Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

NÉPÚJSÁG 1982. július 31., szombat Csarnoksátrak Autógyár a Csepel-szigeten w i ymj. Minden szervokormányt egyedileg ellenőriznek Kőkeverék receptre A kőbányászat automati­zálásának mintaüzeme lesz a gánti bánya, ahol már a befejezéshez közeledik a mikroprocesszoros szabályo­zó- és vezérlőberendezések felszerelése, s az üzemi kísér­letek előkészítése. A Szili­kátipari Központi Kutató és Tervező Intézet tervei sze­rint a bányából nagy dara­bokban érkező kő összetöré­sének, kezelésének, feldolgo­zásának, osztályozásának, mérlegelésének és kiadásá­nak minden fontos mozzana­tára kiterjed a számítógépes termelésszabályozás és ellen­őrzés. Ily módon a szocialis­ta országok közül nálunk kerül sor először arra, hogy a megrendelő receptúrája szerinti összetételben auto­matikusan keverjék össze a különböző nagyságú kőzúza­lékot. s a kívánt minőségű betonadalékkal szolgálják ki az épületek és utak építőit. A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat több mint tízmillió forintot költ erre a minta­üzemi fejlesztésre, amelyhez négymillió forinttal az. Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, s további je­lentős anyagi támogatással az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság is hozzájárult. Várhatóan mintegy 10 száza­lékkal növeli a termelékeny­séget az automatikus, számí­tógépes termelésszabályozás. A régebbi üzemeknél ennek duplája is elérhető. Ám en­nél is jelentősebb, hogy az újfajta minőségi adalék­anyag-szolgáltatáson túl az automatizálás messzemenő figyelmet fordít a dolgozók egészségére, a környezetvé­delemre, mert vízpermetezés­sel leköti, megszünteti a kő törésénél, átöntésénél, keze­lésénél keletkező nagy pont a munkahelyeken. A teljesen hazai készülékekből, beren­dezésekből összeállított mik­roprocesszoros termeléssza­bályozási kísérletek várható­an még az idén befejeződ­nek. Magyarország e minta­üzem révén hasznos tapasz­talatokkal segíti a szocialis­ta országok kő- és kavicsipa­ri vállalatainak műszaki-tu­dományos együttműködését zánk legközelebb álló év­századnak számos sorskér­dését kellett újraértékelni, tudományos alapra helyez­ni. Az okok ismertek. A his- torizáiás, majd a tudatosan nacionalista, soviniszta szel­lemű történetírással szem­ben álló marxista történé­szek csak igen kis mérték­ben tudták ellensúlyozni ezeknek a hatását a töme­gek történelemszemléletében. Sőt, maga is a felszabadulást követő évek osztályharcának követelményeiből kiindulva, s annak alárendelve kezdte meg azoknak a történelmi eseményeknek. személyek­nek az „átértékelését", ame­lyek. illetve akik népünk történetének sorskérdései­hez. jobbára pozitív hagyo­mányaihoz kötődtek. A Dó­zsa vezette parasztlázadás. 1ÍJ4H—4j), és annak kiemelke­dő vezetői, az 1918—19-es forradalmi periódus, az ille­gális kommunisták küzdel­me. a felszabadulás voltak azok a ..kulcstémák". ame­lyeket meg kellett szabadí­tani a korábbi torzításoktól. Ezt az egyoldalú, javarészt politikai célzatú történet- írást a munkáshatalom győ­zelme után erőteljesen de- terminálta a dogmatizmus. majd a revizionizmus. a különböző előjelű, azonban a hamis tudatot konzerváló vagy újratermelő történe­lemszemlélete. Mindezt fel­erősítette az úgynevezett közvetítő mechanizmusok (oktatás. művészetek. tö­megkommunikáció) „haté­kony" munkája. Közismert, hogy Magyar- országon évszázadok óta a történelem hagyományosan fontos eleme volt a közgon­Az ipari és a kereskedel­mi vállalatoknak, mezőgaz­dasági üzemeknek régi gond­ja a megfelelő raktárak hiá­nya. A hagyományos építés nem minden esetben kifizető­dő, és hosszadalmas is. E gond megoldására fogott ösz- sze a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat és a Dél-dunántúli Tervező Vál­lalat. Létrehozták a Tabi Sá­tor nevű társulási, amely nagy légterű csarnoksátrak építésére vállalkozik. A 800 —1000 négyzetméteres alap- területű sátrak^ pvc-vel be­von! ponyvaszövelét az LSZV tabi kempingcikkgyára ké­szíti, az acélszerkezetet a Tolna megyei Államj Építő­ipari Vállalat állítja elő. Je­lenleg négy helyen — a Vi­deoton ajkai és sárbogárdi gyáregységében. a Csepel Autógyárban és a Hungária Műanyagfeldolgozó Válla­A sertésbél ipari feldolgo-7 zásakor keletkezett hulladék­ból készít gazdaságosan ex­portálható terméket a keme- cse—kótaji Egyesült Erő Ter­melőszövetkezet új mellék­üzemága. A két szabolcsi település közös gazdasága a Terimpexszel és a Húsipari Szolgáltató Vállalattal közö­sen még az idén úgynevezett „bélragasztó" üzemet létesít. A tervek szerint a negyedik negyedévtől fogadják majd a húsipari bél feldolgozás ko­rábban másra már nem használható és hulladékba kerülő darabjait. Az itt dol­gozó 120 asszony ezeket a szabványméreten aluli vagy esetleg más módon sérült béldarabokat a mosás és tisztítás után vegyszeres ke­zelésnek veti alá. melynek Gyomnövényből Gyomnövényből hasznos takarmánnyá lépett elő a tarka koronafürt.- a Coronil- la. a Móri Állami Gazdaság­ban. Kísérletképpen egy ér­téktelen. más célra nemigen alkalmas földdarabon pró­báik' ./t:i!: meg a dolkodásnak. Az ideológi.. politikai munkának érthet- en elsőrendű érdeke volt hogy a múlt mindenfaji torzításával szemben. ne pünk reális képet kapjon sa ját múltjáról, annak leg fontosabb eseményeiről, tör­ténelmét meghatározó haza és nemzetközi tényekről, fn Ív ama tokról. összefüggései. röl. Nem „sorban rendezett történeti példák kiemelést vei. nem aktuális párhuza mokkái, hanem a marxista- leninista társadalom vizsgá­lat szellemében és módsze­reivel kellett és lehetett cn nek az igénynek megfelelni A tudomány olyan művelt sével. amely a fejlődés' el­lentmondásain, az osztály- erők küzdelmében megváló suló történelmi folyamatok, a szükségszerűségek és a vé­letlenek közegében érvénye­sülő törvényszerűségek fel tárásával érzékelteti a mához vezető történelmi múltat, -s a múltnak a mában is ható pozitív és negatív elemeit. Ez a fejlődés nem voll egyenes vonalú. Azt sem mondhatjuk, hogy a múlt módszertani. szemlélet problémáin már minden te­kintetben úrrá lettünk. Tet- tenérhelők még egyoldalúsá­gok, főleg történelmi közel­múltunk értékelésében, az utóbbi mintegy két évtized azonban megteremtette azt a szerény tudományos ala­pot, amelyre az erre illeté­kes fórumok a helyes tör­ténelmi szemlélet formálá­sáért végzett munkájukat építhetik. Vass Henrik. a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető elnöke latnál — folyik csarnoksát­rak építése. A gazdasági társaság éven­te 15 sátor megrendelésére számít, ezt az igényt minden külön fejlesztés nélkül — a meglevő kapacitással — ki tudják elégíteni. Amennyi­ben a hazai vállalatok ennél többre tartanak igényt, a gyártó-szerelő kapacitást bő­vítik. Felkészülnek a kisebb. 15—20 méteres, és a nagy, 30 —40 méteres fesztávolságú ponyvacsarnokok gyártására is. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat kezdeményezésére az Építéstudományi Egyesület szakmaj irányítása alatt álló tartószerkezeti tervezők mes­teriskolája hallgatói számára tervpályázatot írtak ki. A beérkezett 15 pályamű közül több sikerrel megvalósítha­tó ötleteket adott például az idegenforgalmi és sportcélo­kat szolgáló ponyvacsarno­kok kifejlesztésére. során a bél zselatintartalma feloldódik, s mintegy önma­gát „ragasztja" össze. Ezt követően a szabványméretű- re szabott belet a töltőfor­mát adó „kaptafára" húzzák és magas hőfokon szárítják, majd lefúvatják és csoma­golják. A Terimpex egy belga céggel kötött megállapodás értelmében a jövő esztendő­ben már négymillió darab szab vány méretű „ragasztott belet" szállít a nyugat-euró­pai országba. Az új mellék­üzemág éves termelési érté­ke mintegy 20 millió forint lesz, és jelentős nyereséget hoz a termelőszövetkezetnek. Az épülő üzemcsarnokban várhatóan novemberben kez­dik meg a próbagyártást. takarmány sével, s az. eredmény a szak­embereket is meglepte: á tábla hektáronként harminc- tonnával fizetett, s igen ér­tékes, az állatok által szíve­sen fogyasztott takarmányt termett. A szakemberek sze­rint a sokáig kiirtásra ítélt "vénynek több előnye van: í-nytelen, kedveli a száraz, ieszes és gyenge talajokat, jól illeszkedik be a zöld- ikarmányozási futószalag- in. Akkor terem ugyanis, mikor a lucerna első jöve- eke már lefogyott. Beltar- ilma azonos a lucernáéval, nem puffaszt, tehát a teje- i teheneket is lehet vele tetni. A lucernával szemben iönye, hogy tovább marad riss, lassabban öregszik, ka­zalás után öt-hat hétig is '•t ethető. Kiskert­tulajdonosok figyelmébe A tatabányai Generál Ke­reskedelmi Vállalat minden mennyiségben átveszi a kert­tulajdonosok terményéi. A vállalat tatabányai, tatai, oroszlányi és komáromi üz­leteiben megteremtette a /.öldségárusítás feltételeit, úgy, hogy utcai árusításra is alkalmas, olcsó' és gyorsan felállítható berendezéseket készíttetett. így most ezeken a településeken a boltok előt- ’i tereken, utcákon is kínál­ják a szép. friss kistermelő: gyümölcsöt és zöldséget. Az üzletek vezetőit, dolgozóit is érdekeltté tették abban, hogy minél több és szebb árut ve­gyenek át: a felvásárolt és eladott mennyiség után kü­lön jutalékot kapnak. A kert­tulajdonosok pedig minden különösebb huzavona nélkül iutnak pénzükhöz, nevük és iakcímük bediktálása után az áru ellenértékét azonnal készpénzben átvehetik. Buszgyártó nagyhatalom lettünk, és ez a jól megter­vezett közúti járműprog­ram mellett három nagyvál­lalat együttműködésének kö­szönhető. Kicsit leegyszerű­sítve a dolgot, az Ikarusz felöltözteti a csepeli alváza­kat. a motor és a hátsó híd Győrből érkezik, a szervo­kormány megintcsak Sziget- szenmiklóson. a Csepel Au­tógyárban készül. Rajtuk kívül még sok száz kisebb- nagvobb közreműködő kell ahhoz, hogy zökkenőmente­sen menjen a gyártás és sze­relés. de a program sikere alapvetően e három gyár­óriáson múlik. A Csepel Autógyár nem ismeretlen megyénkben sem. Nyomon kísérjük munkáju­kat. mióta Szeghalmon lét­rehozták a 4. sz. gyárat, és sokszor írtunk arról, hogyan váltak munkássá a sárréti emberek. Most a törzsgyár­ba Szigetszentmiklósra lá­togattunk megnézni. hogy mennek a dolgok. tőlünk 200 kilométerre. Alakuló kooperáció Lukácsi András termelési igazgató nem szereti a tisz­teletköröket. Rögtön a téma közepébe vág. és már is a Csepel Autógyár gondjainál tartunk. — Néhány éve még 10 ezer 500 dolgozónk volt. ma 8 ezer 900-án vagyunk. Min­ket is kísért a Pest megyei, de Budapesthez közeli üze­mek sorsa: ha így megy tovább, elfogy a munka­erőnk. A gond persze nem­csak ez. Gyakran hiányoz­nak a szükséges alapanya­gok. késve szállítanak a kooperáló partnerek, általá­ban rossz, a szerződéses le­gelem. A munka jellegéből adódóan rengeteg kohászati alapanyagot használunk, és ezek beszerzése egyre nehe­zebb. Az ember józan ész­szel azt várná, hogy a kül­földi keresletcsökkenés és az eladási nehézségek arra késztetik a kohászati nagy­vállalatokat. hogy keressék a hazai felhasználók kegyeit. No. erről szó sincs, ha lehet még merevebbek lettek, mint azelőtt. Csak azt nem értem, hogy ilyen piacpoli­tikával hogy akarnak ki­mászni a gödörből. Említ tízért jó példát is a termelési igazgató. A Csepel Autógyár megvette a világ­hírű ZF sebességváltó-csa­lád licencét. A gyártáshoz különleges. mikroötvözött acél kell. ezt jó ideig az NSZK-ból hozták. Mostaná­ban már a Lenin Kohászati Művek is gyártja. Igaz a mi­nőség még nem mindig egyenletes, de nyilván bele­tanulnak majd a dolgokba. Lukácsi András felsorol még néhány adatot: a Cse­pel Autógyár egy évben 12 ezer járóképes autóbuszal­vázat készít, és 900 millió forintért pótalkatrészt. Je­lentős a haszonjárműgyártás is. Termelési értékük 9.2 milliárd forint. A gyártmá­nyok jellegéből következik, hogy saját exportjuk nem különösebben jelentős, főleg alkatrészt szállítanak gyárt­mányaikhoz. Most élénkül kooperációs tevékenységük: Kubával. Irakkal és Mo- zambikkal vannak jelentő­sebb megállapodásaik. Az export zöme azonban a jövő­ben is közvetett lesz. a Cse­pel Autógyár termékei Ika­rusz buszok képében jutnak el a világ minden részébe. Tanultak a Volvótól Egy kis gyárlátogatásra in­dulunk. Nézzük meg a leg­fontosabbakat. amennyire az idő engedi. A szépen rendben tartott udvaron egy fura építmény kelti fel a fi­gyelmet. egy hatalmas be­tonbunker. — Itt eredetileg egy re­pülőgépgyár volt, a háború előtt tehát hadiüzemnek szá­mított. Kellett a bunker, a bombatámadások miatt, ka­pott is a gyártelep egy óriási szőnyegbombázást, de ezek a méteres falu monstrumok kibírták. És ha már itt tartunk, megtudjuk azt is. hogy a há­ború után alakították át autógyárrá az. üzemet. Szin­te -a semmiből kellett újra­kezdeni. de ma már mun­kájukat Európa-szerte elis­merik a szakemberek. Az egyedi gyáregység tu­lajdonképpen egy nagymé­retű szerelőcsarnok, ahol a haszonjárművek készülnek. A csepeliek kiszámították, hogy gazdaságos, nagy soro­zatú teherautó-gyártásra nincs lehetőségük, szériatí- pusokat pedig nem érdemes készíteni, mert azt az ára miatt nem lehet eladni. A csepeli teherautók ugyanis autóbusz-részegységekre épülnek, és ezért drágábbak az átlagnál. De van az úgy­nevezett különleges jármű- kategória, ahol már megfize­tik a vevők a drágább anya­gokat és a ráfordított kü­lönleges munkát is. Ezek a speciális teherautók, melyek fölszerelhetek a legkülönfé­lébb felépítményekkel. A csepeliek most vagy 35 kü­lönféle típust kínálnak. Van közöttük daruskocsi, tűzoltó­autó. útkarbantartó. autó­mentő. és tulajdonképpen minden, amit a kedves ve­vő kíván és megfizet. Török Árpád, az egyedi gyáregység vezetője meg­jegyzi: — Hasznos volt a Volvo-kooperációnk. Meg­ismertük a svédek munka- szervezését. minőségellenőr­ző rendszerüket, és azt, hogy az autógyártásnál nincse­nek mellékes dolgok. Nem lehet azt mondani semmire. hogy azt nem kell tökélete­sen megcsinálni, mert úgy sem veszik észre, és külön­ben is. nem olyan fontos. Az ilyen trehányság újabb laza­ságot szül és a végén — né­mi túlzással — szétesik az autó. ha beleülnek. Típusváltás következik Ettől most már nem kell tartani, a Csepel Autógyár minőségellenőrzési réndsze- re nemzetközi mércével mérve is szigorú. De nem is lehetne máshogy, hiszen 17 percenként készül el egy já­róképes autóbuszaivá/., ami gyakorlatilag az autóbusz lelke. Ez az autóbusz az­után itthon, vagy valahol a világban emberek százez­reit szállítja, és nem for­dulhat elő. hogy gyártási hi­bából baleset legyen. A „munkád mellé add a neved" a Csepel Autógyár­ban magától értetődő vala­mi. A kényesebb alkatrésze­ket egyedileg tartják nyil­ván. évek múlva is vissza­kereshető. hogy ki. milyen műveletet végzett rajta. A szer vókormánygy áldásnál láthattuk is. hogy megy ez. Minden egységnek gyártási száma van. és minden mun­kásnak egy bélyegzője. A művelet után ezzel igazolja, hogy kifogástalan munkát végzett. Az összeszerelt, súr­lódás- és kotyogásmentesen dolgozó szervokormányokat még egyszer ellenőrzik, majd ólomzár kerül a csavarokra, illetéktelen nem nyúlhat hozzá. Hasonló gondossággal folytatják a szerelést .az al­vázgyártásnál is. A nagy csarnokban U alakú pályát fut be a váz. és mire a vé­gére ér motorral, kormány­nyal. kerékkel ellátva, akár saját erejéből átgördülhetne Mátyásföldre, az Ikaruszba. — Egyre több alvázat ka­punk Szeghalomból, az au­tógyár fejlesztése ugyanis a vidék felé tolódik eí. A leg­messzebbmenők ig elégedet­tek vagyunk a 4. sz. gyár munkájával. A kezdeti ne­hézségek után gyorsan, pon­tosan és jó minőségben ér­kezik az alkatrész, és a rész­egység Szeghalomból — jegyzi meg az. igazgató. Az egyik műhelyben mint­ha a múlt tért volna vissza, ketten hegesztőpálcával egyedileg gyártanak egy al­vázat. A kézi munka indo­kolt. az Ikarusz új típusso­rozatának az alváza készül itt. Ez az új típus sokban különbözik a most ismert 200 -as sorozattól. Alacso­nyabb lesz. ezért a motor hátra kerül, sőt a csuklós kivitelnél a pótkocsira. Könnyebb és mégis szilár­dabb lesz a váz. erősebb motort is kap az autóbusz. — Nagy munka egy ilyen típusváltás? — Óriási feladatot jelent munkásnak és vezetőnek egyaránt. Több mint tíz év óta gyártjuk a mostani tí­pust. kis túlzással csukott szemmel is tudja mindenki a feladatát. Egy újat meg­tanulni nyilván nehezebb, de nincs más választásunk. Efölött a típus fölött kezd eljárni az idő. és ha ver­senyben akarunk maradni, lépnünk kell. A közúti, jár­mű adja a gépipar összex­portjának egynegyedét, nem­csak nekünk, a népgazdaság­nak sem mindegy, hogy ezt a pozíciót tartani vagy eset­leg növelni tudjuk-e a jö­vőben. Kép, szöveg: Lónyai László Szállításra' várnak a járóképes alvázak. ormos Exportcikk hulladékból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom