Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-18 / 64. szám
NÉPÚJSÁG 1985. március 18., hétfő o VIT-karnevál Gyomaendrödön A debreceni Hangfogó együttes előadás közben Fotó: Tóth László A karnevál hercegét és hercegnőjét váró kíváncsiskodó tömegben egy királynői jelmezbe öltözött, csillogó szemű kislányra lettem figyelmes. Tőle érdeklődöm: — Itt, most egy kis VIT lesz, sok tánccal, vidámsággal — meséli —,- csak azzal a különbséggel, hogy nem a világ, hanem Gyoma és Endrőd fiataljai, kisdobosai' úttörői és KISZ-esei találkoznak egymással. A gyomaendrődi KISZ-bi- zottság és úttörőelnökség szervezésében VIT-karne- vált rendeztek szombaton az ENCI nagytermében. A rendezvény bevételét felajánlották a moszkvai VIT- re utazó küldöttségnek. Az esős, komor időjárás ellenére a nagyközség apraja, nagyja tekintette meg a változatos műsort. A karnevál hercegének megnyitó beszéde után az úttörő társastáncosok bemutatójával kezdődött az egész napos program. Az általános iskolák jelmezes csoportjai tarkították a rendezvényt.. A karnevál egyik fénypontja volt a debreceni Hangfogó együttes Emlék a háborúból című zenés színpadi műve. A vidámságot délután a táncház és az ecsegfalvi Daróc irodalmi színpad humoros előadása fokozta. Ezt követően a VIT-ek történetéről összeállított kérdésekre válaszoltak a vetélkedő résztvevői. A VIT- karnevál este diszkóval ért véget. —oké Szabadegyetem a cukorbetegeknek A TIT gyulai szervezete a városi tanács egészségügyi osztályának támogatásával, a gyulai cukorbeteggondozó szakemberek közreműködésével rendezi meg a Bródy Imre Szabadegyetem egészségügyi tagozatát cukorbetegeknek. harmadik alkalommal. A cukorbetegek száma a gondozó nyilvántartása szerint évente 60— 70-nel nő. A 25 éve működő gondozóban nyilvántartott betegek száma meghaladja a négyezret. Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják a cukorbetegség népbetegség jellegét. A cukorbeteg teljes értékű ember lehet, ha megfelelő az életmódja, az étrendje és gyógykezelést kap. Emellett a betegnek ismeretei állandó gyarapítására, frissítésére van szüksége. A szabad- egyetem megfelelő lehetőséget biztosít erre, ezt bizonyítják két év tapasztalatai. Az előadásokat a TIT Természettudományi Stúdiójában tartják minden kedden 17.30 órakor. Az első összejövetelen a résztvevők — március 26-án — általános tudnivalókat hallhatnak a cukorbajról. Az utolsó összejövetel április 30-án lesz. II Hétben láttuk — Békéscsabán megkérdeztük Miért késik, miért drága a primőr? A Hét tegnapi adása sok más téma mellett a primőrellátással is foglalkozott. Pest megyei példán keresztül mutatta be a rendkívüli hideg, és az év eleji vihar utáni helyzetet. A riportból kitűnt, késik a primőr, elsősorban az említett okok miatt. Ilyen körülmények között csak jelentős többlet- költséggel lehetett volna a szokásos kínálatot biztosítani. A szakemberek szerint, ha késve is, de az idén is piacra kerül az évi 200 ezer tonna primőr. A riport végkicsengése: időjárástól függetlenül is baj van a termelési kedvvel, mert csökken a vetésterület, a fóliasátrak száma. A Hét megtekintése után megkérdeztük Szabó András megyei főkertészt, összhangban állnak-e a megyei tapasztalatok az országossal. — Igen, és ez nem is lehet másként, hiszen a megyében évente 150—180 millió forint értékű primőrt termelnek, és ennek 96—97 százaléka elkerül a megyéből. Főleg Budapestre, Miskolcra, Tatabányára, és a nagyobb ipari városokba szállítják. — Igaz az is, hogy a magas árak ellenére sem jövedelmező az egészen korai primőr. Januárban és februárban végig fűteni kell, és a kevés napfény miatt vontatott a kötés, alacsony a termésmennyiség. A költségekre jellemző, hogy nem ritka a félmillió forintos energia- számla sem. A termelők inkább a későbbi szállítmányokon jutnak haszonhoz, amikor az ár még elég magas, de a költségek csökkennek. •—■ Békés megyében ebben az évben még nem csökken a termőterület, mert a termelők óriási összegeket ruháztak be, és ezeket ki akarják használni. Félő azonban, hogy — ha nem lesz változás — néhány éven belül a többség felszámolja a fóliaházakat. — A megoldás csak az lehet, hogy a termelők közvetlen kapcsolatba kerüljenek a fogyasztókkal, és megszűnjön minden áttétel. Létre kellene hozni egy holland mintájú piacot, ahol garantált minőség cserélhetne gazdát, megfelelő áron. L. L. Tarhosi zenei napok A szövetkezet fennállása óta tavaly értek el legnagyobb nyereséget Új elnök a sarkadi DFÉSZ-nél A tarhosi zenepavilonban június 22-én díszhangversennyel kezdődik, s június 30-án a kórusverseny ünnepi estjével fejeződik be a kilencedik alkalommal sorra kerülő békés-tarhosi zenei napok rendezvénysorozata. A felszabadulás után majdnem egy évtizedig Tarhoson működő első állami énekiskola hagyományait ápoló program egy hétre. ismét a magyar zene és zenei nevelés egyik központjává teszi e nagy múltú Körös-közi tájat: nap mint nap magas színvonalú hangversenyek várják a helybeli és a távolról érkező érdeklődőket Békés városában s Tarhos községben. Az idei megnyitó ünnepségen Kodály Psalmus Hun- garicus és Bartók Corcerto című művét szólaltatja meg a debreceni MÁV filharmonikus zenekar, a szegedi Zenebarátok énekkara, valamint két békési gyermekkar. Másnap, június 23-án Békésen, a református műemlék templomban Bach születésének 300. évfordulója tiszteletére a zeneeiroda- lom klasszikusának h-moll miséje hangzik el. Június 29-én kezdődik, s 30-án fejeződik be az immár hagyományos tarhosi énekkari verseny, amelyen a magyar kórusmozgalom legjobbjai vetélkednek az értékes díjakért. A további hangversenyek mellett több egyéb rendezvény is lesz Békésen és Tarhoson; ezek közül kiemelkedik a 24-én sorra kerülő tudományos tanácskozás, amelyen a szakemberek az iskolai zenetanítás gondjairól folytatnak majd eszmecserét. A tarhosi kórusversenyt is bezáró június 30-i koncert és díjkiosztás napján délelőtt rendezik meg a tarhosiak fórumát, ahoi arról ejtenek szót a résztvevők, hogyan szolgálhatja a magyar zene ügyét a volt tarhosi diák. Mintegy 180 küldött, és sok meghívott népesítette be március 15-én, pénteken, Sarkadon a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermét. Itt tartotta küldött- gyűlését a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ. Elsőként Sajti Sándor, a szövetkezet elnöke mondott szóbeli kiegészítőt. A küldöttgyűlés elismerően vette tudomásul, hogy az ÁFÉSZ árbevétele 1984-ben megközelítette a 490 millió forintot, ami 38,3 millió forinttal haladta meg az 1983. évit. Ezen belül az élelmiszer-forgalom 8,2, s a ve- gyesiparcikk-forgalom 8,6 százalékos növekedése különösen jónak mondható. Legdinamikusabban a termeltetési és felvásárlási ágazat fejlődött. Következésképp, az ágazat termékfelvásárlási, illetve táp- és takarmányforgalmazási árbevétele 93,6 millió forint volt, ami a tervezettet 19 százalékkal haladta meg. A 261 tonna máj- és húsliba, a 818 tonna hízott sertés, a 148 tonna burgonya, a 105 tonna káposzta — hogy csak a jelentősebb tételeket említsük — előállításáért, megtermeléséért mindenekelőtt az ÁFÉSZ 9 szakcsoportja tett igen sokat. Ezután a gazdálkodás helyzetét elemezte az ÁFÉSZ elnöke. Elsőként a nyereséget említette, mely a nehezebbé lett körülmények közepette is a tervezett 11,5' millió forinttal szemben 15 millió forintra teljesült. A szövetkezet négy évtizedes fennállása óta 1984-ben ért el legnagyobb nyereséget. Sok más mellett következett ez abból, hogy mintegy félmillió forinttal csökkent az igazgatás költsége, 340 ezer forinttal a szállítási, 800 ezer forinttal az energia, több mint másfél millió forinttal az állóeszközök felújítására, fenntartására fordított költség. Ezután az idei esztendő üzletpolitikai elképzeléseit tárta a küldöttgyűlés elé a szövetkezet elnöke. Sajti Sándor számvetését követően Jakó Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke az ellenőrzés tapasztalatairól, a mérleg- és eredménykimutatás felülvizsgálatáról, Ján- ki Sándor főosztályvezető az eredmény felosztásáról, Szilágyi Sándorné és Varga József né a nő- és ifjúsági bizottság 1984. évi munkájáról adott számot a küldöttgyűlésnek. Az elhangzott beszámolókat vita követte. A küldöttek nem fukarkodtak az elismerő szavakkal, ugyanakkor többen az áruellátásban, és más területen jelentkező gondokat, emberi fogyatékosságokat sem hallgatták el. Tanai Ferenc MESZÖV-el- nök felszólalásában értékelte a szövetkezet múlt évi munkáját. Mint mondotta, összességében eredményes esztendőt zárt az ÁFÉSZ, némely területen pedig a megyei szövetkezeti átlagot is meghaladó eredményekkel dicsekedhet. A jövőre Az elnökké választott Béhr Attila megköszöni az előlegezett bizalmat vonatkozóan azonban szólt több olyan feladatról, mely megoldásra vár. Ezután bejelentette a MÉSZÖV elnöke Sajti Sándor egy korábbi kérését, nevezetesen, hogy megromlott egészségi állapota miatt, korkedvezménynyel nyugdíjba kíván menni. Javasolta, a küldöttgyűlés járuljon hozzá e kérés teljesítéséhez. Többek között elmondotta, hogy Sajti Sándor az egyéb állami területeken végzett munkásságán túl 23 éven át dolgozott különböző beosztásokban a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ- nál, az utóbbi 14 évben mint a szövetkezet elnöke. Ezzel egy időben' köszönetét mondott Sajti Sándornak a szövetkezeti mozgalomban kifejtett sok éves eredményes munkásságáért. Ezután került sor a szövetkezeti tisztségviselők általános tisztújítására: a szövetkezet elnökének, az igazgatóság tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak, valamint a küldöttgyűlés bizottságainak megválasztására. A küldött- gyűlés titkos szavazással Béhr Attilát — a szövetkezet volt osztályvezetőjét — választotta meg a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ elnökévé. Balkus Imre A küldöttek egy csoportja Eled a piac Üres a stand, a fiatalember pénzeskötényébe dugott kézzé] kiabál: álljanak sorba, ne tolakodjanak, még van három propolisz. Az emberek zöme ügyet sem vet rá, ám a fiatalember nem adja fel, kék kötött sapkáját feljebb tolja a homlokán és újabb szóáradatba kezd. Hölgyeim, álljanak meg, ne menjenek tovább, intenzív fogyókúrát ajánlok. Tessék megnézni, megvenni, adok hozzá receptet... Néhány perce beszélgetünk a keszthelyi méhésszel, amikor egy- . re-másra megállnak a stand előtt, érdeklődnek, vásárolnak. Elmúlt nyolc óra, lassan éled a piac. A külső pultoknál még kevesen töltik az idejüket, hűvösek a reggelek. Az árusok fázósan álldogálnak, egymással, jobb esetben a vevőkkel diskurál- nak. Annál nagyobb az embertömeg a békéscsabai vásár- csarnokban. A zöldség-, a kenyér-, a tej-, a húsárudák és a keresztirányú hosszú piaci pultok között a forgalom mindkét irányban erőteljes. Néhányan kilépnek a tömegből, szétnéznek mi a kínálat. Salátából egy fej 10 —14, a retek ára 8—10 forint. Zöldhagymából három vékony szál 6 forint, a karalábét 12—18 forintért adják. Az uborka kilóját 80— 90 forint körül mérik. — Fogy a saláta 10 forintért? — Egyelőre nem nagyon — mondja Jánosi Mihályné, a tótkomlósi Viharsarok Tsz zöldségboltjának vezetője. — S ha megmarad? Milyen napra számít ma? — Attól nem félek, hogy rám marad, holnap is nyitva vagyok, meg aztán ma erős napra számítok. Tudja, mostanában voltak a fizetések, erre építek, bár azt is tapasztalni lehet, hogy drágáll- ják az emberek a zöldségeket. De gondolja csak meg, tavaly ilyenkor már a hidegfóliás árukat hozták a termelők. A pultok közt bolyongva felfedezem az idei kelkáposztát. Kilóját 25-ért mérik. A tojás ára még változó, 2- től 2,60-ig adják darabját. Kapható sóska, gyönyörű virág. A kínálatot, az árakat kora reggel csak kevéssé befolyásolja, hogyan fogy a friss áru, a téli áru, vagy a virág. Az igazi alku akkor kezdődik, amikor már az eladó haza menne, s nem szeretné magával vinni a hozott terméket. — Nálam nem lehet alkudni — mondja Benkő Sándor —, én kirakom az árakat, és ezt tudják is a törzsvevőim. Én kereskedő vagyok, az általam vásárolt árura 20—25 százalék hasznot teszek, hogy nekem is megérje. — Négyszáz forintért a paradicsom, és csaknem eny- nyiért a zöldpaprika, igen drága. — Akitől én vettem, a barátom, de ha ő a Bosnyákra vinné 7—800 forintért adhatná el. És ne higgye, hogy Békéscsabán nem fogy el ennyiért a paradicsom vagy a paprika. — A környéken szerzi be az árut? — A primőr zöme itt terem meg, most az idén Csongrád megyéből nem sokat tudok vásárolni, mert a fóliák termését tönkretette a tél meg a vihar. Drága lesz az idén a tavaszi vitaminforrás. — Éled a piac — fogad Balogh István, a kereskedelmi vásári iroda igazgatója. Az előző évihez hasonlítva januárban 60, februárban 80 százalékos volt a forgalom, a márciusi lassan megközelíti a tavalyit. Az árainkról pedig csak annyit, hogy az ország eddig egyik legolcsóbb piaca voltunk, most kezdünk lassan felzárkózni. Információink a Figyelőből származnak, s velük közöljük mi is a szombati árainkat. Egy kis ízelítő ezekből: az élő csirke kilónkénti ára 56, a pulykáé 48,70, az élő kacsáé 64 forint volt. Tejfölt 70, túrót 50 forintért vásárolhattak szombaton Békéscsabán. Az áttelelő növények közül sárgarépát 15, petrezselymet 18, vöröshagymát 10 forintért árultak. A téli almát 20 forintért, a körte ugyanennyiért fogyott, a héjas dió 30, a szárazbab 55, a szárazborsó 50, a mák 90 forint volt. Egyre több primőr árut hoztak. Zöldpaprikáért 3—14 forintot minőség szerint, a karalábé kilójáért 93 forintot, egy fej salátáért 14 forintot is elkértek. A hónapos retek még nem volt igazán szép, de ennek is 8— 10 forintért árulták csomóját. Sok helyen zöldhagymát 3—6—8—10 forintos árakon, fürtös és kígyóuborkát 80 forintért kínáltak az eladók. Nehezen éled a piac Gyulán is. Vasárnap réggé] még nagyon télies volt a kínálat. Árus és áru is kevés volt. A primőrökből minimális volt a felhozatal. Zöldhagymát, retket, zöldpaprikát csak egy-egy termelő kínált. Az árak többsége a csabai piacon jelzettek alatt volt. A retek csomóját 10 forintért, a spenótét 5-ért, a zöldhagymáét 6-ért kínálták, az uborka kilója 80 forint volt. A zöldpaprika darabjáért 2 -8 forintot, a karalábéért 6 —10 forintot, a kelkáposztáért 6—12 forintot, a fejes salátáért 5-7 forintot kértek. A tárolt zöldségek közül a sárgarépa kilóját 12—15 forintra, a petrezselyemét 15 —20 forintra, a káposztáét 12 forintra tartották. A burgonya kilója 9 forint volt. A gyümölcsfelhozatalt — elsősorban almából és körtéből — a bőséges kínálat és a gazdag választék jellemezte. Az árak a minőségtől és a nagyságtól függően szélei skálán mozogtak. Az alma kilójáért 15—22 forintot, a körtéért 10—22 forintot kértek. Sok volt a tojás, áruk 2—2,50 forint között mozgott, de lehetett kapni már 1,70- ért is. A budapesti ZÖLDÉRT Vállalat Vasárnapi Híreknek- adott tájékoztatásából megtudtuk, hogy a zöldség- és gyümölcsárak a fővárosban sem térnek el lényegesen az itteniektől. Sz. J.
