítás, fizetendő és kapott kamat szaldója, követeléseink befolyása stb. — alakulását, továbbá a folyó fizetési mérleg, a mi esetünkben még mindig mintegy 400-500 millió dollár tervezett hiányát. Nos, a folyó fizetési mérleg hiányát, továbbá a közép- és hosszú lejáratú kölcsönök esedékes tőketörlesztését újabb kölcsönök igénybevételével kell, illetve lehet finanszírozni. Bár a forrásoldal egyes tételeinek alakulása majd minden évben eltér a tervezettől — az elmúlt évben pl. a külkereskedelmi aktívum felülmúlta a tervezettet, az idegenforgalmi aktívum viszont a tervezettnél több százmillió dollárral kevesebb lett — az adósságszolgálat teljesítése is megtervezhető, s az attól való eltérés végső esetben a valutatartalékok átmeneti igénybevételével korrigálható. Az előbbiekből az is kiolvasható, hogy az új kölcsönök felvétele, a külső források bevonása nem ad hoc jellegű. — Ki: dönt egy-egy esztendő hitelfelvételeiről? — A fentiek szerint determinált igény, valamint a pénzpiaci lehetőségek alapján a Magyar Nemzeti Bank. Az évről évre több milliárd dollárt kitevő hitelfelvétel a nemzetközi pénzintézetektől, a bankkonzorciumoktól felvett külön-külön néhány százmillió dolláros kölcsönökből, különböző összegű MNB-kötvénykibocsátások- ból és importfinanszírozási hitelekből áll össze. A kölcsön- és a kötvénykibocsátási megállapodások előkészítése időigényes, s ennek során a devizapiaci követelményeket — pl. a meglevő adósságállomány devizaszerkezete, a különböző devizák árfolyamviszonyainak alakulása — ugyancsak figyelembe kell venni. Igen sok kiválóan képzett, idegen nyelveket beszélő, nemzetközi bankkapcsolatokkal rendelkező magyar' bankár munkája testesül meg abban, hogy nemzetközi fizetőképességünket — sajnos, még nem a magyar gazdaság kielégítő teljesítményei révén — képesek vagyunk fenntartani... (Garamvöl- gyi István, Figyelő című lap) — Amennyire lehet, szivem, halogassátok az alkofmánymódosi- tást, hisz még csak most harcoljuk ki a jogainkat.. .1 (Brenner György rajza. Magyar Nemzet)
