Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-24 / 120. szám

NÉPÚJSÁG 1985. május 24., péntek Választási nagygyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) harmónia megteremtését semmilyen intézmény nem vállalhatja helyettünk. Pártunk XIII. kongresszu­sa erre vonatkozóan a kö­vetkező feladatokat jelölte meg: „a nők egyenjogúságá­nak következetes érvényesí­tése további megfontolt in­tézkedéseket igényel. Fokoz­nunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel könnyítsünk a nők összetett gondjain, a gyermekneveléssel, anyaság­gal, a háztartással, a mun­kavállalással, a családban el­foglalt szerepével és a köz- életiséggel együtt járó ter­hein ...” Ezt követően felszólalt Pes- ta László, a fővárosi tanács nyugalmazott elnökhelyette­se, a Hazafias Népfront or­szágos listáján szereplő kép­viselőjelölt. Szeghalmon: dr. Szabó Sándor Május 23-án, tegnap dél­után választási nagygyűlést tartottak Szeghalmon, a 13. számú választókerületben. A Csepel Autógyár 4-es számú gyárának csarnokában mint­egy 500 dolgozót köszönthe- tett Szilágyi István, a gyár pártbizottságának titkára. A gyűlés szónoka dr. Sza­bó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese volt. Elsőként a választások menetéről szólt, majd az el­telt négy évtized eredmé­nyeiről, megyénk megválto­zott arculatáról beszélt. — A jelenlegi lakásállo­mány 70 százaléka ez alatt áz idő alatt épült. A csalá­dok egyharmada rendelkezik személygépkocsival, motor- kerékpárral, szinte teljes az otthonok villannyal, s jelen­tős vízzel, gázzal való ellá­tottsága — mondotta. Ez­után megemlékezett a győze­lem napjáról, a Varsói Szer­ződés országainak — köztük hazánknak — béketörekvé- seiről. Szólt Magyarország belpolitikai helyzetéről, az előttünk álló gazdasági fel­adatokról. — A megye gazdasága az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődik. Az ipar­ban a termelés mennyiségi növekedése éves átlagban meghaladja a három száza­lékot. Külön ki kell emelni a szeghalmi iparfejlesztést, mely nagymértékben járult hozzá a várossá nyilvánítás­hoz. A Csepel Autógyár szeghalmi gyára a megye gépipari bázisává nőtte ki magát. A Fővárosi Ruhaipa­ri Vállalat szeghalmi üze­meiben ma már korszerű kö­rülmények között, világszín­vonalon dolgoznak. A haris­nyagyár üzeme komoly jövő előtt áll. A Sárréti Tej Kö­zös Vállalat ma már csak fogyasztói tejből közel 23 millió litert állít elő éven­te. A megyei tanács elnökhe­lyettese beszámolt a megye mezőgazdaságának fejlődésé­ről is. — A megye mezőgazdasá­ga az országost meghaladó­an, évi átlagban 4 százalék­kal növelte a termelését és az időjárás okozta nehézsé­gek ellenére is az öt évre előirányzott célkitűzéseket várhatóan teljesíti. Évente átlagosan 9 százalékkal több gabonát, 12 százalékkal több húst termeltünk; mint az V. ötéves terv éveiben. Tovább­ra is fontos a háztáji és ki­segítő gazdaságok munkája. A Szeghalom térségében működő mezőgazdasági nagyüzemek nagyrészt olyan földön gazdálkodnak, melyen, valamikor csak szegénynek lehetett maradni. A dolgos, hozzáértő tagság és a szak­mailag felkészült vezetők munkájának köszönhetően ma már növekvő nyereséggel gazdálkodnak. A nagygyűlés résztvevői hallhattak még a közlekedés, a szállítás, a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatás eredményeiről, gondjairól, a VI. ötéves terv lakásprog­ramjára, az oktatás feltéte­leinek javítására, a vízellá­tás és az egészségügyi ellá­tás fejlesztésére vonatkozó célkitűzések megvalósulásá­ról, a további feladatokról. Dr. Szabó Sándor végezetül a VII. ötéves terv előkészü­leteiről szólt, s arra kérte a jelenlevőket, a település la­kosságát, hogy ki-ki felada­tainak megfelelően vegyen részt az elkövetkezendő öt év munkájában. G. K. Tanácsülés Békéscsabán Békéscsaba Város Tanácsa négy éve, 1981 májusában fogadta el 1981—85-re szóló középtávú ciklusprogramját, meghatározva ebben a taná­csi tevékenység fő irányát a VI. ötéves terv időszakában. Miként hajtották végre a ciklusprogramban foglalt fel­adatokat, s hogyan tevékeny­kedett az elmúlt időszakban a végrehajtó bizottság? — elsőként erről tárgyalt má­jus 23-i, tegnapi ülésén Bé­késcsaba Város Tanácsa. A témáról szóló beszámolót Sasala János tanácselnök terjesztette a testület elé. Amint a beszámoló egyebek között megállapítja, a vég­rehajtó bizottság tevékeny­ségét az elmúlt időszakban is a törvényességre, tervsze­rűségre és szakszerűségre való törekvés jellemezte. A hatósági munka törvényessé­ge szilárd és megnyugtató. Ami a várospolitikai mun­kát illeti, a fejlesztés min­denekelőtt az alapellátást biztosító létesítmények épí­tésére, a lakáshelyzet, az ál­talános iskolai és óvodai el­látás javítására, valamint a közművesítési program vég­rehajtására irányult. A szű­külő pénzügyi lehetőségek következtében a tervek mó­dosítására került sor, így többek között az 1984-re ter­vezett belvárosi iskola indí­tását egy évvel elhalasztot­ták, és elhúzódik a sport- csarnok és az autóbusz-pá­lyaudvar kivitelezése is. A tanácsi intézményekről: a terveknek megfelelően jelen­tős előrelépés történt az ok­tatásügyi intézmények tárgyi feltételeinek javításában, gyarapodott a taneszközál­lomány, de gond van a költ­ségvetési fedezettel és a be­szerzési lehetőségekkel. A középfokú oktatás tárgyi fel­tételei alig javultak. A tegnapi tanácsülésen hallgatta meg a testület a városi tanács ifjúsági bizott­ságának a megalakulás óta végzett munkájáról szóló be­számolót. A testület elismerő véleményt alkotott a bizott­ság tevékenységéről. Végül, a tervezet megvitatásával új tanácsi rendeletet alkotott a testület a vásárokról és pia­cokról. A belkereskedelmi miniszter ugyanis az 1984- ben hozott rendeletével újra szabályozta a vásárok és pia­cok rendjét. Tekintve, hogy a szabályozás több területen módosult, illetve helyi válto­zást is terveztek Békéscsa­bán, ezért született az új ta­nácsi rendelet. A két legfon­tosabb változás: nagybani élelmiszerpiac létesítése vált szükségessé Békéscsabán, a vásárcsarnokban — ez egyébként a gyakorlatban ki is alakult. A másik: az Oros­házi úti napi élelmiszerpia­con keddi napokon évek óta nincs felhozatal, ezért itt csak péntekenként lesz piac. Az ülés után a városi ta­nács testületének tagjai megtekintették a megyeszék­helyen az 1981—85-ben át­adott létesítményeket, és a jelenlegi építkezéseket. T. I. KISZ MB ülés űz ifjúsági klubok helyzetéről Ötéves a szovjet-magyar űrrepülés Május 26-án, vasárnap lesz öt esztendeje, hogy megkez­dődött az első szovjet—ma­gyar űrrepülési program. Az évforduló alkalmából kama- kiállítás nyílt csütörtökön a Planetáriumban azokból a tárgyakból, amelyeket Far­kas Bertalan űrhajós bocsá­tott az intézmény rendelke­zésére. Az érdeklődők egyebek közt láthatják azt a herme­tikusan zárható mentőruhát, amelyet akkor használnak a kozmonauták, ha kabinjuk vízre száll le. A közös űrrepülésre kifej­lesztett magyar műszerek kö­zül bemutatják a „pille” fantázianevű, sugárdózis-mé- rő készüléket. Ennek erede­ti példányát a Szaljut-6 űr­állomáson próbálták ki. Ké­sőbb a Szaljut-7 űrállomá­son és a Paksi Atomerőmű­ben is alkalmazták ezt a műszert. A tárlat anyagát az űrrepülés egyes pillanatairól és az űrállomáson végzett kí­sérletekről készült fekete-fe­hér és színes fényképfelvéte- . lek is gazdagítják. A kiállítás megnyitásakor Farkas Bertalan az öt esz­tendővel ezelőtti repülés ese­ményeit idézte fel, Magyari Béla kiképzett űrhajós pedig a felkészülés egyes fázisai­ról beszélt. Tegnap, csütörtökön tar­totta soron következő ülését a KISZ Békés Megyei Bi­zottsága, melyen a KISZ ter­melést segítő tevékenységét, és az ifjúsági klubmozgalom megyei helyzetét vitatta meg a testület. A KISZ-esek termelést se­gítő munkájáról, az Orosházi Üveggyár tapasztalatai alap­ján Búza Katalin, a gyár KISZ-titkára számolt be. Az üzem az Üvegipari Művek legnagyobb, és Békés megye legtöbb munkását foglalkoz­tató gyára, ahol 1100 a 30 éven aluli munkások száma. A gazdasági építőmunká­hoz, a gyári tervek teljesíté­séhez a fiatalok, a KISZ- alapszervezet sajátos mun­kaformákkal, termelési moz­galmakkal járulnak hozzá. A védnökségi mozgalom szép hagyományokra tekint vissza az Orosházi Üveg­gyárban, melynek alapjait az teremtette meg, hogy az öb­lös- és a síküveggyár is a KISZ Békés Megyei Bizott­sága védnökségével épült, a gyári KISZ-bizottság véd­nökségével készült el a 4. sz. általános iskola az üveg­gyári lakótelepen. Most a lépcsőzetesen megvalósuló Csomagoló II. és III. beruhá­zás felett vállalat védnöksé­get a gyári KISZ-bizottság, emellett a számítástechnikai kultúra elterjesztésére. Az Orosházi Üveggyár KISZ-eseinek munkája el­ismerésre méltó, amit Szabó Béla, a KISZ MB első tit­kára úgy fogalmazott: a me­gye egyik legjobb alapszer­vezete az üveggyáré, terme- léet segítő tevékenységük pedig a legszínvonalasabb. Ezért is tűzte annak értéke­lését napirendjére a testület, lehetőséget teremtve arra, hogy szélesebb körben meg­ismerhessék munkájukat. Míg a& előbbiek a példa- mutatás szándékával kerül­tek szóba, a második napi­rendi pont, az ifjúsági klub­mozgalom megyei helyzete a reformálás, a munka javítá­sának gondolatával szerepelt a testület vitájában. Ma már — állapítja meg az előre kiadott írásos anyag — nem beszélhetünk azonos módon szórakozni, művelőd­ni vágyó, homogén ifjúságról. Míg régen szinte kizárólag a klub jelentette a szórakozást a fiatalok számára, addig ma ez csupán egy lehetőség a sok közül, s hogy minél vonzóbb lehetőség legyen, ahhoz még sok mindent kell tenni. Hogy konkrétan mi­lyen feladatokat, és mi mó­don szükséges megoldani, ar­ról élénk vita alakult ki a testület körében. Mayer Agnes, a KISZ KB kulturális osztályának mun­katársa elmondta, hogy a Békés megyeihez hasonló gondokkal küzdenek az or­szág más területén is, és munkaterületének tapaszta­latai megegyeznek az ülésen elhangzottakkal. Egyes ifjú­sági klubokban az anyagi lehetőségek szűkösek, máshol a személyi feltételek nem a legjobbak, és van, ahol a klub „földrajzi helyzete” hát­rányos. Békéscsabán a kon­zervgyári klub például — ahogy azt Kulcsár Edit, a békéscsabai KISZ-bizottság első tikára megjegyezte — nehezen mérhető, mondjuk a Kner Nyomda Tükör klubjá­hoz, hiszen a közlekedés az előbbinél meglehetősen ne­hézkes, korlátozott, ami ked­vezőtlenül hat a programok­ra. Az ifjúsági klubmozgalom fejlesztésére a testület fel­adatokat határozott meg, részben saját területükön, részben ajánlásként, más szerveknek, intézmények­nek. — szatmári — Készülőben a meglepetés — mármint a gyermeknapi. Ezek­ben a napokban, főleg délelőttönként a felnőttek válogatnak- vásárolnak a játékboltokban, játékosztályokon, hiszen köze­ledik május utolsó vasárnapja, vagyis a gyermeknap. Erre való tekintettel sok helyütt — így a békéscsabai Univerzál Áruház játékosztályán is, ahol felvételünk készült — ked­vezménnyel árusítanak sok játékot Fotó: Kovács Erzsébet Három kívánság — és a negyedik „Ez a kislány profi” — szólt oda a szomszédjának felvétel közben a tévéműsor rendezője. A helyszín: Budapest, a Thermál szálló Ha­vanna klubja, ahol a „Három kí­vánság” című, gyermeknapi tévén műsort vették fel. S a „profi” kis­lány: Jelinek Zsuzsi Békéscsabá­ról. — Hogyan is történt, Zsuzsi? — ezt már a Békéscsabai 2. számú Ál­talános Iskola társalgójában kér­dezzük a 3. osztályos, fekete sze­mű, copfos kislánytól. — Már régebben hallottam egy­szer a tévében, hogy lesz ilyen gyereknapi műsor, és írhatunk há­rom kívánságot. Ezek közül a leg­érdekesebbeket majd kiválasztják, és behívják a tévébe a levélírókat. Én is írtam. — Mi volt a három kívánságod? — Az első, hogy a Dolly Roll együttessel énekelhessek, a második, hogy beszélgethessek áz R—Go-val, a harmadik pedig az, hogy elmondjam egy saját versemet a tévében, és egy költő bácsival beszélgethessek. — Es a folytatás? — Éppen lenn játszottam, amikor apuci szólt, hogy távirat jött a tévétől. Ügy megörültem! Föl is utaztunk egy megbe­szélésre, utána pedig kaptam a levelet, amiben írták, hogy mikor lesz a felvétel Pesten, a Thermál szállóban. Jujj, az nagyon érdekes volt, utána itthon éjfélig meséltünk anyu­cinak. Dévényi Tibor volt a műsorvezető, először próbát tar­tottak, aztán elkészült a felvétel, együtt megnéztük és a fő­rendező azt mondta; gyerekek, ez így jó, ahogy van! — Mi volt a feladat? — Tizenöten szerepeltünk és közben jókat játszottunk, de hát ez a műsorból majd kiderül. Megismerkedtem közben Vikivel, egy pesti kislánnyal is, címet is cseréltünk. Holnap, május 25-én a tévé I. műsorán láthatjuk a „Há­rom kívánság”-vOt, s a műsorban Jelinek Zsuzsit. Az adás 15.40 órakor kezdődik. Az, hogy végül is a három közül me­lyik kívánsága teljesült Zsuzsinak, holnap délutánig hadd maradjon titok. — Ha a mesebeli jó tündér is megkérdezné, mit szeretnél a legjobban, tudnál-e felelni? Zsuzsi kicsit félrebillenti a fejét, huncutul nevet a szeme: — Ezen sokat gondolkodtam, tetszik tudni, szoktam úgy elbambulni. A legeslegjobban azt szeretném, ha sohasem hal­nánk meg és mindig mindenki egészséges lenne!... T. I. Fotó: Kovács Erzsi Gyermeknapi előzetes Május utolsó hétvégéje igazi ünnepnek ígérkezik a gyermekek számára, hisz megyeszerte gazdag kulturá­lis és szórakoztató progra­mok várják a kicsinyeket és nagyobbakat egyaránt. Aján­latunkban mindebből ízelítőt kínálunk. A KISZ Orosházi Városi Bizottsága és az Alföldi Kő­olajipari Gépgyár üzemi KISZ-bizottsága rendezésé­ben szombaton az Űj Élet Tsz szabadidő-központjában várják a város és a város- környék gyermekeit. Délelőtt 9 órakor kezdődik az egész napos program, melyben lesz lovasbemutató, ügyességi já­tékok, sárkányrepülő, mun­kakutya-bemutató, játszóház, cserebere zsibvásár. A békéscsabai ifjúsági ház­ban és környékén vasárnap rendezik meg a gyermekna­pot. Délután 2 órakor báb­előadással kezdődik a prog­ram, majd aszfaltrajz-ver- seny következik. A kisliget- ben malacsütést terveznek, s lehet go-kartozni a járdán, csónakázni az Élővíz-csator­nán. Az előtérben játszóház lesz, s a gyerekek játékbör­zén cserélhetik ki megunt játékaikat. A nagyteremben a Hüvelyk Matyi című szí­nes, amerikai filmet vetítik. Békésen három iskola mintegy 2 ezer 500 gyerekét várják a szombati VIT-kar- neválra, amely délután 2-kor kezdődik a ligetben. A VIT- országok jelmezeiben vonul­nak fel, majd a színpadon játékkal, dallal, tánccal mu­tatkoznak be az úttörők. Ez­után a Folk ’81 együttes sza­badtéri műsora következik. Lesz táncház, játszóház, me­lyen tizenkétféle tevékeny­séggel köthetik le magukat a gyerekek. A KISZ-esek ügyességi játékokat rendez­nek, s lesz aszfaltrajz-ver- seny, videofilm-vetítés. Este VIT-bálon táncolhatnak a fiatalok. Rossz idő esetén a 2-es iskola, az ifjúsági és a művelődési ház lesz a ren­dezvények színhelye. Szarvason 25-én, délelőtt 9 órakor indul a SZVIT-vágta az Erzsébet-ligetből. Tíz szín­helyen, tíz tagú csapatok vesznek részt a játékos prog­ramon, melyben feladatul kapják többek között a vá­ros nevezetességeinek felku­tatását, találkozhatnak VIT- küldöttekkel. Délután 2-kor lesz az eredményhirdetés, me­lyet az Erzsébet-ligetben bábelőadás, táncbemutató, koncert követ. Szeghalmon vasárnap ren­dezik meg a városi gyermek­napot. Fél 9-kor avatják a kisdobosokat és az úttörőket a felszabadulási emlékműnél. Ezután az MHSZ szervezésé­ben modellrepülő-bemutató és távirányítású autóbemu­tató lesz a Szeghalom—Fü­zesgyarmat közötti legelőn. Ezzel egyidőben az ifjúsági házban ügyességi vetélkedőt rendeznek. Gyulán szombaton már reggel 8-tól jár a gyerekcsa­logató „bolondszekér”. Tíz órakor kezdődik a művelő­dési központ mellett a Körös Néptáncegyüttes gyerekcso­portjának műsora, amelyet táncház követ. Ezután gye­rekjáték-kiállítás, játékkészí­tés szerepel a programban, majd 11 órától sportverse­nyekre kerül sor a játszóté­ren. Délután 2-től 4-ig a mű­velődési központ színházter­mében gyerekszínházi mű­sort adnak elő amatőr együt­tesek. Fél 5.-től a tűzoltók tartanak bemutatót, majd tábortüzet raknak a gyere­kek. Lesz tombolasorsolás, melynek fődíja egy torta. A Wams együttes koncertjével zárul a nap. Rossz idő ese­tén későbbi időpontban tart­ják meg a programot. G. K. Vállalati tanács a Kötöttben Az iparban mintegy há­romszáz helyen kerül sor az új vállalat irányítási formák valamelyikének létrehozásá­ra, s az idén várhatóan száz vállalatnál alakul meg az új vezető testület. A következő hetekben, hónapokban fel­gyorsul ez a folyamat: má­jus végén megalakul az Egye­sült Vegyiművek, június ele­jén pedig a Békéscsabai Kö­töttárugyár, a Reanal finom­vegyszergyár és a Borsodná- dasdi Lemezgyár vállalati ta­nácsa. Az ipar vállalatainál a változást előkészítő bizottsá­gok már megtárgyalták a dol­gozókkal az előzetes miniszté­riumi besorolás szerint ja­vasolt irányítási formát, s állásfoglalásukról tájékoztat­ták az Ipari Minisztériumot. Eszerint eddig 105 vállalat fogadta, el a minisztérium javaslatát, s így 80 helyen vállalati tanács, 25 ipartele­pen pedig dolgozói közgyű­lés, vagy küldöttgyűlés lesz az irányítás vezető testületé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom