Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

NÉPÚJSÁG

Solymosné Göldner Márta: Varsázó

Képzőművészeti levél

Halászat a festészetben

Baja és környéke régen is, ma is jelentős szerepet tölt be a hazai halászatban, s ennek hagyományai széles körűen megnyilvánulnak, hatnak a művészeti életre is. Az itt élő festők — ifj. Éber Sándor. Göldner Tibor, B. Mikii Ferenc, Miskolczy Ferenc és Solymosné Göldner Márta — rendszeresen festenek képeket a bajai halászat köréből. A halászati eszközök szorgos gyűjtője, a bajai Türr István Múzeum igazgatója, dr. Sólymos Ede kandidátus e témakörből publikál itthon és külföldön. Ö szorgalmazta azt is, hogy az idei Bajai Nyár keretében olyan képzőművészeti kiállítás nyíljon, amely összegezi a halászattal kapcsolatos hazai képzőművészeti alkotásokat.

Hatvan festmény, grafika, szobor érkezett a kiállításra az ország minden részéből. Jelen van természetesen a képeken Baja és környéke, a bajai halászélet merítőző halásszal, halászbárkával, varsákkal. A dunai halászatot e csoporton kívül Uhrig Zsigmond és Mikes István József képviseli gödi és váci részletekkel, Szepes Gyulának, Zöld Anikónak a halászat és a halászcsónak Érdnél, Nagymarosnál jelentettek megörökítésre szolgáló élményt. Juhász Erika Nagymarosnál horgászt figyel, Ba- kallár József a soroksári Molnár-szigetnél talál rá a halászlány alakjára, Gádor Emil, Hajós Éva, Szőllősy H. Eta a Duna-kanyar effajta emberi mozgalmasságát alakítja festészetté. Uhrig Zsigmond Gödön él és alkot, s hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a halászat ősi mestersége. Ennek jegyében örökített meg több amszterdami halászbárkát és dunai halászladikot, a vizek mellett életre kelő halas csendélet friss látványát. Szőllősy H. Eta holland, jugoszláv, itáliai környezetben, a Nápolyi-öböl és Genova környékén festett számtalan halászbárkát, és megörökítette a balatoni halászatot. Erőssége, hogy a tájat figurákkal bővíti, és a halászélet minden mozzanatát megragadja. Udvary Pál ötven esztendő állhatatosságával ábrázolja évről évre a balatoni halá\

szók alakjait. Vagy száz ilyen tematikájú kompozíciója ismert.

A ráckevei Duna-ág részleteivel öltözteti fel ezen témáit Vecsési Sándor, . Bazsonyi Arany és Patay László. A szentendrei Hegyi György mozaiktáblán örökíti meg halas csendéletét. Halász és eszközei együtt láthatók egy elgondolt dunai környezetben Lakatos József képén. Bányász Béla halászai bár reálisak, nem konkrét helyhez kötöttek, a táj, melyben haladnak, általános vidék.

A bajai tárlaton szobrok, érmek, akva- rellek, teztil, fali szőnyegek, tusrajzok, olaj- festmények, bronz- és betonszobrok, terrakotta és kerámia, linómetszet, ceruzarajz és vegyes technikával készült kép egyaránt megörökítik a hálószedést Bajánál, a nádégetést Dömsödnél, a pákász alakját Ráckevénál, de látjuk a tiszai halászokat is, míg mások az ártéri halászat specifikumait idézik. Halászbárkák társulnak a hálóhúzók ritmikus csoportjához, Hézső Ferenc az őszi halászat rejtelmeit vizsgálja a mártélyi környezetben. A Tisza is főszereplő, Szeged, Vásárhely-Mártély és Szolnok környéke. Tiszadob a képi rögzítés emlékezetes helyei Fontos Sándor, Kopasz Márta, Fodor József képein. Általános a halász figurája Szurcsik Jánosnál. Akad olyan festő, aki Hemingway ösvényén keresi a halászat drámáját, így Pap Gyula, Németh Miklós, Patay Éva.

Bokros László a bajai kiállítás érememblémáját is elkészítette, Búza Barna Baját köszöntötte bronzéremmel, Domonkos Béla és Gyurcsek Ferenc pedig minden vizek összes halászáról mintázott portrét.

Kétévenként rendezi meg ezt az összegző seregszemlét Baja városa, a Türr István Múzeum és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. A következő tárlatra már pályázatokat is írnak ki.

Losonczi Miklós

Szőllősy H. Eta: BaJatoni halászok

Két éyyel a gátszakadás után

Hz ár- és belvízvédelemről, a vízellátásról

II Népújság kérdéseire az OVH elnöke válaszol

Július 28-án lesz két éve, hogy a Kettős-Körös Hosz- szúfoknál átszakította a gátat, s az árvíz szükségállapotokat teremtett megyénk e térségében. A védekezésben részt vevők emlékezetében még ma is élénken élnek a pusztítás képei, s a helyreállítás a sokat szenvedett térségekben — kiváltképp Békésen és környékén — hosszú hónapokig eltartott. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Kovács Antal a közelmúltban járt Békés megyében, hogy megtekintse legfontosabb vízügyi beruházásainkat, tájékozódjon az itt folyó meliorációs program eredményeiről. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy az OVH elnökétől az'ár- és belvízvédelem, a vízellátás időszerű feladatairól tájékoztatást kérjünk.

— Két évvel a pusztító békési árvíz után elmondható-e már, hogy megtörtént a teljes helyreállítás, s hogy a vízügy megfelelő tapasztalatok birtokában ma felkészültebb, mint két évvel ezelőtt?

— Az árvízvédelmi müvek védőképességének helyreállítását mindenkor soron kívüli fontosságú feladatnak tekintjük, hiszen ezen a téren semmilyen kockázatvállalásnak nem lehet helye. Ennek megfelelően történt a helyreállítási munka 1980-ban is a Kettős-Körös jobb parti töltés szakadásakor, amikor elengedhetetlenné vált a szükségtározók megnyitása. A helyreállítási munkák nagy körültekintéssel folytak, s valamennyi védmü jó minőségben készült el. Az 1980-as és '81-es békési árvizek tapasztalatait értékeltük, s a hazai árvízvédekezés igen gazdag tárházába elhelyeztük, hogy azokat munkánk során hasznosítsuk.

A Békés megyei árterületek árvízvédelmi biztonságának fokozását szolgálja az a töltéserősítési program,

amely fejlesztési tervünkben szerepel. Már a IV. és az V. ötéves tervidőszakok során is az országos fejlesztésekre fordított összegek 12 százalékát — mintegy 420 millió forintot — Békés me-, gyében használtuk fel. A védvonalrendszer teljes kiépítése további 800 millió forintos beruházást igényel, s a befejezést a fejlesztési terv szerint — az ország gazdasági teljesítőképességét figyelembe véve. — 2010-re

tervezzük. Az árvízvédelmi művek előírt mértékű kiépítéséig komoly védekezési tartalékot jelent a Körösök völgyében létesített szükségtározó-rendszer. amely nagy árvizek esetén jelentős segítséget és biztonságot nyújt a nagyobb károk elkerülésére.

Meg kell azonban jegyeznem. hogy még a mértékadó árvízi terhelésre kiépült védvonalak is esetenként rendkívüli terheléseket kaphatnak. Emiatt a földművek adottságaiból fakadó és ki nem zárható bizonytalanság miatt mindig számolnunk kell súlyos nehézségekkel járó védekezéssel, esetlegesen a töltések tönkremenetelével is. Éppen ezért a vízügyi szolgálat rendkívül fontosnak tartja árvízvédelmi szervezete ütőképességének fenntartását, a védelmi géppark, a hírközlés, a védekezési módszerek fejlesztését.

— Az árvíz most nem fenyeget bennünket, de belvízgondjaink továbbra sem szűntek meg. Mi a stratégiája és taktikája az OVH-nak a belvízkárok megszüntetésére?

— Az ország távlati víz- rendezési feladatait a víz- gazdálkodás hosszú távú fejlesztési koncepciója tartalmazza, amely egyben megadja a fejlesztési célkitűzések alapelveit is. A munkák sorrendjét úgy határoztuk meg, hogy azok egyrészt a vízkárral leginkább sújtott, másrészt a vízkárokra leginkább érzékeny területeken kerüljenek megvalósításra. A jelenlegi tervidőszakban a

kiemelten kezelt területek között van Békés megye is, hiszen a megye földrajzi fekvése és talajtani adottsága miatt belvízzel erősen veszélyeztetett terület. Ezért itt a belvízvédelmi főművek ki- éoítettsége jelenleg is magasabb az országos átlagnál. A fejlesztési feladatokat a megyére elkészült vízgazdálkodási tanulmányterv tartalmazza, amely a csapadékgazdálkodás elvére épült és a vízvisszatartáson kívül a jelenlegi mentési időt 8—12 napra kívánja csökkenteni.

Az együttműködésnek megfelelően a térség meliorációs munkáihoz a VI. ötéves tervidőszakban a főművek fejlesztésére 230 rriillió forintot fordítunk. A fejlesztési munkák elsősorban a Murony— Kondoros térségében az NK XIV. öntözőrendszer hatásterületén, a dögös—kákafoki és tótkomlósi főcsatornák mentén, a száraz-éri belvízrendszerben, és Nagykamarás térségében folynak. A fejlesztési munkák mellett főműveink fenntartására 370 millió forintot költünk.

— Az öntözés jelentőségéről nem kell külön beszélnünk, ennek ellenére a gyakorlatban az tapasztalható, hogy az öntözés nem tölt be jelentőségének megfelelő helyet a gazdálkodásban. Miben látja ennek okait az OVH elnöke, és hogyan lehetne fordítani a jelenlegi, eléggé áldatlan állapotokon?

— Az állami öntözőfőművek, -rendszerek kapacitása változatlanul kiépítettségüknek megfelelő, bár 1980 óta vízügyi szerveink az üzemeltetési készenlétet a csökkenő igényekhez igazították. Az öntözés csökkenésének az okát azonban nem a főművi vízszolgáltatásban kell keresni. A MÉM intézményei az elmúlt tervidőszakban is vizsgálták az öntözéses gazdálkodást, és megállapították, hogy a megöntözött területeken 830 üzem hektáronként 13—Iá mázsás több- . lettermelést ért el. A nemzeti termeléshez való hozzájárulásuk 4,6 milliárd forint volt. Jelentős tehát az eredménykülönbség az öntözőgazdaságok javára. Az öntözés költségei 1979—81. között megnőttek, ugyanakkor a mezőgazdasági termékek árszintje ezt a növekedést csak kisebb mértékben követte. Ennek következtében az eredményesen öntözhető növények köre szűkült.

Békés megyében 1979-től 1981-ig 26 ezer 104 hektárról 20 ezer 364 hektárra, mintegy 22 százalékkal csökkent az öntözött terület nagysága. A megöntözött terület az említett idő alatt 8 ezer 900 és 11 ezer 475 hektár között változott, ami 34 —56 százalék közötti területhasznosítást jelent! A megye halastavainak a területe 2 ezer 694 — 2 ezer 749 hektár volt. kihasználtságuk aránya 74—84 százalékos.

Békés megyében egyébként az öntözés fejlesztésének jó lehetőségei vannak. Megelőző időszakban az öntöző főművek fejlesztésére csaknem 200 millió forintot költöttünk. Ügy gondolom, adott a

feladat: vízigényes vetésszerkezet kialakításával az öntözést területileg koncentrálni kell, és korszerű öntözési módok, berendezések alkalmazásával növelni lehet a kihasználtságot.

— Településeink vízellátása ugyancsak sok fejtörést okoz az illetékeseknek. Milyen fejlesztési lehetőségekkel számolhatnak e téren a közeljövőben és a távlatokban?

— Hazánkban mintegy 1600 település közműves ivó- vízellátása biztosított, ami azt jelenti, hogy minden nagyvárosban, és az ötezernél népesebb településen a lakosság vezetékes ivóvizet fogyaszt. Kétségtelen, a vízellátás fejlesztésében jelenleg is vannak gondjaink. A társadalmi és gazdasági igényeknek megfelelően — a legsürgetőbb területi feladatok- figyelembevételével — készült el a szakágazat VI. ötéves terve. Legfontosabb feladatunk, hogy a települések ivóvíz-szolgáltatásának biztosítására a közműves ivóvízkapacitást a jelenlegi ötéves tervben naponta 600 ezer köbméterrel növeljük, így 1985-re a lakosság 81—83 százaléka részesül majd közműves vízellátásban, a lakások mintegy 60 százalékába jut majd el a víz. Folytatjuk a jól bevált vízközmű-társulati munkákat, s ennek keretében mintegy 600 közegészségügyileg veszélyeztetett település ivóvízellátását is megoldjuk. Az ország jelentős területein, elsősorban a városok és városiasodó települések biztonságos vízellátására továbbra is dinamikusan fejlesztjük a regionális víztermelő, -szolgáltató rendszereket.

Békés megye vízellátását rétegvízre telepített. mély fúrású kutak biztosítják. A kutak vize kevés kivétellel kezelésre szorul, a határérték feletti vas-, mangán-, ammónia- és robbanásveszélyes metángáztartalma miatt. A korábbi években a vízkezelést követően másodlagos (hálózati) szennyezések is bekövetkeztek, ezeket többségükben megfelelő üzemeltetési intézkedésekkel kiküszöbölték. A megye közüzemi vízmüveinek víztermelő kapacitása napi 100 ezer köbméter. A vízigények 65 százalékában lakossági, 24 százalékában mezőgazdasági és 11 százalékában ipari eredetűek.

Ami a fejlesztéseket illeti: a VI. ötéves tervben a tanácsi fejlesztési tervekben további napi 25 ezer köbméter víztermelőkapacitás— fejlesztés szerepel. így a közműves vízellátásba bekapcsolt lakások aránya az 1980. évi 39 százalékról 1985- re 45 százalékra, az ellátott lakosok aránya pedig 72 százalékról 75 százalékra növekszik. Megkezdődött egyébként annak a regionális -vízellátó rendszernek az építése. amelynek befejezésével a megye nagyobb városainak, így mondhatjuk Békésnek a vízellátása javulni fog.

Kőváry E. Péter