Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

1982. július 31., szombat úi Kossuth­kiadványok A Rózsafüzér-hadmüvelet, a Kétnevü szigetek, az Ócs­kavasválság, Ágyúk és jegy­zékek — néhány fejezetcím Réti Ervin: Háború a világ végén című könyvéből, ame­lyet a Malvin-szigetek körül bonyolódó háború angol győ­zelme után példás gyorsaság­gal jelentetett meg a Kos­suth Könyvkiadó. A kiadó másik újdonsága egy több száz éve megvívott ütközetről tudósit: Kőszeg ostromának 450. évfordulójá­ra megjelent Hunvady Jó­zsef: az Égigérő vár című re­génye. Az író annak a hősi küzdelemnek állít emléket, amellyel 1512-ben Jurisich Miklós és a vár védői meg­akadályozták, hogy a török elfoglalja Kőszeget. Az NDK kultúrcentrum augusztusi programjából Változatos programmal várja az érdeklődőket augusztus első telében az NDK Kulturális és Tájékoztató Központja, az V. kerület. Deák tér 3. szám alatt. Másod i kán. héttőn este 7 órai kezdettel vetítik a Romanze mit Amelie című új. színes Defa játékfilmet. Augusztus 5-én. csü­törtökön 11 órakor nyílik az a kiállítás, amelyen az NDK mű­vészeti kiadói mutatkoznak be. A közönség regi igényének ele­get téve ezúttal a régi és uj mesterek müveiből válogatott kötetek és reprodukciók a hely­színen megvásárolhatók. Au­gusztus 9-én. hétfőn délután Varázsdoboz címmel NDK-ból érkezett büvészpáros mutatko­zik be, míg ll-én. szerdán dél­után 5 órai kezdettel Weimar és Budapest között címmel Liszt Ferencre emlékezik Ernst-Fried- rich Streithoff professzor zenés, diavetítéssel egybekötött elő­adáson. Augusztus 12-én. csü­törtökön délután 2 órakor a gye­rekeket várják az NDK kultúr- centrumban: német nyelven ve­títenek báb- és rajzfilmeket. Ütemes munka az Operabáz építésénél Három, műszakban dolgoz­nak az újjászülető Operaház építői. A 24 partnervállalat­tal. alvállalkozóval együtt­működő generálkivitelező, a középületépítő vállalat dol­gozóinak most és még hosz- szú ideig a legfontosabb munkája a lebontott színpad­tér helyén az új szerkezetek felépítése. A mintegy 800 négyzetméter alapterületű, s több mint 40 méter magas színpadtérben egy hónap múlva már munkaterületet kell adni az NDK-ból szállí­tott színpadtechnikai beren­dezések szerelőinek is. Így minden igyekezetüket erre a munkára összpontosították, s a betonozó. szerkezetépítő brigádok verserfyvállalásai- kat túlteljesítve már 8-4 na­pos előnyt szereztek az ütem­tervvel szemben. Szorgalmasan dolgoznak az építők az Operaház. más épü­letrészeiben is. A nézőtéren és a közönségforgalmi helye­ken befejezték a faldíszek, tükrök, értékes freskók biz­tonságos védelmére készített deszka- és pozdorjalemez- burkolatok felszerelését. Be­fejezték a szükséges bontá­sokat a régi öltözők, műhe­lyek helyén, s megkezdték az új helyiségek kialakítását, amelyekben már tágasabb, kényelmesebb helyet kapnak a művészek és az operaházi dolgozók. Nagy feladat az Operaház. valamennyi vil­lany-. víz-, csatorna-, fűtési és szellőzési vezetékének cseréje. Az Országos Műem­léki Felügyelőség közremű­ködésével pedig a díszítőfes­tők is hozzáfogtak a színes és aranyozott falékességek megfiatalításához. A széles körű összefogás kellő alapot nyújt arra. hogy a terveknek megfelelően 1984 őszén. az. Operaház cen­tenáriumán újra megnyissa kapuit az épület a nagykö­zönség előtt. Aratása egy marék virág? Szokolay Sándornál Komlóson MOZI Ha jól megszámolom, hu­szonöt éve ismerem a tót- komlósi Szokolay Sándort. Mindig is álmodozónak tar­tottam (bagoly mondja a ve­rébnek ...). olyan embernek, aki nem azt nézi, miből, mennyi pénzt keres, hanem azt. hogy amit kitalál, amit szeretne, az úgy is legyen. Felhozok néhány példát a bizonyításra. Húsz éve, 1962- ben, amikor még nem kü­lönösebben építkeztek az emberek, felvett 90 ezer fo­rint pedagóguskölcsönt. és több szobás ház építésébe fo­gott. Nagy volt á család, ki­csi az addigi hely. Építette évekig, a külső vakolás nem túl régen készült el. Rá­ment a . . . szóval rengeteg ideje, energiája, minden, de a ház áll. később műtermet ragasztott hozzá, mert rajz­tanár lévén, festői vágyai támadtak. Érdekes kubista- expresszionista-szürrealista világot formált magának, részt, vett az alföldi tárlato­kon. önálló kiállítása volt a csabai és az orosházi múzeu­mokban. Nagy ígéretnek tar­tották. Aztán meglátott va­lahol Komlóson egy százéves faragott széket. miért ne tudna hasonlót csinálni? Csi­nált! A kézi munka azonban hosszadalmas, fárasztó. Mű­hely kell! Műhelyt is csi­nált. Mostanában szerelte fel a tizenötödik gépet. És mit csinált még? Nevetve mondja. hogy adósságot. Hatezer a havi OTP-részle- te. És nem látott még taka­rékkönyvet. csak messziről. Van viszont két tucat csodá­latos komlósi. szarvasi és túri butellája (nemélyikért hatezret adna a Bizományi), és 220 darabos kerámia tész­taszűrő gyűjteménye. Hogy minek? Ezek mind mesélnek valamiről, szed le egyet- egyet a falról. Olyan is van. hogy hatvan centi az átmé­rője. Lakodalmas tésztaszü- rő . .. Faliórákat, tányérokat adott értük. Azokból is volt. négy falra való. Zsúfolásig. Hatvanéves. Él is múlt már pór hónappal. Követke­zik a nyugdíjasélet. Nekem ez semmi változás, mondja, csak annyi, hogy nem kell reggelente bemennem az is­kolába. Tizennyolc óra rajz­tanítást azért vállaltam. Nem lehet egyszerre, egészen el­szakadni a tanítványoktól, az iskolaszagtól. Attól. ami azért alapvetően meghatá­rozta az életemet. Bent a szobában, nagy asztal mellett ülünk. Az asz­talon terítő, százéves komlósi szőttes. Körben székek, fes- tett-faragott-áttört székek: ezek már Szokolay Sándor művei. De köztük egy má­sik régiség: egyszerű, sima. festetlen. Rajta a felirat: „Szlávik János. 1908." Az asztalon pár butella. Olyan kellemes simogatni őket. Gyönyörű égetés, gyönyörű zománcozás. És a feliratok? Bocacció Dekameronjóból is előbújhattak volna! Van azért szelídebb is. Például: „Zöld butella anevem. hajó pálinka van bennem, hajó pálinka nincs bennem, akor csak cserip Ane vem." A dá­tum: 1861. És a tulajdonos: Tuska János. (Nyugodjék bé­kében.) Hát így a butellákkal. Csapongunk kissé, de azért egy a vonulat: az álmodozás. Előbb elmondja kedvenc- költője kedvenc sorait: „Az én mezőmön nem értek ka­lászok Az én aratásom egy marék virág Az én gyö­nyöröm az álomlátások Az én világom egy álomvilág..." Kiss József. mondja egé­szen halkan, és elárulja a legeslegújabb álmát. Nézd, itt Komlóson vala­mikor híres-nagy fazekasság élt. Volt egy mester a múlt században. a Bartos Már­ton. Az csinálta ezeket a butellákat. korsókat. A lá­nyom. Márta. Szegeden járt a Tömörkény-gimnázium­ban. és megtanult korongoz- ni. Dijat is nyert a mezöko­„Semniit sem csinálnék másképp . . vácsházi népművészeti kiál­lításon. Egyszóval: korongoz- ni szeretnék. Egy . ..lábitós korongra" már szert is tet­tem. de ahhoz még az agya­gon kívül kemence is kell. Azt hiszem. építek egyet. De nem ám elektromosát, amolyan parasztosat. Eset­leg gáz tüzelésűt. Ideje vol­na feltámasztani a komlósi fazekasságot! Mit*szólsz hoz­zá? Mit szólnék? Helyeslem, erősen. És tudom, ha vala­mit Szokolay Sándor kigon­dol. az úgy is lesz. Ha nem is jövőre, azután. Most itt ülünk a kellemes, szép nagyszobában, a falon kétszer-három méteres fest­mény: lovak, tanyák, embe­rek. KaVargatjűk a megdrá- gultan is finom kávét. és csak úgy. szinte következet­lenül. halkan megkérdem Sándort: elégedett vagy? Nem sokat töpreng a vá­laszon. Igen. mondja, aztán kis szünet után hozzáteszi: semmit nem csinálnék más­képp. Szeretem a vállalkozá­sokat, a kockázatot (persze, nem anyagiakra értem), ér­dekelnek az új dolgok, ötle­tek. Aztán, ha csalódás ér. volt ilyen is nemegyszer, túl­adok rajtuk. Felkelek reggel, és elhatározom, hogy ezzel vagy azzal a dologgal, em­berrel többet nem foglalko­zom. Nem könnyű, de csak így lehet. Megújulni, az a minden. A legfontosabb az életben. Aki feladja a lehe­tőséget. hogy megújuljon, el­veszett ember. Vagy csak vegetál. Én minden csalódás­sal gazdagabb lettem. Aki csalódik, aki szomorú. az mélyebben gondolkozik. És gazdagabb lesz a lelke. Azért, visszatérve Kiss Jó­zsef verséhez, azt hozom fel, hogy Szokolay Sándor nem mondhatja, mintha a meze­jén nem érnének kalászok, és csak egy marék virág len­ne a bér.. . Persze, hogy nem. önt ke­veset a csabai barack üdí­tőből. érnek ott kalászok is. A gyerekeim. akik lassan mind az öten révbe jutnak (Sándor tornatanár. Balázs szakközépiskolás. Márta har­madéves matematika—rajz szakos főiskolás. Gabriella ugyanaz, csak másodéves, Csilla pedig általános iskolás még. és remek pillangós úszó). A feleségem, aki 45 évesen végezte el a főiskolát óvónői diplomája mellé; ak­kor a barátaim, akik idejár­nak a műhelyembe fúrni-fa­ragni ; ez a ház. ami talán soha sem készül el egészen, mindig igazitok rajta vala­mit. most az elektromos-hő­tárolós fűtés bevezetése kö­vetkezik. a drága olajfűtés helyett ... De az álmodozás, a valamennyire is megvaló­sítható álomvilág nélkül nem tudnék élni. Üjra csak ott tartunk te­hát, az elejénél. Látszólag minden érdekli, évtizedeken át a község közéletének ft vezető alakja volt, most már csak a faragásnak, és talán nemsokára újra a festészet­nek él. Erik bennem újra a festő. Lesz mit mondanom. úgy érzem, és eljön az ideje, amikor újra előkerül az Három széktámla a Szokolay-niuhelybol ecset, a festék, a vászon vagy a rost lemez. Mondd csak. tudod-e, hogy én kék­festőlegénynek indultam? Nos. az eltelt huszonöt év kevés volt ahhoz, hogy egy­szer erre is sort kerítsünk. Az bizony. mondja fél mo­sollyal a szakálla közt. kék­festőlegény! Egyszer majd bőven elmesélem, most ta­lán annyi is elég. hogy a bátyám műhelyében tanul­tam. Jártam sátoros vásárok­ra. jártam tanulni Fehérvár­ra. Pestre. Nagykanizsára, meg Csabára is. Papp Sán- dorékhoz. Elhatároztam, hogy olyan iparos leszek, aki vegyészmérnökségig vi­szi ! No. ebből nem lett sem­mi. a háború is közbeszólt alaposan. Magánúton érett­ségiztem Orosházán, és mit lesz isten: tizenöt évig fo­ciztam a komlósi csapatban. 1950-ben megnyertük az NB III-as bajnokságot. Hát a kék festés! Abból sem lett semmi később. Felvettek a szegedi tanárképző matema­tika—fizika szakára, ahol vé­gül is oroszból kaptam vö­rös diplomát. A második év­ben Rákosi-ösztöndíjas let­tem. nekem a havi 800 fo­rint volt a lényeg. Aztán két évig tanársegéd ugyanott, de hazahozott a honvágy. Ha­zahozott Tótkomlós . . . Volt iskolaigazgató, igaz­gatóhelyettes. kollégiumigaz­gató. közben elvégezte az egyetemet, és most. július végén azt mondja: semmit nem csinálna másképp, mint eddig csinálta. Hogy igazán elégedett-e, az más kérdés. Nyughatatlansága is nyom a latban: igazán elégedett az lehet inkább, aki megállapo­dik önmagával és önmagá­ban. nem tekint ide. nem te­kint oda. nem akar égetőke­mencét építeni, és nem jár ki naponta (de mikor, hon­nan van erre is idő?!) a pe­dagógus-illetményföldre hagymát szedni. Mert a faze. kassághoz pénz kell. A bú- torcsináláshoz is. az élethez is. Valami nótát dúdol, mi­közben pihenőként, az egyik butella vaskos feliratát bön­gészem. Mi ez a dal. kér­dem. Gyerekkorunk kedves dala: tele magyar, fele tót. Hallgasd csak: „Hol voltál gyeszi bou. Te fekete ju­hász Mikor én ott vol­tam ve sera vecser uvász Rozmarint ültettem Majo- rán mi visou Egy vén em­bert vártam Mlagyen nyec mi prisou . . ." Szlovák szó. magyai- rím. a vége az. hogy fiatalember jött a vén em­ber helyett. Szeretnék én is az lenni, sokáig. Rengeteg tervem van. Olyan is. hogy összegyűjteni. megírni a komlósi szlovák nyelvjárást, ez legalább 40 ezer szó. Az­tán összehozni egy családi kiállítást, lássa mindenki: a Szokolayak nem élnek hiába. A műhelyben zümmög a - szalagfűrész. Hogy szlovákul susog-e vagy magyarul, ki tudja? Én magyarnak hal­lom. de Sándor, lehet, hogy azt hallja ki belőle: mlagyen nyec mi prisou . . . Neki legyen igaza. Sass Ervin Fazekas László felvételei Megint egv magyar kri­mi. de úgy is mondhatnám, valakik megint elhatároz­ták. hogy csak azért is be­bizonyítják: mi is képesek vagyunk arra. hogy érdek­feszítő. izgalmas, fordulatos, hihető krimit (bocsánat: bűnügyi filmet) csináljunk. Nos. ez alkalommal Munká­csi Miklós regényéből Mun­kácsi Miklós írt forgató- könyvet. András Ferenc rendező közreműködésével, és. hogy még meglepőbb le­gyén ..az állandó kettős sze­reposztás". a zenét Is ketten csinálták: Kovács György és Vukán György. Persze, köny­nyü nekik, hiszen druszák, ettől eltekintve fura egy do­log lehet ketten egyszerre egy zenét szerezni. Az ope­ratőr viszont most is csak egy személy, a kitűnő Ra­gályi Elemér, aki újból csak pótolhatatlannak bizonyult: érzékletes, kitűnő és megka­pó képsorai Budapestről, a főhős. Cserhalmi György arcáról és más egyebekről a film nagy nyereségei. Nem első eset. hogy azzal kell kezdeni egy magyar film­ről szóló beszámolót, hogy az operatőri munka az igazán kiemelkedő. hogy nélküle vajmi keveset érne az egész produkció. Persze. mindez csak aláhúzza, hogy a mozi látvány elsősorban. hogy vizuális élmény, < Feltehető, érzi már a ked­ves olvasó, hogy a Dögke­selyű című magyar bűnügyi történet — híven a hasonló hazai próbálkozásokhoz — megint csak lehetőségei alatt maradt. Sajnos, igaza van. Pedig fordulatos a szto­ri. el is képzelhető. hogy egy kirabolt magyarhoni taxisofőr — miután nem sok jóval biztatják — a sa­ját szakállára kezd nyo­mozni. és rövid úton eljut odáig, hogy már csak a bosz- szúállás a fontos, nem is a pénz; hogy az önbíráskodás lealjasító csapdáiba esik. olyan posványba. ahonnan nincs többé kiút. csak az öngyilkosság. Lehet ez? Le­het ilyen? Miért ne lehetne, mondhatnánk, és mondjuk is. Sok kis részigazságból tevődik össze a film belső motorja, csak valahogy az egész, úgy ahogy van. nem ragad el, nem csigáz fel. nem teremt feszültséget. Ördög tudja, hogy miért, hiszen ha a filmesek (a ma­gyar filmesek) tudnák, ak­kor nem lenne annyi fiaskó krimik dolgában. De most már egyre inkább sejtem, hogy nem tudják. Helyén van itt minden krimitarto­zék. mégsem jön össze a film. szétesik, mint a ka­leidoszkóp. ha megrázzuk. Kár. de milyen kár! Ha még azt is hozzávesszük. hogy kitűnő szintezek segítik a rendezőt, akkor még érthe­tetlenebb a dolog. Cserhal­mi György (képünk) rend­kívüli tehetség: lehet görög hős vagy taxisofőr. mindig Valaki, mindig tökéletes. Partnerei sem nélkülözik a szinészmesterség és tehetség adományait, különösen Ud­varos Dorottya. Temess y Hédi, Maria Gladkowska. Rács Ferenc. Megint a kér­dés: mégis, mi lehet a baj? Mi az. ami hiányzik ezekből a magyar bűnügyi filmek­ből? Mert nem sok hiány­zik. Valami egészen kevés Az a plusz, ami megragadja a nézőt, és a film végéig nem engedi el. Azért nem kell elkesered-- nünk: a Dögkeselyű megéri a belépő árát. Még az is előfordulhat, hogy külföl­dön dijat nyer. Csak semmi megrökönyödés! ,s __n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom