Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

NÉPÚJSÁG 1982. december 31., péntek o Konyhaablak a nagyvilágra (Mikó László felvétele A Vörös Sárkány távol-keleti étteremben, Budapesten Az utóbbi másfél-két évti­zedben fővárosunk nemcsak a nagyvilág kultúrájára nyit mind több és mind szélesebb ablakot, hanem — s nincs ebben semmi lebecsülni való — a nagyvilág konyhájára is. Elvégre ez sem elszakít­ható része az általános em­beri kultúrának, s ha nem is a legfontosabb, de lényeges bepillantást enged egy-egy nép hétköznapjaiba, szoká­saiba, némiképpen az élet­módjába Nem is szólva ar­ról, hogy milyen kellemes barátkozni egy-egy nálu nk is­meretlen ízzel, ételfinomság­gal. NEMZETI HETEK Ma már a Budapestre uta­zó részese lehet a legkülön­félébb nemzetek gasztronó­miai élvezeteinek. A szom­széd népekének különösen, de egyre távolabb is kalan­dozhatunk. Bizonyos esetek­ben csak alkalmanként, ami­kor szállodák, éttermek hir­detnek meg nemzeti heteket és külhoni szakácsok reme­keivel várják a vendégeket. A Duna-Intercontinental pél­dául rendszeresen — évente három-négy alkalommal — fogadja valamelyik külföldi testvérintézményének a stáb­ját, hogy bemutassa főztjét a hazai és külföldi látogatói­nak. A legutóbb angol hét zajlott a falai között. A mar­gitszigeti Thermál is meg­kezdte ezt a szép szokást, ök bolgár héttel indítottak. Természetesen az a leg­praktikusabb, ahol állandó­an kínálják egy-egy, vagy akár több nép sajátos étele­it. A nagykörúton évek óta népszerű az Izek utcája, amelyben — a magyar mel­lett — a mediterrán és az angolos ételválaszték csalo­gat. A BAJKÁLTÓL AZ ETOILE-IG A Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának éttermé­ben, a Bajkálban a világhí­rű orosz konyha dominál sokféle fogásban, de a Szov­jetunió más népeinek — fő­ként a grúznak — egy-egy finom falatja is megkóstol­ható. Régóta működik a Berlin étterem, s újabban pincéjé­ben, a Raabe Diele, amely a magyar fülnek alighanem ismeretlenül cseng, pedig hí­res érdekesség. Valójában az NDK fővárosában nagy ha­gyományra visszatekintő vendéglőnek a mása, mely Raabéról, a múlt századi né­met realista regényirodalom egyik legjelentősebb képvise­lőjéről kapta a nevét. Igen kedvelte ugyanis az efféle söröző-mulatókat (amit a Diele jelent). Olyasféle ez ott, mint például nálunk a Krúdy-kocsma, s a hangula­ta is olyasmi,' csak persze fröccsözés helyett sörözés járja," & nemcsak a közönsé­ges /élliteres korsókból. A bolgár konyha sokféle étke a Szófia étteremben, a románé a Bukarest vendég­lőben lelhető föl, van eiren- kivül lengyel kocsma (ami persze jellegében több an­nál), szlovák étterem-söröző, szerb kisvendéglő. Csupán az idén a Belvárosi Vendéglátó Vállalat területén három újabb nyílt. Átalakították a Napoletánát az olasz ízek kedvelőinek, Etoile néven intim hangulatú francia ven­déglő fogadja az érdeklődő­ket, éppen Mitterrand ma­gyarországi látogatása óta. A karácsony előtti hetekben gazdagodott ez a sor a leg­újabb színnel: egy távol-ke­leti étteremmel. távol-keleti izek A Vörös Sárkány távol-ke­leti konyhájának alapját ért­hetően a kínai szakácsművé­szet szolgáltatja, hiszen ez a legelterjedtebb és ismertebb, de koreai, vietnami, japán és más ízek is megtalálhatók. Mondani sem kell, hogy az adott országból hozott — és egy évre jóelőre biztosított — fűszerekkel. A kínai kony­hával azonos jellegzetessé­gek uralkodnak mindegyik­ben. így egyebek között az ételeket kisebb tálacskákban adagolják, s a bennük levő húsokat, zöldségeket kisebb darabokra összevágva főzik, szolgálják föl. Ezért is ehe­tők kés, villa helyett fa­vagy fémpálcikákkal. Gyak­ran kukoricaliszt vizes olda­tával puhítják a húsokat. Már évszázadokkal ezelőtt rájöttek arra, amit manap­ság az alufólia szolgál, hogy ha a kukoricás oldatot a hús­ra kenik, akkor olyan védő­réteget alkot, amin át a hús nedvei a főzés, vagy a sütés közben sem távozhatnak el. ízletesebb és vitaminokban gazdagabb így az étel. A zöldségféléket, halakat és az egyéb finom rostú ételnek- valót egyébként gőzöléssel készítik, ezzel is megóvják értékes tápanyagaikat. A tá­vol-keleti — különösen a kí­nai — étlapon mindig talál­ható leves, amelyet általában húsból főznek. Az étkezés­nek azonban nem a beveze­tője, hanem a tea előtti utol­só fogás. EGY JAPAN MENÜ Akinek netán kedve kere­kedne otthon is belekóstolni a távotekeleti konyha rejtel­meibe, annak végül ajánlha­tunk könnyű japán menüt. Ez nyárson sült szárnyasda- rabkákból, gyümölcsös rizs­lepényből és tengeri kagyfó- levesből áll. Receptje a kö­vetkező : Szárnyasdarabkák nyárson: A nyársra felfűzött kicsonto­zott csirkehúsokat pácoljuk. A páclé alapja szójaolaj vagy égetett cukor, ízesítve (a Herbária-boltokban kap­ható) cayen borssal, tojás- sárgájával, szemesborssal. A pácban több órán át érle­lődni hagyjuk, majd kiemel­ve onnan roston sütjük. Kö­retnek vegyes zöldség illik. A vegyes zöldségeket össze­daraboljuk, összekeverjük, az egészet puhára pároljuk, só­val, borssal, őrölt cseresz­nyepaprikával ízesítjük. Tá­laláskor külön kis edények­ben sótlan vízben főtt rizst adunk mellé. Rizslepény gyümölccsel: Csillagánizs-reszeléket adunk a főtt rizshez, majd kihű­lés után tojássárgáját, ada- . gonként másfél deka vajat, citromreszeléket. Megvaja- i zott palancsintasütőben le­pényt készítünk, adagonként sütés után közepükön ve­gyes befőttel díszítjük. Kagylóleves: Dobozoltan kapható kagylóhúst erős, sű­rű halalapléhez adjuk hozzá, főzzük össze és fehér borral ízesítjük, tejszínnel, tojássár­gájával sűrítjük. Lehet kis lisztes vajjal is sűríteni. Csé­szében forrón tálaljuk. (KS) Az iskolák országa A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban né­hány évtizeddel ezelőtt az iskoláskorú gyermekeknek csak a fele vett részt az alapfokú oktatásban, s mind­össze 43 közép-, illetve felső­fokú iskola működött. Ma az országban 10 ezer oktatá­si intézmény, köztük 4 ezer középiskola, 516 szakiskola és 170 főiskola várja a diá­kokat. Manapság az ország min­den 1000 lakosából 372 tanul. A 11 éves általános iskolai oktatás kötelező. Ázsiában először itt vezették be a kö­telező középfokú oktatást. Az iskoláztatás költségeit teljes egészében az állam viseli. Az iskoláskorúak tanítása mellett bőven van lehetőség a felnőtt lakosság ismeretei­nek gyarapítására is. Min­den szinten működik a „Ta­nulj munka mellett” esti is­kolás mozgalom. Az üze­mekben szervezett főiskolai tagozaton — továbbképzés keretében — 85 szakmát ok­tatnak ma a KNDK-ban. Így főként a műszaki képzettsé­gű fiatalok száma növek­szik: a technikusok száma ma már eléri az 1 millió főt. (BUDAPRESS—KCNA) A Rubik-alapítvány Ki ne ismerné ma már Rubik Ernő nevét, amelyet találmányával kapott szárnyra a világhírnév. A történet 1975. január 30-án kezdődött, amikor bejelen­tette szabadalmát az Orszá­gos Találmányi Hivatalnak, írván, hogy „A találmány tárgya térbeli logikai játék, amely külső alakját tekint­ve zárt kockává, vagy szfé­rikus felületű testté, célsze­rűen gömbbé, vagy egyéb amorf testté összeépíthető huszonhét téridomból van összeállítva... ”, magyaráz­ta el a hosszú leíró szöveg­ben, 4 rajzzal és 15 ábrával. Aztán e bejelentés után, 1976. október 28-án közzé-, tették a szabadalmat, mely hivatalosan is megjelent 1977. december 31-én. Min­den ment a maga útján, ha nem is nehézségek nélkül. Végre sok huzavona után megkezdődött a gyártás is, a kocMból világsiker, Rubik Ernő okleveles építészmér­nök, főiskolai tanársegédből a magyar játék utazó nagy­követe és egyetemi docens lett. Csak úgy mellékesen szocialista millomos, ahogy az „Élet és Irodalom” cikk­írója említette. Ám ezeket a milliókat nem csak a maga javára kívánja fordítani. At­tól a szándéktól vezéreltet­ve ugyanis, hogy a játék embert kibontakoztató vará­zsa fokozódjék, hogy a ma­gyar játéktervezők külföldi tanulmányutakon kamatoz­tassák képességeiket, kötele­zettséget vállalt hárommillió forintos alapítványra. A közjegyző által hitelesí­tett alapítvány szövege így hangzik: „Kötelezettséget vállalok arra, hogy 3 millió forintot a fiatal magyar iparművészek külföldi ta­nulmányútjainak támogatá­sára fordítok. E támogatás­ban részesülhetnek a Ma­gyar Iparművészeti Főiskola hallgatói, oktatói, s a már főiskolát végzett iparművé­szek is”. Az összeget 2,5 millió fo- rínt^konvertibilis valutában, a többit'lfei£intban helyezte letétbe. Az alapit'/’ levélben úgy rendelkezett, hogjr''~«az alapítvány a művelődési mi­niszter jóváhagyásával válik érvényessé. Ez gyorsan meg­történt: a minap Köpeczi Béla művelődési miniszter melegen megköszönve az adományt, jóváhagyta az alapítványt, melyet 1983-ban már igénybe vehetnek az ar­ra érdemes magyar iparmű­vészek, játéktervezők és je­löltek, oktatók és hallgatók. A miniszter levele az egész nemzet, mindannyiunk ne­vében szólt. Megköszönte Rubik Ernő tehetségét, nagy­lelkűségét, mellyel a magyar játéktervezés világbékességet szolgáló fejlődését valósítot­ta meg. Annyi bizonyos: találmá­nya felrázta nemcsak a köz­véleményt, hanem a játék­tervezőket is. Itthon és kül­földön egyaránt. Milliók for­gatják a világon a Rubik- kockát villamoson, autóbu­szon, várakozás közben, s e külső megjelenésében Vasa­rely op art idomjaira emlé­keztető logikai játék sokak társa lett. Olyan játék, amely egyúttal értelem-, képzelet-, lelemény-, ügyes­ségfejlesztő eszköz, önma­gában is, továbbá hatásá­ban, abban az azóta beje­lentett ezer magyar játék­szabadalomban, melyre az Országos Találmányi Hiva­talnak külön, osztályt kellett szerveznie. Külföldön is hir- telenül fellendült a logikai játékok tervezése. Ügy hírlik, hogy Rubik Ernő hosszúra nyúlt érte­kezleten találta ki a bűvös kocka alapelemeit, melyet az elmélyülés és a kidolgozás követett. Bár Majakovszkij ostorozta az önagyonülésező- ket, Vörösmartyt viszont egy nagy vers, a Gondolatok a könyvtárban megírására ser­kentette, ihlette egy akadé­miai ülés, melynek véletlen vendége volt. Rubik Ernővel ismétlődött volna az egyéni töprengésre is alkalmas kö­zös eszmecsere? Minden­esetre valami elindult, s az­óta folytatódik az élő folya­mat. Rubik Ernő tökéletesí­ti kockáját és új játékokat tervez. Losonci Miklós Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszö­netét mindazoknak, akik dr. Magyar Béláné sz. Bogyó Mária martfűi temetésén kegyele­tüket lerótták. A gyászoló család GYASZHlR Mély fájdalommal tu­datjuk, hogy szeretett fér­jem, édesapám, a legdrá­gább nagyapa, Csobai István 68 éves korában elhunyt. Temetése: 1983. január 2-án 13.00 órakor lesz a gyulai régi református temetőben. A gyászoló család Műszakvezető kazángépészt vesz fel a DEMÁSZ békéscsabai erő­műve, folyamatos munkarend­be*. Jelentkezés: Bocskai u. 19. Az MHSZ Gépjárművezető-képző iskola szakoktatót keres felvé­telre Békéscsabára, gyakorlati vezetés oktatására. Jelentkezés személyesen: Békéscsaba, Kini­zsi u. 11. A városi tanács költségvetési építőipari üzeme felvételt hir­det: asztalos, ács, kőműves, épí­tőipari tmk-gépszerelő, gépke­zelő, gépkocsirakodó, fűtésszere­lő, víz-, gázszerelő, lakatos, bá­dogos, épületburkoló szakmun­kások, kubikosbrigádok, segéd­munkások részére. Jelentkezni lehet az üzem központjában, Bé­késcsaba, Kétegyházi út 1. Férfi és női segédmunkásokat, valamint nyugdíjas férfiakat éj­jeliőrnek felveszünk. Jelentke­zés : Herbária, Kazinczy u. 11. A MEZŐGÉP V. gyulai gyáregy­sége felvesz lakatos, szerelő, mg. gépszerelő szakmunkásokat és betanított munkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyáregység telephelyén. Gyula, Dobozi út 32. A Békés megyei Tanácsi Költ­ségvetési Elszámoló Hivataj fel­vételre keres: számfejtési osz­tályokra középiskolai végzett­séggel rendelkező dolgozókat bérszámfejtői munkakörbe, meg­határozott időre szóló szerződés­sel, számítástechnikai osztályhoz adatrögzítői munkakörbe, a gaz­dasági osztályhoz férfi dolgozót hivatalsegédi munkakörbe, je­lentkezni lehet: Békéscsaba, Szabadság tér 7—9. NYEREMÉNY: 10 000,— FT-OS AJÁNDÉKUTALVÁNY. Minden 500,— Ft-nál magasabb értékű ágynemű, illetve függöny vásárlása esetén a blokk sorszáma sorsoláson vesz részt. Sorsolás: 1983. január 17-én. Ajánlatunk: Régi ár: Hímzett garnitúra 589,— Színes lepedő 130,— G Centrum

Next

/
Oldalképek
Tartalom