Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
EXKLUZÍV 1989. március 18., szombat o VcöröstAjSARKAD György fejedelem ugyanis 1644. július 9-én kelt oklevelében az ő hűséges szolgálatáért birtokot adományozott a településnek. A mezővárosi rangról tanúskodik az 1677-es keltezésű pecsét. Jog szerint az itt lakók megválthatták a fakitermelést, nádlást, halászatot bizonyos összeg erejéig, kiváltság maradt a kocsmál- tatás és a malomtartás. Egészen a kiegyezés utáni időkig. 1867 után megkezdődött az államigazgatás átszerve.- zése. 1887. április 25-én a törvény értelmében a mezőváros átalakult nagyközséggé. A gazdasági fellendülés a kiegvezést követően gyorsult fel. 1910-ben kezdték építeni a cukorgyárat, amely Sarkadon ma is a legnagyobb, legfontosabb üzem; 1912 óta működik. Alapítása arról nevezetes, hogy vármegyék és települések vetekedtek, hol létesüljön. Végül is a Sarkadon átvezető alföld—fiumei vasút, a megfelelő víz- mennyiség és -minőség, az itteni termesztési kedv e hely mellett szólt. Még egy termelőüzeméről híres igazán a település: 1945. április 23-án itt jött létre első ízben az országban a közös gazdálkodás. Kimérték ugyan mindenkinek a földet, de megmunkálásáról a tagok közösen gondoskodtak. Az itteniek joggal tekinthetik az első termelőszövetkezetnek, a mai Lenin Tsz elődjének. A fekete-éri bejárón emléktábla hirdeti a nevezetes dátumot. Másodszor is város Sarkad 1966-ig járási székhely. 1969. december 31- től nagyközség, majd 1984- től városi jogú nagyközség. 1983-tól folyamatosan pályáznak: 1987-re (száz évvel a városi cím elvesztése után) szerették volna visszanyerni a régi rangot. Ez a kívánság azonban csak most, 1989. március elsejével vált valóra. Mi történik, ha az álom csak álom marad? A helybeliek úgy vélik, lassú sorvadás indult volna meg településünkön. A járási székhelység elvesztését még csak kiheverték, ám egy ekkora népességnél — Sarkadat kb. 11 ezren lakják — elodáz- hatatlanul szükséges az intézményhálózat, a szolgáltatás, az ellátás városias struktúrája. Ezek nélkül lassú elvándorlásra lehet számítani. „Kolbászvonat” Ha igaz, hogy Békés az ország legelmaradottabb megyéinek egyike (márpedig igaz!), akkor megyénk „Békés megyéje” Sarkad és környéke. A térség többszörösen elmaradott,' a felzárkózás még .központi segítséggel sem köhnyű feladat. Körülbelül tíz éve, hogy beállt a jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetkép. A sarkadiak közül mintegy ezer- ezeregyszáz ember másutt dolgozik. Több kísérlet volt már itt-tartásukra, ám valamennyi eredménytelen maradt. A magasabb munkabérért inkább vállalták a bejárást. Ugyanakkor a vonzáskörzetből hétszázan keresnek megélhetést Sarkadon: az otthoni kisegítő gazdaság biztosította megélhetés miatt nem mennek toA kilenctornyú templom a Tiszántúl egyik legnagyobb református temploma. Tornya Magyarországon egyedülálló „Itt, a fekete-éri határban alakult meg az ország első mezőgazdasági termelőszövetkezete...” Emlékmű a fekete-éri bekötőúton A korábbi pecsétnyomók és címerek alapján 1985-ben készült el az új városcímer. Alapszíne ezüst, mezejében, vörös pelikán tartja három fiókáját. Alatta a fekete hullámvonal és a sötétzöld szín a Körösre, illetve a termőföldekre utalnak Gyula felé vezető út mellé telepedett. Mankóit egy fára dobta. Az éppen arra lovagló pasának siránkozva elmesélte, a török lovasok bántak el így vele. A pasa megszánta, s felmászott a fára a mankókért. Több se kellett Miskának, felpattant a lóra, s visszakiáltotta, hogy a pasa csak tartsa meg a mankókat, neki a ló kellett... És egy tragikus, hiteles történet ebből a korból; a sar- kadi hajdúk Várad védelmére siettek, a gyulai törökök kihasználva ezt és a befagyott vizeket, 1600 februárjában a sarkadi váron ütöttek. Négyszáz embert mészároltak le. A tömegsírt a református templom szomszédságában találták meg. A sarkadiak úgy tartják számon, hogy városuk haj- -dúváros volt. I. Rákóczi Bemutatjuk új városainkat II. Egy század múltán újra város Sarkad Sarkad... A földrajzi etimológiai szótár szerint a név a régi magyar nyelv surku (kiszögellés) szó -d képzős származékával hozható összefüggésbe, s valamely vízfolyásnak, mocsárnak a kiszögellésével kapcsolatos, A település vizek mentén alakult ki, nem messze a Fekete-Köröstől. Belterületét a Gyepes, a Kis-Körös és a Bárkás élővizei ma is rtégy részre tagolják. „... hazafias érzülete... sajátság” A település hiteles történetét először Márki Sándor dolgozta fel; 1877-ben jelent meg könyve, Sarkad története címmel. Az előszóban írja a szerző: „Oklevelek szerint bebizonyítható hetedfél százados múltja van ez alföldi városnak. Valami jelentőségre sohasem vergődött; csöndesen fejlődött, néha csak tengődött: a mint ez már szokás a rónaságon levő helységeknél. De egyet tudok felőle; s ezt az egyet, a megmaradt néhány adat után, bizonyosan tudom. Kiemelten már; hazafias érzülete az egész ismert koron áthúzódó sajátosság. A hol a nemzet igazságos ügyeinek védelme forgott kérdésben, ott sarkadiak is ontották véröket...” Sarkad a honfoglalás előtt is lakott terület volt — erről tanúskodnak a régészeti leletek. Magáról a településről 1108-tól van feljegyzés. A XIV—XV. századi oklevelekben többször említik, mégpedig olyan helyként, amely a környéknél folyamatosabban növekszik és gazdaságilag gyorsabban fejlődik. Sarkad mint mezőváros először 1510-ben szerepel az iratokban. Ám miként nyerte el a rangot, arról anyag nem maradt ránk. A településen valamikor vár állott — földvár, a Gyepes folyó ölelte területen. Jelentősége a három részre szakadt országban a XVI. században mind a királyi országrész, mind Erdély, mind a törökök számára növekedett; véghellyé is lett. A portyázások korából legendássá vált csavargó, Varga Mihály, azaz Csavarga Miska alakja, aki a nép emlékezete szerint lóvá tette a gyulai pasát. Miska sánta koldusnak öltözött és a Kedvelt bevásárlóhely az ABC-áruház Hétköznapi pillanatok — felvételünk a csütörtöki hetipiacon készült vább. Pontos^ adat ugyan nincs arról, Hogy az eljárók közül hányán találnak munkát a Gyulai Húskombinátban, de bizonyára nem kevesen : ezért is hívják a helybeliek tréfásan a Sarkadtól Gyula felé közlekedő vonatot „kolbászvonatnak”. Pezsdülő közélet — Ráéreztünk, a városi jogú nagyközség elnevezés átmeneti állapotot jelent és még valamit: megmérettetést — mondta Varjú Józsefire, a HNF titkára. — Számot vetve a lehetőségekkel, egyértelmű volt; az itt élőkön múlik, hogy ebből a papírízű titulusból melyik részt kapjuk és adjuk tovább öröíkül. Volt mire alapozni: például megvalósult a vízműtársulás, iskola, és sport- csarnok épült társadalmi összefogással. Az „Együtt Sarkadért” szocialista brigádmozgalom két éve nyújt keretet mintegy ötven közösség településpolitikai munkájának. De megélénkült a közélet is. Nemrég jött létre a Városszém'tő Egyesület, s alakulófélben van a Nagycsaládosok Egyesületének helyi csoportja és a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete. Megindult a cigányság egyesületi szerveződése. is. Terv egy közösségi ház létrehozása, amely a régi olvasókörök mintájára otthont nyújtana a különböző helyi csoportoknak. Következetes városépítés Fényes Elek szavai (Magyarország geographiai szótára, 1851): „ ... határát a Fekete-Körös fogja át, melly árvizével gyakran nem csak a legelőt és kaszállót, hanem a szántóföldek nagy részét is elborítja. Innen a Gyulára vivő országút töltéseken visz, mellyeken talán az egész országban legrosz- szafob út van sáridején” — ma már nem illetének Sarkadra. Művelt földek a környéken, utak, járdák hálózata a településen; van víz, gáz, villany, telefon. Ami még kellene... az sem kis feladat: növelni a lakások számát, bővíteni a szennyvízhálózatot, elvezetni a felszíni csapadékot, fejleszteni az úthálózatot, nagyobb figyelmet fordítani a tisztaságra, az illegális szemétlerakóhelyek megszüntetésére. A település központja városiasabb arculatot kívánna — és több parkot, hiszen ez az, ami egy várost széppé tesz. Legyen hol lakni, dolgozni, iskolába járni. Ez utóbbi. talán legégetőbb kérdés hamarosan megnyugtatóan rendeződik. A tanács által kibocsátott kötvény maradéktalanul elkelt, lesz tehát nyolc új tanterem és napköziskonyha. Az alsó tagozatos gyerekeknek nem kell majd váltakozó oktatásban tanulni. Persze, az Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában is szükség lenne három új tanteremre, hisz ez az intézmény a településen messze túlmutató oktatási kísérletbe fogott... A városi rang bizonyára kedvező folyamatokat indít el. A tudatos készülődés után most már a következetes városépítés korszaka jött el Sarkadon. Az oldal képeit készítette: Fazekas Ferenc. Irta: Szőke Margit Cj lakások a Lenin úton
