Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

NÉPÚJSÁG 1985. március 18., hétfő o VIT-karnevál Gyomaendrödön A debreceni Hangfogó együttes előadás közben Fotó: Tóth László A karnevál hercegét és hercegnőjét váró kíváncsis­kodó tömegben egy király­női jelmezbe öltözött, csillo­gó szemű kislányra lettem figyelmes. Tőle érdeklődöm: — Itt, most egy kis VIT lesz, sok tánccal, vidámság­gal — meséli —,- csak az­zal a különbséggel, hogy nem a világ, hanem Gyoma és Endrőd fiataljai, kisdo­bosai' úttörői és KISZ-esei találkoznak egymással. A gyomaendrődi KISZ-bi- zottság és úttörőelnökség szervezésében VIT-karne- vált rendeztek szombaton az ENCI nagytermében. A rendezvény bevételét fel­ajánlották a moszkvai VIT- re utazó küldöttségnek. Az esős, komor időjárás ellenére a nagyközség apra­ja, nagyja tekintette meg a változatos műsort. A karne­vál hercegének megnyitó beszéde után az úttörő tár­sastáncosok bemutatójával kezdődött az egész napos program. Az általános isko­lák jelmezes csoportjai tar­kították a rendezvényt.. A karnevál egyik fénypontja volt a debreceni Hangfogó együttes Emlék a háborúból című zenés színpadi műve. A vidámságot délután a táncház és az ecsegfalvi Daróc irodalmi színpad hu­moros előadása fokozta. Ezt követően a VIT-ek történetéről összeállított kérdésekre válaszoltak a ve­télkedő résztvevői. A VIT- karnevál este diszkóval ért véget. —oké Szabadegyetem a cukorbetegeknek A TIT gyulai szervezete a városi tanács egészségügyi osztályának támogatásával, a gyulai cukorbeteggondozó szakemberek közreműködé­sével rendezi meg a Bródy Imre Szabadegyetem egész­ségügyi tagozatát cukorbe­tegeknek. harmadik alka­lommal. A cukorbetegek száma a gondozó nyilván­tartása szerint évente 60— 70-nel nő. A 25 éve műkö­dő gondozóban nyilvántar­tott betegek száma megha­ladja a négyezret. Ezek az adatok egyértelműen bizo­nyítják a cukorbetegség népbetegség jellegét. A cu­korbeteg teljes értékű em­ber lehet, ha megfelelő az életmódja, az étrendje és gyógykezelést kap. Emellett a betegnek ismeretei állan­dó gyarapítására, frissítésé­re van szüksége. A szabad- egyetem megfelelő lehetősé­get biztosít erre, ezt bizo­nyítják két év tapasztalatai. Az előadásokat a TIT Természettudományi Stú­diójában tartják minden kedden 17.30 órakor. Az el­ső összejövetelen a résztve­vők — március 26-án — ál­talános tudnivalókat hall­hatnak a cukorbajról. Az utolsó összejövetel április 30-án lesz. II Hétben láttuk — Békéscsabán megkérdeztük Miért késik, miért drága a primőr? A Hét tegnapi adása sok más téma mellett a primőr­ellátással is foglalkozott. Pest megyei példán keresz­tül mutatta be a rendkívüli hideg, és az év eleji vihar utáni helyzetet. A riportból kitűnt, késik a primőr, első­sorban az említett okok mi­att. Ilyen körülmények kö­zött csak jelentős többlet- költséggel lehetett volna a szokásos kínálatot biztosíta­ni. A szakemberek szerint, ha késve is, de az idén is piacra kerül az évi 200 ezer tonna primőr. A riport vég­kicsengése: időjárástól füg­getlenül is baj van a terme­lési kedvvel, mert csökken a vetésterület, a fóliasátrak száma. A Hét megtekintése után megkérdeztük Szabó András megyei főkertészt, összhang­ban állnak-e a megyei ta­pasztalatok az országossal. — Igen, és ez nem is lehet másként, hiszen a megyében évente 150—180 millió fo­rint értékű primőrt termel­nek, és ennek 96—97 százalé­ka elkerül a megyéből. Főleg Budapestre, Miskolcra, Tata­bányára, és a nagyobb ipari városokba szállítják. — Igaz az is, hogy a magas árak ellenére sem jövedel­mező az egészen korai pri­mőr. Januárban és február­ban végig fűteni kell, és a kevés napfény miatt vonta­tott a kötés, alacsony a ter­mésmennyiség. A költségekre jellemző, hogy nem ritka a félmillió forintos energia- számla sem. A termelők in­kább a későbbi szállítmányo­kon jutnak haszonhoz, ami­kor az ár még elég magas, de a költségek csökkennek. •—■ Békés megyében ebben az évben még nem csökken a termőterület, mert a terme­lők óriási összegeket ruház­tak be, és ezeket ki akarják használni. Félő azonban, hogy — ha nem lesz válto­zás — néhány éven belül a többség felszámolja a fólia­házakat. — A megoldás csak az le­het, hogy a termelők közvet­len kapcsolatba kerüljenek a fogyasztókkal, és megszűn­jön minden áttétel. Létre kellene hozni egy holland mintájú piacot, ahol garan­tált minőség cserélhetne gaz­dát, megfelelő áron. L. L. Tarhosi zenei napok A szövetkezet fennállása óta tavaly értek el legnagyobb nyereséget Új elnök a sarkadi DFÉSZ-nél A tarhosi zenepavilonban június 22-én díszhangver­sennyel kezdődik, s június 30-án a kórusverseny ünne­pi estjével fejeződik be a kilencedik alkalommal sor­ra kerülő békés-tarhosi ze­nei napok rendezvénysoro­zata. A felszabadulás után majdnem egy évtizedig Tarhoson működő első ál­lami énekiskola hagyomá­nyait ápoló program egy hétre. ismét a magyar zene és zenei nevelés egyik köz­pontjává teszi e nagy múl­tú Körös-közi tájat: nap mint nap magas színvonalú hangversenyek várják a helybeli és a távolról érke­ző érdeklődőket Békés vá­rosában s Tarhos község­ben. Az idei megnyitó ünnep­ségen Kodály Psalmus Hun- garicus és Bartók Corcerto című művét szólaltatja meg a debreceni MÁV filharmo­nikus zenekar, a szegedi Zenebarátok énekkara, va­lamint két békési gyermek­kar. Másnap, június 23-án Békésen, a református mű­emlék templomban Bach születésének 300. évforduló­ja tiszteletére a zeneeiroda- lom klasszikusának h-moll miséje hangzik el. Június 29-én kezdődik, s 30-án fe­jeződik be az immár ha­gyományos tarhosi énekka­ri verseny, amelyen a ma­gyar kórusmozgalom leg­jobbjai vetélkednek az ér­tékes díjakért. A további hangversenyek mellett több egyéb rendezvény is lesz Békésen és Tarhoson; ezek közül kiemelkedik a 24-én sorra kerülő tudományos ta­nácskozás, amelyen a szak­emberek az iskolai zenetaní­tás gondjairól folytatnak majd eszmecserét. A tarho­si kórusversenyt is bezáró június 30-i koncert és díj­kiosztás napján délelőtt ren­dezik meg a tarhosiak fóru­mát, ahoi arról ejtenek szót a résztvevők, hogyan szol­gálhatja a magyar zene ügyét a volt tarhosi diák. Mintegy 180 küldött, és sok meghívott népesítette be március 15-én, pénteken, Sarkadon a Bartók Béla Művelődési Központ nagy­termét. Itt tartotta küldött- gyűlését a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ. Elsőként Sajti Sán­dor, a szövetkezet elnöke mondott szóbeli kiegészítőt. A küldöttgyűlés elismerő­en vette tudomásul, hogy az ÁFÉSZ árbevétele 1984-ben megközelítette a 490 millió forintot, ami 38,3 millió fo­rinttal haladta meg az 1983. évit. Ezen belül az élelmi­szer-forgalom 8,2, s a ve- gyesiparcikk-forgalom 8,6 százalékos növekedése kü­lönösen jónak mondható. Legdinamikusabban a ter­meltetési és felvásárlási ága­zat fejlődött. Következés­képp, az ágazat termékfel­vásárlási, illetve táp- és ta­karmányforgalmazási árbe­vétele 93,6 millió forint volt, ami a tervezettet 19 száza­lékkal haladta meg. A 261 tonna máj- és húsliba, a 818 tonna hízott sertés, a 148 tonna burgonya, a 105 ton­na káposzta — hogy csak a jelentősebb tételeket em­lítsük — előállításáért, meg­termeléséért mindenekelőtt az ÁFÉSZ 9 szakcsoportja tett igen sokat. Ezután a gazdálkodás helyzetét elemezte az ÁFÉSZ elnöke. Elsőként a nyere­séget említette, mely a nehe­zebbé lett körülmények kö­zepette is a tervezett 11,5' millió forinttal szemben 15 millió forintra teljesült. A szövetkezet négy évtizedes fennállása óta 1984-ben ért el legnagyobb nyereséget. Sok más mellett következett ez abból, hogy mintegy fél­millió forinttal csökkent az igazgatás költsége, 340 ezer forinttal a szállítási, 800 ezer forinttal az energia, több mint másfél millió forint­tal az állóeszközök felújítá­sára, fenntartására fordított költség. Ezután az idei esz­tendő üzletpolitikai elkép­zeléseit tárta a küldöttgyű­lés elé a szövetkezet elnöke. Sajti Sándor számvetését követően Jakó Ferenc, a fel­ügyelő bizottság elnöke az ellenőrzés tapasztalatairól, a mérleg- és eredménykimu­tatás felülvizsgálatáról, Ján- ki Sándor főosztályvezető az eredmény felosztásáról, Szilágyi Sándorné és Varga József né a nő- és ifjúsági bi­zottság 1984. évi munkájáról adott számot a küldöttgyű­lésnek. Az elhangzott beszá­molókat vita követte. A küldöttek nem fukarkodtak az elismerő szavakkal, ugyanakkor többen az áru­ellátásban, és más területen jelentkező gondokat, embe­ri fogyatékosságokat sem hallgatták el. Tanai Ferenc MESZÖV-el- nök felszólalásában érté­kelte a szövetkezet múlt évi munkáját. Mint mondotta, összességében eredményes esztendőt zárt az ÁFÉSZ, némely területen pedig a megyei szövetkezeti átlagot is meghaladó eredmények­kel dicsekedhet. A jövőre Az elnökké választott Béhr Attila megköszöni az előle­gezett bizalmat vonatkozóan azonban szólt több olyan feladatról, mely megoldásra vár. Ezután be­jelentette a MÉSZÖV elnöke Sajti Sándor egy korábbi kérését, nevezetesen, hogy megromlott egészségi álla­pota miatt, korkedvezmény­nyel nyugdíjba kíván men­ni. Javasolta, a küldöttgyű­lés járuljon hozzá e kérés teljesítéséhez. Többek kö­zött elmondotta, hogy Sajti Sándor az egyéb állami te­rületeken végzett munkássá­gán túl 23 éven át dolgozott különböző beosztásokban a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ- nál, az utóbbi 14 évben mint a szövetkezet elnöke. Ezzel egy időben' köszönetét mon­dott Sajti Sándornak a szö­vetkezeti mozgalomban kifej­tett sok éves eredményes munkásságáért. Ezután került sor a szö­vetkezeti tisztségviselők ál­talános tisztújítására: a szö­vetkezet elnökének, az igaz­gatóság tagjainak, a fel­ügyelő bizottság elnökének és tagjainak, valamint a kül­döttgyűlés bizottságainak megválasztására. A küldött- gyűlés titkos szavazással Béhr Attilát — a szövetke­zet volt osztályvezetőjét — választotta meg a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ elnökévé. Balkus Imre A küldöttek egy csoportja Eled a piac Üres a stand, a fiatalem­ber pénzeskötényébe dugott kézzé] kiabál: álljanak sor­ba, ne tolakodjanak, még van három propolisz. Az emberek zöme ügyet sem vet rá, ám a fiatalember nem adja fel, kék kötött sapkáját feljebb tolja a homlokán és újabb szóáradatba kezd. Hölgyeim, álljanak meg, ne menjenek tovább, intenzív fogyókúrát ajánlok. Tessék megnézni, megvenni, adok hozzá receptet... Néhány perce beszélgetünk a keszt­helyi méhésszel, amikor egy- . re-másra megállnak a stand előtt, érdeklődnek, vásárol­nak. Elmúlt nyolc óra, lassan éled a piac. A külső pultok­nál még kevesen töltik az idejüket, hűvösek a regge­lek. Az árusok fázósan áll­dogálnak, egymással, jobb esetben a vevőkkel diskurál- nak. Annál nagyobb az ember­tömeg a békéscsabai vásár- csarnokban. A zöldség-, a kenyér-, a tej-, a húsárudák és a keresztirányú hosszú piaci pultok között a forga­lom mindkét irányban erő­teljes. Néhányan kilépnek a tömegből, szétnéznek mi a kínálat. Salátából egy fej 10 —14, a retek ára 8—10 fo­rint. Zöldhagymából három vékony szál 6 forint, a ka­ralábét 12—18 forintért ad­ják. Az uborka kilóját 80— 90 forint körül mérik. — Fogy a saláta 10 fo­rintért? — Egyelőre nem nagyon — mondja Jánosi Mihályné, a tótkomlósi Viharsarok Tsz zöldségboltjának vezetője. — S ha megmarad? Mi­lyen napra számít ma? — Attól nem félek, hogy rám marad, holnap is nyitva vagyok, meg aztán ma erős napra számítok. Tudja, mos­tanában voltak a fizetések, erre építek, bár azt is ta­pasztalni lehet, hogy drágáll- ják az emberek a zöldsége­ket. De gondolja csak meg, tavaly ilyenkor már a hi­degfóliás árukat hozták a termelők. A pultok közt bolyongva felfedezem az idei kelká­posztát. Kilóját 25-ért mérik. A tojás ára még változó, 2- től 2,60-ig adják darabját. Kapható sóska, gyönyörű vi­rág. A kínálatot, az árakat kora reggel csak kevéssé be­folyásolja, hogyan fogy a friss áru, a téli áru, vagy a virág. Az igazi alku akkor kezdődik, amikor már az el­adó haza menne, s nem sze­retné magával vinni a ho­zott terméket. — Nálam nem lehet al­kudni — mondja Benkő Sán­dor —, én kirakom az ára­kat, és ezt tudják is a törzs­vevőim. Én kereskedő va­gyok, az általam vásárolt árura 20—25 százalék hasz­not teszek, hogy nekem is megérje. — Négyszáz forintért a paradicsom, és csaknem eny- nyiért a zöldpaprika, igen drága. — Akitől én vettem, a ba­rátom, de ha ő a Bosnyákra vinné 7—800 forintért ad­hatná el. És ne higgye, hogy Békéscsabán nem fogy el ennyiért a paradicsom vagy a paprika. — A környéken szerzi be az árut? — A primőr zöme itt te­rem meg, most az idén Csongrád megyéből nem so­kat tudok vásárolni, mert a fóliák termését tönkretette a tél meg a vihar. Drága lesz az idén a tavaszi vitamin­forrás. — Éled a piac — fogad Balogh István, a kereskedel­mi vásári iroda igazgatója. Az előző évihez hasonlítva januárban 60, februárban 80 százalékos volt a forgalom, a márciusi lassan megköze­líti a tavalyit. Az árainkról pedig csak annyit, hogy az ország eddig egyik legol­csóbb piaca voltunk, most kezdünk lassan felzárkózni. Információink a Figyelőből származnak, s velük közöl­jük mi is a szombati árain­kat. Egy kis ízelítő ezekből: az élő csirke kilónkénti ára 56, a pulykáé 48,70, az élő ka­csáé 64 forint volt. Tejfölt 70, túrót 50 forintért vásá­rolhattak szombaton Békés­csabán. Az áttelelő növények közül sárgarépát 15, petre­zselymet 18, vöröshagymát 10 forintért árultak. A téli al­mát 20 forintért, a körte ugyanennyiért fogyott, a hé­jas dió 30, a szárazbab 55, a szárazborsó 50, a mák 90 forint volt. Egyre több pri­mőr árut hoztak. Zöldpapri­káért 3—14 forintot minőség szerint, a karalábé kilójáért 93 forintot, egy fej salátáért 14 forintot is elkértek. A hó­napos retek még nem volt igazán szép, de ennek is 8— 10 forintért árulták csomó­ját. Sok helyen zöldhagymát 3—6—8—10 forintos árakon, fürtös és kígyóuborkát 80 forintért kínáltak az eladók. Nehezen éled a piac Gyu­lán is. Vasárnap réggé] még nagyon télies volt a kínálat. Árus és áru is kevés volt. A primőrökből minimális volt a felhozatal. Zöldhagy­mát, retket, zöldpaprikát csak egy-egy termelő kínált. Az árak többsége a csabai piacon jelzettek alatt volt. A retek csomóját 10 forintért, a spenótét 5-ért, a zöldhagy­máét 6-ért kínálták, az uborka kilója 80 forint volt. A zöldpaprika darabjáért 2 -8 forintot, a karalábéért 6 —10 forintot, a kelkáposztá­ért 6—12 forintot, a fejes salátáért 5-7 forintot kértek. A tárolt zöldségek közül a sárgarépa kilóját 12—15 fo­rintra, a petrezselyemét 15 —20 forintra, a káposztáét 12 forintra tartották. A burgo­nya kilója 9 forint volt. A gyümölcsfelhozatalt — első­sorban almából és körtéből — a bőséges kínálat és a gazdag választék jellemezte. Az árak a minőségtől és a nagyságtól függően szélei skálán mozogtak. Az alma kilójáért 15—22 forintot, a körtéért 10—22 forintot kér­tek. Sok volt a tojás, áruk 2—2,50 forint között mozgott, de lehetett kapni már 1,70- ért is. A budapesti ZÖLDÉRT Vállalat Vasárnapi Híreknek- adott tájékoztatásából meg­tudtuk, hogy a zöldség- és gyümölcsárak a fővárosban sem térnek el lényegesen az itteniektől. Sz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom